Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-09 / 7. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1975. JANUÁR 9. 4 Az erdei fák nemesítése Mindenki számára termé- az úgynevezett rezisztencia- területein. A két sarkalatos szetes, hogy kultúrnövénye- nemesítés, vagyis az ellenél- tevékenység, a kiválasztás és inket — például a búzát, ku- lóképesség növelése, külön- a keresztezés. Az erdész is koricát, cukorrépát, vagy ép- féle károsító tényezők ellen, oltással igyekszik új fajtá­pen a gyümölcsfákat — kü- Nem csupán a rovaroknak kat létrehozni és a mestersé­lönböző módszerekkel neme- vagy gombáknak ellenálló ges beporzástól is sokat re­siteni igyekeznek, hogy több fafajokra gondol a nemesítő, mélhet. A nemesitől munka és jobb termés kerüljön az hanem egyéb ártalmak kikü- alapja a magvizsgálat és ál­ember asztalára. Erdőinket szübölésére, vagy csökkenté- talában a maggazdálkodás szemlélve pedig eszébe sem sére is: fontos pl. a fenyő- megszervezése, jutna a kívülállónak, hogy fák „hótörés"-sel szembeni Az erdészek világában bizony itt is jelentós nemesi- ellenállóképességének a nö- azonban az örökléstan csak­velése. úgy, mint a ráépülő nemesi­Célja lehet a nemesítésnek tés, viszonylag fiatal tudo­az is, hogy a fák egyenesebb- mány. Az erdei fák nemesí­re és magasabbra növekedje- tésével foglalkozó első kuta­nek, vagy egyéb különleges tólntézet világviszonylatban mészetesen a fák nagyobb célok elérése is lehet a ne- csak 1925-ben létesült Kali­termőképességének az eléré- mesítők feladata, például a forniában. Hazánkban kb. se. Gyorsabban növekedő és gyakoribb magtermés meg- 35 éve kezdődött meg a több, jobb minőségű faanya- valósítása, vagy a nagyobb rendszeres nemesítés! mun­got termelő faváltozatokat gyantahozamú fenyőknek a ka, de az akkori birtokviszo­igyekeznek kinemesíteni, kiválasztása. nyok és a háborús gazdálko­amelyek eredményesebbé te- Az erdészetben a nemesi- dás kezdetben akadályozta a szik az erdőgazdálkodást, tési módszerek ugyanazok, munkát. Mas szempontból fontos cél mint a növénynemesítés más A magyar erdőgazdaság tési munka folyik, amelynek azonban eredménye csak a jövőben mutatkozhat meg. Az erdei fák nemesítésé­nek a legfontosabb célja ter­Élenjáró alegység Jakab Tibor százados őr- szeveszett a szüleivel, napo­kén eredményes esztendőt kon át a -határ menti város­hagyott maga után a szemé- ban „csövezett", s úgy vél­lyi állomány. Az őrs tagjai te. hogy disszidálással „ren­póldásan álltak helyt a jár- dezi" majd a családi gond­őrposzton, a lőgyakorlatokon jait Az éber határőr azon­és a fegyelemben. Vala- ban meghiúsította tervét mennyi raj Jó szinten telje- Balogh Mihály határőr, az sítettr a versenymozgalom egység élenjáró katonája egy követelményeit s az alegy- Illegálisan Olaszországba ség elnyerte az egység élen- igyekvő román állampolgárt járó cfmet Az egyéni ver- fogott el... senyben pedig többen a BM ­határőrség Kiváló katonája • vagy az egység élenjáró ka- Jakab százados őrsén a tonája címet nyerték ei KISZ-szervezet is eredmé • nyesen segíti a határőrizeti Bucséter István zászlós — munkát. Kisteleki Zoltán ha­az őrs pártalapszervezetének tárőr — a sándorfalvi Üj titkára — szakmai és párt- Élet tsz esztergályosa — ki­munkájának példás elvég- váló és élenjáró katona, egy zésén kívül határsértő el- éve; irányítja az alapszerve­fogásával is gazdagította az zet munkáját Kezdeménye­őrs eredményét. zőkész. példamutató és