Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-22 / 45. szám

SZOMBAT, 1975. FEBRUÁR 22. 5 DÉLKER-szaküzIet Pil I Acs S. Sándor felvétele A DÉLKER és a FOSZÉRT Vállalat közös, új szaküzlete mttól árusít Szegeden, a Kálvin téren. A Csongrád megyei MÉK építőbrigádja alakította ki a 60 négyzetméteres vá­sárlótcrUletA, dekoratív szaküzletet, ahol zömében import­gyflmöicsöket. élelmiszereket és élvezeti cikkeket árusíta­nak. Felvételünk az új áruház egy részletéről készült. Épülő hőerőmű Az építészeti munkák több mint hetven százaléka feje­ződött be eddig Leninváros­ban, a Tiszai Hőerőműben. Az év nyarára valamennyi területen a szerelővállalatok veszik át az építőktől a mun­kát A munka kezdetéig azon­ban még egy fontos feladatot kell megoldani; 2, egyenként hatvanhárom méter fesztávú és kétszázhúsz tonna súlyú óriás daru készre szerelését Az óriás daruk segítségével emelik majd be a generáto­rok és különböző más beren­dezések soktonnás alkatré­szeit. Az év végére, a gépészeti munkák „csúcsában" a jelen­legi ezerhétszázról mintegy háromezerre növekszik majd a szerelésben és építésben résztvevők száma. A tervek szerint 1976 augusztusára az első blokk elkészül és ára­mot ad az országos hálózat­ba. (MTI) Múzeumi koncertek - munkásoknak Kezdeményezések a zeneművészek szövetségének helyi csoportjában Jóváhagyták az idei mun- tek hatékonyságára, azt sze- hiszen a fiatalok személyisé­katervet és költségvetést a retnék, ha az iskolák vezetői gének kialakításában világ­Magyar Zeneművészek Szö- is nevelési tervük részének szerte ismert és elfogadott a vétségé dél-magyarországi tekintenék. Hosszú távú mű- zenei nevelés döntő szerepe, csoportjának legutóbbi érte- sortervezéssel igyekeznek Megállapodtak továbbá, hogy kezletén. A szegedi zenemű- majd kialakítani a progra- új szerkezettel hirdetik meg vészek megvitatták a közmű- mokat, s keresik a zenei is- legközelebb a mai magyar ze­velődési határozatból és a meretterjesztés azon módsze- ne hagyományos szegedi ren­párt kongresszusi irányéi- reit, melyekkel munkásfiata- dezvénysorozatát Az eddigi veinek végrehajtásából adó- lókat nyerhetnek meg a gyakorlat szerint egy hétre dó feladatokat, és az értekez- hangversenyéletnek. A szö- zsúfolódott a program, idén leten gyakorlati elhatározá- vétség helyi csoportjának november 10. és 1976. febru­sok születtek. Megállapodtak ülésén szóba kerültek a ze- ár 20-a között terítik el a a Békés megyei Módszertani neoktatási intézmények elég- műsorokat, s az összevont es­Kabinettel, hogy a szegedi telen tárgyi feltételei, s a . . . inkább szólisták akadémiai tagozat, Szalatsy résztvevők elmondták, biza- . elyett lnkabb szbllstak István vezette zenekara már- lommal tekintenek a várha- föllépését szorgalmazzák, cius első napjaiban koncer- tó fejlesztési elképzelések elé, N. I. teket ad Békés megyei szo- ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ es a Kiskertbarátok-társulás támogatását is — nemcsak a bolti forgalmat lehetne élén­kíteni, hanem a piacit is. Természetesen egyéb Intéz­kedésekre is szükség van ah­cialista brigádoknak Békés­csabán, Csorváson, Mezőko­vácsházán. Hétfőtől, február 24-től, kezdődnek a szegedi múzeu­mi koncertek, ugyancsak a szegedi zeneakadémiai tago­zat növendékeinek, zenekará­nak, kamaraegyütteseinek közreműködésével. A kezde­ményező, a szegedi Móra Fe­renc Múzeum, már eddig is kapcsolatban állt a Köolaj­es Földgáztermelö Vállalat szocialista brigádjaival, ezt a kapcsolatot szeretné kiter­jeszteni a város és a megye más üzemeinek munkásaira is, azzal a céllal, hogy meg­nyerjék őket a múzeumláto­gatásra. A múzeum galériá­jában hétfőn este 6 órakor kezdődő koncert programján Vivaldi, Weber, Moniuszko, Bizet, Ch. Demantius és P. Peurl művei szerepelnek. A havonta megrendezendő kon­certek ingyenesek. Mint Kedves Tamás, a ze­neművész-szövetség helyi csoportjának titkára