Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám

PROUfARIAVI9Y£S0l|ITIKI l o \ A MAGYAR SZOCIA LISTA M U N K Á S P Á R T L A P J A 65* évfolyam 49. szám 1975. február 27., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának együttes üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és Központi Ellenőrző Bi­zottsága 1975. február 26-án együttes ülést tartott. Az ülés kegyelettel emlékezett meg dr. Háy László elvtársról, a Központi Bi­zottság közelmúltban elhunyt tagjáról, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosáról. Az együttes ülés Kádár János elvtárs­nak, a Központi Bizottság e'.ső titkárának előterjesztésében megtárgyalta a Központi Bizottság kongresszusi beszámolóját és a kongresszusi okmányokat. 4 A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tájékoztatást ka­pott a kongresszusra való felkészülésről. A kongresszusi előkészületek a szerve­zeti szabályzat előírásai és a Központi Bi­zottság határozatai alapján fo'ynak: ja­nuár 20-ig eredményesen lezajlottak a be­számoló és vezetőségválasztó alapszerve­zeti taggyűlések, február 20-ig az üzemi, intézményi, községi, városi, járási és ke­rületi pártértekezletek. Megfelelő előké­szítés után megkezdődtek és március 9-ig befejeződnek a budapesti, a megyei és a snegyei jogú pártértekezletek. 2 Az együttes ülés nagyra értékel!, hogy párttagságunk jó légkörben, széles körű, alkotó, elvi, politikai vitában kifejezte egyetértését a kongresszusi irány­elvekkel, a szervezeti szabályzat módosítá­sával, és számos hasznos kiegészítő javas­latot tett. 9 Az együttes ülés örömmel állapította meg. hogy a Központi Bizottság 1974. decemberében közzétett kongresszusi irányelvei, valamint a gazdasági munkára vonatkozó határozatai és az 1975. évi nép­gazdasági terv és állami költségvetés ked­vező fogadtatásra talált a dolgozó nép kö­rében. A párt- és társadalmi szervezetek, a kormány, a válla'átok, a szövetkezetek', az intézmények munkája nyomán, s a lendü­letes kongresszusi és fe'szabadulási mun­kaverseny hatására az 1975. évi népgazda­sági terv teljesítése jól indult. J A Központi Bizottság elfogadta és a XI. kongresszus elé terjeszti — a Központi Bizottság beszámolóját; —• a Központi Bizottság határozati ja­vaslatát; — a szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó javaslatokat; —• a Magyar Szocialista Munkásnárt programnyilatkozatának tervezetét. A Központi Bizottság a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XI. kongresszusának megnyitását március 17-ére tűzte ki. A bái&egyérk&fís intézkedések 'A XI. pártkongresszus Irányelveiben hangsúlyozza az MSZMP Központi Bi­zottsága, hogy átfogó és ész­szerű takarékosságot kell megvalósítani a népgazdaság minden területén. A szegedi üzemek is elkészítették a ta­karékos gazdálkodásra vo­natkozó Intézkedési tervei­ket A legtöbb munkahelyen felhasználták a tervezésnél a termelő kollektíva javasla­tait, felajánlásait így tettek a Tisza Bútor­ipari Vállalat szegedi gyárá­ban is. Előzetesen vizsgálni kezdték a gyártmányok gaz­daságosságát —, s ezt rend­zseresen végzik ma is —, fi­gyelembe vették a szervezés ás a gyártmányfejlesztés kér­déseit, alapos bírálatnak ve­tették alá az anyaggazdál­kodást. Körülnéztek a házuk táján, s a tapasztalatok ösz­szegezéséböl megszületett a terv. Többek között elhatá­rozták, hogy amely termé­kek esetében lehet, a bükk fűrészárut akáccal helyette­sítik, s így várhatóan 75 ezer forintot sikerül megta­karítani. Bizonyos bútorok­nál a fenyő fűrészáru helyett is alkalmazhatnak olcsóbb anyagot, a minőség romlása nélkül. Évente 230 ezer négy­zetméter furnért dolgoznak fel a gyárban, 3 és fél millió forint értékben. Ezért igen lényegesek a furnér takaré­kossággal kapcsolat s intéz­kedések. íz új, külső tele­pen például úgynevezett „kézi" raktárt létesítenek, így nagyobb készletből le­het va'ogatni a szabászat­hoz, g zdaságosabban. Mé r»tre előkeszített, táblásított •tanért szándékoznak vásá­rolni bútorborításra. Ezzel munkaerőt, anyagot, állóesz­közt takarítanak meg. A tervben szerepel a hul­ladék anyagok hasznosítása is. A bútorlapok szabásakor keletkező kisebb-nagyobb darabokból apró, kiegészítő bútorokat akarnak készíte­ni a bútorgyárban, telefon­asztalkákat, virágállványokat, s egyéb hasznos tárgyakata lakásokba, irodákba. Ezeket majd meg is lehet vásárol­ni a vállalat boltjaiban. Az olyan maradék anyagokat, amelyek a termelésben nem használhatók fel, elad iák a barkácsolóknak. méttányos áron. Papírtakarékossági mozgalmat indítottak a Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyárában. Ügyelnek a bútor­borítás készítésénél felhasz­nált ragasztószalagra, a cso­Elutazott Budapestről az osztrák (ftüügyminiszter . Dr. Erich Bielka, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására hivatalos látogatást tett Magyarorszá­gon, szerdán — feleségével és kíséretének tagjaival együtt — elutazott Budapestről. Az osztrák diplomácia ve­zetőjének és kíséretének bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Nagy János külügyminiszter­helyettes, valamint a Külügy­minisztérium több más veze­tő beosztású rnurikátársa. -Ott volt dr. Friédrich Frö­lichsthal, ,az Osztrák Köz­társaság budapesti nagyköve­te. Dr. Erich Bielka — ak; magyarországi programjának utolsó napján ellátogatott Szentendrére — elutazást előtt a repülőtéren sajtó­nyilatkozatot adott Az osztrák külügyminiszter szerdán késó délután vissza érkezett Bécsbe. RzSZVSZ üdvözlete a nemzetközi nőnapra A Szakszervezeti Viíágszö­, vétség nyilatkozatban üdvör •.ölte a világ dolgozó lányait ós asszonyait a március 8-i nemzetközi nőnap alkalmá­ból. Az' SZVSZ elégedettsé­gét fejezte ki a szocialista országokban élő nők által el­írt eredményekkel kapcso 'atban, és felszólította vala­mennyi tagszervezetét, fo­kozza erőfeszítéseit a kapí­ia'ista államokban doteozó nőkkel szemben megnyilvá­nuló diszkrimináció íelszá­mo'ására. Napirenden: magolóanyagokra, de hada' üzent a mozgalom a bürok­ráciának is, nem születnel fölösleges levelek, kevesebt irattartó telik meg papírok kai, s kerül az irodák fiók­jaiba. Az importált ragasz­tóanyagokat igyekeznek bel földiekkel helyettesíteni, ez is 40 ezer forintot jelent, fv olajkálvhának „felmondtak'' helyettük szilárd tüzelő­anyaggal fűthető kályhákat állítottak be, amelyekben elégetik a használhatatlan fahulladékot. Az üzemrészek­ben energiaőrséget szervez­tek. A bútorgyár, intézkedési tervének megvalósításával félmillió forintos megtaka­rítást érhet el az idén. A menet közben keletkező öt­letek csak tovább növelhetik ezt az összeget Az üzemegészségügy Szerdán az Országos Mun­ka* és Üzemegészságügyi In­tézetben az Egészségügyi Minisztérium és a SZOT or­szágos üzemegészségügyi an­kétot rendezett Dr. Zsogön Éva egészségügyi államtitkár ás Duschek Lajosné, a SZOT titkára tartott előadást Dr. Zsögön Éva egyebek között hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időszakban is kiemelt feladat a munkásosz­tály élet- és munkakörülmé­nyeinek javítása, amelyet az egészségügy területén az üzemegészságügyi szolgálat 'ejlesztésével kívánnak elő­segíteni. Részletesen beszá­molt az üzemi egészségügyi­szolgálat helyzetéről, fe'ada­tairól, majd kifeitette. hogy