Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-15 / 39. szám

S8BSSBAT, ÍOTS. FEBRUÁR 18. 3 Évzáró pártiskolán Ismét befejeződött egy ta­oulmányi idény az MSZMP Csongrád megyei bizottsága oktatási igazgatóságának öt­hónapos tagozatán. Párt­munkások, alapszervezeti titkárok, vezetőségi tisztség­viselők és tömegszervszeti vezetők ismerkedtek a marxizmus—leninizmus kér­déseivel, valamint a poli'i­kai élet időszerű tudniva­lóival. Felkészültek a gya­korlati munkára. Az öthónapos pártiskola nyolcvanegy végzős hallgató­ját dr. Szilágyi Júlia, az in­tézmény igazgatója köszön­tötte, a tanév végén tegnap délután rendezett évzárón. Ezután dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osztály­vezetője adott N tájékoztatót időszerű kérdésekről; a párt XI. kongresszusának el "ké­születei, és hazánk felsza­badulása 30. évfordulója je­lentőségéről. A cigánylakosság helyzete a járásban A járásban levő cigány­lakosság helyzetének ismer­tetése volt az első napiren­di pont a népfront szegedi járási bizottsága elnökségé­nek pénteken, a hivatal elő­adótermében tartott ülésén, amelyen Sajó Gyula elnö­költ. Dr. Palotás Mária ve­zető főorvos elmondta, hogy Kisteleken, Bordányban és Bakson összesen 563 cigány él jelenleg, de kisebb szám­ban megtalálhatók Sándor­falván, Deszken és Kübek­házán is. Átlagos életkoruk a felmérések alapján 50 év. Családjaikban sok gyermek születik, nem ritka a 8—9 utód, de sajnos, ugyancsak gyakori a korai elhalálozás. A felnőttek általában azért halnak meg korán, mertbe­tegségeiklvü nem fordulnak orvoshoz, vagy ha igen, ké­sőbb nem járnak kezelésre. Táppénzt ritkán igényelnek, mivel többségük nem is dol­gozik folyamatosan. Gyer­mekgondozási segélyt egyet­len anya kért közülük az utóbbi időben. A közegészségügyi helyzet a bordányi cigánytelepen leg­rosszabb. A kisteleki cigá­nyoknál fölfedezhető a jobb létre törekvés, több család megfelelő bútort, rádiót és televíziót vásárolt. Bakson a telep megszűnőben van, la­kóinak többsége házat épí­tett a községben. Dr. Palotás Mária előadá­sához hozzászóltak az elnök­ségi tagok. Fontosnak tart­ják a cigánygyermekek nap­közibe helyezését, hiszen ez­zel némileg ki lehet őket ra­gadni környezetükből. Egy­öntetű véleményük volt, hogy a Csongrád megyei ta­nács végrehajtó bizottsága tavalyi intézkedési tervének megvalósítása sokat segíthet a cigánylakosság helyzetén, hiszen meghatározza a velük kapcsolatos főbb tennivaló­kat. A vitában fölszólalt Os­kó László, a mórahalmi párt­bizottság titkára is. Második napirendi pont­ként az elnökség meghallgat­ta Mórahalom és Baks nép­fronttitkárainak beszámoló­ját a helyi népfronttevékeny­ségről. Újszegedi buszjáratok Lehetőségek a továbbfejlesztésre Néhány évvel ezelőtt még csak a tervezők asztalán találhattuk meg azokat a terveket, amelyek Újszeged fejlődő intézményeinek, új lakónegyedének jövendő ké­pét mutatták. A tervek nap­jainkban válnak valóra, de a városrész életének válto­zása máris észrevehető. A városrendezési tervek fontos része a zavartalan közleke­dés feltételeinek megterem­tése. A tömegközlekedés rég­óta sürgető gondjait a Vo­lánnak kellett megoldania, s miután a hídfő rendezése, Odessza új utcahálózatának végleges kialakítása és több fontos újszegedi útvonal korszerűsítése ezt lehetővé tette, február 3-tól módo­sították és bővítették a vá­rosrész autóbuszjáratainak addigi rendjét. Azóta hetek teltek el. Ügy érezzük, korai lenne még át­fogó tapasztalatokról beszél­ni, érveket és ellenérveket sorolni a módosítás egészé­ről, azt azonban máris meg­állapíthatjuk, hogy az in­tézkedések az úiszegediek és az ott dolgozók, tanulók többségéhek kedveztek. Cél­szerűnek bizonyult a koráb­bi 40-es körjárat kettébon­tása, hiszen ezzel Odessza, valamint a városrész