szó­— Szolgálatban voltam — kimondó, a közösség érde­emlékezett a titkár — és Po- kelért harcoló titkár — a licsek Béla helyi lakos fu- többi vezetőségi taggal együtt tott hozzám... „Jöjjenek —, aktív segítője a hivatásos gyorsan, zászlós elvtárs!" — állománynak, s népszerű a körében Jakab Tibor őrsének te­hát — a követelményekhez viszonyítva — Jó kapcsolat­ban a lakossággal — sike­rült magasabb szinten vég­rehajtani feladatalkat. Gassó Béla FELICE CHIURT1 sürgetett bennünket. — Egy személyi állomány magas, ismeretlen férfit lát- ls. tam a határban. Köszöntem neki, nem fogadta. A háti­zsákjából olyan munkásru­haféle lóg ki. Gyanús kül­sejű fiatalember. — Pap Péter határőr gép­kocsivezetővel, Rummel Ti­bor és Straub László határ­őrökkel a helyszínre men­tünk és Policsek Béla ls velünk tartott. Üldözőcsopor­tunk a határsértő valószínű tartózkodási helyének irá­nyában haladt. A gyümöl­csösben és egy kis erdőn keresztül üldöztük az ide­gent Negyven perc múlva fülön csíptük. Varga István határőr -—, aki apátfalvi lakos, és be­vonulása előtt Algyőn, a Hő­téchnlkai Vállalat dolgozója volt — szintén megakadá­lyozta egy fiatalember tiltott határátlépését. Azon a na­pon húsz óráig teljesíteti szolgálatot De alighogy át­vette a szakaszát észrevett egy férfit, aki az országúton a határ felé haladt. Bizo­nyos Ideig szemmel kísérte, majd a tanultak szerint foly­tatta az eljárást Az elfo­gott határsértő harmadik al­kalommal kísérelte meg a ültott határátlépést szempontjából különösen azok a kísérletek hasznosak, amelyek a tölgyek nemesíté­se terén folynak világszerte, hiszen hazánk erdőállomá­nyának kétötöde tölgyfélék­ből áll. Előrehaladottak azok a kísérletek ls, amelyek az amerikai árbocakáchoz ha­sonló magas termetű akácok kinemesítésére irányulnak. Kísérleteznek tövis nélküli akáctörzseknek a kitenyész­tésével is. A méhhozam nö­velése és minőségének a ja­vítása érdekében próbálkoz­nak a korán fakadó, és au­gusztusban-szeptemberben új­ra virágzó akácok elkülöní­tésével. A nyárak nemesítésének is rendkívül nagy a népgazda­sági jelentősége, mert az amúgy ls gyorsan növő nyá­rak mesterséges és természe­tes hibridjeinek a növekedési üteme elhagyja a szülőfajo­két. Ma már a nyárat lénye­gében termesztett kultúrnö­vénynek kell tekintenünk, nem pedig erdei fának, s így többé nem a természet ke­gyeire bízott nyárasokat te­lepítünk, hanem belterjesen gondozandó nyárültetvénye­ket. Érdekes és fontos neme­sítési kísérleteket folytatnak a kutatók a fenyőfélékkel is. Az erdei fák nemesítésé­nek munkája természetesen nem hozhat egyik napról a másikra tartós eredményt. De szívós munkával, évtize­dek alatt már jelentős ered­ményeket mutathatunk fel az örökléstan elméleti megál­lapításait a gyakorlatba át­ültető kutatók munkája nyo­mán. H. J. Iskola élet­kősóéin Minősítés az érettségin A mi társadalmi rendsze- teljesítmények széles skálá- tes ez a rendelkezés, mert rünkben az iskola a közös- ját, s így a jobb tanulókkal egy visszásságot szüntetett ségé lett, s a szocialista épí- szemben igazságtalan". Ez a meg, hanem azért is, mert emberfor- minősítési rendszer nemcsak bizonyította M megszüntette a tés, a szocialista málás szolgálatában áll. ahogyan a szocialista építés hanem éppen a jobb tanulók nem sztatikus állapot, úgy a részéről lazításhoz, a képes szocialista iskolaügy sem az, ségektől méltán várt teljesít hanem dinamikusan fejlődő, mények elmaradásához, s ez­alkalmazkodik