Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

«M. JAHOA* S. 3 Ünnepi egységgyűlések a mnnkásőr-alakulatoknál Az új év első hónapjai a munkásőregységek életében is a számadás időszakát jelentik. Szerte a megyében ünnepi egységgyűléseken — társadalmi, közéleti vezetők ós más vendégek jelenlétében — számolnak be a parancsnokok arról, hogy milyen eredményeket értek el egységeik az 1974-es kiképzési feladatok, a szocialista nevelési célok teljesítésében. Értékelik az egységek között és az egységeken belül folyó szocialista verseny eredményeit is. Ünnepélyesen búcsúznak a régi fegyvertársak, barátok a leszerelőktől, a tartalékállományba voríulóktól — s az előképzés! idő leteltével — szeretettel fogadják eskütétel mellett, a csapatzászló előtt munkásőrökké a munkásosztály fegyveres erejének új, fiatal tagjait. Az egységgyűlések sorozatát a megyei parancsnokság törzse nyitja meg. A megyei törzs január 12-én Szegeden, a DÉLÉP kultúrtermében rendezi egységgyűlését. A hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János zászlóalj január 18-án a Béke Szálló nagytermében tartja találkozóját. Ugyanezen a napon kerül sor a szegedi városi Gera Sándor munkásőr-zászlóalj egységgyűlésére Üjszegeden, a Sportcsarnokban. Szintén január 18-án lesz Csongrádon, a városi művelődési ház színháztermében a helybeli Kun Béla munkásőregység ünnepi találkozója. Az Árvái Bálint Szentes városi-járá6i munkásőr-zászlóalj egységgyűlését pedig január 25-én, a helybeli Tóth József színházteremben tartják. Február 2-án a szegedi járási Móra Ferenc munkásőregység ünnepi egységgyűlésével fejeződnek be az események. Ezt a találkozót a mórahalmi művelődési ház nagytermében rendezik meg. Uj műszer környezetvédelmi vizsgálatokhoz Környezetvédelmi vizsgálatokhoz új műszert készített a pécsi Megyszer Vállalat műszaki kollektívája. Az új készülék kitűnően állja a versenyt a hasonló típusú külföldiekkel, sőt többet tud náluk: egyszerre kétféle gázés egy porvizsgálat végezhető vele, míg azokkal maximum egy por- és egy gázmérés. Pécsett, Komlón, Szigetváron, Mohácson és Beremenden vizsgálják segítségévei a levegő szennyezettségét. A sikeres próba után felajánlják az ÉVM-nek, amely a környezetvédelem gazdája. Továbbá KGST-szinten is bemutatják, mivel a baráti országokban is hiány van ilyen műszerből. Az új műszer mindössze egy hatodába kerül majd a külföldinek. Több cukrot termeifink Jól gépesíthető — Nagyobb hozam Egyszerű oka van annak, hogy több cukrot vár országunk idén a mezőgazdaságtól. mint amennyit tavalyelőtt. Az egyik ok, hogy túlontúl magasra emelkedett a cukor világpiaci ára, sok pénzt kell fizetnünk tehát érte, ha nem magunk termeljük. A kényszerítő körülmény mellett a másik ok, hogy lehetőségeinket eddig nem használtuk ki annyira, amennyire kihasználhattuk volna. Az elmúlt év decemberében a két körülmény pontos ismeretében úgy határozott az MSZMP Központi Bizottsága, hogy a cukorrépa termőterületét 98 ezer hektárról 120 ezer hektárra kell emelni. Megyénkben tavaly 4417 hektáron termett a cukorrépa — a becsült termésátlag 341 mázsa hektáronként —, az említett intézkedésből eredően . 5430 hektárra emelkedik ebben az évben. Gyuris Szilvesztertől, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetőjétől kértünk tájékoztatást, miképpen valósítható meg megyénkben ez a döntés. A mezőgazdasági osztály a cukorgyárak illetékeseivel együttműködve vizsgálta meg a lehetőségeket, és úgy találta, a területnövelés sem, és a termésátlag-növelés sem jelent megoldhatatlan problémát. Számos szövetkezet a közeli években hagyott fel a répatermesztéssel, bár területe alkalmas rá. Az eperjesi, mindszenti, vásárhelyi, makói szövetkezetek visszatérése már önmagában nagy