észa­ki és középső területének forgalmát függetlenítették egymástól. A kör i árat sze­repét részben a 44-es autó­buszok vették át, s ha az eltelt nanok kezieti prob­lémáiról beszélünk, kezdjük vizsgálódásunkat is ezzel a járattal. A Volán menetrendi cso­portja naponta ellenőrizte az első héten — és azóta is rendszeresen —, hogyan alakult a forgalom ezen a vonalon. Az egyetlen olyan időszak, amikor a három, nagy befogadóképességű au­tóbusz sem tudja a forgal­mat lebonyolítani, a reggeli csúcs 7 óra utáni fél-há­romnegyed óráia, ezért ak­kor további két kocsit ál­lítanak be. Igy a kritikus időben gyakorlatilag öt perc­re csökkent a várakozási idó a Gyapjas Pál utca—Odesz­szai körút vonalán. S hogy a Népkert sor helyett mi­ért a Gyapjas Pál utcán jár­nak a kocsik, azt a Fürj utcai lakótelep sok kisgyer­mekes családja tudná bi­zonyítani, akiket ez az út­vonaltervezés végre bekap­csolt a város vérkeringésé­be. Több olvasónk kifogásol­ta, miért nem állnak meg a 44-es buszok a védőnőkép­ző, vagy a Rózsa Ferenc gimnázium előtt, hiszen ezen a vonalon utazik a diákok többsége. A gimnázium igazgatósága fel is ajánlottéi, hogy tanulóik társadalmi munkában kiépítik az út­test öblét az épület előtt, ez ugyanis elengedhetetlen feltétele az immár kétirá­nyú forgalmat lebonyolító körút itteni megállójának. Nagy forgalmú keresztező­dések és járműosztályozók közelében a megállás lehe­tőségét közlekedésrendészeti szabályok korlátozzák, fé­lő, hogy a járművekről le­és felszálló utasok a rövi­debb utat választják a gya­logátkelők helyett. Két oka is van hát, hogy a 44-es já­rat a Fürj utca és a bioló­giai kutatóintézet között a Bárkert utca sarkán egyelő­re nem áll meg. Ha a gim­názium előtti úttest mind­két oldalán — és ez már nem a Volánon múlik — megéoül a megfelelő, biz­tonságos megállóhely, szí­vesen változtatnak a jelenle­gi állapoton. A 44-es járattal a végál­lomásig utazók kifogásol­ják azt is, miért nem viszik fel a buszok utasait a vas­útállomás épületéig. Min* előzetes tájékoztatónkban és a menetrendben olvasható a 201-es épületnél levő for­duló elkészülte után a sport­csarnoknál tovább .rnegv ugyan ez a járat, s ez már HETfÖlMilPOK Pénz az ablakból jobb megoldás lesz, de a vas­úton tovább utazókat is csak az 50-es járat viszi közvetle­nül az állomásig. Kevesebb a probléma a 70, 4 70/A és 70/Y jelzésű járatok útvonalain, itt is in­kább azt tették szóvá a le­vélírók, miért jár a három járat azonos útvonalon az újszegedi hídfőig. Ennek is­mét kényszerítő oka van: egyedül a Marx tér tudja befogadni a járatok végál­lomásait, a Bajcsy Zsilinsz­ky utca és a Bartók Béla tér már így is túlzsúfolt. Mindazoktól pedig, akik a kétirányú buszforgalom új­szegedi végpontjainak kö­zelítését kérték, türelmet kér a Volán, hiszen a 44-es és a 70/Y-os buszok végál­lomása is egy helyre kerü1 majd, a 201-es épülethez. A mostani helvzet csak át­meneti megoldás. A megváltozott úiszeged' buszforgalom bizonyára fel­vet még további kérdéseke* is olvasóinkban, hiszen elő­fordul, hogv egy-egy megál­ló megközelítése 10—20 utas-^ tói az eddiginél több gya­loglást kíván. De tegyük hozzá, ami jó megoldás két­ezer másik utasnak, szük­ségszerűen kényelmetlenebb a kevésnek. Persze, az len­ne a jó, ha az úi intézke­dés közmegelégedést válta­na kl. Egv óre alatt azon­ban így is "0 utassal többe* tudnak szá'Utani az úisze­gedi járatok. A kezdeti Ve­gves fogadtatás mellé. a mérleg másik seroeovőiébe ezt. a tényt is oda kell ten­nünk. P. K. Hol terem a forint? A tisztességes fo­rint természetesen. Ára van. Például egy gyár esetében ezer szála van, és minden szála nehéz. Szorgalom és munka nyomá­ban terem. A munka kitartást, akaratot, de észbeli frisseséget is jelent Van egyszerűbb módja is. A legegysze­rűbb, ha