azokhoz az zel az érettségi vizsga szín­igényekhez, amelyeket ala- vonalának csökkenéséhez ve- könnyítéseket, amelyek az iskolapolitikánk jegyhajszát, helyes elveit: alkalmazkodott 'O a reális követelményekhez anélkül, hogy az iskolare­form célkitűzéseit módosítot­ta volna, s hogy megszüntet­te volna azokat a bevált kuló, változó világunk vele zetett. érettségi vizsgát maivá, idő­szemben jogosan támaszt. Ez A tanulók igen hamar rá- szerűvé tették. Reméljük, a a felfogás nyilvánul meg is- jöttek arra, hogy nem érde- tanulóifjúság is megérti a kolareformunk minden intéz- mes valamennyi érettségi rendelkezés jelentőségét, és kedésében, minden megnyil- tárgyat egyforma intenzitás- tudatában lesz annak, hogy vánulásában. sal tanulni, hiszen a többlet- most már érdemes és kell is Ez a szemlélet tükröződött munka nem fejeződik ki az jobban tanulni, hiszen az többek között érettségin elért teljesítmény reálisabb az érettségi érettségi érdemjegyekben vizsgán 1973-ban bevezetett Csak a választott pályáktól minden tárgyból módosításokban is. A tantár- függően, azokat a tárgyakat értékelést kap. gyi választhatóság bővítése, a tanulták komolyan és megfe lelő energiával, Az ötfokú minősítési rend­amelyek az szer a tanulók tudásának ob­jektív lemérése mellett biz­tosabb fokmérője lehet an­nak a sokoldalú tanári mun­kötelező tantárgyak számá- | nak csökkentése, matemati- egyetemi és főiskolai felvéte kából és fizikából a közös üknél tekintetbe jöttek, a írásbeli érettségi és egyete- többi tárgy tanulásánál meg­ml, főiskolai felvételi vizsga elégedtek a továbbhaladás kának, amely négy év kö­bevezetése a már katasztro- minimumával. Ez a szemlélet moly erőfeszítései, fáradozá­fálisan fenyegető tanulói túl- nemcsak az érettségi vizsga sait pedagógiai törekvései terhelést kívánta mérsékelni: komolyságát veszélyeztette, mögött van. Természetesen mfg az érettségi vizsga ren- hanem alapot adott már az az új érettségi utasítások dűségének megszüntetése és alsóbb osztályokban is olyan körül még mindig vannak az érettségi vizsga eredmé- lazulásokhoz, amelyek az ls- kisebb-nagyobb viták, de re­nyének figyelmen kívül ha- kolal munka eredményessé- méljük, hogy a gyakorlati " ' ' gét is gátolták. gyása az egyetemi és főisko­lai felvételi vizsgákon az Iskolareformunk dinami- megoldódnak. tapaszta'atok alapján ezek is Biztosak vagyunk abban. egészségtelen és nem klvána- kusságát, rugalmasságát és tos jegyhajszát szándékozott az élethez, a gyakorlathoz főkó^tú minőri­megakadólyozni. Ennek ter- való azonnali alkalmazkodó- rend«Lr ^s«Tl1ft^.-, mészetes következménye volt sát dicséri, hogy a miniszté- íovább foBÍa nötelnl ^ a három fokozatú minősítési rium a konkrét tapasztalatok „ rendszer: a dicséretesen meg- és a pedagógusok véleményé- vi^va mlltón zár felelt, a megfelelt és a nem nek figyelembevételével vál- J^TÍgJJS"^™^ felelt meg minősítés beve- toztatott az érettségi vizsga tof P tanulmá eddigi három fokozatú mi- y nősítésl rendszerén, s újra zetése. A pedagógusok és a szülők tábora örömmel, de várako- visszaállította a régebbi, öt zással ls fogadta az új ren- fokozatú minősítési rend­delkezéseket, hiszen csak a szert Nemcsak azért dicsére­gyakorlat mutathatta meg, Dr. Diós József. a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Szakközép­Iskola igazgatója hogy az új intézkedések meg­felelnek-e az élet szabta kö­vetelményeknek. Nos, ezek a rendelkezések a gyakorlat­ban beváltak, s az elmúlt évben az érettségi vizsgák ol­dott légkörét, nyugodt han­gulatát eredményezték. El­oszlatták az érettségi vizsga régebbi bűvös miszticizmu­sát a bevezetett könnyítések anélkül, hogy a vizsga ko­molyságát veszélyeztették volna. Egyedül az érettségi vizsga három fokozatú mi­nősítési rendszere nem talál­kozott sem a pedagógusok, sem a szülők, sem a tanulók egyetértésével. Joggal kifogá­solták. hogy az új minősítés nem differenciál eléggé, nem tesz különbséget a jó. de nem kiemelkedő és a közepes vagy éppen elégséges telje­sítmény között. S ahogy a minisztérium is megállapí­totta: „összemossa a tanulói Konténerek—csőben A grúziai Sulaveriben le- szerű szállítási móddal kap­vő hatalmas kavicsbányát és csolatos tapasztalatokat a a Tbilisziben működő vas- képen látható kísérleti cső­betonelem-gyárat mintegy 50 szakaszon szerezték a konst­kilométer hosszú, a csőposta ruktőrök. elvén megépítendő kettős Leningrádban ls építenek csőpályával kötik össze. Az egy nagy kapacitású, prés­1000 milliméter átmérőjű léggel működtetett, csőveze­csövekben szállítótartályok- tékes föld alatti szállító­ból (konténerekből) össze- rendszert. Az egyik új lakó­állitott, sűrített levegővel negyed hulladéktömegét e mozgatott „szerelvények" 12 kilométer hosszú csőve­közlekednek majd, óránkén- zeték segítségével gyűjtik tl 45 kilométeres sebesség- össze és továbbítják majd a gel. Egy-egy szállítótartály- szemétfeldolgozó üzembe. Ez­sor „gyomrában" 20 tonna zel száz szemétszállító gép­súlyú kavics vagy homok fér kocsi munkájét takarítják el. E módon évente mintegy ___.. „, ... ,, 2 millió tonna nyersanyagot mea- arró1 az elönyr<51 nem továbbítanak majd a bányé- ls beszélve, amit a higléni­ból a gyárba. Az új rend- kusabb szemétkezelés jelent. Giuliano, a bandita Vereska Pál határőr két­szer nyerte el az élenjáró cí­met, tizenkét órakor vette át az őrzendő határszakaszt Civilben földmérő volt, s ka­tonáiknál is a határban érzi a legjobban magát. Külö­nösen, ha a munkájának eredménye is van. Azon a napon is így történt. Huza­mosabb időn át figyelt egy „autóstoppos" fiatalembert S amikor beszélni kezdett vele, megtudta, hogy csavar­góval áll szemben. Intézke­dett, s nemsokára megtud­hatta: határsértőt fogott el Sándor Gyula határőr egy Lcsőlakót" kerített kézre. A büntetett előéletű férfi ösz­22. Három nappal később Crozza Black elrendelte a május elsejei akciót. — 1947. április 27-én — vallotta később Ge­novese Glovanni, monteleprei bérlő Mauro vizs­gálóbírónak Palermóban — Giuliano velem volt Saracinóban, a Pianelü fivérek is ott voltak, meg Salvatore Fcrreri, más néven Fra Diavolo. Délután három körül megérkezett Giuliano só­gora, Pasquale Sciortlno, levelet hozott a ban­davezérnek. Félrevonultak, úgy olvasták el együtt. Aztán Giuliano gyufával elégette, majd odajött hozzánk, és azt mondta: „Fiúk, ütött a szabadság órája!" Az események ezután már egy tragikus film ritmusában peregtek. Az 1947. május elsejére virradó éjszaka. Cippiben, Montelepre közelében két testes em­ber, egy harmincöt körüli, meg egy sokkal idő­sebb beszélget halkan. Egyikük a monteleprei maffiavezér, a másik Gnazio bátyám, Monrealé­ből — nagy tekintélyű maffiás ő is. Testőreik a közelben cirkálnak. — Aspano Pisclotta azt mondja, hogy a levél hamis volt — dünnyögi a monteleprei maffiás. — És Giuliano mit mond? — Azt, hogy ha a többi város lőni fog, akkor ő is. Santo bátyám megígérte neki, hogy általá­nos