előrelépést jelent. Jól gépesíthető a cukorrépa termesztése, sőt a gépek többségével rendelkeznek is a gazdaságok. Számbavették. hogy a meglevő betakarító gépek is jobban kihasználhatók, ha nagyobb területen többet dolgozhatnak, a másik előny pedig az, hogy az egyéb termelési rendszerek gépei zömmel a cukorrépaföldeken is jól használhatók. Ha egy kukoricatermelő gazdaság cukorrépát is vet, nagy teljesítményű vető, talajművelő ér növényvédő gépeit itt is dolgoztatni tudja, legfeljebh csak a répafejelő és -kiemelő gép jelent újább ki adást. A termelés akkor gazdaságos igazán, ha a terűiéi növekedése a termésátlagok emelkedésével is együtt jár. A mostani 341 mázsás átlagot, úgy tűnik, felül lehet múlni, hiszen megyénkben már 420 mázsás átlaggal is számoltak. A termelési tényezők összhangjának megteremtésével, az agrotechnikai munka kifogástalan végzésével jók a kilátások a több termésre is. A központi intézkedés nem csupán a szükséges gépeket biztosítja, de elegendő összetett műtrágyát is. ősszel a betakarítás jelentette a legnagyobb gondot. Átfogó intézkedésnél hasonló időszak ismétlődésével akkor is számolnunk kell, ha tudjuk, hogy az 1974-es év rendkívüli volt. Előrelépés itt is várható, hiszen a Volánvállalatokat fölszerelik olyan terepjáró gépkocsikkal, amelyek a felázott talajon is közlekedhetnek rakott teherrel. A termés veszteség nélküli betakarítására gondoltak akkor is, amikor a részesmúvelést is fölvették a lehetőségek közé. Az elmúlt években, amikor még kézzel szedték, kézzel fejelték és kézzel rakták vontatóra a répát, megyénkben akkor is termett már 6 ezer holdon is cukorrépa. A mostani gépesítés mellett legtöbb gazdaságban szinte csak végső biztosító szerepe van a részesművelésnek, de már most érdemes ezt a megoldást is figyelembe venniök. A zöldségtermeléshez hasonló rangot kapott ez a munka azzal, hogy a részesművelés sem esik úgynevezett jövedelemnövekményadó alá. Ha a külföldön termett és drága pénzen vett cukor helyett hazai termés kerül az asztalra, már jól járunk. Ha célszerű gazdálkodással, jó szervezéssel, pontos munkával azt is el tudjuk érni, hogy jó technikai adottságaink, nagy teljesítményű gépeink munkája hektáronként több mázsát is kamatozik, akkor teszünk meg mindent a központi intézkedés megvalósításáért. Erre már agitálni sem kell a mezőgazdaság szakembereit, a termésátlagok növelése egyszerű gazdasági érdek. H. D. A Csongrádi Háziipari Szövetkezet műhelyeiben évente hat-, hétmillió forint értékű perzsaszőnyeg készül, a budapesti Otthon áruház megrendelésére. A szövetkezet saját tervezésű termékei — modern mintákkal díszített faliképek, falvédők és padlúszőnyegek — eljutnak az 1975-ös frankfurti vásárra is. Képünkön: készülnek a perzsa faliképek az Otthon áruba; számára. Beruházás gyarapodás „A népgazdaság tervszerű fejlesztésének alapvető feltétele a beruházási tevékenység javítása..." (Az MSZMP KB irányelveiből a párt XI. kongresszusára.) E

gy prosperáló gazdaságnak mindig is nagyobb kedve volt a beruházási tevékenységre, mint a stagnálónak. A mi szocialista népgazdaságunk tervszerűen és arányosan fejlődik, de még nálunk is kialakult három-négy évvel ezelőtt a beruházási piacon a közismert feszültség: a beruházási kereslet jóval meghaladta 'a kínálatot. A kormány intézkedéseket dolgozott ki, valamelyest visszafogta a beruházási iramot, hogy közelítsen a piaci egyensúlyhoz. A javulás jótékonyan hatott a beruházási gyakorlatra, bár az egyensúly még korántsem állt helyre, mivel ma is nagyobb a kereslet, mint a kínálat A kongresszusi irányelvekben nem véletlenül kapott bő teret a beruházási hely-, zetünk, és az azzal kapcsolatos tenniva-' lók. A fő hangsúlyt arra helyezték, hogy javítani kell a