Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

6 KEDD, 1975. JANUÁR f. A szabiaeSiág kiadásáról V. J. szegedi olvasónk a kezdődött, a szabadsag ará- pot is kiadottnak kell venfizetett szabadság kiadásáról nyos része jár. A szabadság ni. Ez természetesen nem érdeklődik. Szeretné tudni: a kiadásának időpontját a vál- rövidíti meg a dolgozó fizeszabad szombat figyelembe- lalat határozza meg. A dol- tését, mert ugyanannyi órávételével. hogyan kel) a sza- gozó. munkaviszonya első ra kap bért, mint ahány órát badságol kiszámítani. Továb- hat hónapjában szabadság dolgozna azokon a napokon, bá azt ls szeretné megtudni, kiadását nem kérheti. amikor szabadságon van. hogy a szabadság kezdetét ki a 6 19H7 (X 8)MüMszá- A szabadság kiadásainak határozza meg, a dolgozó mú rendelet 14. paragrafusa időpontját legkésőbb egy vagy a munkaltato. szerint a többlet szabadna- hónappal a kiadás előtt a A szabadságot az esedékes- pókra (így például: szabad dolgozóval közölni kell. A ség évében kell kiadni. Mun- szombat stb.) a szabadságna- kollektív szerződés a szabadkatorlódás, betegség vagy pok csökkennek. E szerint a sá« kiadása előzetes köziémás akadály miatt a sza- hetenkénti szabad szombat sének időpontját az egyhóbudságot később, az akadá- esetén minden öt nap sza- napos határidőtől eltérően ls lyoztatas megszűnésétől szá- badság kiadásával hatodik szabályozhatja. A szabadság mltott 30 napon belül kell napot is kiadottnak kell te- kiadásának időpontját a válkiadni. A kollektív szerződés kinteni. A kéthetenkénti sza- lalat csak a dolgozóval tor. 30 napos határidőtől eltérő bad szombat miatt mmden ^ndkívu^ok^mfatt vátto^ Időt is megállapíthat. Ha a tizenegy nap szabadság ki- tathatja meg. munkaviszony év közben adásával a tizenkettedik na- Dr. V. M. Családi események Király Józsefnek és Magyar Erzsébetnek Richárd, Papp József„,,w . . nek és Bene Margitnak Ida, «"»•« Györgynek és l.stvánffy RAZASSAG I kerület Szeged: Józsa István Pál és Gulyás Mária, Ármány Imre és Varga Klára, Mn-yarics Róbert László és Papp Etelka, dr. Stket István és Szolnoki Katalin Mária, TeiszI Tibor Miklós és Tánczos Irma Blanka. Bogdán József Tibor és Rácz Mária, Indre Géza és Csomor Anna Mária, Maróthy Zoltán és Bánki-Horvith Cabrlella. Csécsel János és Rakonczal Márta Irén. Szatmári Imre Mihály és Hor«.íörS:yH.M MaI: Amáliának Siva, Matlnt Györgyrinl ^„„w4™3^ £ nek és Lehmann Irénnek Erika Bern Cbzella ptroska Fekofű A*ot:f' Bcrta Árpádnak és Hernády Zsófiának Adám £ KU noíiC Antal Vincének és Menyhárt és ^Itn. ioiUny Ju»«nnának Zsuzsanna Mária, M Szénásl Andrásnak és Dékány S™1£ Annának Anna Heréül Istvánnak fml í ai c!! és Erdélyi Máriának Ágnes Márf. At^t, J.T "alász. Józsefnek és Dlmol\ ^Z'J^n Vits Máriának Katalin, dr. örka György és Asztalos Mária. Esztergomi Mihály László és Sallal Zsuzsanna, ITrban Mlchael Georg és Lakatos Eva dögh Judit Bélának és Erzsébetnek dr. Dalma Halász Mária Magdolnának Zsolt István. Simon Istvánnak és BlUczkl Etelkának Mihály, Vinczc József Jánosnak és Teleki Gizellának Dóra, Farkas Gábornak és Adárfl