Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-20 / 43. szám

CSÜTÖRTÖK, 1975. FEBRUÁR 29. 5 — Ez a lámpa állította meg tizenkilencben Telekgerendá­son a franciák vonatát, akik Szegedről indultak elfoglalni Békéscsabát. Akkor én Ara­don szolgaltam ugyan, de Csabán tartózkodtam. Elha­tároztuk, hogy nem engedjük be azt a vonatot, így hát elé­be mentünk. Lefegyvereztük a katonákat, a szerelvény másik végére akasztottuk a masinát: na, menjetek szépen vissza. Hatvankét év hűséges szol­gálatban a vasútnál — nagy Idő. Emlékek, emlékek, és élő történelem minden, ami kö­rülveszi a nyolcvanéves em­bert a lakásban. Rohonyi Lajos nyugdí­jas vas­utas — mert róla van szó — fiatal korától gyűjti a menet­rendeket, vasúti térképeket, fényképeket, sok apró fur­csaságot, amiket a mostani vasutasok nem is nagyon is­mernek. — Nevettek is rajtam so­kat, azt mondták, nekem minden kell, minden vacak tetszik valamiért. Gondol­tam, hadd nevessenek. Hasz­nos ez a játék. Előttünk az egykori Ma­gyar Mérnök és Építész-Egy­let Közlönye 1903-as évfo­lyamának egyik számából egy melléklet, egy térkép. Rajta az első magyar vasút nyomvonala, „Pest-Buda" és Bécs között, létesítését az 1832—36-os országgyűlésen hozott 25. törvénycikkely ha­tározta el. A másik térkép 1919-ből származik, Szeged tanyavilágát szeli át rajta az alföld—fiumei vasút. Féltve őrzött kincs egy 1887-ben kelt okmány. Baross Gábor ere­deti aláírásával. Réges-régi, 1883-ból való kendő, menet­rendábrával. Akkora, mint egy férfizsebkendő, leolvas­ható róla a huszonnégy órás menetrend, Hatvantól Kas­sáig. Valamikor összehajtva, zsebben hordták a vasutasok. Komoly­lyá vált tehát a játék. Tudományos igénnyel rend­VÉDETT GYŰJTEMÉNY szerezte Rohonyi Lajos a gyűjteményét, s bemutatta a Magyar Közlekedési Múzeum szakértőinek. 1969-ben vé­detté nyilvánították a kis muzeumot, sok év szüntelen gyűjtőmunkájának eredmé­nyét Megtalálhatjuk itt va­lamennyi európai állam me­netrendkönyveit, s mindazo­kat, amelyeket Magyarorszá­gon valaha kiadtak. Eredeti fényképen látjuk a biator­bágyi viaduktot a robbanás utáni állapotban; egy mási­kon a szegedi vasúti híd romjait a Tiszában, a Rende­ző pályaudvar bombatölcsé­reit, számtalan dokumentu­mot arról, hogyan pusztította a második világháború a vas­utat. — Szomorú emlékek ezek. Sokkal szívesebben gondo­lok arra a napra, amikor a háború vége felé, 1945. feb­ruár 13-án a Budapest—Ceg­léd—Szolnok vonalon elin­dult az első személyvonat. Menetrendjét ő állította össze. Sokáig foglalkozott menetrendkészítéssel a MÁV Szegedi Igazgatóságán, de otthonosan tájékozódik az egész világ vasúti menetren­di adatai között. Megmutat­ta a kilométertávolság-muta­tót, ami még 1912-ben ké­szült az Osztrák—Magyar Monarchia összes vasútjárói, állomástól állomásig. A film­gyár is fordult már hozzá kérdéssel: hány vasúti sze­ménykocsiból állították össze 1930-ban az Orient-expressz szerelvényét? Azt is meg tud­ta mondani, milyen típusú mozdony húzta. Szerteágazó, alapos ismere­teivel nem fukarkodik. A MÁV tisztképző intézete szá­mára mai térképen jelölte be vörös tintával, melyik vasút­vonalat mikor építették Ma­gyarországon, s mikor indult meg rajtuk a közlekedés. Ez­zel is segíti a fiatal vasutas­generáció nevelését. Törődik a fiatalokkal. Sokáig volt szakfelügyelő a vasútforgal­mi technikumban. A végzett tanulókról följegyezte, ki ho­va került, s meglátogatta őket szolgálati helyükön. Szombathelytől Záhonyig is­merősökre, barátokra bukkan utazásai közben, míg