Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-09 / 7. szám

SEERDA, 1975. JANUÁR 8. 3 A kongresszusi irányelvek vitája a vezetőségválasztó taggyűléseken Felelősséggel ­a nagyobb közösségért Mostanában talán keveseb­bet beszélünk a szocialista embertípusról, mint régeb­ben. Mintha természetesnek tartanánk, hogy a szocialis­*ta ember típusa most van ki­alakulóban, s ha egy-egy pél­dát találhatunk is ideálunk­ra, az még csak minta, nem általánosan jellemző. így az­tán az ember már-már meg­lepődik azon, ha egy-egy kö­zösség megnyilvánulásaiban a szocialista embertípus alapvető jegyeit ismerheti föl. Mint például a DEFAG falemezüzemének vezetőség­választó párttaggy ülésén. Ez a taggyűlés is úgy kez­dődött, mint annyi más, a demokratikus követelmé­nyeknek megfelelő aktussal: az elnöklő Kenyeres Pál in­dítványára a taggyűlés meg­választotta az elnökség tag­jait, köztük Török Józsefet, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkárát. Ezután Galambos Józsefné alapszervezeti titkár ismer­tette röviden még egyszer a tagokkal a XI. kongresszus irányelveit, a párt szerveze­ti szabályzatának módositá­sára kiadott tervezetet, s ezek vitája után került sor az alapszervezet új vezetősé­gének megválasztására. Vita. Vajon mit lehet vi­tatni a kongresszusi irányel­veken, vajon mit lehet hoz­zátenni olyan dokumentu­mokhoz, amelyek egy ország négyesztendős fejlődésének tapasztalatait mindenre ki­terjedő figyelemmel és az or­szág iránti felelősséggel fog­lalják össze, utat mutatva és irányt szabva az elkövetke­zendő öt esztendőre? Vajon mit lehet mindehhez hozzá­tenni egy üzemi közösség lá­tóköréből és szempontjaiból, a kicsiny részből az egész­hez? Van mit mondani egy kis közösség látóköréből is, fő­ként akkor, ha e közösség tagjai nemcsak önmaguk és munkahelyük, hanem az or­szág nagy közössége iránt is felelősséget éreznek, mint ahogyan a DEFAG lemezüze­mének parttagjai. Hiszen ép­pen erre a kommunista fele­lősségtudatra, az ország jö­vője iránti alkotó érdeklő­désre számítva kért őszinte vitát, dokumentumai felett a" MSZMP Központi Bizottsága mert hát a rész is képes hoz­zátenni az egészhez. Azt hiszem, a szocialista embertípus kialakulásának egyik legfontosabb mércéje, hogv az ember a kisebb-na­gyobb közösségek érdekeit legalább annvira kéoes szí­vén viselni, mint a saiátját sőt. saiátját a közösség hasz­nában keresi. ígv tettek fel­szólalásaikban a lemezüzemi párttagok is: szavaikat kom­munista felelősségtudat ha­totta át, véleményüket a kö­zösség iránti szenvedélyes ér­deklődés fűtötte. S ha ma­gukról nem is beszéltek, fel­szólalásaikban önmagukról is vallottak. Miről is volt szó felszóla­lásaikban? A nyugdijasokról, azokról a kommunistákról, akik az üzemből mentek nyugdíjba, s azokról is, akik tíz-tizenöt esztendeje megál­lapított kis nyugdíjukból él­nek. Beszéltek a fiatalokról a szocialista brigádmozga­lomról, a szakszervezeti mun­káról, az üzem eredményei­ről és gondjairól. Nem általában a nyugdí­jasok helyzete nehéz — mondotta például Egri István nyugdíját 10—15 évvel ez- gádoknak. Őket is jobban be előtt állapították meg. Raj- kellene vonni e munkába, tuk mindenképpen segíteni velük is