Ilona Amáliának Tímea Anett, Komócsin Lászlónak és Németh Irénnek Attila, Sülét Ferencnek és Nézsal Erzsébet Györgyinek Gábor Csaba, Zöller András Istvánnak és Báló Katalinnak András István. Bischof Györgynek és Terhes Juliannának Judit, Karácsonyi Istvánnak és Fogas Erzsébetnek Zsolt István, Kórlcz József Lászlónak és Kovács Máriának Mariann Mária, Juhász László Istvánnak és Széesi Margitnak Erika, FaraKardos g0 Mihálynak és Terhes Rozáliának Csaba Mihály. Németh Dezső Imrének és Börcsök Máriának Árpád Dezső. Sallal Miklósnak és Csábi Zsuzsannának Zoltán, Sánta Lászlónak és Ábrahám Anna Juliannának László András, Schlésinger Sándor Józsefnek és Balázs Irénnek Edl- Edina. Kovács Józsefnek és ^-vastag Pálnak és Kecs- Acs frénnek Zoitán. szűcs Istkés Julla Irmának Pál. Szögi Gizella. Kovács Ödön és Szlu- ^„ Zoltánná* és Verók Wft-^MgtWt. Krisztina. Kaprai MtoM Erzsébet* Drák Árpád £ Horváth Pál"- nek ^olya Wbet Czang F^ Tirtr.T.w. o,,„,.., T.._ zsaananaa uaoor, tiorvatn i ai- rencnek és Latorral Klárának no, Mihiiv ta Hpmii Mái: "ak és Szarvas Ilona Máriának ESLsíí™, Att«a Pál. Deák IstVáfinak és házasságot Jcötöttek, Kovács Piroska Magdolnának Tünde, Fráter Zoltán Ferencnek és Mészáros Mária Megdobnának Mariann. Fenyvesi Géza ül. kerület Szegeri: Bozsó István ér HorVáth Edit házasságot kötöttek. .^""fTnTVt^l, \'JZ Istvánnak és Hevesi ... Ván és ^sonczi Marianna, Lo- csaba. Hamusl Mátyásnak ván Zoltánnak és Klspáti Mári. Anak István László, Kovács Kapronczal Lászlónak és Gyenes Erzsébetrencnek és Latorcai Klárának Orsolya, Mucsl Jánosnak és Bödöcs Máriának Erika nevű gyermekük született. HALALOZÁ8 I. kerület Szeged: Terhes János, Németh _ , . OMgcii, OAIIO-I, I.CIUCUI Irénnek Imre, Berkó István, Hargitai Jóval Dávid és Pesti Valéria. Bá- R^vrM^n.r'^Ha'inalv. zseíl zemplénl Ildikó Margit. lbsatvíS„tV4jnó„7fP?:dKoBvÓáZ«- a™* M^rla Brunner GAbornSt és ™rmöC-2i Bus. Gyuláné István József és Kovács Anna Burghardt Annának Zsolt, házasságot kötöttek. BZÜLF.TÉS I. kerület Szegedi és Szűcs Ambrus, Tanács György Annának • István Mihálynak Magdolnának Mihálynak és és Szarka Györfl Kővágó __ •aalókl Ambrusnak ^.n_á„nak*?rtJ2tina'.Fereníné^Haasz Berta? Szödőroy Jolánnak Richárd FUlp Mária, Frank József Istvánné Kovács Mária, Szlráki tj Ferenc, Szabó István, Seres Brigitta. Gyuláné Berta Erzsébet, Ordögh Imréné Gauser Mária. Arpássy CSSSS" •.'oZh.Töí.iin Mi Imrének és Káity Annának Juriánnk iítlS Kflriíd Imrének dlt- ptfl Imrének és Dabls Máriának Attila, Körösi Imrének Magdolnának Imre. Dobó 5°.r,rlak íS.v*er«5teS-.ESZí.ernek Elemér, Salamon Antal, Gábor Szilvia Anikó. Mágori Ferenc Imr6i Téboposl Tamás, Gyalog ésr°S«: Károlynak és Hegedűs ZsuzsánMagyar zsoit aanosnaa «s sns- . fc r_.h„ jTnv,niea nevű Pál. Ertl Zslgmondné Grünfeld Rlza, Tüzes Jenő Dezső meghalt. Szűrés: Szűcs Béla, Hegyközi nevű Eerencné Kovács Ilona, Farkas Antalné Parádl Erzsébet, Cslpei Péterné Tyinkul Sarolta meghalt. III. kerület Szeged: Schmajda István. TaMónl nAsl Istvánná Batancs Jullan. „._.„ .,„.