beruházási tevékenységen: ennek érdekében arra kell törekednünk, hogy a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőket ésszerűen használjuk fel, figyelemmel a népgazdaság és a világgazdaság jelenlegi helyzetére, a technikai és a technológiai haladás élvonalába kell igyekezni, törekedni. „A beruházások minden területén meg kell akadályozni a költséges megoldásokat, a túlzott igények kielégítését..." — olvashatjuk az irányelvekben. A mi környezetünkben, a szegedi iparvállalatoknál kirívó esetekkel alig lehet találkozni. Általában az a jellemző a szegedi gyárak és vállalatok beruházásainál, hogy a legésszerűbb megoldásokra törekednek. Apróbb javítani valóval természetesen találkozhatunk, hiszen nem ritkaság, hogy a megvásárolt korszerű gépek nincsenek teljes mértékben kihasználva, különösen a textilipari gépei nem zümmögnek huszonnégy órát naponta. Márpedig könnyelmű bőkezűségre vall, ha a modem gépek egy műszakban dolgoznak, hiszen az háromszoros kiadást jelent a termelőeszközök területén. Az irányelvekben arra is figyelmeztetnek, hogy „javítani kell a gazdasági, műszaki előkészítést, a szervezettséget, rövidíteni az indokolatlanul hosszú kivitelezési időt. Intézkedéseket kell tenni abból a célból, hogy a nemzeti vagyon tetemes részét kitevő termelőberendezéseket jobban használjuk ki, a műszakszámokat növeljék, s ezáltal beruházásokat takarítsunk meg." Nagyon megszívlelendő ez a megállapítás, mert csupán ésszerűséget, jobb szervezést, körültekintést igényel, és nem drága valutát. E tekintetben már a szegedi vállalatoknál is akad éppen elég javítani való. Érdemes a szakemberek véleményét is közreadni a szegedi és a megyei beruházások helyzetéről. A legutóbbi értékelésben így fogalmaznak a statisztikai hivatal kiadványában: „Az elmúlt évi beruházási tevékenységet a fontosabb létesítmények befejezésének elhúzódása jellemzi." Lássuk a példákat. A megyében megfigyelt 56 fontosabb beruházásra tavaly kilenc hónap alatt 1,3 milliárd forintot folyósítottak, amely az egész évi költségelőirányzatnak csupán a 48 százaléka volt. Ebből könnyű következtetni (bár a múlt évet összegező végleges adatok még nincsenek meg), hogy az adósság inkább növekedett, mint csökkent. Már csak azért is erre a megállapításra jut az ember, mivel tavalyelőtt azonos időszakban a teljesítés aránya 52 százalék volt, s év végére se sikerült a száz százalékot elérni. Az viszont tagadhatatlan, hogy az építkezési és a szocialialista piacról megrendelt gépi beruházások aránya valamelyest javult a múlt évben. De ennél a megállapításnál is vannak kisebb zökkenők. Hírt adtunk lapunkban is arról, hogy a szegedi kenderfonógyár megvásárolt a szovjet gépipartól egy tűnemezelő gépsort, és azt üzembe is helyezte. Csak az a szépséghiba, hogy ezt a hasznos gépsort hézagosabban működtetik, mint a szanált napokkal dolgozó autógyárak termelőszalagjaikat. Így nem kifizetődő a nemezelő berendezés. Pedig észszerűnek látszott ez a gépi beruházás, hiszen új épületeket nem igényelt, a valamikori korszerűtlen masinákat kitették a csarnokból, és helyettük szerelték fel ezt a korszerű gépsort, amelyen olyan anyagokat tudnak feldolgozni, amelyeket korábban szemétre dobtak. De nincs, s az előkészítés idején sem alakult ki olyan összhang e beruházás kapcsán, amely lehetővé tette volna a teljes kapacitás működtetését. Szabványok, előírások, s ki tudja még mik nem gátolják a szegedi kenderfonógyárat abban, hogy nemezeket gyártson, olyan mennyiségben, amennyit a gépek két-három műszak alatt képesek előállítani. Néhány országban, többek között a Szovjetunióban és az NSZK-ban is, már évek óta használják a nemezeket az építkezéseknél padlóalátétnek, mivel kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, de nálunk arra hivatkoznak, hogy esetleg tűzveszélyes, vagy valamit drágít az építkezéseknél. Ezért állnak ezek a gépek a szegedi üzemben, holott gyárthatnák bőségesen hulladékból a hasznos anyagot. Általában jől haladt eddig a szegedi szénhidrogén-medence kialakítása is. Azonban a 6 milliárd forintot meghaladó beruházásnál tavaly már elmaradás keletkezett. Tavaly október elsejére az éves, 731 millió forintos beruházási programnak csak a 40 százaléka valósult meg, s év végére sem sikerült több, mint körülbelül a 80 százalékos teljesítés. Az okok között felsorolják, hogy a kivitelezők mind az építésnél, mind pedig a szerelési munkáknál elmaradtak a tervezetthez képest, mert nem volt elegendő anyag, szűk volt a kapacitás, de azt is elismerik önkritikusan, hogy a közreműködő vállalatok között nem volt megfelelő az együttműködés. P

élda, sajnos van elegendő. Az algyői Tisza-hidat is két évvel később adták át, mint a többször is módosított határidő. A szegedi Maros utca elején épülő új szálloda alapozása ugyan befejeződött, de ott is többre számítottak, hiszen úgy tervezték, hogy 1974-ben legalább negyvenmillió forint értékű munkát végeznek el, de annak csak a fele sikerült. Vagy mondhatnánk a József Attila Tudományegyetem „Hermann Ottó" nevét viselő kollégiumának a menzáját, amelyet korábban elhagytak, s a kollégium befejezésének kétéves jubileumára kezdtek el építeni. Ehhez viszont már új beruházási program kellett, amely feketénfehéren rögzítette, hogy az eredeti elhatározáshoz képest több mint 10 millió forintot igényel. Kár tovább folytatni a példákat, a következtetésekhez bőven elegendőek voltak. Az a drága beruházás, amely lassan készül el, két okból is az: magasabb less a költség, s később léphet üzembe. A kiesett idő a legnagyobb ráfizetés, hiszen amellett, hogy elmarad a haszon, még demoralizáló is a hatás. Van valami igazság abban a régi szólásmondásban, hogy inkább kevesebbet, de gyorsan és jobban. Erre hívja fel figyelmünket többek között a kongresszusi irányelvek harmadik fejezetének negyedik pontja is; jótanácsait éa ajánlásait érdemes megszívlelnünk. Gazdagh István Megtalálták a Duna mélyén pihenő tankot Szovjet szemtanúk a harminc év előtti tragédiáról A Magyar Néphadsereg búvárai hosszas kutatás után megtalálták azt a szovjet T— 34 típusú tankot, amely a háború napjaiban Mohács alatt a Dunába zuhant és azóta a folyó mélyén pihen. Az immár legendáshírű szov. jet tank és a benne hősi halált halt harckocsizók híre időközben eljutott a Szovjetunióba is. Hírt adott róla az Izvesztyija című lap, s ennek nyomon megindult a levelek áradata: családok érdeklődnek a tankban rekedi Katonák neve utan és többen jelentkeztek olyanok, akik résztvevői voltak a hadműveletnek, szemtanúi voltak az eseménynek. 1944 decemberében Mohács alatt keltek át a Dunán a III. Ukrán Front csapatai. A két part között pontonhidat építettek a szovjet utászok a gépesített alakulatok számára. Esős, sze. les éjszakán vonultak át a hadihídon a harckocsizók, amikor a viharos szél és az erősen hullámzó víz eltépte a hidat. Az egyik T—34-es tank a Dunába zuhant, pillanatok alatt elnyelte a mély víz, s a harckocsival együtt elveszett a négy főnyi személyzet i& A mohácsi városi pártbizottság kezdeményezésére évek óta kutatják a Duna mélyén levő tank helyét. A búvárok munkáját a jelek szerint — most végre 6iker koronázta. A hatalmas vaskolosszus — amit 3 méteres hordalék fed — kímélésé technikailag nagy, de nem megoldhatatlan feladatot jelent. A terv az, hogy a felszabadításunkban részt vett tankot emlékműként felállítják a mohácsi Duna-parton, egyúttal kiderítik a harckocsiban rekedt katonák kilétét és felkutatják hozzátartozóikat. (MTI) f