Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-09 / 7. szám

CSÜTÖRTÖK, 1975. JANUÁR 9. 5 Zárt intézeti kezelésre kötelezhetik az alkoholistákat A napokban megkezd] mű­ködését az ország első olyan munkaterápiás intézete, amelyben — az Elnöki Ta­nács január 1-én életbe lé­pett törvényerejű rendelete alapján — azokat az alkoho­listákat kezelik majd, akik bűncselekményeket ugyan nem követnek el, de maga­tartásukkal veszélyeztetik a közrendet, családjuk, környe­zetük biztonságát, és kiskorú gyermekük fejlődését, vagy a munkahelyükön akadályoz­zák a munkát, súlyosan véte­nek a munkafegyelem ellen. Közülük is elsősorban azoknak a gyógyulását segíti, akik nem hajlandók önként alávetni magukat a gondozó­intézeti vagy alkoholelvonó osztályon történő gyógykeze­lésnek, illetve akiknél az ilyen gyógykezeléstől már nem várható eredmény. Az Igazságügyi Minisztéri­um Szeged közelében létesí­tett intézete főleg mezőgaz­dasági munkával várja az el­ső érkezőket, egyelőre csak férfiakat Az intézet — bár Itt ls munkával, gyógyszerekkel és gondos pszichológiai nevelés­sel kezelik a betegeket — fő­leg abban tér el a hasonló jellegű gyógyító intézmé­nyektől, hogy az orvosokon, az ápolókon, a pszichológu­sokon és a pedagógusokon kivül itt őrök ls vigyáznak a betegekre. A másik lénye­ges különbség, hogy az ide szóló „beutalót" kötelező jel­leggel a bíróság „állítja ki". A garázda, szabálysértő életmódot folytató alkoholis­ták ellen munkahelyük, hoz­zátartozóik vagy a különböző állami, társadalmi és tömeg­szervezetek közbenjárására — a lakóhelyük szerint ille­tékes járási, városi tanácsok egészségügyi hatóságai indít­hatják meg az eljárást. Az intézetben végzett munkáért a betegek fizetést kapnak, amelyből — például gyermektartás formájában — a család ls részesül. Munka­viszonyuk ez alatt nem szű­nik meg. Itt töltött idejüket is beszámítják a nyugdíjba és munkahelyük sem mond­hat fel nekik. Korlátozás nél­kül levelezhetnek. Időnként látogatókat is fogadhatnak, szabadságra azonban nem mehetnek, és bérükből le­vonják az intézeti ellátás költségeit is. Földrengés Kazahsztánban Szovjet-Kazahsztán főváro sa — Alma Ata — közelében a Tyany-sany hegy északt ré­szében négyes erősségű (a 12-es beosztású skálán) föld­lökést észleltek. Ebben az övezetben 1887-ben súlyos földrengés pusztított. A szeizmológusok mindenkor földrengésveszélyes övezet­nek tekintették ezt a térsé­get, és az utóbbi években kü­lönleges ellenőrzést vezettek be: rendszeresen mérik a földfelszín egyes részeinek helyzetét, állandóan elemzik a föld alól előtörő források radontartalmát. Egyes szov­jet tudósok véleménye sze­rint ugyanis a radontartalom előre jelzi a földrengést. Az Alma Ata-i szeizmoló­gusok véleménye szerint le­hetséges, hogy a földlökés a Pakisztán területén legutóbb lezajlott súlyos földrengésnek volt a „visszhangja". A közlekedés szomorú órái: Déltől este 6-ig A Csongrád megyei rend­őr-főkapitányság közlekedési és balesetelhárítási osztálya már elkészítette a kimuta­tást a megye területén,'a ta­valy történt közúti közleke­dési balesetek alakulásáról. A számok most is nagyok. Az összes balesetek száma és a személyi sérüléssel végződő baleseteké ls az. Némi Javu­lás azonban mégis van 1973­hoz viszonyítva. Tavaly a városokban és a közutakon az összesített adatok szerint Csongrád megyében egy szá­zalékkal csökkent a személyi sérüléssel végződő balesetek száma. Sajnos tavaly Csongrád megyében nemhogy csökkent volna, hanem emelkedett 1973-hoz képest a halálos kimenetelű balesetek száma, és többen szenvedtek súlyos sérülést ls. Ha ebből a szem­szögből nézzük az összesítés­ből kimutatható egyszázalé­kos csökkenést, akkor a kép egyáltalán nem vigasztaló. A balesetekből adódó anyagi kár 1973-ban 5 millió 871 ezer forint volt, 1974-ben pe­dig 6 millió 47 ezer forint. Ha a számokat nézzük, ak­kor a némi vigasztalódás mellett is azt kell megállapí­tanunk, hogy