„,„._„,. nának Csaba Szabolcs hegyi Mária Magdolnának An- .riiiotett géla Andrea, Czékus Dánlclnak SyermeKUK született, és Kocsis Ilonának Ella. Zigll Hl. kerület Jánosnak és Rácz Erzsébetnek Szeged: Csikós Zoltán AntalSzllvla. Gyuris Mihály Károly- nak és szöllöst Máriának Edinák és Hattyasl Andreának na. Kovács Jánosnak és Péter Andrea, Tamás Miklósnak és Gizella Margitnak Zsolt. Móni Gyurkó Katalinnak Katalin, Bö- Zoltánnak es Czlric Erzsébet- na, Csuzdl József, Borka rüczkl Ferencnek és Molnár Má- nek Zsolt, Rácz Lajosnak, és Czif- Györgyné Daka Erzsébet, Danria Magdolnának Róbert, Volford ra Máriának Zoltán Csaba, Se- B Istvánnak és Valkovics Máriá- res Lászlónak és Tarjányi Etelnak Andrea, Vass Ferenc An- kának László Attila. Hódi Imtalnok és Jenel Erzsébetnek Eri- rének és Sánta Máriának Imre, ka. Kádár Sándornak és Far- Szegedi Istvánnak és Szögi Irén ló Antalné Oláh Mária, Ménesi kas Juliannának Barbara Kitti, Évának Anikó. Vas Józsefnek J&nosné Bozóki Terézia, AbraDozóki Andrásnak és Bezdán és Medgyesi Piroskának Adám hám István. Csonka Máriának András. Zsemberi Ist- Balázs, Perényl Lászlónak és Fridvoszkl Etelka, K . ván Károlynak és Ml bácsi Má- Szabó Éva Ilonának Adám Gá- nőné Rencz Róza, Szűcs rla Erzsébetnek István Ernő, bor, Csörgő Gyulának és Ba- dinándné Csókást Anna Bókn Istvánnak és Tanács Ju- logh Erzsébet Júliának Attila halt. • Hannának Zita. Csamangó Ká- Zoltán, Vékes Istvánnak és Kis rolynak és Kiss Juliannának Gombos Ilona Veronikának Eri- beirt .Tózseíné Renáta, Berta Mátyás Lász- ka, Leinweber Ernő Istvánnak és meghalt, lónak és Hízó Ilonának Gácsú Istvénné Csurgai Mária. Csorba Mátyás. Máthé Mihályné Gerber Irén, Lippal Antalné Vetró Mária, Boros József. KalIstvánné Kapitány JeFermegKiskundorozsma: Mózes AnSimon Ágnes vasúti hídmérlegvizsgáló Szegeden A népgazdaság szállításai- nás mérlegek hitelesítésére. Az új etalon szerelvény 39 nak jelentős részét, vasúton vizsgálatára is alkalmas „híd- —120 tonnás hídmérlegek fuvarozzák. A MÁV a kocsi- mérlegvizsgáló etalon szerel- vizsgálatához egyaránt alkairakományú áruknak több vény", amely a szegedi vasút, mazható, 15 terhelési variámint felét hivatalos mérle- igazgatóság vonalhálózatán cióval. Működtetéséhez mindgeléssel veszi fel furvorzás- dolgozik. össze egy mérlegszerelő és ra. A nagy mennyiségű és Az etalon szerelvényt a két segéderő szükséges. Az lényeges értéket képviselő MÁV szegedi és budapesti elmúlt év végén Szentesen tömegáruk súlyának megál- mérlegügyi szakembereinek megtartott első vizsgálat jól lapítására az állomásokon, tervei alapján a Szolnoki sikerült, rakodóhelyeken, iparvágá- Járműjavító készítette el nyokon épített vágányhíd- közel 700 ezer forint költség mérlegek szolgálnak, a sze- gel. A szerelvény öt mérleg gedi vasútigazgatóság terű- kocsiból és egy kísérőkocsi- kül 3 óra alatt végezték el. létén összesen mintegy ki- ból áll. A mozdonyszerko- Ezzel lényegesen meggyorlencven. E mérlegek éven- csíkból kialakított mérlegko- sult a vizsgálat ideje, kénti rendszeres felülvizsgá- esik meghatározott súlyúak kell a hídmérlegeket lata és kétévenkénti hitele- (20, 30, 37, 50 és 60 tonná- szabb sítése, valamint az új mérle. sok), amelyeknek belsejét kivonni, gek hitelesítése igen nagy betonnal töltötték ki. Az Az etalon szerelvény feladatokat ró a kereskedel- egyes kocsikra kihajtható üt- alkalmazása megszüntette a mi szakszolgáltra. A mérle- közöket szereltek fel. A ko- próbasúlyok összerakásából gelések magas száma és nagy esik belsejének kialakításánál adódó esetleges tévedéseket, súlyértékei, a fuvardíj és a beton felhasználásával je- s használata évente mintegy egyéb elszámolások pontos- lentős megtakarítást értek el, 8_,0 munkaóra-meesága megköveteli, hogy a mivel például egy 50 tonnás » 10 ezer munkaóra megvasúf a hitelességi és vizsgá. kocsinak sínnel való beépf- takarítást jelent. A szerel lati eljárásokat — népgazda- tése 35 ezer forinttal növelte vényt továbbító Diesel-mozdony segítségével pedig egy . nap alatt akár több állomás mély részére főzőfülkevel el- hídmcrieeének vizsaálata is A vasúti hídmérlegek vizs- látott kényelmes szállást, tár- mamerle»cneK vizsgalata is igazolta a tervezők el, elképzeléseit. A 120 tonnás hídmérleg vizsgálatát emberi fizikai erő igénybevétele néL nem hoszidőre a forgalomból sági érdekből is —, a legna- volna a költségeket, gyobb mérési pontossággal A kísérő kocsiban 8 szevégezze el. gálatához, hitelesítéséhez a gyakorlatban fedett teherkocsikból kialakíott próbakocsikat használnak. E kocsikban rendezték be a hitelesítő hatóság dolgozóinak és a mérlegszerelőknek tartózkodási helyét, szálláshelyét, mozgóműhelyét, valamint itt helyezték el a vizsgálatokhoz szükséges próbasúlyokat. Ezek 20 kilogramm egységsúlyban, kézi fogantyúval ellátva, hasáb alakú öntöttvasból készültek. A próbakocsikban a vizsgálandó hídmérlegek egyharmad terhelésével azonos tömegű hitelesített próbasúly áll rendelkezése. A mérlegeket egytized, egyharmad, kétharmad és teljes terheléssel vizsgálják. Ez azt jelenti, hogy egy 100 tonnás mérőképességű híd. mérlegnél 1650 darab próbasúlyt kell kézi erővel többször a mérleghíd felületére rakni, majd leszedni. A hosszadalmas és nehéz fizikai munkát igénylő vizsgálatnál 80— 120 tonnás mérleg esetén? nyolc—tizenkét ember két napon át közel húszezer darab próbasúlyt mozgat meg. A munkaerőhiány, valamint a vizsgálatok meggyorsítása szükségessé tette itt is a fejlődést. Első lépésként évekkel ezelőtt a MÁV két mozdonyszerkocsiból átalakí. tott ikerkiképzésű mérlegpróbakocsi-egységet helyezett üzembe, ezt azonban csak meghatározott mérőképességig tudták alkalmazni. Közben szükségessé vált a 120 tonnás mérlegek vizsgálata is. E célra most készült el, az országban elsőként, 120 tongyalótermet és laboratóriumot alakítottak ki. biztosítható. Gellért József „Hajólift" a Jenyiszejen Amikor a folyók medrét a hajó kiúszhat a íolyó felső gáttal zárják el, hogy a fel- színtjére. A vízi járművek duzzasztott vízzel villamos lebocsátása ugyanígy törtéenergiát termelő turbinákat nik> csak ellentétes irányba, forgassanak meg, nagy prob- Fev_eev ha1ó ,, módon vaIÓ lémát jelent, hogy miként Egy egy hajó e m°°on val° biztosítsák a zavartalan ha- átemelése egy órát vesz jóforgalmat Az egyik meg- igénybe, egyharmadát a zsioldás az, hogy egymás után üpeiés idejének, épített zsilipkamrák segítségévei hajtják végre a vízi járművek magasabb szintre való felemelését, illetve az onnan való lebocsátását, mégpedig úgy, hogy szivatytyúzás6al emelik, illetve csökkentik az egyes kamrák vízszintjét. A Krasznojárszki Vízierőmű építői egy másik megoldást választottak. A hajókat egy 100 méter hosszú, 20 méter széles önjáró vasbetonmedencébe úsztatják be a Jenyiszej folyó alsóbb szintjén. Ez a sínekre helyezett önjáró medence, amelyet 160 db egyenként 300 lóerős elektromotor hajt, 1 kilométernyi utat tesz meg a lejtős pályán a gát tetejéig, ahol Csikóménes a fennsíkon A Szilvásvárad! Állami Gazdaság lipicai törzstenyészetében világrajött csikókat egy—hároméves koruk között a Bükk-fennsíkon. Gsip. késkúton tartják. A korábbi hetek nedves, kedvezőtlen időjárását követően most mór a behavazott Bükk-fennsíkra hajtották kf a lipicai csikóménest. bor Sándor, süli Ferencnek £s Lengyel Katalinnak Szabolcs Gábor, Barna Antalnak és Móra Ilonának Csaba, Lévai Imre Istvánnak és Stevanov Erzsébetnek Imre István. Horváth Károlynak és Lakihegyi Mártának Orsolya Márta, Zámbó Nándornak és Dudé- Annának Szabolcs. Varga Mihálynak és Miklte Erzsébet Andreának Ágnes Andrea, Oláh Antal Sándornak és Adám Erzsébetnek Antal Quell Péternek és Boldizsár Annának Krisztina, Gonda Illésnek és Bokor Máriának Erika, Muhel Sándornak és VIdácsi Ilona Erzsébetnek Éva, Trepák Istvánnak és Kalapos Rozáliának Ágnes, Acs Józsefnek és Nagy Máriának Szilvia Mariann. Kozma Jánosnak és Túri Teréziának Csaba, Farkas András Györgynek és Makra Máriának Hajnalka. Szanlszló Sándornak és Dudár. Márta Ilonának Róbert Ferenc. Kószó Imrének és Varga Ilonának Zsolt. Orbán Lajosnak és Tóth Erzsébet Máriának Annamária, Berki Ernőnek és Turcsányl Anna Tündének Emese Judit, Fekete Imrének és Hegedűs Piroskának Györgyi, Dobó Imrének és Katona Évának Eva Julianna. Paku Sándornak és Gera Máriának Eva. Dóra József Imrének éa Csányl Gizellának Csaba Árpád, Nagy Antalnak és Laczkó Etelkának Antal, Teleki János Józsefnek és Maros Évának Zsolt, Aradi Ferencnek és Bulik Erzsébet Gizellának Gabriella, Parugl Ferencnek es Vlasics Anikónak Róbert Adám, I-éval Ferenc Józsefnek és Molnár Gizellának Ferenc Attila, FELfCE CHILflNTl Giuliano, a bandita 29. Amikor a húz ura rájött, hogy miről van szó, dolgozószobájába vezette a két banditát, pénzt, ékszereket, meg egy font sterlinges lúdikót vett ki a páncélszekrényből, és felszólította a banditákat, hogy vigyenek el mindent, amit akarnak. — Köszönjük, kegyelmes uram, de mi nem akarunk semmit, nem vagyunk felhatalmazva semmire. Csak a vendégszeretetét akarjuk igénybe venni — mondta az egyik. Más magyarázatot nem adtak. Kértek egy tábori ágyat meg egy kis vizet; Giuliano két embere némán és ijesztő hideg-fegyelmezetten engedelmeskedett a főnök parancsainak. Megkérték a kormány főtanácsost: hadd kutassák át az egész házat; minden