íz üzemegészségügynek — íz egészségügyi törvény ma­radéktalan végrehajtása ér­dekében — a lakóterületi ál­te'ános egészségű<*vi intéz­ménvekkel együttműködve, meg'e'elő munkamegosztás aianíán kell gondoskodni a munkásság m»"asabb színt' -,vógyító-me<Je'őző el'átósá­ról. Az (i -*em<>'"5<;-»<;égü szolgá'at feiiesztéséről szól. va e1 mondotta: or>timá1ic üzemi orvosi eu4t^tfs4g rsa'­g következő terv;dős'Taki-a­"Vóo.ft+otó meg. A mnnW­be'vl evógvító-me^e'űző e"á­tás reálisan csak ott szervez­hető meg, ahol a dolgozók létszáma és a munkafolya­matok veszélyessége indo­kolttá teszi azt Az V. ötéves terv egészségügyi célkitűzé­sei között az üzemegészség­ügyi ellátás fejlesztése ki­emelt feladat Duschek Lajosné, a SZOT titkára előadásában arról be­szélt, hogy a szakszerveze­tek eddig is sokat tettek az üzemorvosok anyagi megbe­csülése, ösztönző támogatása érdekében. A Miniszter* a­nácsnak az üzemegészségügy és az üzemi orvosi e''á'ás fejlesztését szolgáló hatá­rozata alapján azonban a szakszervezeteknek és az egészségügyi ágazatnak to­vábbi közös feladataik van­nak. Közösen kell gondos­kodni Ú3, korszerű üzem­egészségügyi szervezeti és működési szabályzat kidolgo­zásáról, és az iizami orvosok táppénzbevételi jogkörének kiterjesztéséről. Közösen kell kido'gozni a rehabilitáció ák­lami és szakszervezeti fel­adatait. Fontos, hogy a dol­gozók egészségét fenyegető betegségek megelőzésére és gondozásukra az eddigieknél nagyobb fieve'met fordítsa­nak a szakszervezetek is. Eredményes a TIT munkája Minden fillér, amit a költségvetésből a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­'at munkájának támogatásá­ra költenek, az általános műveltség gyarapodásában camatozik. A TIT aktivistáit elismerés illeti az ismeret­terjesztésben, a közművelő­dési munkában kifejtett ál­dozatos tevékenységükért — így summázhatók azok a képviselői vélemények, ama-' lyek szerdán hangzottak el az országgyűlés kulturális bizottságának ülésén. A vitában részt vett Dö­mötör János Csongrád me­gyei képviselő is. Befejezték a textilművek rekonstrukcióját Jelentős rekonstrukciót fe­jeztek be a mintegy negyed­százada létesített Szegedi íextilmúvekben. Az akkor felszerelt gépek egy része elavult, s helyettük olyano­dat kellett felszerelni, hogy íj építkezés és létszámnö­velés nélkül bővíthessék a ermelést. A több mint 60 millió fo­rintos beruházással elsősor­)an a fonodát korszerűsítet­tek: a legkorszerűbb textil­gépek egész sorát szerezték be, főként a szocialista or­szágokból, e'sősorban Cseh­sz'ávikából. Ez utóbbi baráti srszágból egyebek között 18, különleges fonócentrifugát szereztek be, amelyek még ritkaságnak számítanak a pamutiparban. Ezeknek, a percenként negyvenezret perdülő fonóharangjaiban a centrifugális erő alakítja ki a fonalat, a hagyományosnál nagyobb terme1 éken vségge* és jobb minőségben. Korsze­rűsítették az. anyagmozgatás' is. A korszerű fte^ek. beren­dezések fe' szere' ősével lé­rye°isen azonos tetszámms évente mlnteev 30 millió kilométerrel több fonal ke­rül a textilművek fonodájá­ból a szövödékbe. m>. R, Szerdán reggelre e'érte hazánkat is a Kárpát-medencében ura'kodó északi, észak­keled szél, s a sarkvidéki levegőből is hozott magával valamennyit. A szél átlagos sebessége 50 kilométer volt óránként Szegeden és környékén, viharos erejű, olydor 86 kilométer sebességű lökésekkel. Szűkebb hazánkban mégse okozott számottevő anyagi kárt. Több fa esett áldozatul, né hány meglazult cserepet sodort le a szél a tetőkről, s egy-két helyen letépeti a vakolatból. Képür.Kön: szegedi utcarészlet. ( * V

Next

/
Thumbnails
Contents