Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-19 / 42. szám

I SZERDA, 1975. FEBRUÁR 19L 1 Gazdasági fejlődésünk realitásai •ő feladatunk: a gazdaságé egyensúly /a vitása A gazdaságvezetés mű- al ütemnek az elérése azon- Inknak megfelelően az átlavészetének lényeges ban már ettől az évtől kezd•knt a fejlődés ütemének és ve más feltételek között törkiegyensúlyozottságának ösz- tenik, mint a 70-es évekeleMekmx-solása. Túlzás nélkül jén. allithatjuk, hogy szocialista faztlasagi épitőmunkánk három évtizedén la végigvonul az a törekvés, hogy a társadalmi es gazdasági feltételek reális megítélése alapján a Az egyensúly és ütem dilemmája a 70-es évek elején is felmerült, de akkor alapvetően más okok miatt Akkor — 1971-ben — a beruházások ugrásszerű növekefuzriaságpolitika a fő arányok dése okozott átmeneti egyenteklntetében lehetőleg erősít- súlyhiányt, de tőlünk fügs»i a népgazdaság egyensúlyi gött, hogy a beruházási „éthelyzetét. vágyat" csillapítsuk, amit Az egyensúlyra való tő- meg is tettünk. Hosszú távon rakvés általában nem áll el- pedig a beruházások nem lentétben a lehető leggyorsabb növekedéshez fűződő érdekeinkkel. Más kérdés az, ha as egyensúly megbomlik — például, ha egy időszakban az ország többet gyászt, többet használ mint amennyit megtermel. Ilyen esetben az egyensúly helyreállítása — külső erőforrások igénybe vétele nélkül — csak úgy történhet, ha a következő rövidebb-hoszszabb Időszak gazdaságnövekedési ütemét csökkentjük. Ilyenkor a korábbinál kisebb vesztek kárba, hanem növelték a népgazdaság termelőképességét. 1974-ben azonban elsősorban külső tényezők — a tőfo- kés piacokon történő cserefel, arány-változás — okozott egyensúlyhiányt, s ez jellegében más. Egyrészt azért, mert ezek a változások tényleges veszteségeket okoztak, másrészt azért, mert e hatások kivédése sokkal nehezebb, hiszen mozgatórugói tőlünk független tényezők. Sasnál gyorsabban, mintegy 7 százalékkal növekedett a lakosság fogyasztásának színvonala. Mindennek következtében a hazai felhasználás a múlt évben viszonylag gyors ütemben, 9—10 százalókkal növekedett. A népgazdaság egyensúlyi helyzetét tehát a belső és külső tényezők egyaránt kedvezőtlenül befolyásolták. Érthető tehát, ha 1975-ben a gazdasági munka előterében a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása áll. Ennek érdekébon u népgazdasági terv a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedését 3—3,5 százalékban irányozza elő. Ez minden bizonnyal kedvezően befolyásolja a népgazdaság egyensúlyi helyzetének alakulását. A gazdasági egyensúly helyreállítása csak fokozatosan történhet, annál is inkább, mert a külgazdasági feltételek hatása tartásnak bizonyul, nem 1—3 év átmeberuházási. termelési és fo- dusági egyensúlyt kedvezőtgyasztásnövekedési előirány- lenül befolyásoló hatását erőzatokat terveznek. Az egyensúly helyreállítása hosszútávon azonban mindenképpen kedvezően befolyásolja a növekedési ütemet. Persze, nemcsak az erőltetett, az erőforrásokat meghaladó fejlesztés és fogyasztásnövekedési ütem okozhat Életszínvonal-politikai célja egyensúlyzavarokat; a lehe. netí problémájáról, hanem E külső tényezőknek a gaz- új világgazdasági realitásokról van szó. „A külgazdasági háttér jelenleg minőségileg más, mint a megelőző Időszakban volt, és ezzel nemcsak 1975-ben, hanem hoszszabb távon is számolnunk kell" — móndotla Németh Károly az MSZMP Központi sítette 1074-ben a felhalmozás gyors ütemű növelése. A beruházások volumene 1874ben a nemzeti jövedelem növekedési ütemét meghaladó mértékbeh ,— 9 százalékkal — növekedett. Meggyorsult a Bizottságának 1974. december készletek felhalmozódása is. 5-i ülésén. Dr. Varga György tőségekkel nem számoló, túlzottan laza, alacsony növekedési előirányzatok is egyensúlyzavarok forrásai lehetnek, vagy azért, mert bizonyos források (munkaerő, kapacitások stb.) kihasználatlanok maradnak, vagy azért, mert az erőforrások helytelen felhasználása aránytalanságokat teremt. A szocialista társadalomnak természetesen érdeke fűződik a minél gyorsabb ütemű gazdasági fejlődéshez. Különböző történelmi időszakokban azonban különböző feltételek szükségesek a megtelelő növekedési ütem eléréséhez. Egészen más gazdasági stratégiát kellett kidolgozni és követni az 50-es években, mint a 60-as évtizedben; ( más gazdasági magatartásra lesz szükség a jövőben. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a fejlődés különböző szakaszaiban más és más növekedési források kerülnek előtérbe. Míg az ötvenes években a növekedés fő forrása a munkaerő-tartalékok feltárása, es a foglalkoztatottak belső, ágazati átcsoportosítása volt az ipar javára, addig a 60-as évtized vége felé ez a forrás már klmerülőben volt, s a növekedési tényezők átterelődtek a fejlesztes hatékonysági, minőségi, egyszóval intenzív módszereire. Mindezen összefüggéseket •— amelyeket így Is leegyszerűsítve mutattunk be — meg kell értenünk ahhoz, hogy helyesen ítéljük meg a gazdasági fejlődés ütemével kapcsolatos jelenlegi politikánkat. A múlt evben a gazdasági fejlődes ütemét atfogóan kifejező nemzeti jövedelem 7 százalékkal növekedett. Ehbez viszonyítva szerényebb növekedést — 5—5,5 százalékot — irányoz elő az idei népgazdasagi terv. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi Irányelvei szerint az ötödik ötéves terv 1076—1980 évekre összesen mintegy 30 százalékos nemzetijövedelemgyarapodúst irányoz elő. Ez a növekedési előirányzat megközelítően azonos a szocialista országok tervezett átlagos fejlődést ütemével, és számottevően meghaladja a fejlett tőkésországok növekedető ütemét. A következő években a gazdasági fejlődéOlajvezeték a tenget alatt Bakutol nem messze épül vezeteket megbízhatóan kell az az olajvezeték, amely a a tengerfenéken rögzíteni. Kaszpi-tengeren levő Bahar Ezért 250 .kilogrammos nenevü olajlelőhelyet az Apse- hezékkel látták el. ron-félszigettel köti össze. A 2(3 kilométer hosszú, 30 méter mélyen fekvő esővezeték naponta több száz tonna olajat és több ezer köbméter gázt továbbít a szárazföldre. A vezetéket a parton szeAzerbajdzsánban egyre több olajat hoznak felszínre a tenger mélyéről. A köztársaság olajtermelésének több mint felét a Kászpi-tenger biztosítja. A víz mélyére fektetett csővezetékek lehetővé „teszik az olaj megbizrelik össze. A víz felületén ható szállítását, ugyanakkor először pontonok segítségé- megkímélik a tengert az yel tartják fönn, majd ha olajs2ennyeződéstől, amire a teljesen elkészül, a víz ala J ' ' _ .. süllyesztik. A Kászpi-tenge- Szovjetunióban különösen ren gyakori viharok miatt a nagy figyelmet fordítanak. Meteorológiai kislexikon Hírhedett viharok # % . A mérsékelt 'éghajlati öv f A trópusi eiklonokban há- sebessége meghaladja a 800 területén, így hazánkban is, romféle mozgás figyelhető km/óránkénti sebességet is. a legnagyobb viharok a nyá- meg. A szélein, befelé hala- A felhőből lelógó, vonagló rí félévhez, a betörési, vagy dó, egyre erősödő szél, mely fekete kígyóhoz hasonló forhitlegtrontokhoz kapcsolód- a ciklon közepe köríti eléri a gószél 40—60 kilométeres senak. Nem ritka a 70—80 200—300 km/óránkénti sebes- besseggel halad. Szörnyű km/órás szélsebesség,' de ne- séget. A vihar középpontja pusztítása csak keskeny sávhány másodpercre lehetnek fele haladva s SJSél felfelé ban érvényesül, de ott az100—120 km-es széllökések tartó spirális mozgásba megy után szinte szétforgácsol is. Ilyenkor 50—60 kg nyo- át. Hatalmas felhők, bőséges mindent. Vasúti kocsikat rnóerőt kell kiállnia a szól- csapadékhullás, zivatartevé- dob 200—300 méterre, kjiel szembenálló felületeknek, kenység jellemzik ezt a zó- sebb tavakat, csónakokat felFélelmetes látvány az utcá- nát. A ciklon középpontié- szippant. Élettartama maxikat tisztára söprő, fákat, csa- ban 10—20 km átmérőjű, malisán csak 2—3 óra, e az varó, házak tetejét bontó, sií- szélmentes, derült, napsüté- általa letarolt terület nagyvítő fergeteg. ses zónát találunk, melyet a saga meg sem közelíti a . „iua„u, ciklon szemének neveznek, ciklonokét. A mérsekelt öv viharai el- .. . m„u„H „,. nr_ törpülnek azonban a trópusi ^lő rendszer mintegy 10 Európai el5Cordu1áaa éttermeteken keletkező, s né- T km ef válta^zó sebes- ka- de e/ek krtzül egSyel 1X11 lünk csak hírből ismert for- is ..büszkélkedhetünk": az góviharok mellett. Elnevezé- kett,el ,IÖ 4U* 1924-es június 24-1 biai tersük különböző: az Indiai- A trópusi ciklonok az észa- nádéval, melyben a szél seóceán északi részén bengá- ki féltekén leggyakrabban bessége becslések szerint tiai ciklon, a déli területein augusztus—október, a délin „csak" 370 km/óra volt. Az mauritiusi vagy madagasz- február—március hónapok- Egyesült Államokban itllg— kdri orkán, Délkelet-Azsiá- ban jelennek meg. Az egész 19S0 között 5204 tornádót fiban és a Fülöp-szigetek köp- Földet tekintve évente 8yaltek meg, melyek összpnyékén tájfun, Amerikában mintegy 60—70 ciklon meg- sen 7961 ember életét köhurrikán (megjegyzendő, jelenésére lehet számítani, vetették, s közel 500 millió hogy az Egyesült Államok- de ezekből csak néhány, ke- dollár kárt okoztak, ban minden felfedezett hur- rül lakott terület fölé (leg- A tromba a felhömcsár> rlként a megjelenés sorrend- utóbb most karácsonykor v{2talcsér kisebb forgószelek, jében az ábécé betűi szerint, pusztított egy, Északnyugat- hazánkban is megfigyelhenői névvel ruháznak fel, pl.: Ausztrália partjain). Leg- wn. nsak ritkán nknvnak ki. Antonie, Betty, Clara, Dora többször a legkisebbek is sébb puszt ást stb.), Ausztrália partvidékén követelnek halálos áldoza- " ' Willy — Willy. A sokféle, tot, de a nagyok pusztítása Ma a trópusi ciklonokat helyi elnevezés azonos fogai- katasztrofális lehet. Egykorú kivétel nélkül megfigyelhemat takar: a trópusi tenge- feljegyzések szerint 1737. ok- tik már a keletkezésük pilrek fölött a kb. 10—20. szi- tóber 7-én Indiában egy cik- lenatában, a mesterséges hollességi körök között keletke- ion által maga előtt hajtott dek fényképfelvételei alapző forgóviharokat. Innét a 12 méteres árhullám a part- Ján. Az egymást követő feltengerek fölül indulnak pa- ra zúdulva 300 ezer ember vételekről nálváiát is ki lerabola pályán nyugat felé halélát okozta. IB38-ban egy ve elekről pályáját is W tevándorütjukra, majd hirte- Long Island és New England het 8Zamítuni' 8 a repülési, len fordulattal a parabola (Egyesült Államok) között hajó2ó útvonalakon, Illetve a másik szárán haladnak kelet pusztító ljurrikán 682 ember lakosság körében a szükséges felé. Élettartamuk egy hét — életét követelte, a súlyos se- óvintézkedést meetenni A 10 nap. Legtöbbjük már az besültek szama 1754, 93 ezer J™™*** 'J"*™! A óceán fölött elhal, néhányuk családot ért kisebb-nagyobb imádók hasonló megfigyeazonban eléri a kontinensek anyagi kár, melynek összege lésére, mivel azok egyrészt keleti partjait, és iszonyatos óvatos becslések szerint 250 kicsik, másrészt vastag felpusztítást okoz. -330 millió dollár. hőtakaró alatt keletkeznek, Mi okozza a pusztító trő- A trópusi ciklonnál több ma még nincs lehetőség. pusi ciklonokban a nagy százszor kisebb a Mississippi szélsebességet? A levegő ak- völgy hírhedett forgószele, a kor jön mozgásba, ha két tornádó, mely a tavaszi, kopont között légnyoméskü- ra nyári hónapokban lép fel lönbség van. Minél nagyobb leggyakrabban, s keletkezéa távolságegységre jutó nyo- sébe közrejátszik az észak máskülönbség, annál na- felől betörő hideg sarki és gyobb a szél sebessége. A » déli párás, meleg trópusi trópusi ciklonokban az Euró- légtömegek találkozása, pa időjárást irányító mérsé- A tornádó veszélyes megkeltő vi ciklonokénál mintegy jának átmérője nem halad3—4-szer nagyobb erő kész- ja meg a 100—200 métert, de teti mozgásra a levegőt a légnyomás olyan kicsi a Nagysága leggyakrabban 50 közepében, hogy palackok, —100 km átmérőjű, szemben házak, tartályok a nagy a mérsékelt égöviek 1000— nyomáskülönbségtől egysze2000 km-es átmérőjével, s a rűen szétrobbannak. Közélégnyomáskülönbség is na- pen a nedvesség kicsapódik, gyobb a trópusi ciklonok- s a piszkos felhők láthatóvá ban. Ennek eredménye a teszik a tornádó belsőbb nagyobb szélsebesség. csatornáját, melyben u szél B. J. Kodolányi Múzeum Az ormánsági Vajszlo múzeumot állít Kodolányi János emlékének. Az (ró hosszú ideig ebben a községben élt, számos műve kötődik az Ormánsághoz és Vajszlóhoz. Az erdészet jelenlegi székházát alakítják át múzeummá, ahol az író édesapja lakott és dolgozott s a gyermek Kodolányi János nevelkedett FEKETE GYŰLI A fiú 1 meg a katonák HU Most már letért az árokpartról, az oldalt húzódó, dombos legelőée. Fárasztóbb így a gyaloglas a gyepen, de legalább nem kérdezgetik A kutya, mintha puskából lőtték volna ki, eliramodott valami pocok vagy ürge után. De később hívás nélkül a nyomába szegődött. Váratlanul egy falu bukkant ki a dombok közül. Csak a névtáblánál merészkedett vissza a kövesútra; idegen neve volt még ennek a falunak ÍS. Egyszerre megdobbant a szíve, hevesen kezdett kalapélni: a szélső ház udvarán éppen a tyúkoknak adott az asszony, és tisztára magyarul hívogatta a tyúkjait. De azután rákiabált a gyerekre — a boglyahoz támasztott létrán mászkált egy ötéves forma gyerek —. s azt már nem magyarul. Takaros hazak sorakoztak az utcán. Bentebb emeletesek is, a templom körül. Egy kerekes kútnál civilek töltögették a kulacsaikat. Magyarul beszélgettek. Szívesen elkerülte volna őket, de ahogy a pocskolást meglátta, elfogta a