szobát gondosan átvizsgáltak, Aztán egyikük lefeküdt» tábori ágyra- amelyet a bankelnök cselédsége készített ki az előszobába, a másik bandita pedig célzásra emelt géppisztolyával elhelyezkedett a folyosón, ahol minden ajtót szemmel tarthatott. Azon az éjszakán senki se tudott aludni, csak a két bandita, akik háromóránként váltották egymást. Reggel a kormányfőtanácsos megkérdezte: most mit akarnak? — Mi semmit se tudunk — hangzott a válasz. — A mi szolgálatunk holnap éjfélkor lejár. — És aztán? Semmi válasz. Az elkeseredett és rémült bankár hiába kért-követeit kétségbeesetten magyarázatot. ök nem tudrak semmit. Csak azt, hogy holnap éjfélkor vérfürdő lesz itt — ha csak ellenparancs nem érkezik. Így mondták. Ha nem jön ellenparancs, akkor az egész családot kiirtják. Egyébként, mondták, a kormányfőtanácsos elmehet hivatalába, az élet éppúgy megy tovább, mint máskor, mint más nappalokon és éjszakákon. Giuliano megtette az első lépést. Kihallgatást kért a monrealei püspöktől, akit jól ismert. És a püspöknek elmondta tervét: igen, néhány százmilliót akar kapni az állami banktól, aztán eltűnik, családjának itt hagy egy tésztagyárat; a tömérdek pénzre azért van szüksége, mert valahol le akar telepedni, Dél-Amerikában, vagy Észak-Amerikában akar „becsületes" munkát végezni. Egyszóval: tőkét akart. Elmagyarázta, hogy a bankelnök házát már ellenőrzés alatt tartja, és a kormányfőtanácsosnak két nap áll rendelkezésére, hogy kifizesse a pénzt. Ellenkező esetben, vérfürdőt rendez. A püspök kért, könyörgött, tanácsokat osztogatott és ítélkezett, Giuliano azonban rá se hederített. így hát, amikor a kormányfőtanácsos reggel beért hivatalába, ott találta a főpapot. Hogyan vonhatna el egy állami bank elnöke ekkora összeget a napi üzletmenetbői? És különben is, nyilván nem javasolhatja a kormánynak, hogy tárgyaljon Giulianóval, hajoljon meg a gonosztevő akarata előtt. Kinos találkozások, titkos megbeszélések és tanácskozások naoja volt ez. Csak késő este ajánlotta föl „valaki" a közbenjárását. Regi gengszter volt, sok év és sok bűn nyomta a vállát, nemrég tért haza Bronxból. Persze, nem a maga kezdeményezésére lépett működésbe, nem is saját tervét akarta végrehajtani. Csak eszköz volt Crozza Black, az amerikai maffia titokzatos vezérének kezében. Magától értetődik: amikor ilyen ügyben tárgyal valaki, akkor rendelkeznie kell bizonyos erőkkel, azaz pisztolyokkal, bérgyilkosokkal. És a vén rókának voltak ilyen erői. Ha nyíltan kellett volna összecsapnia Giulianóval, akkor valószínűleg a rövidebbet húzza: óm volt őneki pártfogója, sőt Crozza Black „biztosította" is. A sokat próbált gengszter átvett a kormónyfőtanácsostól némi pénzt, korántse anynyit persze, amennyit Giuliano kért, körülbelül a tizedét, aztán maga ment vele a monteleprei bandavezérhez, a püspök villájába, amely ebben az évszakban üresen állt. És itt, ezen a találkozáson ismerte meg Giuliano Crozza Black tervét. A pénz, amelyet a hétpróbás gengszter átadott neki, elég volt arra, hogy alapítson egy malmot, tésztagyárral, egy kis vidéki üzemet. (Folytatjuk.)