Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-15 / 39. szám

4 SZOMBAT, 1975. FEBRÜAB 15. A szocializmus építésének útján Apró Antal könyvéről Korábban két könyve je- mint amennyit megérdemellent. meg a szerzőnek: az nek. egyik 1964-ben A szocialista Bármelyik oldalon ütjük országok gazdasági együtt- föl a könyvel, szinte minmükódéséért, a másik 1968- denütt „aha" élményben van ban a KGST-országok gaz- részünk olyan értelemben, dasági együttműködése és a hogy készséggel igent bómagyar népgazdaság cím- lintunk az olvasottakra. A meL A Kossuth Könyv ki- Központi Bizottság ülésén Említettük már, hogy Apró Antal Szegedre egy kicsit mindig hazajön, nagy türelemmel hallgatja szűkebb pátriánk képviselőinek észrevételeit és javaslatait, aztán szívesen tart előadásokat is aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről. Az adó által most A szocializmus építésének útján című harmadik kötet bővebb témát ölel fel, tulajdonképpen beszédeiből és előadásaiból közöl válogatást Túlsúlyban ezúttal is a maga „szakterületéről" szól, piindemellett azonban több olyan fontos belkülpolitikai problémát érint, amely nemcsak a párttagság, hímem a politikai közélet iránt jobban érdeklődő pártonkivüliek körében ls érdeklődésre tartkőzreadott — 1966 májusában — Apró egyik megyei aktíva-tanácsAntal hangsúlyozta: nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy sikerült megkötni a szooialista országokkal az új, hoszszú lejáratú árucsere-forgalmi szerződéseket Több, hoszszabb időszakra szóló álHlamközi egyezményt is köés töttünk. Saját erőfeszítéseis ink mellett csakis a nemzetközi gazdasági együttműködésben való aktív részvétellel tudjuk megoldani gazdasági feladatainkat. Igen, ez akkor is igaz volt, s válhat számot. Nemcsak azért tozatlanul elfogadhatjuk ma olvassuk ezeket érdeklődéssel, mert Apró Antal jó előadó, aki képes mindjárt kontaktust teremteni hallgatóságával, s így természetesen olvasóival ls, hanem mert szívesen idézzük föl a korábbi emlékeket: akár a tizennyolc evvel ezelőtti parlamenti br«*édet, a tíz esztendeje elhangzott fölszólalását, a párt Központi Bizottságának ülésén, vagy a 60-as évek elején tartott előadását a Csongrád megyei pártaktíva-értekezleten. A szerző közel áll hozzánk azért is, mert magas beosztású pártvezetőként, a kormány tagjaként és több más fontos beosztásban is mindig szívesen látogatott Szegedre, sokat segítve az itteni tervek és álmok megvalósításában. Ma is országgyűlési képviselője ennek a városnak. Apró Antal könyvében is hűen tükröződnek ezek a hősies harcok, amelyeket a kommunista párt vezette dolgozó népünk az utóbbi közel két évtizedben vívott a szocializmus építésének folyamatában. Már 1957 elején a „Bokányi Dezső építómunkás őrzászlóalj" eskütétele alkalmából mondott beszédében aláhúzta: az 1956-os ellenforradalom sok mindenre megtanított bennünket, többek között arra is, hogy szükséges a munkásosztály kezébe is fegyvert adni. A párt fontos feladatának tartja, hogy a népi hatalom fegyveres ereje minél szélesebb tömegekre épüljön: munkásokra, parasztokra, néphez hű értelmiséglekre. És mit tapasztalunk azóta? A munkásőrség szocialista forradalmunk fegyelmezett harci alakulata, amely mindig készen áll, ha a hazát, a népet, a pártot kell megvédeni. Az ellenforradalom leverése után először természetesen a termelőmunkát tellett elkezdeni. „Látnunk kall, hogy a mai életszínvonal fenntartása és további emelése csak növekvő ipari és mezőgazdasági termeléssel lehetséges. Rendet kell tehát teremteni egész gazdálkodásunkban: meg kell szüntetni a bérezés lazaságait, azt az állapotot, hogy egyesek jogtalanul részesednek a nemzett jövedelemből, anélkül, hogy a társadalomnak hasznot hoznának." Az immár tizennyolc évvel ezelőtti Intelmek sajnos, ma is aktuálisak: még mindig gyakran vannak problémák a munka szerinti bérezéssel, még manapság sem mondhatjuk, hogy nincsenek már közöttünk Ingyenélők. Bizony sokakat föl• háborít napjainkban is, hogy egyesek ügyeskedéssel és mindenféle fondorlattal sokkal többet élveznek a társadalom által gonddalbajjul termelt javakból, is. A XI. kongresszus irányelveiben ott áll: „Előrehaladásunk alapvető feltétele a szocialista nemzetközi gazdasági összefogásban rejlő lehetőségek teljesebb kihasználása". Eleg közismert, hogy Apkozáson például a kínaiak egységbontó törekvéseivel kapcsolatban rámutatott: a nemzetközi munkásmozgalom egysége mindenek fölött álL A kommunizmus ügye az egész emberiség ügye. A kommunista pártok felelőssége az emberi haladásért, a világ sorsáért igen nagy. Türelmet kell tanúsítani, a meggyőzés minden eszközét fel kell használni, hogy a kínaiak minél hamarabb visszatérhessenek a helyes útra. Üjra és újra az Internacionalizmus, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom erősítésének hangsúlyozásával találkozunk a könyv fejezeteiben. A szocialista országokban a munkásosztály vezető szereró Antal, mint a KGST ál- "^nX e>ve^yesítése egybe lando magyar képviselője, kaSraolódik élcsaratánafirásokat volt úton Budapest és KapcsolodlK elcsapatandk lra Fölszólalt Moszkva között, különféle magas kon, minden alkalommal következetesen hangsúlyozva: a szocializmus szilárd alanemzetl nyitó tevékenységével. ftw^ munkásosztály marxista—leiorumo- ninista pártja képes arra> hogy a tudományos szocializmus segítségével a proletár internacionalizmus és a pot teremt a nemzeti és nemzetközi" munkásmozganemzetkozi érdekek szoros lom tapasztalatai egységéhez és harmonikus alapján gafsdaSá$ Stek törvfnSűségdt KGST XXI Ülesszakán arra és segítse a munkásosztályt STottXrá, hogyha Nagy ^^Lvlk'tgfonio^bb Októberi Szocialista Fórra- fejg? ho£* " dalom uj korszakot hozott kásosztáIy hatataát érvé. az emberi tarsadalom, a nyesítsük és félreérthetetlenepek, az államok közti vi- nül kifejezésre juttassuk, szonyban A Szovjetumo ennek érdekeben kezdettol fogva internacio- sojia nalista kötelességének tekintette a szocialista útra lépett országok segítését, hogy erősödésükkel azután maguk is segítséget nyújthassanak egymásnak. Fölsorolja azokat az új vonásokat, amelyek a mind sokoldalúbbá váló kapcsolatokat jelentik. azonban nem feledkezhetünk meg a párt vezető szerepéről. Az MSZMP arra törekszik, hogy politikájával kifejezze és szolgálja a munkásosztály, az egész nép érdekeit Apró Antal könyve is végig ezt bizonyítja. F. Nagy István Meteorológiai kislexikon Az „időjósló" műszerekről A múlt században és a ezekkel kapcsolatban a Nap Vannak úgynevezett „mema gyártott aneroid baromé- sugárzása, a hőmérséklet, a teoropata" (időjárásérzéterek skáláján az időjárásra csapadék, a csapadék for- keny) egyének, vannak olyan vonatkozó felírásokat talá- mája, szél iránya, sebessége betegségek, melyek fellépélunk: Szép idő, napos idö, jelentősen eltérnek, s hogy se, vagy fellángolása