foglalkozni kellene, kellene. Véleménye találko- Ebben pedig sokat tehetne a zott az irányelvekben foglal- szakszervezet, például úgy, takkal, amely szerint: „To- hogy taggyűléseken ismertet­vább egységesítjük nyugdíj- nék a vállalat, az üzem hely­rendszerünket, és csökkent­jük a korábbról megmaradt különbségeket." Ugyancsak a nyugdíjasokról, a nyugdíjba zetét, eredményeit és gondja­it. Az üzem szempontjából Barta Mihály summázta fel­szólalásában a véleményeket, ment párttagokról beszélt mondván, hogy az üzemben Arató István művezető és Triff Lázár lakatos. Mind­ketten elmondották, milyen nehéz helyzetbe hozza a párttagot és az alapszerveze­is nagyon sokat kellett tenni az eredményekért, hát még országosan. De az is tény, hogy átgondoltabb, alapo­sabb munkával még többre tet is az, hogy a nyugdíjba jutott volna az üzem. Az új menő kommunisták azután vezetőség feladata lesz majd már a lakóterületi pártszer- — mondotta —, hogy az ed­vezethez tartoznak. Nagy diginél is jobban segítse a megrázkódtatást okoz leg- gazdasági vezetés munkáját többjük számára, hogy egyik Va,am i fetszólaló elfo. ™£ÓLa gadásra ajánlotta a taggyű­niuk az üzem közösségétől, ° , részévé lenni egy olyan kö- e "] kk l zösségnek, amelyhez nem sok a dokumentumokat, egyetértett. Egyetértett, ám, kommunis asísu-MK ü' £££= két-három nyugdíjas év után amúgyis kapcsolatot teremte­nének, ahogyan fokozatosan lazulnak az üzemmel fenn­tartott évtizedes kapcsolatok. Szó esett a fiatalokról is. Arató István mondotta hogy többnyire idősek párttagok a lemezüzemben, s a fiatalok kifogásolják, hogy lősségtudattól áthatott hoz­zászólásaik arra adtak jó példát, amiről Török József, a városi pártbizottság első titkára beszélt fölszólalásá­is. ban, aki — miután a városi el, párt-vb nevében köszöntötte a a taggyűlést — arról szólt, hogy nagyon nehéz valamit hozzátenni ezekhez a nagyon átgondolt doku­mentumokhoz. Mégis, a Köz­ponti Bizottság véleményeket vár, azért, hogy jövőnket va­gondolkodással formáljuk. Eredményes volt a vita, amelynek végén úgy döntött velük, mint leendő párttá­gokkal keveset foglalkoznak, alaposan Többet kell velük is törődni, úgy, ahogyan azt a kongresz­szusi iránveivek is tartal­mázzák. Szóba került az üze- ^ mi demokrácia is. Triff Lá­zár arról is beszélt, hogy az üzemben jól foglalkoznak a szocialista brigádokkal, s ezért tagjaik, ugyanúgy, mint a taggyűlés hogy ket véle­a párt tagok, jól tájékozottak ményt tovabblt a telsobb az üzem, a vállalat dolgai- Pártszervnek: kérik a nyug­ban. A párttagságra és a szo­cialista brigádokra nyugod­tan támaszkodhat munkájá­díjasok átjelentésének és kis nyugdíjasok helyzetének felülvizsgálását. A többit pe­ban a vezetőség, ám, sokan diS az üzemen belüli munká­vannak, akik nem párttagok, ba" hasznosítják majd. nem tagjai a szocialista bri­Szávay István Családok és gyermekek otthona Jól kihasználják a kedve­ző időjárás adta lehetőséget a DÉLÉP dolgozói Tarján­ban. A negyedik ütemben az óvoda-bölcsőde együttes — felső képünk — vázszerkeze­te jórészt elkészült, jelenleg a födémelemeket építik be. A töltésre néző nyolcvansze­mélyes bölcsőde földszintes, a száz gyermeknek helyt adó óvoda pedig egy