tavaly sem tudtunk körültekintően, fi­gyelmesen közlekedni, mint ahogy a megelőző évben sem. A közlekedésben még mindig nem vigyázunk eléggé egy­másra, különösen nem az öregekre, a gyermekekre. A statisztika alakulásából pél­dául kiderül, hogy a balese­tet szenvedett gyermekek 70 százaléka nem saját hibájá­ból sérült meg. A közlekedé­si balesetek tavalyi alakulá­sában sajnos az előző évi­nél nagyobb mértékben ját­szottak közre — saját hibá­jukból — a gyalogosok. Sza­bályszegés folytán tavaly 110-en szenvedtek sérülést, és közel 300-an okoztak ma­gatartásukkal balesetet. A baleseti statisztikában, mint okozó, első helyen sze­repelnek a személygépkocsi­vezetők. őket követik a „rangsorban" a motorkerék­párosok, majd a kerékpárral, vagy segédmotor-kerékpórral közlekedők. Negyedik helyre tehető a gyalogosok hibája, majd következnek a teher­gépkocsi-vezetők, akikkel újabban elszaladt a „ló", Il­letve a lóerő, mert rendsze­rint ők azok, akik lakott te­rületen kívül általában túllé­pik a megengedett maximá­lis sebességet Sokszor és sokat írtunk lapunkban is arról, hogy az agresszív, durva magatartás nem tűrhető meg a közleke­désben, mint ahogy az élet más területén sem. Aki vo­lán mögé ül, motorkerékpárt vezet, kerékpáron hajt, an­nak alapvető kötelessége be­tartani a közlekedési szabá­lyokat, vigyázni önmaga és mások életére, testi épségé­re. A kivagyiság, a magamu­togatás, más járművek sebes­ségének „lepipálása" sok baleset okozója volt már. Ezek közé tartozik a szabály­talan előzés és kanyarodás, a jelzőtábla utasításának megszegése, az elsőbbségi jog meg nem adása, a helytele­nül megválasztott sebesség, a szabálytalan világítás, kö­vetési távolság be nem tar­tása. Talán az első helyre kívánkozik az ittas vezetés, amelynek gyakorisága szin­tén számos baleset okozója volt 1974-ben is. A felsorolt durva szabályszegések több mint 700 esetben okoztak sé­rüléssel végződő balesetet, ezek miatt többen vesztették életüket, kerültek súlyos sé­rüléssel kórházba, klinikára, szenvedtek tartósan mara­dandó testi fogyatékosságot. A balesetek okait feltáró, elemzőmunka azt is kimutat­ta, hogy tavaly mely hóna­pokban volt a legtöbb baleset Csongrád megyében. Január­ban nem érte el az 50-et júliusban viszont megközelí­tette a 120-at. Decemberben a félszáz körül mozgott, míg májusban megközelítette a 80-ati A baleseti statisztika a heteket is felbontja napok­ra. A legtöbb baleset tavaly szombati napokra esett, átla­gosan 153 baleset történt, va­sárnapokon pedig átlagosan 125, az egész esztendőt véve alapul. Ez magyarázható az­zal, hogy a hét végén meg­növekszik a forgalom, ilyen­kor mennek víkendre, hosz­szabb útra, s nagyobb a kül­földi rendszámú gépkocsik forgalma is. A balesetek napszakonkén­ti alakulásában a korábbi esztendőhöz képest alakult a helyzet. Akkor az volt a jel­lemző, hogy reggel hattól dé­li 12 óráig történt a legtöbt baleset. Ez most csökkent, eléggé jelentősen, viszont tar­totta magát a délután, a dé­li 12-től este 0 óráig tartó napszak, amikor ugrásszerű­en megnövekedett a balese­tek száma. Tartja magát az este 6-tól éjfélig tartó nap­szak is a viszonylag sok bal­esettel. Idén, 1975-ben sokkal job­ban, fegyelmezettebben, kö­rültekintőbben kell közleked­nünk, mint tavaly, vigyázni önmagunk és mások testi ép­ségére, amely mindannyiunk kötelessége. A közlekedési fegyelmet és morált lényege­sen segíti a tavaly december közepén bevezetett sebesség­korlátozás is, továbbá segí­tik mindazok az intézkedé­sek, ellenőrzések, amelyek gyakoriságával ezután is számolhatunk a közlekedés biztonsága érdekében. L. F. Munkások és fiatalok A múlt éri párttagfelvételekről A pártszervezetekben mindig nagyon fontos tennivaló volt a széles körű után­pótlás-nevelés, más szóval, a rendszeres, folyamatos párt épít ís. Különös hangsúlyt kanott ez a föladat a Központi Bizottság 1972. novemberi ülése óta. Az Itt hozott határozat