gyűjte­ményét gyarapítja. I Jelenleg a szege­di vasút­igazga­tóság történetét írja. Munká­ja felöleli a vonatváltozáso­kat, új vasutak születését 1846-tól, az első tervektől kezdődően. Kilenc levéltár­ban, a Közlekedési Múzeum­ban, emlékeinek tengerében gyűjtötte az anyagot, fárad­ságot, megtorpanást nem is­merve. Megírta 1972-ben Csongrád megye vasúti köz­lekedésének történetét a „Vá­rosi Közlekedés" című folyó­irat számára, a Közlekedés­tudományi Egyesület felkéré­sére. Megjelent több tudo­mányos dolgozata is. Nemcsak a múltnak, s a múltból él. A legfrissebb szaklapokat, szakkönyveket vásárolja és tanulmányozza rendszeresen. A mai vasúti közlekedés vérkeringését ép­pen úgy ismeri, a szívén vi­seli, mint ahogy dédelgeti a régit. A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság közlekedési csoportjának ve­zetője. Szaktudását, hozzáér­tését számtalanszor latba ve­tette. Elemezte például az idegen vasúti kocsik gazda­ságos kihasználásának lehe­tőségeit, a darabáru-fuvaro­zást, a pályaudvari rakodást Két évvel ezelőtt „Kiváló Népi Ellenőr" kitüntetésben részesült, Ez a múzeum a lakásban, s a munka, ami mögötte van nagy-nagy szakmaszeretetről tanúskodik. Rohonyi Lajos több mint tizenöt éve nyug­díjban van, de nem hagyja nyugodni a vasút iránt érzett rajongása, ma is részese a fejlődésnek. Bálint Ibolya Alkalmasság, személyiség Biztató a Pályaválasztási Intézet munkája A három éve működő Csongrád megyei és Szegedi Pályaválasztási Intézet ta­valyi munkáját Koczkás Im­re igazgató ismertette a me­gyei és városi tanács vb munkaügyi, illetve művelő­désügyi osztályainak képvi­selőivel, az intézetben meg­tartott értekezleten. Közre­adott írásbeli beszámolójá­ban sorra elemezte a köz­gazdasági és információs, a pedagógiai, valamint n pszichológiai szaktanácsadó csoportok tevékenységét, amely általában megfelelt a követelményeknek. Az elsőként említett cso­port tagjai figyelemmel kí­sérték a munkaerőhelyzetet, a munkaerőforrásokat, ku­tatták a pályaválasztás előtt álló fiatalok szándékait A beszámoló önkritikus megál­lapításokat is tartalmaz, amelyek szerint mélyreha­tóbb vizsgálatokat kell vé­gezni ezután az iskolákban, munkahelyeken, s alaposan elemezni kell a család sors­irányító szerepét. Hatéko­nyabbá kell tenni a tájékoz­tatást. Megismertetni a fia­talokkal a különböző pá­lyákat, azok tárgyi és sze­mélyi tényezőit, az elhelyez­kedés lehetőségeit, valamint a továbbtanulás és a szak­mai képzés útjait. A pedagógiacsoportot a ta­valyi év elejétől október el­sejéig teljesen átszervezték, így alig gondolhattak más­ra, mint az alapvető isme­retek elsajátítására. Lelkes munkájuk nyomán azonban jutott idejük az iskolai pá­lyaválasztási felelősök kép­zésére, s arra is, hogy se­gítsenek a tanulóknak, pe­dagógusoknak és szülőknek, a választás idején. Hamar fölismerték, hogy a pálya­előkészítő munka egyik leg­lényegesebb tényezője a ta­nulók személyiségének kuta­tása Éppen ezért javasolták: úgy képezzék ki a pályavá­lasztási felelősöket, hogv al­kalmasak legyenek a fiata­lok alapos megismerésére. A csoport tagjai fontos felada­tuknak tartják a jövőben a fizikai dolgozók gyermekei­vel való foglalkozást, képes­ségeik kibontakozásának se­gítését, .a diákotthonokban, kollégiumokban, nevelőinté­zetekben élő fiatalok pálya­választásának megkönnyíté­sét, s az állami gondozottak, valamint a cigánytanulók irányítását. A pszichológiai szakta­nácsadó csoport munkája a legbonyolultabb, alapos fel­készültséget, sok időt. natry tapasztalatot