elmond­ta, intézete, a szegedi akadé­miai tagozat szocialista szer­ződést kötött a textilművek­kel. A növendékek már egy éve rendszeresen tartanak zenei ismeretterjesztő előadá­sokat az üzemben, ezt a szép A kémia avatott tudósa A ragyogó szellemmel pá- Egyetemi tanárrá 1950-ben Tankönyvírói tevékenysé­rosult kötelességtudás lanka- nevezték ki a Műegyetem gének legjelesebb darabja a datlan erőt adott mindenna- Általános Kémiai Tanszéké- magyar, német és angol nyel­pi munkájához, amit sajnos re. Az előbbi intézetekben ven megjelent, háromkötetes csak 1970. február 21-ig foly- szerzett széles körű analiti- Súlyszerinti analízis módsze­tathatott, mert a harmadik kai szemléletét és gyakorlati rei című kézikönyve, amely szívroham hirtelen végzett felkészültségét egyetemi ta- világviszonylatban is e téma­dr. Erdey László kétszeres nárként továbbfejlesztette, és kör páratlan értékű feldol­Kossuth-dijas akadémikussal, hazánkban a modem analiti- gozása. A minőségi és meny­müegyetemi professzorral, kai kémia megteremtőjévé nyiségi kémiai analitikai el­Ma öt éve, hogy a lakásáról vált. Üjabb és újabb mód- járásokat két kötetben írta az Operaházba igyekvő tudós szerek kidolgozásával, külö- meg, és ezek 9, 111. 10 ki­az autóbuszmegállónál rosz- nősen a műszeres analízis adást értek meg eddig. Szak­szul lett, és nem sokkal 60. terén, indikátorkutatási prog- könyvei mellett közel 400 születésnapja után, Buda- ramja megvalósításával és a dolgozata jelent meg hazai pesten elhunyt. derivatográfia kifejlesztésével és külföldi folyóiratokban. Itt született Szegeden, a ®rt e' elévülhetetlen érdeme- Erdey Lászlóra, Szeged lei­felsővárosi Szt. Miklós u. 3. ket, Nagy jelentőségű ered- póló szülöttjére, halálának 5. Sz. alatti házban, 1910. feb- ményeire hamar felfigyelt a évfordulóján, arra a ritka ruár 12-én, vasúti segédtiszt tudományos világ, és ismer- adottságú egyéniségre emlé­negyedik fiaként. 'ők nevét a Szovjetuniótól kezünk, aki a kémiának ava­_ . ,. ... Kanadáig, Japántól Portugá- tott tudósa, meggyőző erejű Erdey László az elemi is- üáig. oktatója, tudománypoliti­káid osztályait eminensen _ . .„„^ kánknak tudományos munká­elvégezvén, a helybeli piaris- Tudományos munkassága- 5a a tudominy társadalmasí­gimnáziumban folytatta nak elismerése itthon sem tásának lankadatlan erejű és ta Bátyai Jenő deklarálták szocialista szer­ződés formájában. A zene­művészek helyi csoportjának értekezletén Erdős János összegezte a filharmónia if­júsági hangversenyeinek ta­pasztalatait, többek között leszögezve, hogy ezeknek a koncerteknek a látogatottsá­ga erősen hullámzó, a prog­ramok száma viszont csök­kent. A 60-as években még 12 ifjúsági hangversenysoro­zatot hirdettek Csongrád me­gyében, legutóbb csak hetet. A szövetség feladatának tartja, hogy javaslatokat dol­gozzon ki az ifjúsági koncer­Emléktáblát avattak teg­nap, dr. Erdey László (1910— 1970) egyetemi tanár, kétsze­res Kossuth-díjas akadé­tanulmányait, ahol szintén maradt el, az MTA 1951-ben céltudatos szervezője volt. kivalo előmenetelről tett ta- , . ,. ,nK. , núbizonyságot, és különösen 1fv«le»ö' majd 1955-ben ren" a természettudományok iránt des tagjává választotta. Kor­es hasznos kezdeményezést érdeklődött. Országos tanul- manyzatunk 1951-ben és mányi versenyen fizikából 1958-ban Kossuth-díjjal tun­első díjat nyert. A termé- tette es 60. születésnap.iá­szettudományok mellett, már ra kaP*a meg a Munka Ér­diákkorában szerfelett rajon- demrend arany fokozatát. gott a zenéért. Erdey László oktatói, kuta- mikus Szeged, Szent Miklós Egyetemi tanulmányait a tói és szervezői munkássága utca 3. szám alatti szülőhá­budapesti tudományegyete- mellett, a tudományos köz- zánál. Az MTESZ Csongrád men végezte, olyan kiváló életben is igen jelentős sze- megyei szervezete, a városi professzorok tanítványaként, reoet vitt. Az MTA Kémiai tanács és az Országos