Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-20 / 43. szám

ÍSBTÖRTÖK, 1915. FEBRUÁR 20. ? Idős Komócsin Mihály köszöntése Betöltötte 80. életévét idős Komócsin Mihály, a forraíSalmi munkásmozgalom régi harcosa. Születésnapja alkalmából tegnap, szerdán este köszöntötték az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a SZOT elnöksége nevében. Szegedi lakásán látogatta meg a veteránt Győri Imre, az MSZMP Köznonti Bizott-.ágának ti*kára: átadta a Központi Bizottság üdvözletét és ajándékát. A SZOT elnöksége nevében Somogyi Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tagja köszöntötte idős Komócsin Mihályt, és átnyújtotta a Szakszervezeti Érdemérem arany fokozatát. A bensőséges hangulatú eseményen ott volt Péter János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, valamint dr. Németh Lajos és Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkárai. továbbá Török József, a Szeged városi pártbizottság első titkára, dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Ágoston József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára. D íj nyerte S A kongresszus előtt kelmék A pápai textilgyárban megkezdték az elmúlt évben díjnyertes, kelmék gyártását. Közülük igen nagy érdeklődésre tarthat számot a Majna elnevezésű, amely a lipcsei őszi vásáron arany diplomát szerzett. A szegedi vásárról hozta el a nagydíjat a Mirette, amely a legújabb divatnak megfelelően, nagyléptékű kockás, ekrü vagy nyers színű alapon. Az anyak összetételei polieszter és pamut keverék. A két újdonságból egymás után rendelnek a hazai vállalatok és a külföldi cégek. Könnyűszerkezetes üzemcsarnok Felsővároson Utolsó I Somogyi Karulyné íelvétele csavarszorítások a tetőszerkezeten Még áll néhány régi ház a hogy könnyű, előre gyártott jellegű kiállítási csarnok szeged-felsővárosi l-es épí- elemekből lehet összeállítani megvalósítása is. A könnyűtési területen, de a József — viszonylag gyorsan. Sze- szerkezetes épületek az emAttila sugárút, s a Retek ut- geden még egy ehhez hason- lítetteken kívül kiválóan ca mentén magasodnak már ló, de felényi alapterületű, megfelenek még ABC-árua lakóépületek a DÉLÉP jó- üzemet épít jelenleg a CSO- háznak, művelődési háznak voltából. A terület szemközti MIÉP, mégpedig a gyufa- tornateremnek, s egyéb sarkán, a volt — és leendő gyárban. Terveikben szere- sport-, illetve oktatási in — Kemes utca mellett pedig pel egy Marx téri állandó tézménynek. a CSOMIÉP dolgozói serény- ________mmm«._ kednek; rácsos, acélszerkezetes csarnokot építenek a Szegedi Ruházati Szövetkezetnek. Sokan ta'án furcsállják, hogyan kerül egy üzem az új lakóházak közé, de fölépülte után bizonyára elfogadják a tetszetős csarnokot. Nem különben azok a tariániak és felsővárosia1"". akik itt dolgoznak maid. A sokemeletes házak közöt* meghúzódó, környezetbe jó' beilleszkedő földszintes épületet alapos megfontolások ítán, a városképi szempontok figyelembevételével hozzák létre. Tavaly szeptemberben vonult föl a CSOMIÉP a kijelölt helyre, és kezdte meg az alapozási munkát. Az enyhe telet kihasználva, elkészültek már a vázszerkezet összeállításával s az UNIVÁZ-lábazati fal beépítésével. Június végéig — az átadás tervezett időpontjáig — beszerelik az idomüveg falat, köröskörül a lábazat fölé, többrétegű tetővel Gegrölül műanyag lapokkal), lefödik a csarnokot. Kialakítják a padozatot, közműveket, utakat építenek, s befejezik a téglablokkos kazánház, illetve klímaberendezés kivitelezését. A CSOM1TERV által tervezett 1100 négyzetméter alapterületű, 5 ezer 400 köbméter légterű csarnok 11 millió forintba kerül. Előnye, A 14 évesek és a nagykorúak ünnepélyes köszöntése A személyazonossági iga- ünnepséget beszélgetések zolványok ünnepélyes átadá- előzik meg: közéleti embesáról, s a nagykorúak, a 18 rek, szülők, a munkásmozgaesztendő"ök köszöntésének lom veteránjai váltanak teendőiről rendezett érte'"ez- majd szót, és az életkori saletet szerdán a Parlament Go- játosságoknak megfelelően belin-termében az Állami If- — arról, hogy mit jelent feljúsági Bizottság. nőttnek lenni, melyek az álNádor György, a bizottság lamoolgári Í°Gok és kötelestitkára vitaindító referátu- ségek. mában elmondta, hogy Fejlesszijk az üzemi demokráciát K ár volna statikusan felfogni a szocialista demokráciát, még nagyobb könnyelműség lenne kampánynak, divatnak tekinteni. E témáról beszé'getve, gondolatainkat kicserélve, azonban érdemes megjegyezni, hogy nekünk, magyaroknak, vajmi kevés tapasztalatunk van általában a demokráciáról. A szocialista demokráciáról sincs sok, hiszen ebben a tekintetben három évtized csak perceket, legfe'jebb órákat jelent. A demokráciától minket távol tartottak, az elmúlt világ társadalmi és osztályszerkezete kizárta a lehetőséget: Napjainkban egyre inkább sürgetjük a demokrácia kiszélesítésének szükségesságét, s nem véletlenül. Helyzetünk, szociahsta fejlődésünk parancsolóan megköveteli, szinte továbbhaladásunk egyik lényeges feltételeként tartja szómon — ugyancsak teljes joggal. Aligha véletlen, hogy a XI. kongresszus irányelveiben is tág teret kapott a szocialista demokrácia néhány kérdése, azon belül pedig az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének szükségessége. Az irányelvek második fejezetében azt olvashatjuk, hogy a két kongresszus között a párt kezdeményezésére tett intézkedések előmozdították az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését. Ennek eredményeként tervszerűbbé vált a munka, fokozódott a tömegek aktivitása, az államoolgárok érdekeltsége és felelőssége a szocialista építésben, a társadalmi élet minden területén. S ez így igaz. De lépjünk közelebb az üzemi demokráciához, annak lehetséges gyakorlati fórumaihoz. Az irányelvekhez kanyarodjunk vissza, idézzük fel mondatait: „Az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia része, amely lehetőséget ad a vállalati gazdálkodásba, a helyi és közügyekbe való beleszólásra; növeli a dolgozók' felelősségtudatát, fokozza aktivitásukat. Az üzemi demokrácia jelenlegi működése és hatékonysága nem felel meg a követelménveknek, ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni." Igen határozott megállapítások ezek, s valljuk be őszintén, kissé e'marasztalók is. Elképzelhető, hogy akadnak olyan vezetők, vagy beosztott dolgozók, akik nagyon is keménynek ítélik meg e sommázatot, s hivatkoznak az ő üzemükben meglevő gyakorlatra. hogv mily bőven buzog ott a demokratikus légkör, a beleszólás lehetősége tág, az üzemi demokrácia érvényesülésének semmi gátja, a meglevő fórumok jogköre is fedezetet nyújt arra, hogy az üzemi demokráciáról ne csak beszéljenek, hanem tartalmilag is hatásos legyen. Lehet, — talán dicséretes is, ahol így van —, hogy a kibontakozás sok. szegedi üzemben, gyárban nem mai keletű, érvényesül is az ott dolgozó emberek