kíván. Vizsgál­niuk kell a fiatalok szemé­lyiségét, bizonyos mértékig az alkalmasságát, s néha az utóbbit kibontakoztató gyógymódot is kell válasz­taniuk. Mivel a csoport tag­jai sem idő, sem tapaszta­lat tekintetében nem bővel­kednek, eddig kevés fiatalt tudtak megvizsgálni. Ezért egyelőre indokolt, hogy csak azok a gyermekek kerülje­nek hozzájuk, akik problé­máját a szülők és a pedagó­gusok nem tudják megolda­ni. Koczkás Imre kiegészí­tette beszámolóját azzal, hogy fontos teendőnek tekin­tik a megváltozott munka­képességű fiatalok pályavá­lasztásának elősegítését, va­lamint az iskolai és üzemi felelősök továbbképzését. A vitában felszólalt Eper­jesi Júlia, a városi tanács vb. munkaügyi osztályának vezetője, dr. Pelle László, a megyei tanács vb. hason­ló hivatalának helyettes ve­zetője, Hofgesa.no Péter, a 600-as számú Ipari Szak­munkásképző Intézet igazga­tója, Dúró Lajos tanszékve­zető egyetemi docens és Vi­déki Ferenc, a megyei takács vb. művelődésügyi osztályá­nak csoportvezetője ls. Mind­annyian elismerték az inté­zet hasznos munkáját, s igyekeztek fölvázolni a kö­vetendő utat. Sz. 3. Gyógyszer, tápszer Az idén új részleggel bő­vül az Egyesült Gyógyszer­és Tápszergyár körmendi „Lacta" üzeme. Épül a gale­nusi üzemrész, amely kenő­csöket, kúpokat, szirupokat, gyógyszeres oldatokat és aero­solos készítményeket gyárt majd. Az új üzem a tervek szerint az év végén kezdj meg a termelést. A körmendi gyár ebben ak évben gyermektápszerből már minden igényt kielégít. ABC-áruház épül Balástyán Szerződések dohánytermelésre A Nyíregyházi Dohányfer­mei.t'ló Vállalat átvette a mú't évi termést a körzeté­hez tartozó -'t megye dohány­te-melő gazdaságaitól. Saj­nos, a tavalyi időjárás nt . kedvezett ennek a fontos ipa­ri növénynek, k vés volt a napfény, ezéit a termés mennyiségben és minőségben egyaránt a korábbi évek át­laga alatt maradt. A gyengébb termés sem csökkentette a termelési ked­vet. Már eddig mintegy 11 ezer hektárra, a múlt évivel nagyjából azonos területre kötöttek termelési szerződést a vállalat körzetében. Vár­hatóan az elkövetkező hetek­ben még további területekre szerződnek. Kovács Zsuzsa zongoraes tje Fiatal lány kora óta rend­szeresen muzsikál Szeged közönségének. S ahogy pá­lyája kezdetén romantikus művek virtuóz tolmácsolásá­val tűnt fel, keddi szóló­estjén is a romantikus mű­vek megszólaltatása nyújtott maradandó élményt. Bach: C-dúr prelúdium és fúgája után — helyes ösz­tönnel — azt a kéttételes Beethoven-szonátát válasz­totta (e-moll, Op. 90), amely­ben a mester már felbontja a klasszikus formákat, utat mutat a romantikusoknak, s a szonáta második tételé­ből szinte Schubert hangja csendül fel. Az est művé­szi tetőpontját a Chopin-mű­vek interpretálása jelentet­te. Mind a cisz-moll noc­turne, mind pedig az Asz­dúr polonéz előadásából áradt a szenvedély, nemes lírával párosult. A két mű ben kiválóan érvényesültek Kovács Zsuzsa pianisztiKus erényei: briliáns pergő já­téka, fölényes, magabiztos technikája. Kovács Zsuzsa évek óta pedagógiai tevékenységet is folytat: a Tömörkény Ist­ván Szakközépiskola mű­vésztanára. Hangversenyé­nek befejező számát — amellyel az estet megkoro­názta — Nemeth Rozália, egyik kiváló, volt növendé­ke (jelenleg a Szegedi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis kola hallgatója) kísérte. Chopin e-moll koncertjét játszották, átélten, kidolgo­zottam muzikálisan. A kö­zönség lelkesen ünnepelte a „mesternőt" és egykori ta­nítványát. Dr. Nagy István Tegnap, szerdán Kistele­ken, a művelődési otthonban tartotta az „Egység" ÁFÉSZ évi rendes küldöttgyűlését. Ocskó Imre elnök számolt be az elmúlt év eredményeiről, majd ismertette a szövetke­zet jövő évi feladatait. El­mondta, hogy az elmúlt négy év eredményei a kiskereske­delemben a legjelentősebbek. 