amnesztiát rendelnek el. Elmagyarázta neki, ahogyan Crozza Black mondta. — Idehozatta a fegyvereket, és meghagyta, hogy hívják össze a fiúkat. Azt mondja, min­denkinek lőnie kell, annak is, aki nem tagja a bandának. — Helyes. Hangos motorzúgás hallatszik a Cippibe veze­tő hegyi útról. Giuliano érkezik, Pisciottával. Pisclotta köhög, tüdőbajos. — Ezúttal ne a magatok érdekében „mókáz­zatok" — fordul Giuliano a maffiásokhoz. — Az ígéretek záloga különben itt van — és nyitott tenyérrel géppisztolyára csap. Villám Ciccio, Málészájú, Fehérfenekfl és Bu­bu mind azt mondja: Csak akkor lövünk, ha a többi város ls lő. A maffiavezér Giuliano vállára teszi a kezét. — Sok város fog lőni a másik hegyről ls. Most Igazítsuk össze az óránkat: pontosan negyed ti­zenegykor, ez a terv. És Giuliano hozzáigazítja óráját a maffiásé­hoz. Gnazio bátyám az arcába néz, és ráncai közül rámosolvog. — Már nagyon sokat tettél a ml Szicíliánkért — mondja —, és megkapod majd érte a Jutal­madat A legnagyobb jutalmat ls meg fogod kapni. Átnyújt neki egy levelet, és hozzáteszi: , — A lány küldi, Monrealéban vár téged. Giuliano félrevonul, szótlanul leül egy kőre, és a csillagos eget nézi. Gnazio bátyám elmegy, rövidesen hallani a távolodó autó zaját Pisciotta odalép Giulianóhoz. — Lázas vagyok, de veled megyek. Látom, hogy nem győztek meg, de melletted leszek mindhalálig. — Ez nagy csata lesz — mondja a bandave­zér —, és most nem leszünk egyedül. Ebben a vállalkozásban sokan vesznek rést*, tíz, száz ár­tatlan fiú is benne lesz: szekerürVtt az uraké­hoz kötjük, s az egész népéhez, meg kell hoz­niuk az amnesztiarendeletet ha nem akarnak velünk együtt pokolra Jutni. A közeli Carini városkából gitár* és mando­llnszót hoz feléjük a szél az estébe merült há­zak közút A zene Dl Lorenzo borbély üzletéből jön, ahol esténként tánciskola van. Dl Lorenzo gitározik meg énekel, fiatal segédje mandolinon játszik. Tucatnyi fiú meg lány tanulja a háború utáni amerikai táncokat Köztük Giuseppe Cucinella, a Giuliano-banda vérengző csapatkapitánya, bátyjával, meg szépséges barátnőjével, az alig húszéves Angéla Barruanóval. Cucinella órá­jára néz, a zenészeknek kiadja a parancsot: hall­gassanak el, aztán az üzlet mögötti szobából ma­gához veszi géppisztolyát. Másik négy fiú is fegyverért megy, köztük Cucinella testvére. A bandita megparancsolja a lányoknak, hogy távozzanak, de hallgassanak. Néhány fiú ls In­dulna, ám őket nem engedik. A lányok közül csak Angéla Barruano marad. A fiúk félénk-ijedt tiltakozására Cucinella durván odavágja: — Most mindannyiunknak együtt kell len­nünk, banditáknak és ártatlanoknak egyaránt Giuliano parancsa* Cucinella a táncmesterré vedlett borbélyt meg a segédjét is magával viszi a tragikus vállal­kozásra. A banditák meg az ártatlanok csapata keresztülmegy a csöndes városkán: Angéla Cu­cinella mellett halad, vele akar maradni. — Veled más tervem van — mondja a ban­dita, és mosolyog. A nyílt terepen álljt parancsol a csapatnak, emberei felügyelete alatt kell várakozniuk, amíg a lánnyal elvonul a mezőre. A csapat vár. Monteleprében közben valaki bekopogtat min­den ajtón. Fegyveres bandita lép be egy fiatal fiú, Gioacchino Musso otthonába is; megparan­csolja, hogy kövesse. Gioacchino az öszvér mel­lett alszik, szalmazsákon. Anyja, aki szintén ál­mából riad föl, lázadozik, szeretné visszatartani fiát. Kiabálni azonban nem mer, csak sírva mo­tyogja: (Folytat^

Next

/
Thumbnails
Contents