alapján a Csongrád megyei pártbizottság és a Szeged városi pártbi­zottság is nyomatékosan hangsúlyozta: nagyobb következetességre és tervszerű­ségre van szükség a pártépítő munkában, növelni kell a minőségi követelményeket. Az elmúlt 1974-es esztendőre vonatkozó­an pedig konkrét föladatként jelölte meg a megyei pártbizottság, hogy főleg az olyan pártszervezetek hatókörében kell ja­vítani a pártépltést, ahol mind az objektív, mind a személyi föltételek megvannak, a lehetőségeket azonban eddig nem használ­ták kl megfelelően. Legutóbbi ülésén — többek között — azt is megtárgyalta a Szeged városi párt­végrehajt ibizottság: valóra váltottuk-e a felsőbb pártszerveknek a pártépltés Javítá­sára hozott döntéseit? A válasz egyértelmű igen. Nem tért ugyan kl sem a jelentés, sem a vita a pártépítő munka egészére, de azt megállapította, hogy Szegeden 1974-ben 370-nel gyarapodott a párttagság létszáma, ennyi új tagot vettünk fel az MSZMP soraiba. A párttagság iránti követelmé­nyek megnövelése nem csökkentette, in­kább lendítette a jelentkezési kedvet. Ez megfelel az eredeti elgondolásoknak. A pártszervezetek egy kisebb hányadától el­tekintve, ahol tavaly „megfeledkeztek" üj tagok neveléséről és fölvételéről, a több­ség lelkiismeretesen teljesítette kötelessé­gét. és a fizikai dolgozók arányinak nö­velésével iparkodott erősíteni a tagság munkás jellegét. Ez a törekvés természe­tesen nem jelentette azt, hogy elzárkóztak volna az értelmiségiek elől, sőt több he­lyen tudatos munkával elősegítették a legjobbak kommunistává fejlődését. Sok tekintélyes orvos, tanár, mérnök, jogász állt be a kommunisták soraiba, s több közgazdasági szakember is közénk jött. Nagyon jó, hogv a fizikai és szellemi dol­gozókat ma már általában nemcsak ön­kéntes jelentkezés alapján veszik föl, ha­nem mind jobban gyakorlattá kezd válni a tudatos kiválasztás és fölkészítés. Ez a tapasztalat örvendetesen egybevág a Köz­ponti Bizottság XI. kongresszusi irányel­veivel, ahol ez olvasható: „A pártszerve­zetek fordítsanak több figyelmet azokra a dolgozókra, akik méltók a párttagságra... Váljék az egyik legfontosabb pártmegbl­zatássd a párttagságra alkalmas dolgozók­kal való rendszeres foglalkozás." Érdemes közelebbről ls megnézni, kiket vettünk föl sorainkba a múlt évben. Jól­esően állapíthatjuk meg. hogy — pártunk munkás jellegének megfelelően — oz új párttagok 70 százaléka fizikai munkát vé­gez, sőt, az is lényeges, hogy ezen belül 76 százalékot tesz ki a szakmunkások szá­ma. mlg a segédmunkásoké csak 5,1 szá­zalékot. Még ennél is jobb az arány, ha az eredeti foglalkozást nézzük: munkás 68,7, paraszt 4,9, összesen tehát 73,0 százalék. Az életkor szerinti megoszlás szintén ked­vező képet mutat, hiszen az is fontos, hogy a párt nehogy elöregedjék, s állandóan jöjjenek közénk a fiatalok. Megnyugtató Ilyen szempontbél, hogy a pártba tavaly bekerülteknek 63,4 százaléka 29 éven alu­li, ebből 183-en KISZ-tagok voltak, sőt, közülük 140-et a KISZ-szervezetek aján­lottak fölvételre. Nyugodtan elmondhatjuk Itt azt ls. mi­lyen fokú a legfrissebb utánpótlás iskolá­zottsága. A többségnek (58,1 százaléknak) természetesen nyolc általános iskolai vég­zettsége van, de — Szegedet nem hiába nevezik iskolavárosnak is — a fölvettek­nek 28,4 százaléka érettségivel, 10.3 szá­zaléka pedig egyetemi, illetve főiskolai diplomával rendelkezik. Kedvezőtlenebb a kép a pártiskolázottság vizsgálatakor, mert a pártba belépettek közel 00 százalékának ilyen végzettsége nincsen. Tudni kell azonban, hogy a többség tömegszervezeti politikai oktatásban vett részt, Illetve Ilyen tanfolyamokra jár jelenleg. Mint minden strukturális vizsgálatnál, ezúttal ls fontosnak tartotta a városi párt­végrehajtóbizottság annak áttekintését, hogv a termelő munkahelyek pártszerve­zetei milyen arányban vettek föl fizikai dolgozókat és dolgozó nőket. A számok, il­letve az arányok itt is megnyugtatóak, mert termelő munkahelyeken történt a fizikai dolgozók fölvételének 96,5, a nők fölvételének 78,7 százaléka. Kár, hogv 32 kisebb ipari és ktsz-bell pártszervezetben elmulasztották tavaly a tagfelvételt. Eze­ken a helyeken és a termelőszövetkeze­tekben a jövőben intenzívebb pártépítő munkára van szükség, elsősorban a fizikai dolgozók köréből. Szegeden végül ls úgy összegezhető az alapszervezetek tagfölvétell tevékenysége, hogv 1974-ben lényegében végrehajtották a Központi Bizottság, a megyei, valamint a városi pártbizottság határozatát. Ez év elején változatlanul e dokumentumok szel­lemében kell dolgozni. Illetve, ahol szüksé­ges, helyrehozni a mulasztásokat. A XI. kongresszus után nyilvánvalóan az ott ho­zott határozatok lesznek kötelezőek a mun­kások és az értelmiségiek legjobbjainak párttaggá nevelésére vonatkozóan. Tisztítják az acetont A Kőbányai Gyógyszeráru­gyár dorogi üzemében ösz­szesítették a kongresszusi munkaverseny első szaka­szának eredményeit. Min­denekelőtt arra vállalkoz­tak, hogy takarékosan gaz­dálkodnak a tőkés orszá­gokból származó segédanya­gokkal. E törekvés jegyében szép sikert értek el a mű­szaki és a fizikai dolgozók egyaránt. Közösen kidolgoz­ták a már felhasznált, s eközben elszennyeződött ace­ton tisztításának módszerét. Ez a rendkívül drága im­port segédanyag nélkülöz­hetetlen számos gyógyszer, így például a B—12 vitamin gyártásánál. Az új mód­szerrel üzemszerű méretek­ben tisztítják az acetont amit teljes értékű anyag­ként iámét felhasználhatnak A kongresszusi munkaver­seny első szakaszában 300 000 dollár értékű aceton vásárlását tették felesleges­sé. Lovasedzőképzés A Kaposvári Mezőgazda- tő és lovasedzőképző tan­sági Főiskola és a Testneve- folyama. A két féléves tan­lési Főiskola közös rende- . zésében tavaly februárban folyam 11 hallgatója ezek" nyílt meg Kaposvárott az or- ben a napokban vizsgá­szág egyetlen sportlótenyész- zik. Gyermekelőadások a színházban Holnap: Otelló A tavalyi évadhoz hasonló­an idén ls megrendezi a Szegedi Nemzeti Színház — a Békés megyei Jókai Szín­házzal — a gyerekeknek -.zóló előadásokat. A prog­ramban Bab ay József—Bu­iay Dénes zenés mesejátéka, a Három szegény szabóla­lény szerepel a szegediek előadásában, illetve Móricz Zsigmond: Légy jó mindha­lálig című színműve, melyet a békéscsabai színészek tol­mácsolnak. Január 15-én lékéscsabán mutatkoznak be i szegediek. Szűcs János ren­lezésében, a főbb szerepek­ben Simon Évával, ifj. Űj­'aky Lászlóval, Kovács Já­nossal és másokkal; a Há­rom szegény szabólegényt február elején kezdik játsza­ni Szegeden. A Mórlcz-szln­művet először márciusban láthatják a gyerekek Szege­den. * A tavaly! gyermekelőadá­sokra hat bérletet bocsátott 'ci a színház, az érdeklődésre /aló tekintettel idén nyolc iérletfajtát hirdettek meg, az erről szóló meghívókat már kiküldték az általános iskolákba, sőt az óvodákba ls, ahonnan a nagycsoporto­sokra számítanak. Mint is­meretes, a gyermekelőadá-] sokra szóló bérletek kedvez­ményesek, 50 százalékosak. Az előadásokat délutánon­ként fél 4-től tartják, s mint a színház szervező irodáján elmondták, gondoltak a sze­gedi járási, sőt a megyei In­tézményekre ls, miként ta­valy is itt ültek a színház nézőterén kisteleki, mórahal­mi, szegvári diákok. Bérlete­ket már lehet igényelni a Kárász utcai szervező iro­dán. Az új naptári év első szín­házi bemutatója holnap, pén­teken este 7 órakor kezdő­dik Szegeden. Verdi Otellóját Vaszy Viktor vezényli, Hor­váth Zoltán rendezi. A dísz­let- és Jelmeztervező Gyár­mathy Ágnes, közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zene­kar. A címszereplő Szabady József, Desdemona: Har­math Éva. Jago: Vághelyi Gábor. A további szerepek­ben Lengyel Ildikót (Emília), Vargha Róbertet (Cassio), Gregor Józsefet (Lodovico), Halmi Lászlót (Montano), Martinék Csabát (Roderigo) és Cser Pál Imrét (Herold) hallhatja, láthatja a közön-, ség.

Next

/
Thumbnails
Contents