nem dobjuk ki az ablakon, ami van. Eddig talán kidobtuk? Igy nem mondhatjuk, de volt, amikor nem néztünk a körmére minden fillérnek. Volt, amikor úgy gondoltuk, egy nagy vállalat ennyit megengedhet magának. Rájöttünk azóta, hogy drága és fölösleges a rongyrázás, és a hatalmasra duzzadt reprezentációt ide­jében igen erős fogyókúrának vetettük alá. Rájöttünk arra is, hogy lyukas marékkal nem lehet gazdálkodni. Amiért megdolgoz­tunk, arra vigyáznunk kelL Az aprópénz­re is. Fogunkhoz vernénk a garast? Senki nem ezt akarja. Azt sem, hogy azt a fillért őrizgessük, ami forintot tud fialni. Csak az ablakot akarjuk bezárni a kiröppenő pénzek előtt, ha takarékosságról beszé­lünk. Hozzátesszük még: ésszerű takaré­kosságról. Az elején járunk a takarékosság jegyé­ben született új évnek, nehéz lenne most összeadni, mennyit tudunk esztendő végé­re zsebünkben tartani. Ahogy az újság, rá­dió, televízió beszél az intézkedési tervek­ről, nagy pénzekről van szó. Azt hiszem, megkockáztathatjuk az állítást: sokat dol­gozó, nagy üzem nem tud annyit termel­ni, amit idei legegyszerűbb beruházásunk — nagyberuházásunk —, a takarékosság egy év alatt megterem. Tegvük hozzá megint: az ésszerű takarékosság. Ha ésszerűnek mondjuk, tudjuk, hogy a nem takarékosság, a pazarlás ésszerút­lenság lenne. Azt is persze, hogy a zsugo­riság továbbra sem a kenyerünk. Hallom a rádióban, egyik üzemben rá­jöttek, úgv tudnak legiobban takarékos­kodni a villannyal, ha lemossák az abla­kokat. Nagy ablakokat csináltak annak idején az építők, csak közben beleote a por, mi meg azt hittük, egyszerűbb a villanyt fölgyújtani. Olyan egyszerű ez az ablakmosás, csak föl kellett találni. Olva­som az úiságban. hogy egy másik vállalat­nál elzáriák a gőz csaoját. ha nincs szük­ség a gőzre. Vagy azt, hogy utána néz­nek, nv'ért fogyaszt többet az autó. a trak­tor. mint kertene. Arról is hallottam, hogy valahol ezután nem az ablakot tárják ki sarkig, ha elviselhetetlen bent a meleg, hanem a tűzre tesznek kevesebbet. Ez is egyszerű. Egészséges takarékosságnak is monda­nám. Az ablakon jobb fény jön be, mint amit akár száz fénycső is ontani tud. Ha kevesebb üzemanyag csurog az autóba, a füstje is kevesebb lesz. Es folytathatnánk a példák sorát. Ha egy kapcsolóra hallgatva eddig húsz lámpa szórta a fényt, pedig csak egyre lett volna szükség, akkor ennek az egynek mindenképpen érdemes külön kapcsolót szerelni. Ha a traktorosok a mezőn nem úgy öntik kannába a nehéz hordóból a gázolajat, hanem egyszerű pumpával kiszí­vatják, nem csurog a földre majdnem semmi. A pumpa ára egyetlen nap alatt megtérül. Ez is egyszerű. Olvasom azt is, hogy az épületek megfelelő szigetelésével alkalmanként a fútőenergia fele is elegen­dő. Fele tehát megmarad, vagy fűti a szomszéd házat. Ami eddig tízhez kellett, ezután húszhoz is elég. Naponként hozzák a jobbnál jobb pél­dákat az újságok, és ezek a példák szép reményekre jogosítanak föl bennünket. Ne kerülgessük, nem minden takarékossági intézkedés ilyen egyszerű. De valameny­nyi egy célt szolgál, és ezt a célt erőfe­szítések árán is érdemes szolgáink Szép reményeket mondtunk az előbb, pedig legtöbbször még csak az íróasztal mellől átlátható takarékossági intézkedésekről van szó. Ha a munkásokat is megkérdez­zük, még többre megyünk. Ezt azért fon­tos emlegetni, mert ésszerű takarékosságról van szó. A munkás eszét, az ő ötleteit ne vennénk figyelembe? Az ő keze termi a pénzt, ő tudja legiobban, bún, ha nem vi­gyázunk rá. Mindenütt kérdezzük már meg most, ő mit javasol. Mondjuk ki nyíltan, az ésszerű taka­rékosság azt is jelenti, hogy a józan ész szülte ezt a mozgalmat, az. adott körül­mények mérlegelése után, de épnen a jó­zan ésszel nem szabad takarékoskodni. Azért sem, mert bőven van belőle. Hogy mire