összederült, változékony, változó, melyik légtömeg kerül majd függ az időjárással. Ezek esős, borult, viharos, stb. fölénk, azt egy állomás ada- (néhány kivételtől eltekintKérdés, hogy mennyiben taiból megjósolni nem lehet, ve, mind például a hőguta, adhatunk hitelt ezeknek, a Azonos légnyomásérték napszúrás) nem egy tartós légnyomásadatokhoz kötött mellett különböző lehet az időjárási helyzetben, hanem felírásoknak ma, amikor a időjárás attól függően, hogy annak megváltozása esetén világon meteorológiai állo- hogyan helyezkedik el a lépnek fel. Ezt a változást mások ezrei, szakemberek légnyomási képződmény kö- pedig szobai barométerünk tízezrei, mesterséges holdak, zéppontja a Kárpát-meden- is jelzi előre, számítógépek vesznek részt céhez viszonyítva. Itt kell még szólnunk a az előrejelzés munkájában. A ^ aiacsonv iée. kereskedelemben kapható, „ . . . .,„ A magas es alacsony íeg importbói származó időjós Eredete visszanyúlik a nyomás relatív viszonyla- vadiszhizikóról és hoUandi mult szazad utolso evtizedei- gos. 1010 millibár legnyo- szélmalomróL E készülék re, amikor megismerték a mas lehet például magas, lelk összesodort állati légnyomási képződményeket, vagy alacsony is, attól füg- béldarab mel leveg6 ned. s ezek szerepet az időjárás gően, hogy kornyezeteben A maBabaszív_ kialakításában. A mérsékelt milyen nyomásértékek ta- ^seggta™a!£at mafd(ba^ éghajlatra5v alacsony nyoma- lálhatók. Ezt pedig ugyan- kiszáradva ismét összecsavasu képződményét (mersekelt- csak nem dönthetjük el rodjk & t ió mozgAsavai övi ciklonok) általában a bo- egyetlen leolvasott adatból, ^nitet mozgat a házikó rult ido, csapadék, vihar, zi- Mire használhatók akkor ajtaja előtt A csavarodás vatar hordozol, a magas nyo- 0zek, a különben jó minő- mértéke tehát a levegő nedmasuak (anticiklonok) ural- ségű műszerek? vességtartalmától függ. Nagy ™a derulÍ; napfényes idot Figyeijük a levegő nyo- nedvességtartalomnál az hoz. A szel irányát és sebes- másának változását. A lég- egyik, alacsonynál a másik séget ugyancsak a légnyomás nyomás emelkedése vagy figura bújik elő. Ez jelenti eloszlasa határozza meg. Eb- süiiyedése az időjárás meg- a „jó" vagy „rossz" Időt A ben az időben az előrejelzés változását jelenti. Nehéz és készülék egyetlen haszna, lassan bontakozó tudománya felesleges lenne közölni a hogy ha megfelelő az érzékenyis dontoen a légnyomás el- küiönböz6 irányú, intenzi- sége, télen a fűtött szobában Mzlasara támaszkodott, az tású> nyomásváltozások ösz- ellenőrizni lehet segítségével időjárási térképek izobár vo- szefüggését az .időjárásvál- a szoba nedvességtartalmát.* nalai (az egyenlő légnyomás tozássali de azt jegyezzük Időjósiára akkor sem helyeket osszekoto vonalak) meg hogy tartÓ8i egyenletes használható, ha szabadban jelentettek a legfontosabb, légnyomás-emelkedés borult, helyezzük el, mert az idö jódé nem epeduli támpontot csapadékos időben. annak rás, az időjárásváltozás és a az elorejelzes készitéseben. közeli megváltozását jelenti, légnedvesség között nem egyhasználtak kl tudomá- a légnyomás hasonló mérté- szerű és egyértelmű a kapnyos alapként egy jó üzlet kű SÜUyedése esetén, az csolat. Ennél sokkal jobb az szamara: Mindenki josoljon id6 ^omlására", nagyobb anekdotában szereplő légidet sajat muszerevel. Mi íeihőzetre, csapadékra szá- egyszerűbb meteorológiai volt erről mar akkor a tu- mfthatunk. Tehát a változást műszer, a döglött ló farka domany velemenye? Idézzük igen> de azt, hogy lesz-e eső, a fára akasztva. Ha mozog, Heller Ágost munkáját 1888- vihari mennyl lesz a hő_ fúj a szél) ha. nedves, esik a szobai barométer mérséklet, várható-e zivatar, az eső. ból: mint »házi bútor* meglehetősen el van terjedve... óvatossággal és kétkedéssel kell vennünk a várható időjárásra vonatkozó adatait, minthogy egy helyen történő megfigyelésből még megközelítőleg biztosan sem lehet következtetni a jövendő időjárásra." Szavai ma ls érvényesek, de a szobai barométereket még most is ilyen feliratokkal gyártják. A légnyomási képződmények átmérője az ezer kilométert is meghaladja, tehát Európa-nagyságú területet is betakarhatnak. Ugyanazon képződményen belül a levegő tisztasága, nedvességtartalma, a felhőzöttség, s tudjuk megjósolni. Boros József Fiatalok városa Azerbajdzsán köztársaság met, a szintetikus kaucsukkombinátot, egy egész sor hatalmas kőolaj- és vegyiüzemet. Ma már a város Azerbajdzsán harmadik legnagyobb gazdasági és kulturális központja. Szumgait lakosságának átlagéletkora 23 év. A város gyorsan fejlődik tovább. Az idén például több mint 2500 összkomfortos lakást egyik legfiatalabb városa, Szumgait 25 éves fennállását ünnepelte. A várost a háború utáni első ötéves terv időszakában alapították, összhangban azzal az elképzeléssel, amelyben néhány új azerbajdzsáni ipari központ kialakítása szerepelt. Szumgaitban abban az időszakban hozták létre a csőgyárat, az alumíniumüze- adnak át a lakosságnak. FEKETE GYULH A fiú meg a katonák El akart szaladni, de az anyja erősen l'ogta, egy tapodtat sem engedte a ravataltól. S addig biztatta, erőltette, míg aztán rászánta magát, s megharapta a halott nagylábujját a lepedőn keresztül. — No, látod, kisfiam. Ugye, már nem is félsz? — kérdezte rögtön az anyja. Bizonytalanul megrázta a fejét, pedig dehogy is nem félt. Utána még az ágyban is elfogta a reszketés: hátha aztán megbosszulja magát a halott. (Mert nagyapától nem félne, de ez már nem a nagyapa, ez egy halott.) Behúzza a földbe, vagy valami — hall ilyeneket az ember. Eltemették Parázsé nagyapát, s elfelejtődött ez a dolog. Csak a fronton jutott eszébe megint, hogy őt már kikúrálta az anyja, nem kellene felnié a halottól. * Az első halottakat Miskolcon látta. Akkor még nem érte el a várost a front. Csavargott az utcákon, bámészkodott. Ha eszebe jutott, figyelte a járókelőket: hátha Magda nénjével találkoznék. Egy alkalommal a rendőrségre is bevitték, kikérdezték. De mit tehettek vele; haza nem zsuppolhatják, mert a falu már a front túlsó oldalán van. Magda nénjének se címét, se asszonynevét nem tudta, csak annyit tudott, hogy a férjét Rezső bácsinak hívják. Ezt az egyet jól megjegyezte; sosem hallott Ilyen nevet azelőtt. Nézegették a könyvekben Magda nénjét a lnnyneve szerint, kérdezgették, mikor esküdtek, mikor költözött Ide. — Ki tudja azt, itt lakik-e csakugyan — mondta az egyik, egy fejesebb rendőr... — A falusiaknak a fél megye Miskolc, Győrtől Zsolcáig... Muti csak a pecerődet, hadd lám, szőrösödik-e? Mert ha szőrösödik, akkor mese nincs, akkor beöltöztetüilk egyenest katonának.... Üj volt még ez is. Nagyon megijedt, hogy ezek a drfmedárok még aztán kiherélik, vagy valami. Nekiugrott rögtön az ajtónak, de elkapták. Rúgott, harapott, s úgy ordított, majd megszakadt a torka, de kezét-lábát lefogták, s erővel lehúzták róla a nadrágot Hozzá