Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

4 VASÁRNAP, 1975. FEBRUÁR JÉ. I városi pártbizottság beszámolója i (Folytatás m 3. oldalról.) köreinek, műkedvelő csoportjainak. Látogatottságuk folyamatosan nő. Nehézséget okoz, hogy a művelődési házak kevés és korszerűtlen helyiséggel, nem megfelelő fölszereléssel működnek. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat fontos közművelődési hatását illusztrálja, hogy 1973-ban például 2 ezer 600 előadást szervezett Szegeden, s ezeknek 160 ezer résztvevője volt A közművelődési könyvtárak szerepe is tovább növekedett a közművelődésben. A 36 ezer beírt olvasóból 7 ezer fizikai munkás. Kedvezően alakult a könyvesbolti és üzemi könyvterjesztő-hálózat könyvforgalma: 1972-ben 18,6 millió, 1974 első háromnegyed évében pedig 22,6 millió forint forgalmat bonyolítottak le. A lakosság művelődésében mind nagyobb szerepet játszik a sajtó, a rádió és a tévé. A Népszabadságnak több mint 1,6 millió példányát értékesítették 1973-ban. Igen népszerűek a helyi lapok, főleg a Délmagyarország, amelyből egy év alatt kis híján 10 millió példány kelt el. Ugyanebben az évben 40 ezer 272 rádió- és 36 ezer 344 tévé-előfizetőt tartottak nyilván. A mozik jelentősége a nagy tömegek vizuális nevelésében igen fontos. A műsorpolltika rugalmasan próbál alkalmazkodni a közönség igényeihez úgy, hogy közben fejlessze az igényeket. A művészeti élet ideológiai téren, színvonalban, tárgyi és személyi feltételekben, a közönségkapcsolatok kiépítésében — bár nem egyenletesen, és sok gonddal küszködve — biztatóan fejlődött. A Szegedi Nemzeti Színház operatársulata tovább erősítette tradícióit, s értékes megújulás ment végbe a prózai részleg munkájában. Országosan is nagy jelentőségű kulturális eseményt jelentének a szabadtéri játékok előadásai, ahol évente 60—80 ezer ember részesül értékes művészi élményben. A szegedi zenei élet élénk, sokszínű, színvonalas, kulturális hatása a városon kívül ls figyelemre méltó. Az operatagozat mellett kiemelkedő teljesítményeket produkál a Szegedi Szimfonikus Zenekar, s a többi művészeti együttes, munkás-, ifjúsági kórus és zenekar. A kórusmozgalomnak és a színjátszásnak elég széles műkedvelő tábora ls kialakult. A művészeti alkotásban csökkentek az ideológiai problémák, erősödött • szocialista szellem. Az elért eredményei? annál értékesebbek, mert sok gonddal küszködve jöttek létre. Az előadásokhoz, kiállításokhoz nincsenek megfelelő épületek, a meglevők szűkek és elavultak, felújításra szorulnak, illetve újak építésére volna szükség. Az állami szervek sokat segítettek a szegedi művészek anyagi helyzetén, de az elmúlt időszakban mégis voltak feszültségek. Nem egyértelműen jók a publikálási, szereplési lehetőségek. A helyi Intézmények rendszeresen foglalkoztatják ugyan a szegedi művészeket, de országos fórumhoz csak ritkán és rendszertelenül jutnak. Annak ellenére, hogy Szegeden neves művészképző-intézmények működnek, az utánpótlás-nevelés, illetve a tehetséges fiatalok letelepítése sok gondot okoz. Erősödött a párt vezető szerepe „l& A pártélet kérdéseit taglalta ezután a beszámoló. A többi között megállapította: az; elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen bizonyították, hogy a párt. vezető szerepe tovább erősödött. A X. kongresszus ótu is mindig a párt kezdeményezte, irányította a legfontosabb feladatok megoldását Erősödött a demokratikus centralizmus, s ezzel együtt tovább javult a kollektív vezetés. Nőtt a pártszervek és pártszervezetek önállósága és felelőssége. Javult a pártban a bírálat, a kötelességek számonkérése, nőtt a hatalom gyakorlásában közvetlenül részt vevő munkások száma, mindinkább előtérbe került az állami és tömegszervezetek elvi irányításának módszere, javult a párt- és tömegszervezetek közötti munkamegosztás. Emellett persze sok még a teendő. Többen vannak még, akik csak divatos szóvirágnak tartják a kollektív vezetést, beszédeikben emlegetik, de tetteikben ettől igen távol vannak. Mások úgy gondolják, a centralizmus nagyon jó dolog, ha ők gyakorolják, dc ha feléjük nyilvánul meg, akkor a határozatot hozó szerv hozzá nem értéséről, a demokratizmus megsértéséről beszélnek, ahelyett, hogy — a párt törvényeinek megfelelően — minden erejüket a végrehajtásra fordítanák. Egyesek még ma sem értik, hogy az üzem, intézmény pártszervezete vagy pártbizottsága nem egyszerűen partnere az állami, gazdasági vezetésnek, hanem az ott dolgozó párttagság legfőbb szerve, a munkahely gazdasági életének legfelsőbb elvi irányítója és ellenőre, a társadalmi élet elvi és gyakorlati kérdéseinek irányítója, illetve azoknak végrehajtója a társadalmi és tömegszervekkel együtt Sok még a bírálat utáni sértődöttség. A bírálat utáni megtorlásról nincsenek hiteles adatok, de az még ma is előfordul, hogy a taggyűlésen felszólaló munkást úgy igazítja helyre valamelyik sértődékrtiy vezető, hogy „nem ért maga ehhez, jobb ha abbahagyja". Némelyek helytelenítik a munkások tömegesebb részvételét vezető testületekben, úgymond, féltik a testületek színvonalát. E szemlélet hibás, de az is igaz, hogy a munkásképviselők kiválasztására eddig kevés gondot fordítottunk. Nagyon sok tehetséges — a politikai, társadalmi életben járatos — munkás dolgozik Szegeden, akiknek felkutatásáért és képzéséért a jövőben rendszeresebb, osztálys'.emléleten alapuló tevékenységet kell folytatni. Párttagságunk eszmei, politikai egysége jó, de erősítéséi állandóan munkálkodni kell. A szegedi kommunisták magukévá tették és minden erővel támogatják az MSZMP Központi Bizottságának kül- és belpolitikai kérdésekben hozott határozatait, a világbéke megteremtésében vállalt szerepét. A párttagság nagyra értékeli a Szovjetunió békepolitikáját, a szovjet—magyar baráti kapcsolatok töretlen fejlődését. A tömegpolitikai munkáról szólva megállapította a beszámoló, hogy annak hatékonysága a gazdasági eredményekkel mérhető leginkább. Agitáclónk sokat tett az elmúlt négy esztendőben azért, hogy a dolgozók reálisabban Ítéljék meg a népgazdaság helyzetét, ezen belül saját üzemük anyagi lehetőségeit A szocialista demokratizmus tovább tökéletesedett, jelentősen javult a demokratikus fórumok m'ködésáhez nélkülözhetetlen tájékoztatás. A párt- és tömegszervezeti oktatásban résztvevők száma 4—5 százalékkal nőtt a legutóbbi pártértekezlet óta. A párttagság 65 százaléka végezte el a különböző káderképző-tanfolyamokat, mintegy 68 százaléka vett részt a tömegtanfolyamokon. A pártoktatás tematikája elég változatos volt. a legfontosabb elméleti kérdések mellett a gyakorlat altal felvetett lényeges problémaköröket is tartalmazta. Be tudta mutatni fejlődésünk főbb vonásait. Szerepe van abban, hogy a beszámolási időszakban tovább erősödött a párttagok eszmei, politikai egysége, mind nyilvánvalóbb a szocialista életmód elfogadása, s a szocialista közgon-iolkodás. Fejlődés tapasztalható a káderpolitikában. A vezetők döntő többsége meggyőződéssel szolgálja a szocialista rendszert, és munkahelyén a párt politikáját képviseli. Több; ségük alkalmas a vezetői feladatok ellátására, és képes az egyre növekvő követelményekkel együtt fejlődni. Egy részük azonban — betegség vagy egyéb ok miatt — nem tudott lépést tartani a fejlődéssel, képtelen volt feladatát ellátni, ezért nyugdíjazásukat, felmentésüket kellett kezdeményezni. A vezetők többsége elsősorban szakmailag Igyekszik lépést tartani a követelményekkel, és nem mindig fordít kellő gondot politikai képzettségének növelésére. Elég jellemző a gazdaságcentrikus szemlélet, s nem mindenütt érvényesül az az elv, hogy a gazdasági vezetőnek egyben politikai vezetőnek is kell lennie. Előfordulnak olyan negatív jelenségek, mint a mások véleményének figyelmen kívül hagyása, más vezetők, a munkatársak és általában a dolgozók lebecsülése, a nagyra vágyás, az anyagi javak megszerzésére irányuló túlzott törekvés. Máig sem sikerült jelentősen előrelépni a nők, fiatalok és munkások vezető posztra állításában. Vannak ennek objektív okai is, de ma még inkább szemléleti problémák gátolják a határozatok végrehajtását. Ugyanakkor az állami, társadalmi és tömegszervezetek vezető testületeiben nőtt a fiatalok, a nők és a fizikai munkások aránya. Igen gyenge még az utánpótlás nevelése, fölkészítése. A pártszervezetek többsége rendszeres és fontos föladatának tekintette az káder- és személyzeti munka pártellenőrzését. Erősítette ilyen irányú tevékenységüket a Központi Bizottság határozata, amely a véleményezési jogot úgy változtatta meg, hogy az alapszervezeti vélemény ellenére csak akkor lehet dönteni, ha azt a felsőbb pártszerv engedélyezi. A szervezeti élet néhány problémájának elemzése után a beszámoló leszögezte, hogy a pártépítéssel a jövőben körültekintőbben kell foglalkoznunk. Amellett, hogy a fo figyelmet a termelő- és szolgáltatóüzemek pártszerveire összpontosítjuk, továbbra sem szabad elhanyagolni az értelmiség, a műszaki értelmiség és az egyetemi ifjúság párttaggá nevelését sem. A párt választott testületei a városi pártbizottság és a vb, valamint a pártbizottság mellett működő munkabizottságok munkatervek alapján tevékenykedtek. Áttekintették a város legfőbb problémáit, állást foglaltak igen sok kérdésben, mint például a lakásépítés, a szolgáltatások, a lakáselosztási rendszer, a kulturális és egészségügyi beruházások, a párttagság összetétele, a pártépítés feladatai, a szocialista demokratizmus fejlesztése, a munkásosztály helyzete, a Szegedhez csatlakozott községek egészségügyi és kulturális gondjai, a közművelődés 'feladatai, a gazdaságszervező munka tapasztalatai stb. A választott pártszervek tagjai aktivan részt vettek a város társadalmi-politikai életében is, szakmai munkájukban is becsülettel helytálltak. Ugyanakkor megállapítható, hogy a testületek összetétele nem tükrözte a város párttagságában meglevő arányokat, azokban kevés munkás és nő kapott helyet A jövőben fokozni kell a testületi munka rangját is. A pártapparátus az elmúlt időszakban jól segítette a választott pártszervek tevékenységét. Politikai felkészültsége és általános műveltsége fejlődött alkalmas feladatai ellátására. Az alapszervezeti tevékenység tovább javult. Rendszeresebbé váltak a taggyűlések, s ezeket megelőzően több gondot fordítottak a mozgósításra, a tájékoztatásra, aminek eredményeként a látogatottság is javult. A vezetőségek beszámolnak a két taggyűlés kőzött végzett munkájukról, de sajnos, ezek a beszámolók gyakran gyengék, formálisak. A társadalmi és tömegszervezetek munkájáról Az állami szervek tevékenységét tárgyalva á beszámoló először a tanácsoknál szerzett tapasztalatokat ismertette. A tanácsok több olyan jogkört kaptak, amelyek ezelőtt felsőbb szervek hatáskörébe tartoztak, így döntési lehetőségük, s egyben felelősségük is nőtt 1970 óta két ízben volt tanácstagválasztás, s a városi tanács tagsága jelenleg megfelel a városi összetételnek. A tanácsban dolgozó kommunisták eredményesen oldották meg a X. kongresszus és a városi pártértekezlet által megjelölt feladatokat. A szakigazgatási szervek szintén igyekeznek «megfelelően dolgozni, ugyanakkor az is világossá vált, hogy a régi ütem és felfogás ma már nem elégséges. A város dinamikus fejlődése, a szocialista demokratizmus erősödése nyomán fellépő társadalmi ellenőrzés sokkal körültekintőbb, alaposabb, a körülményekkel jobban számoló és rugalmasabb szakigazgatási munkát igényel. Senkitől sem kívánjuk, hogy törvényellenesen cselekedjék, de azt sem szabad eltűrni, hogy kényelmesség miatt íontos közérdekű dolgok megoldása elhalasztódjék. A tanácsban dolgozó kommunistáktól az eddiginél sokkal határozottabb és következetesebb munkát kell Igényelni. Szükségesnek tartjuk, hogy döntéseiben minden tanácsi dolgozó az eddiginél jobban vegye figyelembe a városi pártbizottság állásfoglalásait, a társadalmi és tömegszervezetek véleményét. Az ügyészség, a bíróság, a fegyveres testületek tevékenységének megfelelő és általában elismerő értékelése után a tömegszervezetekkel foglalkozott a beszámoló. A KISZ-ről megállapította, hogy az ifjúság körében végzett politikai munkában jelentős szerepe volt. Fiatalságunk döntő többsége helytáll a munkában, a tanulásban, aktív a közösségi életben, és magánéletében is becsületes. Nőtt a fiatalokban a szocialista haza szeretete, és az internacionalizmus érzése. Szegeden közel 300 ifjúsági brigádban 2 ezer 700 fiatal dolgozik, a szocialista brigádmozgalomban részt vevő fiatalok száma pedig meghaladja a 10 ezret. Nagyjelentőségűek a helyi KISZ-védnökségek több, fontos beruházásnál és építkezésnél. Valamennyi KISZ-szervezet részt vesz a kommunista műszakokban, s a befolyt összeget a szegedi gyermekintézmények építésére fizetik be. A KISZ-isták fokozódó lendülettel vettek részt a gázprogram végrehajtásában, .a fásításban, tornapályák építésében, a város takarításában stb. A fizikai dolgozó KISZtagok száma intenzív növekedést mulat, ennek ellenére a munkások között növelni kell a KISZ befolyását. Gyarapodott Szegeden a KISZ-klubok száma, több a fiatalok érdeklődését kielégítő rendezvény, de nem mindig érvényesül azok eszmei, politikai nevelőhatása. A szakszervezeti szervek nevelő- és érdekvédelmi tevékenysége javrút, tekintélyük, tömegbefolyásuk nőtt. A 19 szakmai szakszervezet, közel 80 ezer tagot tömörít Szegeden, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak 93,6 százaléka szervezett dolgozó. A szakszervezetek ma már nemcsak közvetítő és jelző szerepet töltenek be a párt tömegkapcsolatának erősítésében, hanem mindinkább cselekvő részesei a helyi politikai, gazdasági és kulturális feladatok végrehajtásának. Széles körben bontakozott ki a termelést, a gazdálkodást segítő munkájuk. A helyi feladatok végrehajtását különböző munkamozgalmak szervezésével támogatják, másrészt az anyagi javak helyes elosztásával segítik a dolgozók ösztönzését, élet- és munkakörülményeik javítását. Sokat segítenek az újítómozgalom -fejlesztésében, a munka- és üzemszervezési tervek megvalósításában, az üzemi demokratizmus fejlesztésében stb. Végezetül a beszámoló megfelelően értékelte a Hazafias Népfront, a TIT, az MHSZ, a Vöröskereszt, az MSZBT-tagcsoportok és az MTESZ tevékenységét, adatokkal támasztva alá, mily sokoldalú munkát fejtettek ki az elrr%lt négy esztendőben, majd részletesen megjelölte a párt-, állami és tömegszervezetek számára a következő évek feladatait. Vita a beszámoló fölött A városi pártértekezlet küldöttei és a tanácskozási joggal meghívottak igen nagy számban kértek szót a vitában, s közülük 22 mondhatta el véleményét a vitára rendelkezésre álló időben. A többiek írásban nyújthatják be mondanivalójukat a pártbizottsághoz. Börcsök József né, a Csongrád megyei Húsipari Vállalat szakmunkása volt az első fölszólaló. A nők társadalmi szerepéről, szociális helyzetének javításáról beszélt, különös figyelemmel vállalata eredményeire. A nők nagyszerűen helytállnak a munkában, a legbonyolultabb, legnagyobb hozzáértést követelő posztokon is. A X. kongresszus óta jelentősen fejlődött a nők megbecsülése és egészségesen változott megítélésük is. Szúr mai Tibor olajmémök: — Az olajipart Szeged tíz év alatt befogadta és messzemenően segítette dolgozóit, hogy itt föltalálják magukat, megtelepedjenek, beilleszkedjenek a városközösségbe. A párt célkitűzéseit sikerült teljesíteni az energiafelhasználás szerkezeti változásában, s ebben nagy része van a szegedi olajmező fokozódó termelésének. Szerelvény- és egyég anyagellátási gondok azonban gyakran nehéz helyzetbe hozzák az olajbányászokat, jóllehet több olajat és gázt követel a népgazdaság. Nagy Gizella, a Szegedi Textilművek munkásnője a párt káderpolitikáját elemezve arról szólt, hogy nem elegendő a statisztikai szemlélet a munkások, a nők és a fiatalok funkciókba választásánál. — Rátermettség, képzettség alapján válasszák ki őket, hogy a munkások, a nők és a fiatalok képviselete valóban érdemilegyen!Tervszerű káderutánpótlásról, nevelésről kell gondoskodni, s ezt a feladatot külön figyelemmel kisérjük a vezetők munkájának megítélésében. Dr. Fehér István tanszékVezető főiskolai tanár: A világnézeti nevelés célja a szocialista ember — de ezt ne csak mint végcélt vizsgáljuk, hanem mint folyamatot. Az aktív és tudatos cselekvőkészség megerősítése rendkívül fontos, hiszen társadalmi céljainkhoz visz közelebb bennünket. Részletesen beszélt a főiskolai hallgatók ideológiai neveléséről, az ezzel összefüggő korszerű módszerek kereséséről. Krasznó i Klára színművész, a Szegedi Nemzeti Színház tagja: — Az értelmes élet igényeinek kielégítésén dolgozunk, amikor a közművelődést, a munkásművelődést alapvető feladatnak tekintjük. Ebbe a folyamatba aktivan kapcsolódik a Szegedi Nemzfeti Színház is, a Stúdió Színház, a Gyermekszínház, a munkásközönséggel való találkozások formáival. A színház ennek a törekvésnek szolgálatába állítja műsorpolitikáját. Sürgette a Szegedi Nemzeti Színház épületének felújítását. Gál Imréné tervezőmérnök, a Szegedi Tervező Vállalat dolgozója: — A lakásépítésbe fektetett hatalm°s társadalmi energia eredményeket hoz, ám a lakásátadások késlekednek a hiánypótlás miatt; a nemrég épült képcsarnokot a Kárász utcán most nagy költségen átépítik; a városi lakásépítés nagy tehertétele a bontás; gazdaságossági szempontból felül kellene vizsgálni a jelenlegi gyakorlatot Lengyel Mária nyugdíjasa munkásosztály művelődési lehetőségeiről és igényeiről szólva a közművelődés struktúrájának olyan működését szorgalmazta, amely milliókat ismertet meg a valódi kultúra értékeivel. Dr. Márta Ferenc akadémikus tudománypolitikai kérdésekről szólt, s főként azt fejtegette: a tudomány termelőerővé válása nem automatikus folyamat, ezt szervezni kell. A szellemi kapacitás és az anyagi ráfordítás előkelő helyet biztosít hazánknak nemzetközi összehasonlításban is, ám az eredményekben jogos a magasabb elvárás. Az anyagi erőforrás gyakran szétforgácsolódik, a tudományos kutatás nincs kellő összhangban a népgazdaság szükségleteivel. Nádaski Ilona, a Szegedi Ruhagyár munkásnője az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének fontosságát hangsúlyozta, hiszen ez nemcsak politikai, hanem gazdasági ügy is, ugyanis az a tapasztalat," hogy a demokratizmus érvényesülése jó közérzetet és munkakedvet teremt a munkahelyen, s még gazdaságilag is mérhető a haszna. Prágai Tibor taná-setnökhelyettes összefoglaló tájékoztatót adott felszólalásába" az időszerű várospolitikai té mákról, különös figyelemmel a lakás- és a közműépítésre. .Brandt György, a DÉLEP házgyárának lakatosa: — Az építőiparban dolgozó szocia-