tesszük az ablakból visszaszívott forintokat? Ritkán maradnak a zsebben, páncélszekrényekben, vállalati kasszák­ban, egy-kettőre olyasmi lesz belőle, amire napról napra szükségünk van. Egyikből úi óvoda, másikból új iskola, harmadikból új gyár. úi rendelő, egy-egy tégla a hol­napok épületéhez. Horváth Dezső Mi leszek? yy Míg a kisgyermekből felnőtt lesz, kl tudja hányan és hányszor kérdezik tőle: „mi szeretnél lenni?" Óvodás- és kisisko­lás korban szinte azonnal csattan a gyak­ran meglepő Válasz. A különféle foglalko­zásokból ilyenkor főként a külsőségeket ragadják meg; egy-egy szokatlanabb, rit­kább tevékenyság — mint például a bú­váré vagy a cirkuszi artistáé — fantáziá­jukra, kíváncsiságukra hat. Erősen befo­lyásolja őket szereDlési vágyuk, hiúságuk is, legtöbben irigylik, utánozzák a szí­nészt, énekest, szívesen vannak a figye­lem középpontjában, boldogan hallgatják a dicséretet. Nem ritka az sem, hogy ide­áljaik, szüleik vagy kedvenc tanítójuk foglalkozását szeretnék a magukénak is. Ha előbb nem, az általános iskola nyol­cadik osztályában már dönteniük kell. Té­vedés lenne azt hinni, ilyenkor már éret­tek ahhoz, hogy jól határozzanak. Számo­san — gyakran szülék hatására — divat­ból vavv presztízsből választanak, s nem is annyira pályát, inkább isko'át. Vidéki nagyvárosokban, köz'ük Hódmezővásárhe­lyen, Szentesen, sokan a világért sem írat­nák máshová gyermeküket, mint gimná­ziumba. Még akkor is. ha további terveik még nem aiakuttak ki. Bizonvára azt gnndották: társadalmi rangot ielent. Pedig s-úc érettségizett aüg viszi többre narányi íróasztalnál, az adminisztrátori állásnál. S ha már rangról van szó, ez mennyivel magasabb a jó szakmunkásénál? A pályaválasztás felelőssége a családé és az iskoláé. Sokan, szülők, nevelók egy­aránt, a pályára való előkészítést, az ér­deklődés, a tehetség felmérését kampány­szerűen valósítják meg. Holott ezt leg­alább az általános iskola ötödik osztályá­tól, a pedagógia szerves részeként, folya­matosan kell végezni. Az időben felis­mert képességek, adottságok azután köny­nyen ktfejleszthetők. Sokat segíthetnek az üzemek is. A most kibontakozó — több helyen már eredményesen működő — „Egy iskola — egy üzem" mozgalom a különfé­le foglalkozásokkal, a munkahelyi körül­ményekkel ismerteti meg a tanulókat, nem titkolva a nehézségeket sem. Számos isko­lában bevált módszer: a végzett tanulók visszajárnak, volt tanáraiknak s a kíváncsi diákoknak beszámolnak tapasztalataikról, életük alakulásáról. A helyes pályaválasztás nem csupán egvéni, hanem közösségi, népgazdasági ér­dek, megkönnyíti a munkahelyre s a tár­sadalomba való beilleszkedést. Az ország­szerte megalakított pályaválasztási ta­nácsadó inté-etek is ezt a célt szolgálják Különböző alkalmassági vizsgálatokkal, ta­ná-sokkai, k<áHítá*sal. az iskolákban fo­lyó előkészítés összefogásával se"ítenek válaszolni a kérdésre: „nfi leszek?" Ladányi Zsuzsa Hat kilométer h§sssű szállítószalag Pénteken megkezdte üzemszerű működését a Hejőcsa­bai Cementgyár úi, távolsági szalagrendszera. A legna­gvobb ilyen jellegű hazai létesítmény a cementgyártáshoz szükséges aprított kő, valamint a mészüzem részére alap­anyagként szolgáló mészkő szállítására alkalmas. A hat ki­lométer hosszú szállítószalag három résből áll. Három a kislánv Gyerekekről fotót készíte­ni mindig hálás téma, külö­nösen, ha arcukon annyi kedvesség, báj tükr'zzölik. m'.nt ennek a három kis­lánynak, akik tágra ny'.t't* szemmel. ' odaadással haV­gatiá'c a m~sét Piroskáról és a farkasról. (Tóth Béla felvétele) Aszfalt­gyár csabán Nyolcvanmillió forintos költséggel aszfaltgyárat épí­tenek Békéscsabán. Várha­tóan májusban megkezdik a munkát az útburkolat-készí­tő üzemben. ' (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents