Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

2 VASÁRNAP, 1975. FEBRUÁR JÉ. A városi pártbizottság beszámolója Az elmúlt négy esztendőben végzett munkát elemezve, a pártbizottság beszámolója megállapította: Szeged gazdasága a X. kongresszus, a megyei és a városi pártértekezlet határozatának megfelelően fejlődött. A negyedik ötéves terv célkitűzései megvalósultak. A város tovább iparosodott, jelentőssé vált a mezőgazdaság szerepe. Szeged gazdaságának fejlődése A vállalatok, üzemek többsége elérte a negyedik ötéves tervben előirányzott 6 százalékos évi termelésnövekedési ütemet. A nehéz- és gépipari üzemek fejlődtek a legdinamikusabban. Kiemelkedő eredményt ért el a szénhídrogén-kutatás, a kőolaj- és földgáztermelés. Ma már az országban kitermelt kőolajnak több mint felét a szegedi Szénhidrogénmezők adják. Korszerű létesítményekkel bővült a város energiaellátó és forgalmazó rendszere ls az elmúlt években. Kikészült a gázfeldolgozó tizem, jól szolgálja az üzemanyagén propán-bután gázellátást az újonnan épült pb-palackozó és AFOR-telep. A nehéz- és gépipari üzemekben elsősorban müszaki-szervczésl intézkedésekkel sikerült a termelést Jelentősen növelni. Szeged hagyományos iparának — az élelmiszeriparnak és a könnyűiparnak — fejlődése az országos átlag alatt maradt Az élelmiszeripar fejlődését nagyfokú egyenlőtlenség Jellemzi. A húsipar az átlag felett, a tartósítóipar csak kismértékben fejlődött. A húsprofiram keretében Jelentősen fejlődik a Csongrád megyei Húsipari Vállalat. A textil- és textilruházati rekonstrukelő nem az országos termelésben elfoglalt súlyának megfelelően érintette a város üzemeit. A legmunkaigenyesebb előkészítő műveleteknél alacsony a gépek műszaki, színvonala, kivéve a konfekcióIpart, amely ma már magas színvonalon tudja előállítani termékelt. A tanácsi vállalatok és a szövetkezetek termelésének növekedése Jóval meghaladta az előirányzott évi 0 százalékot. A termelés bővülését azonban nem kísérte, nem segítette jelentós műszaki fejlődés. A gépesítettség színvonala még ma ls a tanácsi és a szövetkezeti Iparban a legalacsonyabb. Az egyes Iparágak differenciált fejlesztésének eredményeként Szeged iparszerkezete tovább korszerűsödött, javult a nehéz- és a gépipar részaránya. A kapacitások jobb kihasználása és az egyre jobban kibontakozó üzemés munkaszervezés révén javult a termelés gazdaságossága. A termelés növekedésének 85—95 százalékát a termelékenység emelkedéséből fedezték a vállalatok és az üzemek. Egyrészüknél nem kielégítő a munkaerő-gazdálkodás. Erőfeszítéseik gyakran új munkaerő megszerzésére Irányulnak, miközben a meglevőre nem fordítanak elég gondot továbbképzéssel, hatékonyabb munkakörökben való foglalkoztatással. Kedvezőtlenül alakult a munkás- és alkalmazotti létszám aránya •— az utóbbi az Indokoltnál gyorsabban növekedett. Néhány, kedvezőtlen Jelenség tapasztalható a város Iparában: Szegeden többnyire gyáregységek működnek, azok fejlesztéséről pedig nem Szegeden, hanem a nagyvállalati központokban döntenek. Területileg elkülönül tehát a termelés' és a fejlesztési tevékenység. A negyedik ötéves terv nagy fejlesztési programjai nem jelentőségének. a népgazdasági termelésben való részarányának megfelelően érintették a város iparát így annak részesedése nem tekinthető kielégítőnek a textil- és textilruházati ipari rekonstrukcióból, a bőr- és szőrméi nar, a tartósítóipar fejlesztéséből, a bútoripari felújításokból. Az építőipar termelése a tervidőszakban 60 százalékkal nőtt Szegeden. A gyors fejlődés csökkentette a feszültséget, feloldani