sem értek aztán, csak megköpködték, s röhögtek fölötte. Megbékélt később a rendőrökkel, nem húzták le róla többet a nadrágot Enni bőven adtak, és külön priccset, takarót kapott az óvóhelyen. Meg is nyugodott volna ebben, hogy kivárja Itt a rendőrségnél, amíg lesz megint vonat, és hazamehet. Vagy Magda nénje mégis megkerül. De amikor meghallotta, hogy a klastromba akarják átvinni, az apácákhoz, egy óvatlan pillanatban megszökött. Nem félt ő már a várostól. Napközben az utcán tekergett, a vásárcsarnokban, az Avason, este pedig odament aludni, ahová akart; befogadták a ház pincéjébe. Sőt, pártfogója is került az óvóhelyen a „menekült kisfiúnak", olyan, aki megosztotta vele a vacsorál. Aznap, amikor megszökött, s igyekezett minél messzebbre kerülni a rendőrségtől — meg aztán az apácáknál imádkozni kell, és ha rájönnek az imádságból, hogy ő református, ki tudja, milyen bosszul állnak rajta —, az utcán érte a légiriadó. Nemigen törődött vele, csak amikor letisztult az utca, akkor húzódott be egy kapu alá. — Te, gyerek, mit andalogsz itt te ilyenkor az utcán, mióta fújtak már! — szólt rá szigorúan egy légókarszalagos férfi. — Na, mozgás befelé. Ott van az óvóhely, hátuL Sokan ácsorogtak a pince előterében, beszélgettek, cigarettáztak. O sem igyekezett beljebb. Korán volt még ahhoz, hogy éjszakása letanyázzon. Jó félóra eltelt a szirénázás óta, s a türelmetlenebbek kiszivárogtak a feljárón az udvarra, nézték az eget. Szeretett volna felmenni ő is, de tartott a légókarszalagoslol. Ha netán átadja a rendőrség? nek, már biztos nem kerülheti el az apácazárdát. Váratlanul durrogni kezdtek az ágyúk, majd néhány pillanat múlva iszonyú dörrenések a közelben. Megijedt, s a pince felé Indult — de mintha hátulról leütötték volna. Arra eszmélt, hogy hason fekszik a fal tövén, a betonpadlón. Felpattant, szinte feldobta a rémület. Körülnézegette-tapogatta magát. Csak azután fogta fel a közeli jajgatásokat. Egy nő jó lépésnyire tőle a betonon feküdt, és fejét mindkét kezével átfogva sikoltozott Kékcsíkos lebernyegéről Ismert rá: a lépcsőn állt az előbb ez a nő, onnan esett Idáig. Jajgatás, nyöszörgés, rekedt kiáltozás hallatszott HZ udvar felől ls. A pincéből egy fiatalasszony rohant kl, keresztül az előtéren, föl a lépcsőn, és eszelősen kiáltozott: — Józsi!.., Megmondtam! Megmondtam!..: Józsikám! ' Ez volt az első találkozása szemtől szembe a háborúval; tisztén emlékezik minden részletére. Ahogy az előtérben a fájdalomtól eltorzult arcú, jajgató, sziszegő sebesülteket kötözték. Egy termetes asszony parancsnokolt az elsősegélynél: pelyhedző fekete bajusza volt az aszszonynak, s azt sutyorogták róla hátul: milyen szerencse, hogy éppen bába, és éppen a házban lakik. Mert a közelben csak egy allatorvos lakott, de hiába szalajtottak érte, nem találták otthon. A belső pince ajtajára torlódva csukladoztak az asszonyok a visszafojtott sírástól. Egy aranyfogú nő, aki bejött sajnálkozni az előtérbe, mert valami hozzátartozója volt az egyik sebesült, a vér láttán elájult. — Ejnye, hát nincs enélkül is elég baj! — zsörtölődött a bajuszos asszony, és egy bögre vizet loccsantott az összecsukló, ájult nő arcába. Ügy jött-ment, rendelkezett a bába a házbeliek között, mint Acsay tekintetes asszony a hegyen, szüretkor. A férfiak is szótlanul engedelmeskedtek neki; igaz, meghalt az udvaron a légókarszalagos, nem volt más, aki parancsoljon. (Folytatjuk^ t