Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-22 / 45. szám

4 SZOMBAT, 1915. FEBRUÁR SS. Gazdasági fejlődésünk realitásai A növekedés gyorsításénak forrásai 2 A gazdaság versenyké- sét. Meg kell azonban je- lalati beruházásokhoz állami posségének megtartása gyezni, hogy vállalataink kis- támogatás és hitel csak kü­. javítása állandó megúju- sé egyoldalúan az extenzív lönösen indokolt esetben, ist követel. A megújulásnak kihasználás mutatóit kísérik mindenekelőtt a gyorsan ki­vitelezhető, a gazdaságos tő­kés viszonylatú kivitelt nö­velő vagy az importot gaz­daságosan helyettesítő fej­lesztésekhez nyújtható. Az állami beruházások körében is olyan intézkedések szület­tek, amelyek a folyamatban levő programok megvalósítá­sának gyorsítására irányul­nak. Eddig lényegében a gaz­ermészetesen vannak anya- figyelemmel, és ha mód van tji erőforrásokhoz kötött kor- rá, azt növelik. Ritkábban látai. Tapasztalataink szerint hallunk a gépi berendezések tónban a legnagyobb kor- intenzív, vagyis a munka­Iát az emberekben van: a renden belüli kihasználásá­icgszokottságban, a régihez nak javításáról, pedig e té­véié ragaszkodásban. Ez ter- ren különösen nagy tartalé­mészetes emberi tulajdon- kaink vannak. A termelőbe­ság. A Vállalatok vezetői rendezések intenzív kihasz­azonban nem engedhetik meg nélásának javítása is szük­maguknak ezt a fajta kon- ségessé teszi a szervezettségi -ervaiivizmust Társadalmi kultúra növelését. A terme­elelósségük abban ván, hogy lési és a termelést kiszolgáló dasagi egyensúly javítasa ol­risztönzik és megszervezik a folyamatok korszerű meg- dalarol közelítettük a fel­megújulást, hogy kezdemé- szervezése nélkül nem kép- adatokat, illetve a fe|adatok nyezik és támogatják az ujat, zelhető el a gépek üzemidőn összefüggő lancolatát, az előremutatót, s a dolgozó- belüli produktív kihasználó­kat felkészítik a változásra. sának javítása. Akár a termékszerkezet Az álloeszköz-állomány ex­korszerűsítése. akár a lekö- tenziv és intenzív kihasználá­tőtt munkaerő hatékony mű- sának javításával, a termék­ködtetése oldaláról közelítjük szerkezet korszerűsítésével, a a hatékonyság növelését, nem szervezettség hagyható figyelmen kívül a javításával jelentős pótlóla­lekötött állóeszközök összeté- gos ráfordításokat takarítha tehetik a gazdasági egyen­súly • erőteljesebb javítása mellett a gazdaságnövekedés ütemének a meggyorsítását. Hangsúlyozni kell azonban és mint láttuk, a gazdasági egyensúly javítása nem az egyik vagy a másik feladat megval ósítását követeli; nem valósitható meg az egyik feladat, ha a másikat elha­szinvonaíának góljuk. A gazdasági hatékonyság­nak az eddigieknél és a telének a vizsgá.ata. tünk meg TteTlesZtoe^ J aK^Ste A népgazdaság termelő- módja a beruházás. Eddig artnyű ágaiban ugyanis igen lassú elsősorban ezt az utat jár- g^erSu ^elyVw Ső^é 9 régi, elavult berendezesek luk, ezt a módszert válasz- Í^STT -TT^xIL "iT™ selejtezése. Évente átlagosan toltuk. Tény, hogy a fejlesz­az állóeszközök 1,4 szazaié- tésnek ez viszonylag egysze­kát selejtezik ld. Ez az arány rű módja. De egyben a leg­— figyelembe véve az álló- kockázatosabb is. A haté­eszköz-állomuny évi 6—6,5 konyság javítását szem előtt högjTanövekedésneiTa" ter­százalékos növekedését - 27 tartó gazdasági vezető szá- vezetthez képest történő —28 éves átlagos pótlási clk- mara a beruházás rendsze- gyorsítása csak abban az lusidőnek, cserélődésnek felel rint a fejlesztési variánsok esetben következhet be — meg. között az utolsó helyen sze- az életszínvonal célok és az A termeléspolitikában azon- repel; vagyis akkor folya- ország külgazdasági egyen­ban elkerülhetetlenül előtér- módik ehhez az eszközhöz, súlyának veszélyeztetése be kerülnek a fokozott minő- ha a feltárható tartalékokkal nélkül —, ha arra a gazda ségi követelmények, s ezek