azonban nem tudta. A szegedi házépítő kombinát üzembe lépésével javult a helyzet, de a házgyári lakások befejezését is nehezíti a szűkös szak- és szerelőipari kapacitás. A mezőgazdaság eredményeiről szólva mindenekelőtt aláhúzta a városi pártbizottság beszámolója: az 1973. évi közigazgatási rendezés eredményeként több mint kétszeresére, 21 ezer 142 hektárra nőtt a város mezőgazdasági területe. Szegeden ma 8 termelőszövetkezet gazdálkodik, 5 ezer 294 taggal. Az elmúlt négy évben tovább növelték a termelést, korszerűsítették a növénytermesztést, az állattenyésztést pedig megfelelően szakosították. A szövetkezetek fejlődést üteme meghaladta a negyedik ötéves tervben előirányzott évi 2,5 százalékot. Az ütem az utóbbi két évben mérséklődött Romlott a téeszek munkaerőhelyzete: az 5 ezer 294 szövetkezeti tagból 2 ezer 158-an nyugdíjasok. A dolgozó tagok száma négy év alatt mintegy 8 százalékkal csökkent, s ez a folyamat sürgetően veti fel a gépesítés fejlesztését, a gazdálkodás szervezettségének további javítását. A növénytermesztésben 60 százalékot képviselnek a jórészt géppel termelhető növények, a kalászosok és a kukorica. Zöldségtermesztést a szántóföldek 8—9 százalékán folytatnak a közös gazdaságok, és közel ezer vagon árut produkálnak. Az ötéves tervidőszakban jelentősen nőtt a primőrellátáshoz szükséges üvegház-, fólia- és zöldséghajtató-felület, amelynek nagysága eléri a 20 hektárt. Kedvezőtlenül alakult 1970 és 1972 között az állattenyésztés helyzete. Ez országos jelenség volt ugyan, de a szegedi téeszekben a szarvasmarha-állomány 6 százalékkal, a tehénállomány több mint 10 százalékkal csökkent. Problémák voltak a sertéstenyésztésben is. A párthatározat és a kormányintézkedés hatására fokozatosan javult a helyzet A tehénállomány — 1972-höz képest — 7.3 százalékkal nőtt, a sertésállomány pedig megkétszereződött. A baromfitelepeken évente közel 9 millió tojást és 100 vagon húst állítanak elő. A telepek berendezései azonban elavultak, ami sürgősen vett tel a rekonstrukció szükségességét. A szocialista versenymozgalom lendítőereje , Mint a beszámoló rámutatott, a szocialista versenymozgalom Jelentősen fejlődött az elmúlt négy esztendőben, s továbbra ls a szocializmus építésének nagy erőforrása. legszélesebb társadalmi bázisa. Gerincét a szocialista brigádok alkotják. Szegeden mintegy 3000 brigád dolgozik, közel 31 ezer taggal, ebből a nők aránya 43 százalék. A szocialista brigádok számának gyarapodásával együtt jelentős minőségi változások is tapasztalhatók. Mind jobban betöltik szocialista emberformáló szerepüket, tevékenységük összhangban áll gazdaságpolitikai célkitűzéseinkkel, a munkahely konkrét feladataival. Igen jelentős versenymozgalom bontakozott ki a XI pártkongresszus tiszteletére, valamint városunk és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára. A kongresszusi felajánlások nagyban elősegítik a negyedik ötéves terv sikeres teljesítését, hozzájárulnak Szeged szépítéséhez, új gyermekintézmények átadásához, illetve a régiek bővítésihez. Az üzemek, a szövetkezetek nagy többsége teljesítette fölajánlásait, sőt jelentős részükben újabb fölajánlást is tettek a dolgozók. Az üzemek dolgozóinak társadalmi munkája is jelentős. A kongresszusi és fölszabadulási verseny során mintegy 200 e?er óra társadalmi munkát végeztek a város érdekében. Föllendült a Hazafias Népfront és a KISZ által szervezett munkaakció ls. Érdemes külön kiemelni az óvodai ellátás javítása érdekében szervezett kommunista műszakokat, amelyeknek eredményeként a tanács fejlesztési alap számlájára befizetett összeg eléri a 10 millió forintot. A lakosság életkörülményei A pártbizottság beszámolója ezután a lakosság életkörülményeinek alakulásáról adott hű képet a pártértekezlet számára. Szeged kiemelt fe'sőfokú központ, területe 334,6 négyzetkilométer, a megye területének 7,9 százaléka. A lakosság száma mintegy 162 ezer, a megye lakosságának 36 százaléka. Ez a városnagyság 1973-ban jött létre, amikor a várossal már összeépült öt község — Tápé, Algvő, Kiskundorozsma, Szőreg, Gyálarét — Ide csatlakozott. így a város területe közel háromszorosára, lakossága pedig 29 ezer fővel növekedett. A X. kongresszus és a városi pártértekezlet határozatainak végrehajtása állt az elmúlt négy évben a várospolitikai tennivalók homlokterében. A határozat nyomán — amelynek végrehajtása érdekében a pártbizottság intézkedési tervet dolgozott kl — az eddiginél is eredményesebb lett a várospolitikai munka. Az eredetileg tervezett 3,3 milliárd forinttal szemben várhatóan 3,9 milliárd forintos fejlesztést valósíthatunk meg Szegeden. Ennek ellenére — az Időközben bekövetkezett árváltozások és a kiadások növekedése miatt — néhány, fontos építkezés elmarad. vagy csak az ötödik ötéves tervben fejeződik majd be. Az árproblémák mellett negatívan hatott a városfejlesztésre az építési kapacitáshiány, a beruházások előkészítésében még fellelhető hiba, a szűkös tervezői teljesítőképesség, a lebonyolítás gyenge koordinációja. Szegeden a foglalkoztatottak száma az 1971. évi 78 ezerről a negyedik ötéves terv végére megközelíti a 94 ezret. A jövedelmek az elmúlt négy esztendőben közel 20 százalékkal emelkedtek a város Iparában. A párt, politikájának megfelelően a központi' bérrendezés eredmenyeként a munkások bére mintegy 9—10 százalékkal növekedett. Legnagyobb ütemben a nagyüzemi munkásság, kereseti viszonyai javultak. Lényegében befejeződött a munkaidőcsökkentés, a 44 órás munkahét általánossá vált. Gond ugyanakkor, hogy a varos kevés olyan létesítménnyel bír, ahol a szabad időt kulturáltan lehetne eltölteni. A munkakörülmények erőteliesen javu'tak, amit elősegített a gépesítés, a klímaberendezések alkalmazása, a szociális létesítmények bővítése, a szövetkezeti iparban új üzemházak építése. További előkészítések szükségesek azonban a munkahelyi zaj-, por- és hőártalom megszüntetésére. Kereskedelem és szolgáltatás Ezután a kereskedelem és szolgéltatás fejlődéséről szólt részletesen a beszámoló. A többi között rámutatott: a város kereskedelme Csongrád megye bolti kiskereskedelmi forgalmának több mint 41 százalékát bonyolítja le. Négy év alatt 8 ezer 400 négyzetméterrel nőtt az alapterület, ebből 2 ezer 682 négyzetméter az új városrészekre jut. A hálózatfejlesztés azonban még így sem volt képes követni a forgalomnövekedést. Különösen az új városrészek ellátottságában okozott feszültséget az áruházak, vendéglők stb. építésének lemaradása. A hálózatot tovább kell fejleszteni, mert Tarján és Odessza ellátottsága csak így oldható meg. Gyorsan növekszik a szolgáltatások iránti igény a vendéglátásban, ami sürgeti mind a szállodai fejlesztést, mind az ételforgalom növelését. A piaci felhozatal is fontos része a város élelmiszer-ellátásának. A piacok kulturáltsága és egészségügyi helyzete sokat javult, elkészült a Marx téri fedett csarnok. Javult a személyi szolgáltatás. Még mindig gondot okoz azonban az egyre jobban szaporodó háztartási gépek hosszú javítási Ideje, főleg az alkatrészellátás hiányosságai miatt. Tovább nőtt Szeged idegenforgalma, az ünnepi hetek népszerűsége évről évre növekszik. A szabadtéri játékok idején 480—500 ezer vendég látogatja a várost. Egyik legnagyobb gondunk továbbra is a szállodai ellátás, mert a férőhelyek száma ebben a tervidőszakban sem növekedett. A feszültség enyhítését az épülő 300 személyes új szállodától várjuk. A kétévenkénti ipari vásár és kiállítás méltóképpen reprezentálja Szeged, Csongrád megye és az egész DélMagyarország gazdasági fejlődését. A kiállítók száma az 1972. évi 189-ről 1974-ben 266-ra nőtt. Több a látogató is: a vásárt tavaly már közel 110 ezren tekintették meg. A lakásépítés tervét teljesítjük A lakásépítés eredményeit és problémáit is elemezte a városi pártbizottság beszámolója, rámutatva, hogy azt fontos politikai feladatként jelölte meg az 1970-es pártértekezlet. A kiemelést a város kedvezőtlen lakáshelyzete, és a mintegy 9 ezer jogos lakásigénylő egyaránt indokolta. Szeged lakásállománya a közigazgatási területrendezés előtt 41 ezer volt, ma megközelíti a 48 ezret. A lakások többsége földszintes házban van, jelentős részük komfort nélküli. Közel 46 százaléka egyszobás, és csak alig több mint 10 százaléka három- vagy több szobás. Igen magas a régi, elavult, nem megfelelő alapozású és falazatú lakóépületek és lakások aránya. A lakásoknak több mint egynegyede még 1900 előtt épült. Mindezt figyelembe vette a városi pártbizottság és a tanács, amikor 1973-ban módosította a város negyedik ötéves lakásépítési tervét, és azt 9 ezer 50-r51 10 ezer 513-ra emelte A növekedést a magánerős lakásépítés fokozásával lehetett elérni, de több mint 400-zal nőtt a tervben az OTP-értékesítésű lakások száma is. Ezt a növekedést, a pártbizottság határozata szerint, az úgynevezett munkáslakás-építési, hitelezési formában a munkások lakáshelyzetének javítására kell fordítani. Ebből ez Ideig 144 lakást adtak át. A város módosított lakásépítési tervét teljesítjük, ezzel végrehajtjuk a négy évvel ezelőtti pártértekezlet határozatát. A fölépült lakások jelentősen javították a lakásállomány összetételét. Az állami és a társasházak több mint 53 négyzetméter alapterület űek, s valamennyi korszerű. Egyik legnagyobb gond a hiánypótlások elhúzódása. Ez év elején 680 lakás azért állt üresen, mert a szűkös szakipari kapacitás miatt nem tudták elvégezni a hiánypótlást. A kormány 100 millió forinttal megemelte a város lakásépítési keretét azért, hogy az ötödik ötéves terv időszakára megfelelő átmenetet lehessen biztosítani. Az ezzel kapcsolatos munka folyamatban van. Beruházás — gondokkal 1 És hogyan állunk a különféle beruházásokkal? A beszámoló sorra vette ezeket, s mind az eredményekre, mind a hiányosságokra tárgyilagosan rámutatott. Szeged kulturális élete például csak igen kevés építménnyel gazdagodott az utóbbi négy esztendőben. Hosszú huza-vona után 1974 végére lényegében elkészült a Kisszínház, új helyiségbe költözött a gyermekkönyvtár, befejeződött a múzeum külső felújítása, de nyilvánvaló, hogy ennél többre lett volna szükség. Az eredeti tervtől eltérően például a szegedi könyvtár és levéltár építésének csak az előkészítése kezdődött meg. Pénzügyi okok és kiviteli tervek hiánya miatt az építés valószínűleg csak az ötödik ötéves tervben kezdődik, illetve fejeződik be. Nem kezdődött meg a Szegedi Nemzeti Színház rekonstrukciója sem. A 30. évforduló tiszteletére tavaly átadtuk a Szegedi Sportcsarnokot, ami jerentős többletköltséggel épült az eredeti céltól és tervtói való eltérés miatt. A város tudományos életének Jelentős objektumai épültek fel az utóbbi négy évben: az MTA Biológiai Központja, a JATE Biológiai Intézete, a SZOTE Biológiai Intézete, a Gabonatermesztési