Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-20 / 43. szám

4 CSÜTÖRTÖK, ms. február a*. Gazdasági fejlődésünk realitásai Céljaink komolysága Az, hogy gazdasági fej- szinte előírják a gazdaságve- munkaerő hatékony foglallődésünk üteme az ev- zetés számára, hogy a nem- koztatása meghatározó tétized hátralevő részében ho- zeti jövedelem fő arányait nyezővé válik, úgy komolyan gyan alakul, az nagymérték- hogyan alakítsák, ben a Központi Bizottság A gazdasági és a társada kongresszusi irányelveiben lompolitikai célok elérése ségi kultúra színvonalának lefektetett gazdaságpolitikai például az elkövetkező évek- az emelését, célok következetes megváló- ben elengedhetetlenül szüksitasatól függ. ségessé teszi az infrastruktúNincs szó „új gazdaságpo- ra fejlesztését, és a meglevő kezésre álló munkaerőt olyan litlkáról", semmiféle új fel- termelőalapok korszerűsítő- termelésben foglalkoztassuk, fedezésre nincs szükség, sét, főleg az iparban. Nagy amelyekben ezt a lehető legMeggyőződésem, hogy nincs erőt kell fordítani az alap- jobb hatásfokkal is alapja ilyen várakozásnak, anyag-termelő szektorok és | Arról van szó, hogy alapjá- az energetika fejlesztésére, vélni célszerű a kvalifikált ban véve már a negyedik öt- Mindez együtt jelentős részt munkán alapuló termelést, éves tervben is megfogalma- köt le a nemzeti jövedelemzott gazdaságpolitikai célokat bőL kell sokkal komolyabban A „klasszikus" gyáripar- sük az anyag- és energiaigévcnnl, és gyorsabb ütemben ban tehát a fejlődés, a nőve- nyes termelés arányát. A megvalósítani. kedés forrása elsősorban a munkaerővel való ésszerű Ha eddig egyeseknek jelsző belső tartal^ok kiaknázása, gazdálkodás és a termékszervolt csupán a gazdasági ha- illetve új r#vekedési fórrá- kezet módosításához fűződő tékonyság javítása, most tu- sok felkutatása. érdek szorosan összefügg domásul kell venni, hogy az Az 1975—1990-ig terjedő 15 egymással. Méltán állapítotország fejlődése, az elért évben összesen 100—200 ezer ta meg Németh Károly a életszínvonal biztosítása mú- fő létszámgyarapodással szá- Központi Bizottság lik azon, milyen gyorsan si- molhatunk, szemben az 1967 hogy kerül a hatékonyság javítá- —1972. évek 340 ezer fős legnagyobb tartaléka a tersát a társadalmi tudat és a létszámnövekedésével. Az új melési szerkezet további jatársadalmi magatartás szer- munkaerő nagy részét a szol- vitásában van". Célszerű arves részévé tenni. gáltató szektorokba kell el- ra törekedni, hogy a terméEgyesek azt mondhatják, helyezni, a termelő ágazatok kek fajlagos anyag- és enerbogy az életszínvonal nőve- számára a munkaerő tehát giaigénye minél kisebb lelése csupán elhatározás kér- számbelileg nem bővíthető gyen. A termelői árak módodése: azon múlik, hogy a erőforrássá válik. Igaz, hogy sítása | nemzeti jövedelemből meny- számítások szerint, ha a ma> kell venni a munka- és üzemszervezés, a szervezettElemi érdek fűződik ahhoz, hogy a szűkösen rendeltehetjük. Vagyis, arányait tekintve nöEz egybevág azzal a megfontolással is, hogy csökkentülésén, gazdasági fejlődés bizonyára ösztönözni fogja a vállalatokat a ternyit fordítanak felhalmozás- gyár iparban az elmúlt 20 melési szerkezet ilyen irányú ra és fogyasztásra. évben a munka termelékeny- módosítására, illetve a fajlaA nemzeti jövedelem fel- sége legalább Nyugat-Európa gos anyag- és energiaráfordíhasználásának arányait átlagos, évi 4,5 százalékos tások csökkentésére, azonban nem lehet ilyen aka- termelékenységnövekedését A termékstruktúra korszered úton eldönteni. A fo- elérte volna, akkor az 1970. rűsítését sürgető állami öszgyasztásra vagy a felhalmo- évi termelési színvonalhoz tönzés — a nehezebb világzásre fordítható eszközöket mintegy 320 ezerrel kevesebb piaci feltételekkel összhangnem lehet tetszés szerint úgy foglalkoztatott, vagyis a ban — erőteljesebbé vált. „adagolni", mint ahogy a tényleges létszám 83 százaié- Ezt fejezi ki a termelői árszakács adagolja a sót. A ka elegendő lett volna. Ez módosítás, és számos, exportnépgazdaságban kialakult arra utal, hogy a magyar ra kerülő termékcsoportra arányok (és aránytalansá- iparban a belső munkaerő- kivetett anyagár-különbözeti gok), bizonyos elengedhetet- tartalékok még nem merül- adó, amelynek az a rendeltelen társadalompolitikai és tek ki. tése, hogy az alapvető anyagazdaságfejlesztési feladatok Ha igaz az, hogy a jövő- _ . . _,_,„.< (használhattam volna a kö- ben a növekedés szempont- g0Kat teinasznaioK, expori telezettségek kifejezést is), jából a rendelkezésre álló esetében kenytelenek legyenek az anyagok valóságos világkereskedelmi árával kalkulálni. A termékszerkezet módosításánál illetve fejlesztésénél messzemenően kívánatos kihasználni a KGSTegyüttműködésben és -szakosításban rejlő lehetőségeket. Egyre több bizonyítékát látjuk annak, hogy egy kis ország elsősorban a nemzetközi munkamegosztás rendszerébe illeszkedve folytathat tartósan gazdaságos termelést Dr. Varga György FEKETE GYUll Lézer mutatja az utat a metró építőinek A budapesti metróépítést lítanl. Korábban ugyanis — eddig még nem használt mű- amikor optikai műszerek szer, a lézer segíti: a fúró- irányították a pajzsokat — pajzs geodéziai irányítását az útvonalprogramozás miatt vezérli. Az alagút oldalfalára minden alkalommal meg rögzített távcsőre emlékezte- kellett szakítani a folyamatö akkumulatoros szerkezet t munkamenetet, maris kivívta a metrósok elismerését, mert minden korábban alkalmazott műszernél pontosabban mutatja az utat a fúrópajzsnak. A lézer vörös fénysugara — egeszen pontosan: a lézer rubintpontja — egy, a pajzs, bap elhelyezett műszerfalra világít, s ezzel precízen ellenőrzi, hogy „letért-e" a fúrógép az előre kijelölt útról, s ha igen, mennyivel. A fénynyaláb segítségével kapott adatokat komputer dolgozza fel, s jelzésere a pajzsgépész — ha szükséges — nyomban a „lézerútra" programozza gépét. Így lényegében milliméternyi pontossággal tudja vezetni a több tonnás vasszerkezetet A lézer „bevetésével" két jelentős eredményt sikerült elérni. Az egyik, hogy a pajzsok teljesítményét fokozni tudták. A fúrógepek — a lézerirányítás óta — naponta átlagosan négy méter alagutat építenek, kétszer annyit, mint korábban. Ilyen produktumra pedig a budapesti metróépítés törtenetében még nem volt példa. A megnóvekedett teljesítménynek volt köszönhető például, hogv u Deák térről indított Jobb oldali pajzs jóval a határidő előtt, már karácsonykor elérte a Felszabadulás teret. A másik nem kevésbé jelentős eredmény, hogy a lézervezérlés alkalmazása óta nem kell a fúrópajzsot leálTársadalmi fejlődésünk A tekintély pedig nélkülöz- gától és az iskolával fennmai szakaszában egyik nagy hetetlen a gyermek számá- tartott kapcsolatától is. Az feladat a szocialista tudat ra; az a tekintély, amelyig a együttműködésre kész csalakialakítása, az egész nép er- szülő egyéniségéből, ember- dok a pedagógusok és az ifkölcsl-polltikai egységének ségéből, okosságából, tehet- júsági mozgalom kitűnő sekimunkálása, a társadalmi- ségéből, jóságából fakad, gitőtársai. Az iskola munközösségi nevelés helyes Olyan szülői tekintélyre van kájába való bekapcsolódásuk megoldása. A szocializmus- szükség, amely a gyermek — legyen az orvosi előadásban teremtődtek meg elő- növekedésével egvütt váltó- tói kezdve egy kirándulás szőr azok a feltételek, ame- zik, olyan tekintélyre, amely szervezéséig bármi (örömlyek a megvalósítást hordoz- nem elnyomja, hanem segíti mel mondhatjuk, hogy a felzák, hiszen ez a nevelői a fiatal önállósodását és így sorolás valóban oldalakon át szándék összhangban áll a megmarad pedagógiai funk- tarthatna) — azt jelenti, mi társadalmunk progresz- ciója. hogy a tanulókat több oldalszív tendenciáival, új em- Az Iskola demokratikus ról, a társadalom legkülönberformáló törekvéseivel, e vezetése jelentős hatással bözőbb területeiről érik határsadalom igazi lényegével, van az egész nevelőtestület- sonlóan pozitív ideológiai, Ebben a nevelési feladat- re, és a nevelés eredményes- politikai és erkölcsi tartalban a ma iskolájának döntő ségére. Ez azonban nem mú halások. szerepe van, de jelentős sze- képzelhető el a nevelők és ní>VpiAj f^Hősnőe tehát rep jut a családnak is. Kpí- szülők jó kapcsolata nélküL ^neve^ ^ tőmunkánk jelenlegi szaka- Nemcsak őszinte tájékozta- "Sn ezTorenfegyík úi' szában, még további előre- tás szükséges a nevelőtestü- vonása A c^lád lépésünk érdekében különös lel, terveiről hanem az is, táSétde? a" ríhatn a jelentősege van annak, hogy hogy az iskolai szuloi mun- .. útian éntmav közveta család a gyermek testi és kaközösség - amelynek sze- JPP"^ lelki egészségét, akaratát, repéröl a közelmúltban már m£ jellemvonásait, erkölcsi, tu- e rovatban szo esett — kep- . ,.. lajdonságait, világnézetét, viselhesse a család széna- iskolaban gyakorolt feladaérzelmi kulturáltságát a tár- pontjait, a szülök javaslata- ta. Ismeretes, hogy a felsadalom érdekeinek figye- it, észrevételeit mindabban, nőtténevelésnek Igen fontos lembevételével, a szociális- ami őket és a családi otthon része nevelésJ lsmeretek ta erkölcs szellemében, nyi- életét közvetlenül érinti. Az lottan, a társadalom külön- iskolavezetés törekszik arra, böző közösségeivel sokoldalú kapcsolatban alakítsa. ,hogy az Aiskolal gya, a gyermek iránti feloAhhoz. hoev ez a nevelés kakózösség munkájanak kö- f-va\ H f* nyújtása. Hiszen a szülői szerepkör betöltésének vaAhhoz, hogy ez a nevelés eredményes legyen, elenged- zéppontjába a tervszerű nehetetlen a kiegyensúlyozott veiés kerüljön, abban az érzelmileg lősség érzése nyújthatja a legerősebb ösztönzést a szülőnek ahhoz, hogy újabb és nyújtó család/"élet^SS£ '<25*tpSSf SÍ "jabb Ismereteket sajétitnikus légköre. szokásrend- segítését célzó teendők do- , __ son el, saját személyiségét nikus légköre, szokásrendszere, erkölcsi normái nél- mináljanak. A szülői mun- . •• külözhetetlenek, meghatáro- kaközösség, a