emeletes lesz. Alsó képünkön a József Attila sugárút, Retek és Debreceni utca közötti sza>­kaszán épülő szalagház lát­ható. A fogadószint elkészül­te után most az első lakások házgyári elemeit szerelik össze. somogyi Károlyné felvételei Évnyit ás a könnyűiparban Tovább javul a belföldi ellátás A felhasznált nyersanya- az 1975. évi terv készítése jainak 80 százalékát impor- során fő feladat a tőkés pia­táló könnyűipar az eddiginél cokon végbemenő folyama­sokkal hatékonyabb gazdál­kodást tervez az idén. Mint a minisztériumban az MTI munkatársának elmondották, —, hanem azoké. akiknek Rendelet: Vámhatósági eljárásról Az Oktatási Minisztérium tájékoztatója A napokban jelent meg az ben a megyei tanács végre- rendelet egyértelműen fogai .látási miniszter rendelete hajtó bizottságának igazgatá- mazza meg: a gyámhatósá; i gyámhatósági eljárásrql. Az si osztályát, illetve meghatá- bármelyik ügyfél kérelmér j rendelet néhány részleté- rozott hatáskörökben — a szabályozza a szülőknek és f 51 tájékoztattak az Oktatási megyei tanács végrehajtó bi- nagyszülőknek a kiskorává" íinisztériumban. zottságának járási hivatalát, történő érintkezését (láthatá A miniszteri rendelet in- A szülői felügyelettel kap- sát). Ha a szülő és a nagy­=zkedik az első- és másod- csolatos ügyekben a rende- szülő nem él, illetve az érint let hangsúlyozza: ha a kü- kezésben tartósan akadályoz lönélő szülők gyermeke nem va van, a gyermek nagykorú a szülőknél, hanem mosnál testvére és szülőjének testvé­van elhelyezve, a gyámható- re is kérheti a láthatás sza­ság a szülők megegyezésének bályozását. hiányában bármelyik szülő . .... ... . . kérelmére, vagy - ha tudo- A, Riszten gyamhatosagi mására jut, hogy a különélő ^delet részletezi az orokbe­szülők nem náluk elhelyezett ,fogad£f "gyeket, illetve az gyermek szülői felügyeleté- fokbefogadas felbontasanak nek gyakorlásában nem ju- ienetosegeit" tottak megegyezésre — hiva- A kiskorúak házasságköté­GVtó"bizot°ságának JárásThi- talbó1 jelöli a szülői felügye- sének engedélyezésével kap­vatala illetve néhány letet gyakorló szülőt. csolatosan egyebek között a Yieeielölt jogkörben — a A gyermek részére már rendelet kimondja: a 14—16 megszületése előtt a gyámha- év közötti kiskorú nő és a tóság gondnokot rendel, ha 16—18 év közötti kiskorú fér­ez jogainak megóvása érde- fi csak a gyámhatóság enge kében szükséges, különösen, délyével köthet házasságot ha közte és törvényes képvi- A házasságkötés engedélyezé­selője között érdekellentét se iránti kérelmet csak ma van, avagy, ha a leendő anya ga a kiskorú terjesztheti elő még kiskorú esetleg gond- A kérelem az anyakönyvvé nokság alatt áll. A családjo- zetőnél is előterjeszthető. A gi törvény megfelelő rendel- gyámhatóság a határozatho kezéseit a méhmagzat eseté- zatal előtt meghallgatja p yát; városokban a megyei ben is alkalmazni kell. kiskorút, törvényes képvise tanács végrehajtó bizottságá- A gyakorlatban sok vitát lőjét és szüleit, valamint azt nak igazgatási osztályát; köz- eredményezett az úgyneve- a személyt, akivel a kiskorú égekben és nagyközségek- zett ..láthatás" fogalma. A házasságot kíván kötni. termékeket előállító iparágak termelését nagyobb arány­ban, míg a méterárugyártó­két kisebb mértékben növe­lik. A könnyűipari cikkek forgalma százalékkal nő. 'okú gyámhatóságokról. Ki­mondja, hogy az elsőfokú gyámhatóságok Budapesten a 'területi tanácsok végrehaj­tó bizottságainak művelődési osztályai; megyei városokban a városi tanács kerületi hi­vatala; városokban a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak igazgatási osztálya; köz­ségekben és nagyközségek­ben a megyei tanács végre­községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve. Ugyan­akkor másodtokú gyámható­ri"ként jelöli meg a rende­'?t Budapesten a fővárosi ta­i.ács végrehajtó bizottságá­nak műve'őrlésögyi főosztá­'yát: megyei városokban a városi tanács végrehajtó bi­zottságának igazgatási osztá­tok következményeinek elő­rebecslése, a várható kedve­zőtlen hatások áthidalása kiskereskedelmi volt. A tervszámításokban várhatóan 6—7 már figyelembe vették a ter­melői árrendezést. S a leg­inkább érintett ruházati iparban megváltoztatták az árak képzésének módszerét, ami végső soron a lakosság igényeinek jobb kielégítésé- ^5.ben "VTrhatóan hez vezet majd. 1975 ben varna oan Az ágazat a tervek szerint Nemcsak a berendezéseket és anyagokat kell az eddigi­eknél jobban hasznosítani az idén. Miután a könnyűipar­ban foglalkoztatottak száma mind­össze 0,7 százalékkal nő, a 1 trió-ben a termelés menv- tervezett többtermelés mint­nyríégét 6 a belTöldi szTlhtá- egy 90 százalékát a termelé­sokafí az exportot pedig 9 kenysé6 növelésével kell biz­százalékkal növeli. Ez nem lebecsülendő célkitűzés, kü­lönösen ha figyelembe vesz­szük, hogy 1974-ben például , hatékonvabb munka a textilgyárak - egyebek nél 1S "Vékonyabb munka mellett — 350 millió négy­tosítani. Még inkább előtérbe kerül a munkaszervezés, a szakképzettség és a vezetési szint növelése, s az eddigiek­A IV. ötéves :etméter pamutszövetet. 38 esztendejében terv utolsó különösen millió négyzetméter gyapjú­elmét, 52 millió négyzetmé­nagy figyelmet igényel a be­ruházások gondos, tervszerű ter selymet készítettek. Ti- előkészítése és maradéktalan zenkétmilliárd forint értékű végrehajtása. 1975-ben az konfekcióipari termék, 13,5 egyedi nagyberuházások kö­szer tonna kötöttáru, 42 mii- zül a legjelentősebb a duna­lió pár lábbeli készült, 7,3 újvárosi hullámvertikum és milliárd forint értékű bútor a kiskunhalasi kötöttárugyár, és más lakberendezési tárgy, valamint a simontornyai bőr­valamint 320 ezer tonna pa- gyár fejlesztése; e beruházá­oír és karton került ki a ha- sok egyébként már az átme­zai gyárakból. 1975-ben a terv szerint net folyamatosságát is szol­a gálják a következő ötéves konfekcionált és kötszövött tervre. (MTI) Belkereskedelmi megállapodás Dr. Sághy Vilmos belke- reskcdelem kapcsolatai évek eskedelmi minisztériumi ál- óta erősödnek, a klíringfor­amtitkár szerdán aláírta galom rövid idő alatt ugrás­/arsóban az 1975. évi ma- szerűen növekedett, és ennek íyar-lengyel belkereskedel- eredményeként a két ország mi valasztékcsere es musza- , .. ..... , ,, , , , . . ki-tudományos együttműkö- kozottl belkereskedelmi aru­dési megállapodást. forgalom is dinamikusan íej­A magyar—lengyel belke- lődik.

Next

/
Thumbnails
Contents