Kutató Intézet új laboratóriuma. Az egyetemi kollégiumi elhelyezést javítQtta a JATE új kollégiumának felépítése, a szakközépiskolai kollégium építésénél azonban nagy a lemaradás. A tervezett 40 általános iskolai tanteremből eddig 28 készült el. Terven felüli beruházásként „a KISZ- KB apyagj támogatásával a Felső Tisza -parton ifjúsági ház építését kezdjük meg.. Bgészségügylf szociális és kommunális ellátás Szeged egészségügyi és szociális helyzetét mérsékelt fejlődés jellemezte a X. kongresszus óta. Javult a demográfiai helyzet, jól működik a .szülész-nőgyógyászati szakorvosi hálózat, a szülészeti és gyermekgyógyászati ágyak száma elegendő. A város 807 bölcsődei férőhellyel rendelkezik, ez azonban az igényekhez képest még mindig nagyon kevés. A beszámolási időszakban készült el a megyei rendelőintézet, amely városi feladatokat ls ellát Színvonalas munkát végez az ideggondozó, a szívgondozó és a tüdőgondozó intézet, valamint a stabil szűrőállomás. Szeged felnőtt körzetorvosi ellátottsága jónak mondható. A fekvő betegek ellátását 750 kórházi és mintegy 1200 klinikai ágy szolgálja, a kórházi ágyak 50 százaléka azonban korszerűtlen körülmények között funkcionál. Probléma, hogy a klinikák felújítása elhúzódik, sok gondot okoz az ún. intenzív osztály építésének késése. Korszerűtlen az egészséges csecsemők otthona, a beteg gyermekek szegedi és ásotthalmi otthona, a Mátyás téri szociális otthon. Az egészségügyi és szociális fejlesztések csak részben valósultak meg, annak ellenére, hogy ezek fontosságóra az 1970-es pártértekezlet külön is felhívta a figyelmet. Átadták a Korondi utcai rendelőt, az algyői és a tarjáni orvosi rendelőt és gyógyszertárat, közel kétéves késéssel befejeződött a 150 ágyas ideg-elmepavilon építése ls. A tervezett 260 férőhelyes új szociális otthon elkészülése csak az ötödik ötéves tervben várható Bölcsődei férőhelyből is kevesebb készült el a tervezettnél, viszont 825 óvodai férőhely helyett — az üzemek és a lakosság áldozatos munkájának eredményeként — várhatóan 1410 férőhely készül el a negyedik ötéves terv idején. A kommunális ellátást ls részletesen ismertette a beszámoló, megállapítva, hogy szintén jelentősen javult az elmúlt négy esztendőben. A decentralizálás a várakozásnak megfelelően javította a közlekedést/de Újszeged, Algyő. Tarján és a nyugati iparkörzet kiszolgálásában komoly gondok is jelentkeztek. Ezért az új rendszert tovább kell fejleszteni, törekedve a Csatlakozott községek városi színvonalú kiszolgálására. Jellemző Szegedre is. hogy megszaporodtak a gépkocsik,' s ma közel 8 ezer magánszemélyautót tartanak. Mindez toyább sürgeti az úthálózat korszerűsítését, a parkolók, javítóhelyek, az üzemanyagtöltő-állomások bővítését. A vasúti személy- és áruszállítási igényeket a MÁV kielégítette. A menetrendi csatlakozások megfelelők, jelentős eredménynek számít a szeged—budapesti fővonal korszerűsítése, amelynek révén nőtt az utazási sebesség. Nagyarányú közműfejlesztés és felújítás Komoly gondok vannak a közműellátottság javításával. Szegeden a régi csatornák hossza alig 90 kilométer volt, nagyrésze 1900 előtt épült, tehát teljes fölújításra szorult. A tervidőszakban 26 kilométeres hálózat építését tervezte a város, de különböző kényszerítő okok miatt már eddig elkészült 41 kilométernyi hálózat. A legjelentősebb feladat a rókus—móravárosi főgyűjtő és a felsővárosi gyűjtőcsatorna építése volt. Az építési többlet költségeihez a kormány 110 millió, forintos segítséget nyújtott. Az 1970-es árvíz által merongált partfal átépítése elkezdődött, s be-