választmány lgyekezzék fejleszteni. Az f<* ? jennek érzelmi-er- munkója a nevelés haté- emberi hivatások közül a nekolcsi fejlődéseben. A csa- .... . D .. . velés a legáltalánosabb: ladi élet rendezettsége a jó konyságat ugy emeli, ha az életében sor társadalmi közérzet fontos Iskola és a család közös el- öetóben «* feltétele, mert szükséges és Vek és közös gyakorlat alap- lcerülhet ha mas okbo1 pótolhatatlan mindaz, amit ján nevel s a szű|6, közvé_ nem, azért, mert szulőve lett. a jó család az egymáshoz , . . . , A nevelés helyes megoldása tartozás biztonságával, ben- lemenyt az iskola nevelesi fehát ^ g ^ sőséges, érzelemgazdag kö- normái formálják. . rösségi viszonyaival, a csa- A szocialista pedagógus dagogus°k feJelos nevelőtarládtagokat formáló, gazda- közösséget vállal a család- sl kapeso!atanak erosítésógító hatásával ad. Az ideá- . , . . , . . .. vei, további demokratizálális családnak teljesnek kell dal> a gyermekkel. Felelős- _ lennie, hogy szülők és gyer- séget érez minden gyermek mekek között tartalmas kap- fejlődéséért. Az Intézményes csolatrendszerek alakulhas- nevelés eredményei azonsanak, a csal ad tagok átél- ... . „ hessék, kitapasztalhassák, ton Aggnék a családok nemegtanulhassák a legfonto- velési kulturájátol, világnésabb emberi életformákat, s zeti és erkölcsi beállítottsáezek mintáit mintegy ma- _ gukba építsék. A jól működő családban együtt van a szeretet, a verseny, a szolidaritás és a tekintély. A vetélkedés mindenki között folyik az egészséges családban, s a sikereknek mindenki örül: a nemes vetélkedés színez, erőt ad, harmóniát teremt, s képességet arra, hogy kifelé a család érdekeit s boldogulását a közösségével egy úton keresse. sával, egyensúlyának megteremtésével lehetséges. Dr. Diós József, a Tömörkény István Gimnázium, Művészeti és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója Színház épül Nagykanizsán Nagykanizsa és Lenti mű- háza is lesz. Lentiben a velódési központot kap. nagyközség központjában épiNagykanizsán, az új város- JJ, ^tTa központban épülő művelődé- nagyközségi és a járási si haz egyúttal a város szin- könyvtárnak is otthont ad. A fiú meg a katonák 12L Végiggondolta, miket tud: ájn, cváj, dráj, kaput (ez ugyan oroszul van, de a németek is értik), loszlosz, ja, hájhitler — egyéb nem jutott az eszébe. Ügy van, még az autó meg a rokk, mint a magyarban. Meg strumf, meg kitől, de azt nem tudni, micsoda. Nem látta már a sötétben, mire mondja Henrik, amikor tanította a nénjét németül. Kevés ez beszélgetni. Rögtön látná a német, hogy ő idegen. Az autót őrző géppisztolyos Is észrevette öt, de szemlátomást nem törődött vele. Háttal fordult, rágyújtott. Azután körbejárta a felhemperedett autót, es lekuporodott valahol a túloldalán. Kellemetlenül fújt most a szél. Mégis igaza lett a vörös naplementének. Vagy már csakugyan itt van Magyarország, egészen közel, onnan fúj át a szél. Mert az biztos, hogy Magyarországon szelet hoz, ha napnyugtakor vörös az ég alja. Nagy papírdobozok voltak feltornyozva az autó végénél: nyilván a szétszóródott rakomány. Lehet azokban valami, nem üresen menekítik a papírdobozt. i Alkonyodott lassan De máskülönben sem látszott mo6t már a dombtól a falu. Ki tudja, mennyire van még. Ha biztos volna, de egészen biztos, hogy az már Magyarország. Egyáltalán nem biztos. Jó volna valahol a közelben letanyázni éjszakára. Ahonnan a felfordult teherkocsit is szemmel tarthatná. Bajosan vontatják azt el reggelig onnan. Vagy ki tudja — még az lenne a legjobb, ha elvontatnák. Mert az a civil képes ott ülni reggelig; oka lehet, hogy ennyire őrzik a rakományt. Ha viszont elvontatnák — kivált, ha sötétedés után jönne érte valami traktor —, hogy tudnák már azt mind összeszedni, ami a földön erre-arra szétszóródhatott. Mert iparkodna az a traktor is, mindenki siet, lohol; meglehet, reggelre idáig ér a front. Hidat nem látott a közelben. Bár a híd amúgy sem jó éjjeli szállásnak, őrzi a katonaság. A töltés túloldalán, a domboldalon, a felfordult autóval átellenben, néhány rudas, tavalyi széna. Halt ő már szénakazalban, télen is. Ha jol befúrja magát az ember, ki lehet bírni. Halkan füttyentett a kutyának, és oldalt, kerülővel közelítette meg a szénacsomókat. Jobb, ha nem veszi észre a géppisztolyos. Innen már azt is latta, hogy ott ücsörög a felfordult autó mellett, s konzervdobozban vájkalva eszeget. Jót bukfencezhetett az autó, míg odaért, nem is csak egyet-kettőt. Az a csudalatos, hogy mind épségben maradtak — vagy nem az ő autójuk volt? De mi lehet vajon a papírdobozokban? —Nem üresen menekítik, ez az egy biztos. Kolbász — az volna jó. Nemigen kolbász, nem szokták azt ilyen papirdobozokba rakni. Meg a szalonnát sem. Bár, ki tudja, ezek németek. Marmalád? Az a kemény lekvár. Olyan kemény, hogy bicskával kell vágni. Az se volna rossz. Aprócska petreneék voltak. Ebben nem fúrhatja mélyre magát, mert a másik oldalán kilyukad. Kiválasztotta a legnagyobbat, és hozzálátott az éjjeli szállás elkészítéséhez. Míg turkált a szénában, a kutya izgatottan szaglászott. Lehet ezekben egér is. Tágas helyet fúrt, hogy mind a ketten beleférjenek. — Melegítjük egymást, nem igaz? — mondta a kutyának. Csendesen, hogy meg ne hallja odalent a géppisztolyos. — Csak arra vagyok kíváncsi, melyikünk bolházza el inkább a másikat. Megpróbálta behúzni magához. De a kutya nem ment bele a lyukba. Kis híján megmarta a kezét. — Kiskutyám... Kiskutyám... Ej, hát gyere már, az ég szakadjon rád csakugyan... Kenyérdarabbal csalogatta, az utolsó darab kenyérrel, de a kutya arra sem jött közelebb. Ki sem dugta a fejét a szénából a fiú, s észrevette a mozgást odalent: a géppisztolyos ember futni kezdett, fel a töltés oldalán, egyenesen feléjük. Mélyebbre húzódott a boglyában, úgy Ieste, a szíve kalimpált El sem szaladhat, mert lelövi Csak az útig futott a géppisztolyos civil. Egy teherautót állított le. Magyarázott a sofőrnek, majd bebújt hátul a ponyva alá. Amikor a kanyarban eltűnt a ponyvás teherautó, a fiú megfeledkezve az akaratos kutyáról, a boglya tövébe fektetett oldalzsákról, futva Indult lefelé a parton. Elhatároznia sem kellett semmit; vitte a laba. Két-három hajitásnyíra lehetett tőle az út, és nem messze onnan a fejreállt autó. Sötétedett már, és szinte ijesztő volt fgy a döglött gépszörnyeteg, égnek meredő kerekeivel. Óvatosan közelítette meg, s az útra is figyelt közben. Előbb-utóbb csak visszajönnek az őrzői. Az egymásra ramolt, elnyomorodott papírdobozokon idegen felirat volt: „Koestlin", de alatta magyarul a város neve: „Győr". (Folytatjuk.)