már nem érhető el a kitű­feltételeként az elavult, csak zött gazdasági cél. drágán fenntartható állóesz- A vállalati beruházásokra köz-állományt gyorsabb előirányzott összeg 1975-ben ütemben kell kiselejtezni. Ez mintegy 68 milliárd forint — egyben a meglevő, Illetve az 6—7 százalékkal nagyobb a újonnan üzembe helyezett tavalyinál. Célszerű, ha ezt korszerű gépek és berende- az erőforrást a vállalatok el­zések jobb kihasználását is sősorban a folyamatban levő lehetővé teszi. beruházások befejezésére A termelőberendezések ld- koncentrálják. A gazdasági használásának javítása — egyensúly javítását szolgálja ahol lehetseges — indokolttá az az intézkedés is, mely teszi a műszakszám növelé- szerint újonnan kezdődő vál­sági hatékonyság „arányos' javulása fedezetet teremt Dr, Varga György Meteorológiai kislexikon A legnagyobb melegek és hidegek a Földön A Földön' kialakuló éghaj- északi előterében fordul elő vonulata közé ékelődött mély latok sokféleségét a föld- olykor —50° alatti hömér- völgyben, amelyet találóan rajzi szélességtől függő nap- séklet. Halál-völgynek neveztek el. sugárzás mennyisége, a föld- Az 50 fokot, meghaladó Európában csak Spanyólor­felszín anyaga és formái, szélsőséges hőségek zömmel szág déli részén az Anda­valamint a lég- és tenger- Észak-Afrika és az Arábiai- lúziai-alföldön mértek 50 áramlások hőszállitása szab- félsziget sivatagi tájain, Me­ják meg. zopotámiában és Pakisztán „ ... .. területén, valamint Belső­5" Ausztrália sivatagjaiban lép­nek fel. Az észak-amerikai deg rekordokat, továbbá az kontinensen Kalifornia kele- Európában és Magyarorszá­Íuthatunk 11 r^szén is van ecy Son eddig följegyzett leg­juinaiu , nevezed forró terület a magasabb és legalacsonyabb Sierra Nevada magas hegy- hőmérsékleteket: jain végzett meteorológiai megfigyelések hosszú soro­zatait áttekintjük, arra a megállapításra hogy a —50 foknál alacso­nyabb és a +50 foknál ma­gasabb hőmérsékletek be­következése élesen elhatá­rolja Földünk nagyon hideg és nagyon meleg területeit. A —50 fok alatti, számunk­ra szinte elképzelhetetlenül alacsony hőmérséklet jellem­zésére megemlítjük, hogy ekkor a nálunk használatos higanyhőmérö higanyszála acélkeménnyé fagy, és pél­dául egy deszkalapba szög gyanánt beverhető! Ilyen alacsony hőmérsékleteket csak borszesszel töltött hő­mérővel mérhetünk. Az em­beri lehellet ebben a hideg­ben pillanatok alatt meg­fagy. és finom jégtűk töme­geként válik ki a levegő­ben. A rendkívül erős fagyok előfordulásának fő területei a Déli-Sarkvidék belső, 2— 3 ezer méteres vastagságú jégpáncéllal borított tájai, az ázsiai szárazföld északi része, Szibéria körzetei, Észak-Amerika északi része. Alaszka és Kanada térsége, továbbá Grönland jégtaka­róval födött belső vidékei. Európában csak a Lappföl­dön és az Urál hegység fok fölötti hőmérsékletet. Az alábbi táblázatos ki­mutatásban összeállítottuk a Földön mért meleg és hi­Legmagasabb hőmérsékletek °c Előfordulási hely Földrajzi szélesség 58 El Azizia (Líbia) 32° É 57 Greenland Ranch (USA, Halálvölgy) 36° E 56 Gadamcs (Líbia) 30° É 56 Araouane (Mali) 19° É 55 Kebili (Tunézia) 34* £ Európában 51 Sevilla (Spanyolország) 37° fi Magyarországon « Pécs 46° fi —«1 —61 —71 —35 Legalacsonyabb hőmérsékletek Előfordulási hely Földrajzi szélesség •osztok (Antarktisz) 78° D Fennsík (Antarktisz) 79° D Déli Pölus (Antarktisz) 90° D Ojmjakon (Szovjetnnio, Szibéria) 63° É Verhojanszk (Szovjetunió, Szibéria) 68° £ Európában Usaty Cflma (Szovjetnnio) 85° £ Magyarországon Göröm bőiy-Tapolca 48° £ Kutatók a tölgyerdöben Különös kutatóállomást jetunió lakossága, hanem az rendeztek be maguknak egy 27 méter magas tölgyóriás koronáján a leningrádi egye­tem munkatársai. A tölgyfa » bclgorodl terület egy 300 éves erdejének a közepén áll, ahonnan jól áttekinthe­tő a környező terület Az erdei kutatóállomás dolgo­zói — többek között — az egyes tölgyfajták elhelyezke­dését, növekedésük jellegze­tességeit és annak az évsza­koktól függő mértékét vizsgálják. Meghatározzák az eredi növényzet egészsé­ges fejlődéséhez szükséges talajösszetételt és a megfe­lelő tápanyagmennyiséget A fakoronán levő megfigyelő­helyről a trtlgyerdő felett uralkodó hőmérsékleti és légnyomásviszonyokat mé­rik, különböző napszakok­ban, változó időjárási kö­rülmények között Köztudomású, hogy a Szovjetunió földjén hatal­mas erdőségek találhatók. Annak érdekében, hogy a je­lentős mértékű fakiterme­lés mellett se csökkenjen a zöld növénytakaróval borí­tott terület sokoldalúan elő­relátó erdőgazdálkodásra van szükség. Nemcsak a Szov­egész földkerekség népeinek jövője érdekében. (MTI) H Vérelemzés — másfél perc alatt A gyors orvosi beavatko- tartalmát, az emiitett két zást nemegyszer hátráltat- gáz résznyomását a vérplaz­ja, hogy viszonylag sokáig kell várni a laboratóriumi vizsgálatok eredményeire. A technika fejlődésével újab­ban egyre gyorsul az analí­zisek ideje is, amint azt az alábbi példa is tanúsítja. ma bikarbonáttartalmát a vér vegyhatását (pH-érté­két). A mért értékek szá­mokban olvashatók le a ké­szülék homlokfelületén le­vő kijelzőegységről. A világ kutatólaboratóriumaiban Angol kutatók olyan vérgáz- több más, automatikus elem­elemző készüléket konstru­áltak, amely 90 másodperc alatt pontosan meghatároz­za a befecskendezett vér­minta oxigén- és széndioxid­zőkészülék is kifejlesztés alatt van, így a következő évtizeden belül nagy előre­lépés várható a laboratóriu­mi technikában. (MTT) Táblázatunk alapján meg- Völgyben mért 57 tokos ér­állapítható, hogy Földünkön ték követi. Érdekes tény, a hőmérséklet —91° és 58° hogy a melegrekordok zöme között, azaz 149 fokos érték- az egyenlítőtől meglehető­határon belül változik. A sen messze, a 30—35° észa­legalacsonyabb hómérsekle- ki szélessegek között fordult tek az Antarktisz belső, vas- elő. A trópusi övezetben 35 t»B léggel borított területén —38 foknál magasabb hő­fordulnak elő, ahol a 3500 mérsékletek nem is szoktak m magasságban levő Vosz- bekövetkezni, mivel ott a tok szovjet kutatóállomá- nagy nedvesség és erőteljes son 1971 telén észlelt —91 felhőképződés miatt a ma­fok Földünk abszolút hideg- gas napállás ellenére sera rekordja. Az antarktiszi ku- érvényesül kellő mérték­tatóexpediciók megindulásá- ben a besugárzás. Így a Má­ig a Kelet-Szibériai Ojmja- gyarországon mért legna­kon és Verhojanszk —70 fok gyobb meleg jő néhány fok­körüli minimumait tartották kai felülmúlja a dél-ameri­számon abszolút hidegre- kai, közép-afrikai és indoné­kordként, ám ezek az érté- ziai trópusok legmagasabb kek a „ranglistán" most hőmérsékleteit, már a negyedik és ötödik „ . , ... . . , , helyre szorultak vissza. Az . "azan\ j^ekre haj­európai hidegrekordot a Pe- íamos ^ha lata bizonyít^ csora folyó menti UsztyCil- n,álunk \Jeg™agasabb ma -55 fokos minimuma fs4 hlöméfsék' tartja letek közötti 76 fokos ingas * A legmagasabb hömér- 51 száza!éka az egész Föld" séklet az észak-líbiai El Azizia 58 fokos maximuma, ezt a kaliforniai Halál­re vonatkoztatott 149 fokos abszolút ingásnak. Pécisely György FEKETE GYULR A fiú meg a katonák 13. tömérdek A partoldalban sárba taposva a keksz és a hosszú szelet nápolyik. Szedegetni kezdte a nápolyit, mohón tömte magaba, és köpködött a sártól. Csak akkor ju­tott eyzébe, hogy ez lehet a papírdobozokban is. Bontogatnia sem kellett a felszakadt dobozo­kat. Kapkodva tömte a szájába, s ha éppen oda nem fért, az inge alá a kekszet, meg a nápolyit; meg sem igen rágta, fuldokolva nyelte, nagy dara­bokban. Csak amikor végképp eltelt már, s ki­tömte magát mindenütt a ruhája alatt, akkor csillapodott. Még mindig nem jöttek az őrzők. Viszont a kutya is ott volt már, s közelebb merészkedett. — Zabálj, nesze!... Dobott eléje a földbe ta­posott kekszből. — Most zabálj, az istent a ha­sadba! Ne azt zabáld el, amit én cipelek. De a kutyának nem ízlett a keksz, sem a ná­polyi. Csak ímmel-ámmal vett a szájába egy darab kekszet, azt is csak elnyálazta. Es hiába szórt eléje tisztát Igaz, már a kenyér sem kel­lett neki az előbb, nem ment be érte a lyukba. „Teleehette ez magát pocokkal. Vagy ürgé­vel." Jó kutya lenne ez otthon, pusztítaná a mezei pockot Itt meg, amit pusztít, azt is csak a né­meteknek pusztítja. Autók jöttek a front felől. Katonai menetosz­lopban. Pisla fényszemük szabályos időközökben bukkant ki a domb mögül; a fényszórójuk ép­pen ide világított volna, ha bekapcsolják. Na­gyobb katonai egység lehetett; nem akart a vo­nulásnak vége szakadni. Unta már őket, s inkább a másik Irányba fi­gyelt. Nem láthatott messzire a sötétben; egy széles kanyar után eltűntek a pirosan égő macs­kaszemek is. Bár azt észre lehet venni, a tom­pított fényt is, ha arról jönne autó. Csak most vette jobban szemügyre a sofőrfül­két. Az üvegek betörve, az ajtó leszakadva. A felfordult ülések bele kilóg. Nincs benne halott ember. Óvatosan betapogatott a legsötétebb sarokba, s visszakapta a kezét, mert valami puhához ért. Szemét erőltetve figyelt Nem mozdult semmi. Megtapogatta újra azt a valamit: jó bolyhos tapintása volt. Meleg takarót cibált ki az egy­másra borult üléspárnák alól. A pokróccal együtt valami egyéb puhaság is a kezébe akadt, nem merte megfogni. Aztán megnézte közelről: szoros krampusz volt, rugós akasztóval a feje búbján. Tovább kutatott a sötét zugokban, de úgy lát­szik, kitakarították már a fülkét. Lehetséges, volt itten halott is, meg sebesült; az nem léte­zik, hogy se halott, semmi, ekkora felfordulásnáL Már abba akarta hagyni a kutászkodást, ami­kor feltűnt neki egy lapos, szögletes tárgy, me­lyet a széthullt ülés tartozékának nézett az előbb. Fatáska, de gyanúsan nehéz. Vagy golyók vannak benne, vagy kincsek. Már az biztos. Könnyen kinyílt, kések, villák, kanalak voltak benne, szép, katonás sorokban. Minden fajtának külön rekesz, minden darabnak külön vágaték. Örülne az anyja. De ez már csakugyan nem cipekedni való. Leginkább a fatáskát sajnálta Itt hagyni, mert foggantyúja \» volt. Telerakhatná nápolyival. Csak az a baj, elfoglalja a helyet teljesen az a sok rekesz. Míg a kazettával piszmogott, a rekeszeit pró­bálta feszegetni, azon vette észre, hogy már erő­sen közeleg egy autó hunyor! szempárja, még­pedig a veszélyes irányból. Kiterítette gyorsan a takarót, két, majdnem sértetlen papírdobozt tett a közepére, meg a krampuszt, és batyut csinált belőle, mint az any­ja szokta a szőlőbe menet — hamvassal, háti­kosárral — a batyut megkötni. Odaért közben az autó, de megállás nélkül ment tovább. Mindegy, itt nem maradhat. Akármikor jöhet­nek. Most a másik irányból, a domb mögül fény­lett föl néhány autó lámpája. Megvárta, míg el­haladnak, es batyuval a hátán átlopakodott az úton. Eltévesztette az irányt a nagy izgalomban, mert a sűrű sötétségben nem talált rá a széna­boglyákra. Eszébe jutott közben a kutya Is, elma­radt valahoL Füttyögött neki, szólítgatta. De semmi nesz, sehol semmi mozgás. Kódorgott tovább a vaksötétben az üt fölött, a domboldalon. Igen elnehezedett már a vállán a batyu. Azóta meg ls találhatta valaki az oldalzsákot a boglya tövén. Benne a jó bicskák, az aranyak, a törhetetlen üveg, minden — nem ér annyit az egész kiborult rakomány. Már sírt a méregtől, fáradtságtól; nem törő­dött az erősödő repülőzúgással. Voltaképp észre sem vette a repülőzúgást, csak amikor kivilá­gosodott körülötte a táj. Alatta a domboldalon húsz vagy harminc lé­pésnyire a boglyák. Lehetséges, hogy ott jött el közöttük a vaksötétben. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents