Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-19 / 42. szám

ÖÖSBffiA. m PSBRUA® 19. Ujabb csoport ­3 ezer 500 taggal Minden szegedi vasutas MSZBT-tag lett Mit takarnak a számok, szervezetek, a KISZ, a szak­aoelyek szerint a MÁV dol- szervezet már hagyományos gozói közül 140 ezren tagjai és új rendezvényeihez, de a 36 MSZBT-nek, hogy ne- ugyanakkor megkeresik saját gyedszázada még 800 ezer ismeretterjesztő, népszerű­tonna árut szállítottak a ma- sítő lehetőségeiket is. gyar vasutak a szovjet áru- A munkahelyi közösségek csere-forgalomban, s ez munkatervi javaslatai most 1974-ben már 17 millió ton- készülnek, ezek összesítése nára emelkedett? Hogy 300 után határozzák meg a 3500 magyar vasutas üdül nya- MSZBT-tag közös idei prog­ranta a Szovjetunióban, és ramját Annyi azonban máriá 100—150 szakember tölt ott biztos, hogv a szegedi vas­évente kilencezer napot a utasok is részt vesznek majd műszaki-tudományos e^'ütt- a három kategóriában meg­működés keretén belül? Az hirdetendő orosz nvelvi ver­az egyre szorosabb baráti senyen, bekaocsolódnak a kaocsolat rejlik a számok szovjet barátsági vonatok fe­mögött, melynek ánolására iett; védnöks^gi akcióba. A harnj'nc évvel ezelőtt meg- kibovü't M A V-tagcsonorttal alakult az M«ZBT, s amely- húszezer fölé emelkedett nek munkáiéban részt vesz- ajknak a száma Szegeden, nek a vasutasok is. akik politikai; sza'f+'ai. A MÁV szegedi vasúti cso- mánvos és kulturális érdek­mópontján nénány héttel ez- lődésükkel szorosabbra fűzik előtt 3500-ra bővült az ed- kancsó1 atainkat dig csak az igazgatóságon unióval. működő MSZBT-tagcsoport létszáma. A nanokban meg­tartotta első ülését -a har­minctagű elnökság, melynek ügyvezető elnökévé Lovász Lázárt, a MÁV Szegedi Igaz­gatóságának helyettesét, tit­kárává dr. Balá+s-^iri I ajos­nét, helyettes elnökeivé pe­dig Németh Sándornét és dr. Szabó Lászlót választották. A több hónapos előkészítő munka során a munkahelyek dolgozói megismerkedtek a működési elvekkel, s ezután született meg a döntés: vala­mennyi szegedi vasutas be­kapcsolódik a szovjet—ma­gyar kapcsolatok fejlődését támogató MSZBT-szervezet tevékenységébe. Elsődleges céljuk megismerni a Szov­jetunió politikai, gazdasági és szellemi eredményeit, an­nál is inkább, mert kiterjedt tömegkapcsolataik révén a vasutasok munkahelyükön is fontos kisugárzó erővé vál­hatnak. Mindennapos politi­kai munkának tekintik az MciBT célkitűzéséit, együtt­működve a többi tömegszer­vezettel, társulva a pártalap­a Szovjet­Qnnepsés azMNDSZ évfordulóján Születésnapra, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsé­ge megalakulásának 30. év­fordulójára emlékeztek ked­den azon az ünnepségen, amelyet a Hazafias Népfront budapesti bizottsága rende­zett a vasasszakszervezet központi székházában. Az egykori alapítótagok közül is sokan eljöttek az ese­ményre, amelyen felidézték, hogy az- MNDSZ egykori ne­mes céljai — a nők minden rétegének összefogása, de­mokratikus nevelése, politi­kai, gazdasági, társadalmi és szociális tevékenységének előmozdítása, segítése — a felszabadulás óta eltelt évti­zedekben megvalósultak. Kelen Béla, a budapesti oártbizottság végrehajtó bi­zottságának tagja, országgyű­lési képviselő, az ünnepi összejövetelen mondott be­szédében kiemelte, hogy a társadalmi haladásban, a munkáshatalom megteremté­sében és megvédésében nagy szerepe volt a nőmozgalom­nak. A XL kongresszus előtt fl párt politikája; osztálypolítíka* nemzeti politika Pártfogók és nevelőszülők leírási ifjúságvédelmi tanácskozás A Csongrád megyei gyer­mekvédelmi napok kereté­ben tartotta ülését tegnap délelőtt a szegedi járás gyer­mek- és ifjúságvédelmi mun­kabizottsága, hogy meg­vizsgálja, mit zesz Puszta­mérges és Forráskút községi tanácsa társadalmi aktivis­ták közreműködésével és a veszélyeztetett környezetben élő kiskorúak egészséges fej­lődése és nevelése érdeké­ben. A forráskúti iskola igaz­gatója, Tóth János arról szá­molt be, hogy eredményes munkát végeznek a gyer­mekek nevelését segítő párt­fogók, van aki húsz éve vál­lalja ezt a felelősségteljes feladatot. Elismeréssel szólt az állami gondozottak neve­lőszüleiről is. Nekik kö­szönhető, hogy családtagnak érezhetik magukat azok is akik vér szerinti családtó1 távol kénytelenek élni. Pusztamérgesen változat­lanul az alkoholizmus szere­pel első helyen a veszélyez­tetett környezet indoklásá­ban, és a segíteniakarás, a meggyőzés nem vezet min­dig eredményre — mondta Balla Vince igazgatóhelyet­tes. Hivatása magaslatán áll a gyermekvédelmi albizott­ság, amikor indokolt esetben az elvonókúrát, vagy a gyer­mek állam: gondozásba véte­lét javasolja. Az általános iskolai gyer­mekvédelem járási eredmé nyeit Csóti Szilveszter, a? üllési általános iskola igaz­gatója foglalta össze. Min­den iskolában működik if­júságvédelmi megbízott, ka­pott feladatukat vaiameny­nyien szívesen és lelkiisme retesen végzik. Szülői értekezletekkel, is­meretterjesztő előadásokkal családlátogatásokkal tud leg­inkább hatást gyakorolni az iskola a veszélyeztetett kör­nyezetben élő gyermekek­szüleire. Fontosnak tartja az előadó olyan ismeretterjesz­tő sorozatok tartását, ame­lyek a harmonikus család: élet megteremtésének és megőrzésének igényét ülte­tik el a hallgatóságban, el­sősorban a fiatalokéban. N emzeti történelmünk elmúlt 30 évé­nek és szocialista építőmunkánk legutóbbi 4 évének mérlegét egy­szerre vonjuk meg ezekben a hónapok­ban. A XI. kongresszusra való felkészü­lés és a felszabadulási évforduló kapcsán a mérlegkészítés középpontjában a párt politikája áll: hogyan érvényesült, meny­nyire szolgálta a munkásosztály és az egész nép napi és távlati érdekeit, meny­nyiben fejezte ki nemzeti törekvéseinket, segítette hazánk és a szocialista közösség gyarapodását. A burzsoázia és mindenféle antimarxis­ta irányzat ideológusai azzal rágalmazzák a szocialista országok kommunistáit, hogy „pártpolitikát" folytatnak. Szótárukban ez azt jelenti, hogy a kommunisták csupán saját érdekeiket képviselik, a munkásosz­tállyal, a tömegekkel szemben politizálnak. Hogyan is állunk a valóságban ezzel a pártpolitikával? A párt politikája tudatosan vállalt, nyíl­tan hirdetett, következetesen érvényesí­tett osztálypo'itika. Kétféle érte'emben is. Egvrészt a társadalom osztályviszonyaira épül, a társadalmi jelenségeket, törekvé­seket osztálytagozódás alapján vizsgálja, rugóikat, ellentmondásaikat osztályérdekek megnyilvánulásaiban keresi, megoldásuk­nál is azokból indul ki. osztálycélokat kö­vet. Ez az osztályszemlélet a marxizmus— leninizmus alapvető, a gyakorlat által min­dig igazolt felfogása. Másrészt ez nem va­lamiféle osztályok feletti, különálló, min­den osztálynak „igazságot osztó" oolitikát jelent: a párt egy osztály, a munkásosztály álláspontjáról ítéli meg a mindenkori helyzetet, és a munkásosztoly a'anvető ér­dekeit, történelmi törekvéseit figyelembe véve jelöli ki a tennivalókat. A párt en­nek az osztálynak a rá'ze: neki tartozik fele'ősséggel politikájáért. Kommunista párt nem folytathat külön, öncélú „párt­politikát": rendkívül súlyos hibákhoz ve­zethet, ha egy párt megkísérel az osz­tálytól független „pártérdekeket" érvénye­síteni. A párt a munkásosztály politikáiái fo­galmazza meg, fejezi ki, képviseli és vált­ja valóra. Ez nem egyszerűen ..munkás­politikát" jelent. Különösen az utóbbi évek bizonyítják meggyőzően, hogy a párt igen sokat tett a munkásság közvetlen érdekei­nek érvényesítéséért, társadalmi súlyának növeléséért, a munkásélet nagyobb meg­becsüléséért, a munkások művelődéséért. De ebben az értelemben a pártnak pa­rasztpolitikája, értelmiségi politikája, ifjú­sági és nőpolitikája is van. A munkásosz­tály politikája magában foglalja vala­mennyi dolgozó osztály és réteg távlati érdekeit, alapvető törekvéseit, a munkás­osztály vezető szerepét és szövetségi poli­tikáját, sőt nemzeti és nemzetközi fel­adatait is. A munkásosztályt éppen objektív hely­zete teszi vezető erővé a szocializmusban, hiszen munkája, társada'mi státusa a történelmi haladást képviselő nagyüzem­hez, a fejlettebb szocialista tulajdonformá­hoz kapcsolódik, s ennek folytán ma is a legszervezettebb,! legöntudatosabb osztály. Ha a kapitalizmusban következetes forra­dalmiságának egyik kritériuma az volt, hogy „csak láncait veszítheti", ma azért is forradalmi vezető erő, mert van már ve­szíteni valója: a nép javára kivívott hatal­ma, magasabb életszínvonala, új kultúrá­ja, szocialista hazája, a nemzetközi szocia­lizmus elért pozíciói. A vezető szerep értelemszerűen magában foglalja a szövetségi politikát is. Hiszen vezető csak az lehet, akinek van kit vezet­nie, akinek szövetségesei vannak. Nem az alá- és fölérendeltség viszonya fűzi ösa­sze a munkásosztályt szövetségeseivel, nem parancsnokló, hanem a társadalmi fejlő­dést meghatározó erő a munkásosztály « Mégpedig azon az alapon, hogy távlati céljai azonosak minden do'gozó osztály és réteg perspektivikus érdekeivel. Ami a do'gozó parasztságot illeti, benne a felsza­badulásért és a fe1 emelkedésért, a közös ellenség — a nagybirtok, a nagytőke és a falusi burzsoázia ellen vívott harc során érle'ődtek meg a társada'mi célokat meg­foga1 mázni tudó és ezért irányító munkás­osztály törekvései. Mint Kádár János mondta: „... parasztságunk a maga tömegé­ben a szocialista mezőgazdaság, s ezen ke­resztül a szocializmus fenntartás nélküli híve..." A munkás-paraszt szövetség erő­sítése ezért továbbra is elsőrendű érdeke mindkét osztálynak. Ugyanilyen elvi atapokon erősíti szövet­ségét a munkásosztály az érte'miséggel is, amelynek nélkülözhetetlen és egyre na­gyobb szerepe van a szocializmus építése­ben, s amely többségében ma már a mun­kásság és a parasztság saját értelmisége, köze'i-távlati érdekeinél fogva a munkás­hatalomhoz kötődik, zöme eszmeileg is szocialista irányban fejlődik. E szövetségi politika érvényesül minden más réteg irá­nyában is: az összefogás alapja itt is az, hogy e rétegek alapvető érdekei egybees­nek a szocialista haza építésében, az élet­körülmények javításában, a béke megőr­zésében. így vezet a párt politikája min­den becsületes ember — kommunisták, pártonkívüliek, hivők, békét óhajtók — tömörítésével a szocialista nemzeti egység erősödéséhez. A nemzeti egység megszilárdulásának objektív alapjai vannak. A nagy társadal­mi változások, a létfeltételek átalakulása, a kollektivizálás, a tudományos-technikai haladás, az alapvető érdekek közeledése, a szocialista tudat fejlődése csökkentette az osztálykülönbségeket. Egyre inkább tanúi lehetünk annak, hogy az osztályok és réte­gek közelebb kerülnek egymáshoz közvet­len érdekeikben, feladataink megítélésé­ben, életmódjukban, gondolkodásukban és a közös cselekvésben is. S ezen az egységen belül azonban (mint minden egységen belül) el'entmondá­sok, érdekellentétek is léteznek: a különböző népgazdasági ágazatok, vállala­tok dolgozói között, az országos és a helyi érdekek között, a nemzeti jövedelem el­osztásának kérdésében, az ár-, bér- és pia­ci viszonyokban stb. A párt politikája csak akkor érvényesülhet mozgósító erő­vel, ha ezeket reálisan figyelembe veszt, és az ellentmondások folytonos feloldásait keresztül halad előre. Hozzájárul ehhez t szocialista demokratizmus kiterjesztése is. feltárja a rétegérdekeket, de egyben segít egyeztetni is ezeket az össztársadalmi ér­dekek és a nemzeti egység javára. A fejlett szocializmus megteremtése ü? módon nemzeti program is — a párt poli­tikája egyheti nemzeti politika is. És ép­pen azért az, mert osztálypolitika — egy olyan osztályé, amely saját felemelkedését csak valamennyi dolgozó osztály, réteg, az egész nemzet felemelkedésével együtt ér­heti el. A legkövetkezetesebben a munkás­osztály által képviselt össztársadalmi ér­dek a szocializmusban egybeesik a nemzeti érdekkel, a proletár internacionalizmustól elválaszthatatlan nemzeti célokkal. Láng György Somogyi Károlyné felvétele Néhány évvel ezelőtt már elkészült a Centrum áruház mel­lett építendő irodaház mélvaiapozása. amelyet akkor a szükséges tervmódosítások miatt nem folytattak. Az elmúlt hetekben meekezdték a korábban het-kart alapok fölött a tölti kieme'4sét. kénünk ert a munkafázist örökítette meg. A Na"valfö'di K-.olaj- és Földeá'termelő Vá'lalat. az Ener­gia "e'iigvelőcég és a Hazafias Népfront megvei bizottsága előr-tiáth'tólag két év mú'va költözhet maid a tizenegy­szirtes. 47 mi'lfó fo-i-tért énii'ő új irodaházba, melynek kivitelezőié a DÉLÉP. Az építkezés miatt a M4rey utca L-nin körútba torkolló szakaszát lezárták, tes'ű'-ü't a Püs­pök ut~a úttestiének eev r4sze is. ígv az áruház körü'i par­ko'nhelyek száma mi-im4'isra csökké-1! A gépjárműveze­tőknek azt tanácsoljuk, tehetö'eg kerüljék el az építkezés környékét Olajipari beruházások Az idén újabb 1 milliárd forintot költ a kőolaj- és a földgáztermelést előmozdító beruházásokra a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat. A jelentős beruhá­zást a szénhidrogén-energia ránti növekvő igény indo­kolja, hisz 1975-ben kőolaj­ból 4, földgázból 13, propán­hután gázból 49 és stabil ga­zolinból 53 százalékkal kell többet termelnie, mint ta­valy. Az ötödik ötéves terv is további fejlesztéseket irá­nyoz elő. A vállalat idei kő­olajtermelésének csaknem háromnegyed részét a sze­gedi üzem biztosítja, ezért a tennivalók itt a legnagyob­bak. A terv teljesítéséhez 33 új kutat mélyítenek le, és öt­venegy olajtermelő, illetve besajtoló kutat képeznek ki, vagy képeznek át. Az ásotthalmi beruházási program keretéhen befejezik a mezők közötti kőolajszállí­tó- és gazolinkiadó-vezeték­rendszer építését, ezen a te­rületen űj tankállomást és új gázfeldolgozó üzemet szerelnek fel. Az idei prog­ramban szerepel a battonyai —kardoskúti gázüzemek ka­pacitásának bővítése, illetve a szanki mezőhöz tartozó tázlári kőolajtelep termelés­be állításának műszaki elő­készítése A hajdúszoboszlói földgázüzemben az egyéb ki­vitelezési munkák mellett befejezik a hűtőkompresszor­telep építését. Az orosházi üzem területén megépítik a battonyai szennyvízlikvidáló rendszert. Az utóbbi kör­nyezetvédelmi szempontból is jelentős. Magyar kamionok Norvégiának A győri Rába Magyar Va­gon- és Gépgyár tehergépko­:si-gyárában az idén 400 kü­önböző tíousú Rába-kamiont is 180 pótkocsit gyártanak. \ nyugati országok közül először jutnak el a Rába-ka­mionok Norvégiába. A jugoszláv szállítóvállala­tok, amelyeknek már több mint 200 Rába-kamionjuk van, az idei évben további megrendeléseket adnak. V I f

Next

/
Thumbnails
Contents