Műsza­mint Winkler Lajos, Gróh Tudományok Osztályát létre- ki Múzeum közös ünnepsé­Gyula, Buchböck Gusztáv és hívta, és nyolc éven át osz- gén dr. Szabadváry Ferenc 3rdey-Grúz Tibor. Pályáját tálytitkárként vezette. Több egyetemi tanár, az Országos az Országos Közegészség- hazai és nemzetközi tudomá- Műszaki Múzeum főigazga­ügyi Intézetben kezdte, majd nyos társasági funkciója mel- tója mondott emlékbeszédet, a Szabadalmi Bíróságon foly- lett. öt szaktannak, köztük A szülőház falán elhelyezett tatta. A Fővárosi Vegyészeti három, külföldön megjelenő táblát a város nevében Ko­'ntézethez 1942-ben került, szerkesztő bizottságának rek Józsefné dr., az I. kerii­ahol hét éven át dolgozott. munkáját irányította. leti hivatal vezetője vette át. Szeged zöldség­és gyömölcsellálása a városi párt-végrehajtó bizottság előtt Alapvető bajok nincsenek zalékkal emelkedett értékben gond, amely a városellátással Szegeden a zöldség- és gyü- a bolti forgalom, a szabad- függ össze. Mindez annyit mölcsellátással, ez igaz. piacokon pedig a mennyiség jelent, hogy a teljesebb ellá­Ugyanakkor azonban ahhoz csökkent az utóbbi három tás nem annyira árumennyi­sem fér kétség, hogy a vá- esztendőben. Fölvetődik a ség, sokkal inkább szerve­sárlók részéről évek óta sok kérdés: noha az élelmiszer- zettség és belátás kérdése, a jogos panasz: gyakran csak kiskereskedelmi vállalatnak Jobb koordinációval — fonnyadt, gusztustalan áru most már minden üzlete fog- igénybevéve a népfront árválkodik a boltok ládái- lalkozik közvetlen zöldség­ban; gyenge a piacok és az és gyümölcsvásárlással, illet­új városrészek ellátottsága; ve -eladással, sőt az eladók az 1970. évihez képest igen anyagi érdekeltségi rendsze­magasak az árak; itt-ott nem rét is tovább javították, va­elég kulturált az árusítás jon a célprémiumok és ju­stb. S mindez hovatovább talmak elég ösztönzóek-e hoz, hogy a kistermelők tö korántsem kereskedelmi ahhoz, hogy rendszeresen le- megesebben hozzák föl árui­gond és probléma csupán, gyen frissen beszerzett áru kat, az utóbbi években meg­hanem politikai kérdés is, az üzletekben? Az minden- fogyatkozott a Marx téri pia­amennyiben a lakosság egé- kéopen ésszerű, hogy az ÉLI- ci területet jelentősen növel­szének hangulatát negatívan KER-nek a MÉK-kel is szer- ni kellene; szükséges mérsé­befolyásolja. ződése van, hiszen nagybani kelni a piaci helyfoglalási Érthető tehát, hogy e fon- szállításra csak ez a válla- díjakat; jó lenne, ha az lat képes, az azonban nehe- AFÉSZ-ek szavatolnák üz­zen magyarázható, miért van leteik megfelelő ellátását; annyi silány alma és her- nem ártana fölülvizsgálni a vadt zöldség az állványokon, piaccsarnokban árusítók mű­A kistermelőktől, téeszek- ködési engedélyét, hogy azok tői beszerzett friss áru két- tipikusan piaci cikkek eladá­ségtelenül javított a válasz- sával foglalkozzanak; bizo­tékon és a minőségen, ársza- nyosan segítene a kiskerttu­bályozó szerepe azonban — lajdonosok termelésének se­csekély mennyiségről lévén gítése és szervezése; a tée­szó — alig észrevehető. A szek mind a közös, mind a téeszek összességükben kü- háztáji gazdaságból nagyobb lönben is csak 2,5—5 szá- mennyiségű és minőségű zalékos aránnyal szerepel- zöldséget-gyümölcsöt vigye­nek a piaci zöldségfölhoza- nek piacra. Az ellátásnak e talban, s úgy látszik, a jö- tekintetben is tükröznie kell, vőben még kisebb mértékű hogy Szeged Csongrád me­lesz a részvételük. Az okot a gye székhelye. MÉK vezetői abban látják, Mint a párt-végrehajtóbi­hogy a közös gazdaságok zottság ülésén kiderült, tu­mind jobban specializálód- lajdonképpen volna lehetö­nak, nagy tömegben csak ség az árak csökkentésére is, két-három féle árut termel- s a nagy mennyiségű áru­nek ezzel pedig — úgymond készlet korántsem lenne — a városellátásban aligha olyan „eladhatatalan", ha a szerint a kínálat mennyisé- tudnak hatékonyan segíteni, raktáron levő zöldséget ol­gileg és minőségileg nem kl- A másik ok — amely a je- csóbban adnák. Igen ám — elégítő, jóllehet Szeged kör- lentésben is szerepel — az, mondhatják —, de a MÉK, nyéke aktív zöldség-gyü- hogy a termelőszövetkezetek az ÁFÉSZ-ek és a téeszek " nagyüzemi módszerekkel közös vállalkozása, az ő ér­jobbára fóliás termeléssel dekeiket is nézve, hogyan foglalkoznak, és áruikat ex- lehetne például az ősszel föl­portra, vagy az ország más vásárolt zöldséget esetleg részeibe árgaranciával elő- féláron adni? Ez valóban ne­re lekötik. A téeszek számá- héz probléma, végeredmény­ra nem kifizető, hogy az ben azonban mégis úgy ve­élelmiszerboltokba külön-kü- tődik föl: a répát, a gyöke­lön naponta kihordják a ret, a fokhagymát, az almát, szükséges mennyiségű zöld- inkább hagyják tönkremen­séget és gyümölcsöt, inkább ni. minthogy olcsóbban dob­nagy tételekben szeretnék ják piacra? Ismételjük, le­átadni az ÉLIKER-nek, het, hogy ez közgazdasági amely viszont nem rendel- megftélés szerint abszurdum, kezik a gyors elosztáshoz mivel azonban szocializmus­szükséges eszközökkel. Ez a ban élünk, lakossági szem­vállalat különben elégedett szögből jogosan föltehetők a MÉK-tői kanott ellátással, ilyen kérdések, annál is inkább, mert a Meggondolandó, nem len­szükséges mennyiség jelen- ne_e érdemes a gyárak ka­tős részét onnan kapja, s — puja közeiéhen, továbbá az a lakosság igenyelnek meg- üj városrészekben is fölállí­felelően — sok boltba a haj- tanj zöir}ség. és gyümölcs­nali kiszállításról is gondos- árugft6 pavilonokat. Valószí­kodik. A MEK egyes árui nüleg nem könnyű dolog ez, azonban az ÉL1KER vezetői mert ilyen néhány órás el­szerint is drágák: az úgy- foglaltságra eladót »era nevezett B 3-as alma példá- könnyű ma találni. De eset­ül 4,40 forintért szinte el- jeg nyugdíjasokkal megold­adhatatlan, már csak azért ható lenne, és sokat segíte­is, mert a magasabb hőmér- nénk a gyárból hazafelé sékletü üzletekben egy nap igyekvő asszonyokon azzal, alatt képes megromlani. hogy útba esnék nekik a vá­Ha a bolti mennyiségi el- sárlási lehetőség, látást nézzük — mint már Megjavul-e a párt-végre­mondottuk —, nincs különö- hajtóbizottság ülése után sebb probléma. Petrezse- Szeged zöldségellátása? Mer­lyemből és sárgarépából kö- jük remélni, hogy végre tör­rülbelül 100—100 vagon áll ténik valami ebben az ügy­rendelkezésre, de egyelőre ben. A feladatok megvalósf­állítolag nincs rá vevő. Al- tásáért felelős szakemberek­mából 60 vagonra valót tá- nek mindenesetre fél év rolnak, pedig a városnak 40 múlva be kell számolniok az vagonnyi is elég lenne. A eredményekről, raktározással sincs olyan F. N. L tos közügy iránt a Szeged városi párt-végrehajtóbizott­ság sem tanúsít közömbössé­get Mint az elmúlt években is rendszeresen, legutóbbi ülésén is ezért tűzte napi­rendjére a zöldség- és gyü­mölcsellátás helyzetét úgy, hogy a tanácskozásra meg­hívta a városi tanács illeté­kes vezetőit, valamint a MÉK és az ÉLIKER igazga­tóját is. A párt-végrehajtó­bizottság úgy vélte, ahol ennyi felelős szakember együtt van, ott meg lehet ta­lálni az ellátási betegség kórokozóját, s ha nem is azonnal, de mindenesetre be­látható időn belül sor kerül­het a már-már krónikussá váló mizéria megszüntetésé­re. Hogyan is állunk pillanat­nyilag? Az írásos jelentés mölcs termelő terület A Minisztertanács is hozott er­re vonatkozó határozatot, amely a'termelés és az ellá­tás javítására számos intéz­kedést tartalmaz, 1973-ról 1974-re mégis csak 19,1 szá­Emlékezés Rudas Lászlóra Pénteken, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában koszorúzási ünnepségen emlékeztek dr. Ru­das Lászlóra, a marxista—leninista elmélet magyar harco­sára és terjesztőjére, a Kommunisták Magyarországi Párt­jának egyik megalapítójára, születésének 90. évfordulója alkalmából. Koszorúztak az MSZMP KB képviselői U.

Next

/
Thumbnails
Contents