1974-ben összesen 224,5 mil­lió forintos forgalmat bonyo­lítottak le, 11 százalékkal többet, mint az előző évben. A másik fontos ágazatban, a vendéglátóiparban már 1974­ben teljesítették az 1975 vé­gére meghatározott előirány­zottakat. Az 197l-es év 33,3 millió forintos eredményéhez viszonyítva az elmúlt évi 41,3 millió forintos tétel 30 szá­zalékos fejlődést mutat. A vendéglátóipari ellátás meg­szervezéséhez segítséget nyúj­tott az üzletvezetők számára biztosított közvetlen zöldség­gyümölcsfelvásárlás. Több vendéglőben elektromos hű­tőberendezés nyújt alkalmat az igények jobb kielégítésére. A kisteleki „Egység" ÁFÉSZ felvásárlási forgal­mát 55 millió forintban ha­tározták meg 1971-ben, ame­lyet a múlt évben sikerült elérni, sőt ma már 65 mil­lió forintos értéket igazolnak a számadatok. Ezen a terü­leten jelentős mozzanatként könyvelhetik el, hogy lépé­seket tettek a tanyai zöldség­gyümölcsfelvásárló telepek létrehozására. Jelentős beruházás volt a kisteleki iparcikk-áruház fel­építése, amelyre 16,6 millió forintot fordítottak. A fejlő­dést figyelembe véve meg­határozták és elfogadták a küldöttek az 1975. évi tervet és üzletpolitikai célkitűzései­ket. A kiskereskedelem for­galmát 9,12 százalékkal kí­vánják emelni. A hálózatfej­lesztésen belül Balástyán új ABC-áruházat építenek, és ahol az. igények úgy kíván­ják, a házi és mozgó boltok segítségével elősegítik a me­zőgazdaságban dolgozók jobb áruellátását A felvásárlási terv meg­valósításához szükséges pénz­összeget 18 millió forintban határozták meg. A vendég­látóiparban többek között cé­lul tűzték ki, hogy a műkö­dési területen levő iskolák tanulóinak uzsonnáztatását megoldják. A IV. ötéves tervben meg­határozott nyereség elérése érdekében az ésszerű takaré­kos gazdalkodás betartása, a vagyonvédelem növelése, az improduktív költségek csök­kentése es az eszközökkel való szervezett gazdálkodás az előfeltétele annak, hogy az előirányzott 9,5 milliós ered­ményterv reális legyen. A továbbiakban meghallgatták az ifjúsági bizottság és a nő­bizottság beszámolóját, majd döntöttek az 1974. évi tagsá­gi érdekvédelmi alap felosz­tásáról. Módosították a szer­vezeti és működési szabály­zatot. A küldöttgyűlésen részt vett Hunyadktirti Lajos, a MÉSZÖV elnöke is. Majoros Tibor „Alkotó ifjúság" pályázat kiállítása Tegnap, szerdán délben nyílt meg a 600-as számú Móra Ferenc Ipari Szak­munkásképző Intézetben a • a kiállítás, amelynek darab­jait az iskola tanulói az „Al­kotó ifjúság" pályázatra ké­szítettek. Az ízlésesen meg­rendezett, komoly munkát bemutató tárlaton az érdek­lődők a gépek modelljei mellett fényképeket láthat­nak a diákok mindennapi életéről, szórakozásairól, raj­zokon, intarziaképeken, ke­rámiákon mérhetik le az is­kola profiljának sokoldalú­ságát Különös értéke a be­mutatónak az, hogy a diá­kok leg.öbb'e tanulás és a munka mellett, -z; >ad ide­jükben, sok-so . szabad órát felhasználva készítette az itt látható tárgyakat. Az ünnepélyes megnyitón az intézet igazgatójának, Hofgescng "Y-te TI; K köszön­tő szavai után Léna t Bela, a KISZ Szeged városi Bi­zottságának titkára üdvözöl­te a rendezvényi, méltatta a fiatalok munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents