Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

VASARNA*. J9K5. FEBRUÁR 16. OHMHaaHMMaHBl 3 A városi pártbizottság beszámolója fejezése a következő tervidőszak közepére várható. Pártás tanácsi intézkedések hatására a vízellátás is megjavult, s ma úgyszólván zavartalan. Jó a város villamosenergia-ellátása is. A lakosság áramfogyasztása négy év alatt 43 százalékkal nőtt, ami jól érzékelteti a háztartások korszerűsítését is. Az utcai lámpák száma 1970 óta közel egyharmaddal szaporodott, ennek ellenére még nem mondható megfelelőnek a külső városrészek világítása. A gázfogyasztók száma ugrásszerűen megnőtt. A város felszabadulásának 30. évfordulójára megszűnt a városi gáz gyártása, s ezzel valamennyi fogyasztó közel 9 ezer kalória értékű földgázhoz jutott. Szegeden már a tervidőszak megkezdése előtt rossz volt a telefonellátottság: az új crossbar központ fölépülése után azonban jórészt megoldódnak a problémák. Sok gondot okoz az útépítés. Az előző időszakok lemaradása miatt ebben az ötéves tervben kell átépíteni, fölújítani a városon átvezető valamennyi főközlekedési utat. Igen lassan épül az Április 4. útja, ami már nemcsak közlekedési gondot jelent, hanem politikai feszültséget is okoz. Az Izabella-hidat és a Kossuth Lajos sugárutat várhatóan csak 1976-ra lehet teljesen elkészíteni. A városban ez ideig 115 ezer négyzetméter szilárd burkolatú közút és 66 ezer négyzetméter járda készült el, mégis további erőfeszítések szükségesek a tanácsi utak gyorsabb felújítása céljából. És a sokat emlegetett új Tisza-híd? A városi pártbizottság és a tanács — az 1970-es pártértekezlet határozatának megfelelően — minden fórumon eljárt ebben az ügyben, aminek eredménye, hpgy ebben az évben elkezdődik a hídépítés. A pártértekezlet résztvevőinek egy csoportja. V A fölvetett problémákból magától értetődően követ- , . maeatartásformát is sugároz Ezért mind maaasabb ő feladatokat ielölte mee ezután a nártbizottsáe be- Den magatartastormat is sugároz, Ezért mina magasaDD kező feladatokat jelölte meg ezután a pártbizottság be számolója, majd mák elemzésére. számolója, majd rátért a társadalmi és ideológiai problé- * magántermelőket tömö—ÓI, rito szervezetekkel szemben. Az osztályszerkezet változásai Szeged társadalmának szerkezeti összetétele a X. kongresszus óta bizonyos mértékig változott, főleg a gazdasági fejlődés és a községek csatlakozása következtében. A munkásosztály meghatározó erővel bír a város politikai életében, és a gazdasági javak termelésében betöltött szerepét tekintve. Létszáma alapján is a legnépesebb osztály. Politikai értelemben az ipar, az építőipar, a közlekedés és a kereskedelem területén a munkásosztályhoz tartozik 55 ezer ember. Továbbra is jellemzője Szegednek a foglalkoztatott női munkaerő magas aránya. Ez a tény a szolgáltatások és a szociális gondoskodás területén a jövőben még inkább aláhúzza felelősségünket A műszaki fejlődéssel párhuzamosan gyarapodott a Szegeden élő munkásság szakmai és általános műveltsége. A tömegpolitikai munkában nagyon lényeges feladatnak tekintettük a munkásosztály politikai képzettségének növelését. A termelés eredményei a hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára és a XI. kongresszus tiszteletére Indított munkaverseny lendülete beszédesen bizonyítják, hogy a szocialista gondolkodás, a szocialista módon végzett munka egyre szélesebb tömegeket fog át. Mindez együtt jár a marxista—leninista világnézet befolyásának terjedésével, Szeged egész lakossága körében. A városi pártbizottság — a Központi Bizottság 1972 novemberi határozata és más nagy jelentőségű határozatok alapján — sokoldalúan foglalkozik a munkásosztály helyzetével: életszínvonalának alakulásával, szakmai képzettségével, politikai, társadalmi aktivitásával. Fokozott figyelmet fordítottunk a munkásokra a pártépítés során is. Szegeden a szövetkezeti parasztság létszáma a községek csatlakozásával jelentősen megnőtt. A termelőszövetkezetek megszilárdítása tovább erősítette a tagság kiftödését a szocializmushoz, tágabb értelemben a marxizmus— leninizmushoz. A korszerű technika, az új termelési eljárások, a politikai és szakmai oktatáís bővülése, a növekvő termelési eredmények a termelőszövetkezetek életében megszokottá váló rendszeres társadalmi események formálják, szocialista irányba fejlesztik a parasztság gondolkodását Egyre jobban háttérbe szorítják az egyéni gazdálkodás iránti nosztalgiát, a szövetkezeti tagok mindinkább magukénak vallják a közös gazdaságot A párt helyes politikája következtében tovább erősödött a munkás-paraszt szövetség. A két osztály szövetségének alapja szilárd. Időnként rosszindulatú vagy felületes általánosítások alapján torzítva mutatják be az osztályszövetséget, ezért a tömegpolitikai munkában továbbra is nagy íigye.met kell fordítani a szövetségi politika helyes értelmezésére. Az értelmiség nagy jelentőségű, létszámában is tekintélyes réteg Szeged társadalmában. Súlya, politikai, szakmai felelőssége a szocializmus építése során növekszik. Értelmiségünk zöme az oktatás, a kutatás területén dolgozik, de létszámában növekvő, szakmailag mind erőteljesebb az agrár-, a műszaki és a közgazdasz-értelmiség is. Szakmai tevékenysége, politikai állásfoglalása alapján a X. kongresszus megállapította, hogy az értelmiség mindinkább a dolgozó nép részeként vesz részt a szocializmus építéseben. Az értelmiség többsége a szocializmusban találja meg az alkotómunka értelmét, s legöntudatosabb csoportjainak gondolkodását a marxizmus—leninizmus essméi hatják át. Az értelmiségtől eredő nézetek hatást gyakorolnak Szegeden a közgondolkodásra. Ezért alapvető fontosságú, hogy az értelmiség a marxizmus—leninizmus eszméit terjessze. Minden ettől eltérő nézetre oda kell figyelnünk, vállalni kell a téves felfogások ütköztetését nyílt, őszinte vitákban. Lényeges feladat az értelmiség és a dolgozó osztályok kapcsolatainak erősítése a politikai munkában, a művelődésben, és a közéleti tevékenységben. Nagy számú tisztviselői réteg is él Szegeden, s a szolgáltatások bővülése — itt-ott a bürokrácia terjedése — létszámát még növeli is. Helyzete sajátos: a munkásosztály és az értelmiség között áll. A többség becsületesen dolgozik, gondolkodásában, magatartásában erősödnek a szocialista vonások. Egy szűkebb rész tudatában — e'sősorban kispolgári — pegatív vonások vannak. Arra kell törekednünk, hogy a szakmai tudás bővítésének igénye mellett átgondolt politikai nevelő munkát végezzünk e réteg körében. A városban viszonylag kicsi a magántermelők, kisiparosok száma. Munkájuk szerepet játszik a napi szükségletek kielégítésében. Munkájuk eredményének hatása elég széles körök véleményében gyakran eltúlzott, jóllehet a kispolgárság negatív ideológiát, nem ritkán emA marxista gondolkodás térhódítása Az elmúlt négy esztendő ideológiai munkáját értékelte ezután a beszámoló. Hangsúlyozta: a X. kongresszus óta eltelt időszakban. Szeged lakóinak gondolkodását is a szocializmus eszméinek terjedése és tudatosabb vállalása jellemezte. A szocializmus teljes felépítését városunk lakossága is nemzeti programnak tekinti, s a társadalom nagy céljain belül keresi egyéni boldogulásának útját. Mindez kifejezésre jutott a város politikai életében tapasztalt kiegyensúlyozott hangulatban, a termelés eredményeiben, a kongresszusi versenymozgalomban, a közélet iránti fokozott érdeklődésben és aktivitásban. A legfontosabb kérdésekben — a tömegpolitikai munka során — egyetértés tapasztalható: a párttagság körében, a párttagok gondolkodásában mindinkább hegemón szerepet töltenek be a marxizmus—leninizmus eszméi. Ennek alapján erősödött a párttagság eszmei-politikai, cselekvési egysége. A párttagság körében, de ennél szélesebb körökben is tisztázódott, hogy a szocializmus teljes felépítése és a szocialista demokrácia bővítése csak együttesen valósítható meg. A lakosság gondolkodásában mind általánosabbá válik az a felfogás, hogy hazánk és népünk boldogulása csak a szocialista országokkal — ezen belül is elsősorban a Szovjetunióval — való szoros politikai, gazdasági és kulturális együttműködés alapján valósítható meg. Reálisabb, közgazdaságilag jobban megalapozott lett a közgondolkodás, számol a hazai és a helyi adottságokkal, kezdi látni népgazdaságunk teherbírásának határait. Az ideológiai, politikai munkával szorosan összetartozik a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus érzés- és gondolatvilágának formálása. Eredményeink még mindig nem kielégítőek. Szegeden továbbra is gondot jelent a szocialista építőmunka eredményeire jogosan büszke, de mértéktartó hazafiság érzésének kifejlesztése. Ismert tény, hogy a tudat változása nem követi automatikusan a gazdasági élet átalakulását. Mégis gyakran megfeledkezünk erről. Szükség van továbbra is a kispolgári magatartás sokoldalú bírálatára, a társadalmi közömbösség, a műveltséggel kapcsolatos igénytelenség, az érdekek egyoldalú hangoztatásának leleplezésére. Közoktatás és közművelődés A kulturális élet kérdéseit elemezve, először a közoktatás helyzetével foglalkozott a beszámoló. A szegedi közoktatás folyamatosan fejlődik, a neve.és-oktatás legmodernebb módszerei biztatóan terjednek. A pedagógusok körében nőtt a kísérletező kedv, terjed a szaktantermes oktatás. Javult a pályairányítási tevékenység. Az iskola és az ifjúsági mozgalom kapcsolata mélyült, új dokumentumok is támogatják a tanulók közéleti aktivitásának, demokratikus kötelességei és jogai gyakorlásának szélesítését. A pedagógusok nagy gondot fordítanak a fizikai dolgozók gyermekeinek sokoldalú segítésére. Az egyre színvonalasabb nevelést és oktatást elősegítette a tárgyi-személyi feltételek javulása is, de ezen a téren az erőfeszítések ellenére is fokozódtak a feszültségek. Az óvodák jelentősége növekedett az új nevelési program bevezetésével, az iskola-előkészítés tervszerűbbé tételével. Jelentős eredmény, hogy az első osztályosok legnagyobb része legalább egy évet járt óvodába. Az igények rohamosan nőttek az óvoda iránt, s emiatt az új lakótelepeken 133,6 százalékos a férőhelyek kihasználása, és évente általában 500—600 kisgyermek elhelyezését nem tudjuk még megoldani. • Az általános iskolai tanulók száma 1974-ben elérte a 13 ezret, 1980-ban pedig mintegy 18 ezer általános iskolással kell számolni a városban. A tartalmi munka jó mederben fejlődik, ehhez hozzájárultak az 1972-es központi bizottsági határozat nyomán kiadott rendelkezések. Az úttörőmozgalom nevelési lehetőségeit intenzívebben kihasználják a pedagógusok. Nőtt az általános iskolások neveltségi és tudásszintje. A középiskolákban megerősödtek a tagozatok, elterjedt a szaktantermes-oktatás, minden iskolára kiterjedt a világnézetünk alapjai tantárgy ^itatása. A képzés hatóköre bővült az autóforga'mi, az óvónőképző és a balett szakközépiskolai tagozattal. A szegedi középiskolák országosan is jóhírűek, mind a továbbtanulásra, mind a szakmai területekre színvonalasan készítik fel a tanulókat. Lázár György es dr. Komócsin Mihály Lengyel Mariával beszélget. A születések gyors növekedése távlatban szükségessé teszi új középiskola építését. A középfokú oktatás anyagi, tárgyi feltételei rosszak, a fejlődés gátját jelentik. A szakmunkásképző-iskolák a megyei tanács hatáskörébe kerültek, számuk csökkent az összevonás következtében. Az oktatás, a képzés színvonala jelentősen nőtt, terjednek a korszerű képzési módszerek. A jobb szakemberképzéshez nélkülözhetetlen tanműhelyek száma kevés, jelenleg a szakmunkástanulóknak mindössze 9,5 százaléka részesül tanműhelyi képzésben. Ezen a helyzeten az üzemek, vállalatok áldozatvállalásával lehetne javítani. Föllendült a felnőttoktatás: mind a dolgozók általános iskolájában, mind a középiskolákban és a felsőfokú oktatás intézményekben növekszik a munka mellett tanulók száma. Két nagy múltú egyetem és két főiskola működik a városban, kihelyezett tagozata van a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolának. Az egyetemeken és főiskolákon több mint ezer oktató és kutató dolgozik. Tudományos minősítéssel rendelkeznek közel 200-an. A párttag oktatok száma meghaladja az 500-at. Nagy jelentőségű szellemi bázis ez, melynek kisugárzása az oktató-nevelő munka ée a tudományos kutató tevékenység révén túlterjed a város határain. Ha hozzávesszük a közel 6 ezer nappali és a két és félezernyi levelező (esti) hallgatót, jól érzékelhető Szeged szerepe a magyar felsőfokú oktatásban. Szeged: tudományos bázis A beszámoló a tudományos kutatómunkáról — a többi között — a következőket állapította meg: Budapest utáp Szeged olyan városnak tekinthető, ahol a tudományos kutatások, illetve kutatóműhelyek komplexitása leginkább megmutatkozik. A Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveiben jelzett öt tudományágból négynek — társadalomtudományok, természettudományok, orvostudományok, agrártudományok — Szegeden jelentős, néhány területen nemzetközileg ismert bázisa van. Ez a komplexitás fokozódott a Szegedi Biológiai Központ megindulásával, illetve a Gabonatermesztési Kutató Intézet profiljának módosításával. Javultak a tudományos tanácskozások rendezésének föltételei. A nehézipar meghonosodása, és a szénhidrogénkincs föltárása, kitermelése jelentős műszaki értelmiség kialakulásával járt. A XI. kongresszust követő időszakban a Szegedi Akadémiai Bizottsággal közösen mérlegelni kell a műszaki kutatási bázis megteremtését A tudományos kutatómunka nagyobb részében alapkutatás, de a népgazdaság szempontjából jelentős az alkalmazott kutatási témák száma is. Több téma része az országos kutatási főiránynak, ezért kiemelt támogatást élvez. Nemzetközileg elismertek a matematikai, a fizikai, a kémiai kutatások, s nagy jelentőségű az orvosegyetemen folyó kutatómunka is. Kiemelést érdemel a társadalomtudományi kutatásoknál tanasztalható fellendülés. Szűkebb pátriánk munkásmozgalmának, a gazdasági élet problémáinak tudományos elemzése, a szociológiai kutatások eddigi eredményei jelentős segítséget nyújtottak a politikai kérdések teljesebb megvilágításához Szeged város marxista szemléletű monográfiájának megírása újabb jó lehetőséget nyújt a város érdekében kifejtett kutatómunka bővítéséhez. A személyi feltételek is javultak a tudománypolitikai irányelvek megjelenése óta. Szegeden a tudományos minősítéssel rendelkezők száma 1970-ben 8 akadémikus, 37 tudományok doktora és 146 kandidátus, 1974-ben pedig 14 akadémikus, 51 tudományok doktora és 197 kandidátus. A tudományos tevékenység koordinálásában növekedett a Szegedi Akadémiai Bizottság szerepe, amelyet szakbizottságai, illetve munkabizottságai útján gyakorol. A kutatott témák jegyzékének időszakos megjelentetése az akadémiai bizottság tájékoztató füzetei ilyen szempontból szintén jelentősek. A jövőben erősíteni kell a SZAB koordináló szerepét Kulturális és művészeti élet Javult a lakosság iskolázottsága, általános és szakmai műveltsége — állapította meg a városi pártbizottság beszámolója. Az iparosodás következtében nőtt az ipari munkások száma, ugyanakkor jelentős szellemi kapacitás halmozódott föl. A város közművelődési intézményei fejlődő, gyakran igen Jó színvonalon látják el feladataikat. Közelebb kerültek az iskolákhoz, az üzemekhez, bátrabban, differenciáltabban szólnak a lakosság különböző érdeklődésű és műveltségű rétegeihez. Fontos szerepük van a művelődési házak nagy számú műsoros estjeinek, szak(Folytatás a á. oldalogj