beleszólási joga, tartalmasak a brigádértekezletek, a termelési tanácskozások, vagy az üzemi munkásgyűlések. Erre csak azt lehet válaszolni: örvendetes, de az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének tovább kell keresni a lehetőségeit, értve a tartalomra és a formára is a fejlődést A kongresszusi irányelvekben a további lénésekre is találunk segítő szándékú tanácsot. Egyik megállapítás így szól: „A dolgozók véleményére támaszkodva, növelni kell az üzemi pártszervezetek szerepét a vállalati terv kialakításában, elj|etes véleményegyeztetésében, a 55 munka pártellenőrzésében, a jogok ésjAötelességek összhangjának megteremtésében." A mondat utolsó megállaDÍtására külön is érdemes felfigyelni. Miért? Többek között azért, mert sokan az üzemi demokrácia egészét „letudják" azzal, hogy néhány generálisnak tűnő, elsősorban a munkahelv bérpolitikai, szociális kérdéseivel foglalkozó döntéseknél a beosztottak véleményét is meghallgatják. A többit — úgymond — úgysem értik, a gazdasági kérdések egészéhez, a vállalati középfokú és hosszabbtávi tervekhez a munkások áttekintő képessége kevés. De menjünk tovább a mondat másik felére, a kötelességekre. Az is elterjedt már a közvéleményben, hogy az üzemi demokrácia kizárólag a beosztottak jogait, azok védelmét, mindennapos bővítésének szükségességét jelenti. Pedig könnyen érthetővé válik, hogy a jogok csak a kötelességekkel együtt valósulnak meg, a kettő nem zárhatja ki egymást, inkább feltételezi. Ezért fogalmaznak az irányelvekben úgy, hogy a jogok • és a kötelességek összhangját kell megteremteni. Az üzemi demokrácia további fejlesztésében a szakszervezetekre jelentős feladat bárul. A kongresszusi irányelvekben erről a következőket olvashatjuk; „A szakszervezetek állásfoglalásaikat és javaslataikat a dolgozók közvetlen közreműködésével, minél szélesebb körből szerzett tapasztalatok felhasználásával alakítsák ki. Általánossá kell tenni a fizikai dolgozók bevonását az igazgatói tanácsok, a vállalati felügyelő bizottságok munkájába." Manapság még nagyon keveset beszélünk a szegedi vállalatiknál működő — bár azt is mondhatjuk, hogy nem működő — igazgatói tanácsokról, vagy vállalati felügyelő bizottságokról. Néhol vannak ilyenek, de ezekben a testületekben még elvétve se találhatunk fizikai dolgozót. A legnagyobb szegedi textilipari vállalat igazgatói tanácsában kizárólag osztályvezetőtől felfelé kezdődik a tagság. Pedig kár nélkülözni a gyárban dolgozó szakmunkások, szocialista brigádvezetők és -tagok, vagy a nagy tapasztalatokkal rendelkező törzsgárdatagok közreműködését, véleményét. Az üzemi demokrácia érvényesüléséhez sok mindenre szükség van: elsőnek említsük talán az áttekinthetőséget. A dolgozó ember nyilvánvalóan csak abban a kérdésben mond véleményt, amelyet valamennyire ismer. Egy esztergályostól, vagy egy szövőnőtől nem lehet elvárni, hogy a kereskedelmi igazgató tájékozottságával ismerje1 a hazai és a külföldi piaci viszonyokat. de azt el lehet várni a kereskedelmi igazgatótól, hogy a piaci viszonyokról érthető — a munkások nyelvén megfogalmazott — tájékoztatást adjon egy-egy brigádértekezleten, vagy termelési tanácskozáson. A tájékoztatás a leglényegesebb előfeltétele annak, hogy a munkások véleményt is mondjanak vállalatuk gazdaságpolitikai kérdéseiben. Itt van példának többek között az elszámolási rendszer a bérezésben, s az egész vállalati gazdálkodás