szomjúság. Csakugyan, vallatni kezdték a civilek is. Csapatnvi gyerek bámészkodott a kútnál, helybeliek, de rögtön őt szúrták ki; — Hát te, gyerek?... Te hová tartozol? A falu után hegyek következtek, és megint csak a kövesút menten, az árokparton gyalogolhatott, És egy szembe jövő csoportból megint megkérdezte valaki: — Mi van, fiú?... Meggondolta^: magad? Ügy tett, mintha nem értené. Megvonta a vállát, s megállás nélkül ment tovább. De észrevette most, ahogy néztek rá, hogy nem ls őt nézik, hanem sapkáját. * Levette a leventesapkát, és a kebelébe dugta. Tényleg. Itt nem látni ilyesmit a falusi gyerekeken. Másforma sapkát hordhatnak itt a leventék. Nagyon elfaradt, mire fölért a tetőre. Félrehúzódott az/útról, s egy fa tövébe leült. Messzire elláthatott innen; lehet, egészen Magyarországig. Nekitámasztotta a hátát a fának, nézte a völgyben párázó, elkövetkező falut, a hepehupán tanácstalanul kígyózó utat, amelyen már ritkultak a gyalogos csoportok. És mintha ritkultak volna a járművek is. „Este lesz, mire odaérek... Csak aztán adnak-e ezek szállást. De meghálok én akárhol." Tulajdonképpen az volna a legjobb: beosonni a kertek alatt egy fészerbe, vagy valahová. Az az, hogy ha a hézbeliek nem ls vennék eszre, a kutya szagról is észreveszi. „Bizony isten. Az idegen kutyát meg pláne." Tartott n szálláskereséstől; az se Igen magyar falu még. Mindenféle emberek vannak, beengedik, aztán csak etattatják. S elkaparják a kertben. Ki keresné őt éppen itt, senki. Még jő, ha csak elveszik a tarisznyáját, s kilökik a kapun. Hová mehet panaszra, ha nem tud a nyelvükön — van itt csendőrség egyáltalán? Mert látott ugyan ma két kakastollast az úton, a menekülőkkel, de azok épp úgy lehettek magyar csendőrök is. Szemmel követte az út világító kanyarulatait a völgyben, s ahol egy dombocskánál megszakadt a kígyóvonal, a töltés tövében valami csoportosulást vett észre. Négy-öt ember és egy szokatlan alakú, furcsa alkotmany — jobban szemügyre vette: felül voltak a kerekei. Lehetséges, autó, csak felborult Az lesz az, teherautó. Lebukfencezett a kanyarban a töltésről, s négy kereke az égnek áll. Az alatt is lehetne hálni, ha ezek otthagyják. Mégis védettebb hely. ha esne az eső. De nemigen hagyják azok ott. Füttyentett a kutyának, s tovább Indult Szokatlan volt a sapka nélkQl, jobban is fázott. Most, hogy jó darabon tiszta volt előtte az út, föltette a sapkát megint. Hírtelen megállt, a hasához kapott — a kőtél jutott eszébe: nem érezte a derekán a kötelet Pedig ott volt, ugyanúgy a derekára csavarva, csak annyira megszokta, nem érezte már. Tényleg, a kötél. Akkor meg nem kell tartania a falusiaktól sem, ha szállást kér. A távolban, atdomb mögül, kibújt egy teherautó. Azok ott kiáltozva, integetve megállították, s fölkapaszkodtak rá. De egyikük ott maradt a felfordult valamivel; innen már az is látszott, hogy géppisztolya van, pedig civilruhós. Karszalagot nem látni rajta. Nemigen nyilas. Egy perc múlva feltűnt szemben, az úton, az a teherautó, amelyre a többiek felkapaszkodtak. Lekapta a sapkáját, a kebelébe dugta. Zsákokkal volt megrakva ez a teherautó. Négyen ültek hátul, a zsákokon, kettő közülük német egyenruhás. A másik kettő civil. Sima civilek, karszalag nélkül. Akkor meg az ls német, aki ott maradt. Kér azért, ilyenkor látni, milyen kár, hogy nem tud többet németül... (Folytatjuk.)