életében. Túl komplikált, annyira bonyolult, hogy ember legyen a talpán, aki kiismeri magát ebben a labirintusban. Nem is véletlen, hogy a kongresszusi irányelvekben is szóvá teszik: „Az üzemi demokrácia érvényesüléséhez olyan belső elszámolási rendszer kialakítása szükséges, amely a dolgozók számára pontosabb áttekintést nyújt a termelés kérdéseiről, és vi'ágossá teszi a teljesítmenvek szerinti részesedés mértékét. A hatékonyan működő üzemi demokrácia egyszersmind nagy támasza az egyszemélyi vezetésnek, javítja a vezetői munka színvonalát. Fejlesztése a vállalati irányítási rendszer tökéletesítését, a hatáskörök észszerűbb rendezését és a dolgozók tartalmasabb, közérthetőbb informálását igényli." H

ogy lehet tovább haladni? Elsősorban úgy, hogy jobban kell építeni a dolgozók véleményére, az üzemi demokrácia meglevő fórumaira. A munkások befolyását a vállalati közügyekben érdemes erősíteni. Félreértés ne essék, nem azt akarjuk mondani, hogy eddig semmit sem tettünk az üzemi demokrácia kiszélesítése érdekében, hogy napjainkban akarunk startolni. Erről szó sincs, hiszen az üzemi demokrácia előrelépéseiben nem most tesszük az első lépéseket, most — amint arról a kongresszusi irányelvekben is bőven szó esik — tovább szeretnénk haladni, magasabb szinten megvalósítani az üzemi demokráciát, s ehhez kell fejleszteni az üzemi demokrácia tartalmát és fórumait. Gazdagh István Állami Ifjúsági Bizottságnak egy korábbi, az érdekelt állami és társadalmi szervek- ! kel egyetértésben hozott határozata szerint 1974-től kezdődően minden esztendő tavaszán ünnepélyesen veszik át személyi igazolványukat a 14 évesek, s nagykorúságuk elérése alkalmából köszöntik a 18 éves fiúkat, leányokat. Az újabb és újabb korosztályok köszöntését a forradalmi ifjúsági naook eseményeihez kapcsolják, ezeknek az állampolgári ünnepségeknek az idén a felszabadulás 30. évfordulója ad különös jelentőséget. Az idén — s ezt követően minden esztendőben — az Megérkezett a százezredik Zsiguli II szakmai bértáblázat alkalmazásáról A Munkaügyi Minisztérium alakítására orientálja az Ipailletékes vezetői szerdán tá- ri, építőipari vállalatokat. E A záhonyi átrakó állomás- sok más társával együtt ra szerdón, tegnap személy- ugyanaz a brigád — Józsi gépkocsikat szállító szerel- János szocialista brigádja — vény érkezett a Szovjetunió- rakta át a széles nyomtávú ból. Az egyik Zsiguli szélvé- szovjet vagonokból a magyar dő ablakán, vörös drapérián, vasúti kocsiba, amely öt évarany színű betűkkel az vei ezelőtt az első Zsigulialábbi magyar és orosz szállítmányt, nyelvű felirat volt: „A A 100 000. Zsigulit további100 000. Zsiguli magyar ba- ".t'SKKi JfSSffil'^pzettséghez és a «» rátái nknak." Merő véletlen, indították el Záhonyból Bu- munkakörülményekhez job- ban> de e2e"k érvényesítése hogy a 100 00ű Zsigulit is, dapestre. (MTI) I ban igazodó munkásbérek ki- mindenütt kötelező. jékoztatták az újságírókat az táblázat lényegében kiegéországos szakmai bértáblázat szíti az alapbérrendszert, alkalmazásának tapasztala- mely nem szakmánként, hanem a munka jellege szerint írja elő a bérhatárokat, Természetesen továbbra is lépett az országos szakmai érvényes az alapbérek rendbértáblázat, amely a teljesít- szere, itt az alsó határok általában alacsonyabbak ugyan, a szakmai bértáblázattairól. Mint ismeretes, a Minisztertanács határozata alapján 1975. január 1-én életbe