Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-05 / 4. szám

VASÁRNAP, 1975. JANUÁR 1 Az Országos Anvag- és Árhivatal közleménye az 1975. január 6-án életbe lépő | fogyasztói árváltozásokról Január 1-én • kormány határozatának megfelelően néhány, a nagymértékű vi­lágpiaci áremelkedéssel leg­inkább érintett ágazatban felemelték a termelői Ara­kat. A termelői áremelést ki­váltó okok miatt szükséges módosítani egyes területeken a fogyasztói árakat is. Erre 1975. január 6-án kerül sor, a termelői áraknál lényege­sen szűkebb körben, és ki­sebb mértékben. Az állami költségvetés azoknál a fogyasztói cikkek­nél. amelyeket a lakosság széles rétegei rendszeresen vásárolnak, vagy amelyeknek például a háztartási munka megkönnyítésében számottevő szerepük van, illetve a gyer­mekcikkeknél és a 'okosság szerényebb Jövedelmű réte­gei által keresett olcsóbb áruknál a termelői árakban bekövetkezett emelkedést túl­nyomó részben közömbösíti. Egyes cikkcsoportokban sz árak részben emelkednek, részben csökkennek. Ez a helyzet például a ruházati cikkeknél, ahol az árnöveke­dések és -csökkentések ösz­szessé""kben kiegyenlítik egymást. Az e"ves területeken a |e­leotősebb árváltozások a kö­vetkezők: A kohászati termékek kö­rében a heneere't és húzott termékek (különféle lemezek, huzalok, szalagok, csövek) ára átlagosan kb. 10 száza­lékkal emelkedik. A vas- és műarakl cikkek kör"l a háztartási villamos höt'szekrények, mosógépek, centrifugák, porszívók, forró­víz-tárolók. motorkerékpá­rok. személygépkocsik, hír­adástechnikai termékek,, zo­máncozott és alumíniumedé­nyek stb. fogyasztói ára vál­tozatlan marad. A sodronvfonatoV. lakatok, evő- és tálalóeszközök, ház­tartási vávöra-közök, motor­kerékpár-alkatrészek ára részben emelkedik, részben csökken. 5—8 százalékkal emelkedik a kéziszerszámok, vízszerel­vények, csaptelepek, épület­vasalások, zárak, szegek, ál­talános, szeráruk, valamint átlagosan 21 százalékkal a mezőgazdasági sze-számok éra. A fílróösToba-'e'szerolé­si cikkek közöl a fürdőkád ára 12 százalékkal emelke­dik. A tüzelőberendezéseknél általában 2—6 százalékos az árnövekedés. A kerékpárok ára 5 százalékkal, az alkatré­szeké 3 százalékkal drágul. Egyes elektromos háztartási kisgépek áremelkedése átla­gosan 5 százalék. A száraz­elemek ára kb. 40 százalék­kal emelkedik. A vegyipari termékek kö­zül a mosó- és mosogató­szerek, a szappanok, a fog­krém és a csecsemőápolási cikkek fogyasztói ára nem emelkedik. A világító petró­leum ára viszont a jelenlegi 4 forintról 6,20 forintra növek­szik. Emelkedik egyes ház­tartási tisztítószerek fogyasz­tói ára is. más tisztítószerek­nél (egyes bútorfényező, sző­nyegtisztító szerek) az árak csökkennek. A kozmetikai cikkek közül az arc-, ajak-, hajápoló és borotvólkozószerek ára 8 százalékkal, a kéz- és láb­ápoló szereké 15 százalékkal, a borotvakrémeké 23 izáza­lékkal. a kölniké, parfőmöké 31 százalékkal emelkedik. A gumiipari termékek kö­rében egyaránt lesznek ár­csökkenések és áremelkedé­sek. !gy a.kerékpárköpenyek ára 11 százalékkal csökken, mlg a személygépkocsi ab­roncsköpenyek ára 12 szá­zalékkal. a motorkerékpár­köpenyeké 16 száza'ékkal, a motorkerékpár-tömlők ára 18 százalékkal növekszik. A műanyagipari termé­keknél Is lesznek áremc'ke­dések és árcsökkenések. Az árváltozások átlagos mértéke a közhasznú háztartási mű­anvagclkkeknél plusz t szá­zalék, az építési célú mű­anyainknál pedig plusz 5 százalék. A fotócikkek közül a fii­nak ára 12 százaikkal a foionnírokó r»dlg 36 száza­lékkal növekszik. A bútorok fogyasztó) ára át'a"osnn 3,2 százalékkal emelkedik. A fényezett és a festett bútorok fogyasztói ár­szintemelkedése 0,5—0,6 szá­zalékos lesz, a kárpitozott bútoroké pe 'lg átlagosan 7,0 —7,5 százalék. A konyhabú­torok átlagos áremelkedése nem éri el az 1 százalékot. A kizárólag fából készült gyer­mekbútorok (gyermekjáróka, festett és színes gyermek­ágy, apróbútorok, gyermek­szekrény és szekrényfalak) fogyasztói ára nem emelke­dik. Drágulnak viszont a kár­pitozott gyermekbútorok. A ruházati termékek ár­színvonala összességében kis­mértékben csökken. Az ár­változásra általában az jel­lemző, hogy a hagyományos anyagok (tiszta gyapjú, tiszta pamut, valódi bőr) felhasz­nálásával készült termékek fogyasztói ára emelkedik, míg a kizárólag vagy túlnyo­mórészt műanyagokból, szin­tetikus anyagokból készülte­ké csökken. A bőr felsőrésszel és bőr­ta'ppal készült férfi- és női cipők ára emelkedik. A nem bőrtalpú cipők csoportjában kisebb mértékű áremelkedés illetve árcsökkenés lesz. A gyermek bőrcipők ára általá­ban nem emelkedik; a bébi­cipők, valamint az úgyneve­zett „stabilizált" áras gyer­mekcipők ára változatlan. A méteráruk közül a tiszta pamutból készült szövetek éra átlagosan 3 százalékkal emelkedik, a szintetikus szál­lal kevert pamutszöveteknél hasonló nagyságrendű az ár­csökkenés. A tiszta gyapjú felhasználásával előállítót! szövetek ára mintegy IC százalékkal emelkedik, a gyapjú-szintetikusszál keve­résű szövetek ára — a keve­rési aránytól függően — 3—4 száza'ékkal nő. A műszál fel­használásával e'őállítotl gyaojútípusú szövetek ár? mintegy 10 százalékkal csök ken. A szón vécéknél átlagban 15 százalékos az áremelke­dés. A konfekcionált á"vneműk árszínvonala vá'tozatlan ma­rad. A gyapjútakarók ára 24 százalékkal, a sztntettkux keverésieké 5 százalékkal, P mü«rál típusúaké 10—12 szá zo'ékkal, a ranlanoké neöta ?o—24 százalékkal emelke dik. A kon'e'minná't fe'sőrohá za'l t»ttnök°k árvá'tozá«n r méter*nikh«n bekővg*kez»tt áreme1kedó.»k»t és árcsök kenéseket követi. Csőkken a szintetikus anyagból készült fe'nőtt é' pyerm«k felső kötöttáru'' ára. A kór1n'f»vanlMhó' kö tött fe's'r-Mzati t—méVe' éra em-'ked'k. A 'és"* Hs­STÖv'hőI ké«"»ft1, •*-*'ö»tönvők in—?1 száza lékkai lesznek mfz a fiwt>4ó-eTi«t«.*iittT. s-ittböl Irór.T.Wt S-öve'*"" n­éreme'keB** '—*0 sróra'Z'­A "vermek 'ési^s-övet ftiiö nyök ára vá'tozatlan mars" A Mri-nee. hnrisnvana''­nem vá'tez'k. A «*'n*»*ík" *-ál»vM kés-'"" 'e'-őtt é' pvormek y^'mllrná) szózalék közötti árcsőkkrné­lesz. Számottevően, át'agosnr mintegy 10 százalékkal csök­ken a rfivi * - 'termékek ár színvonala. (MTI). „De nehéz az iskolatáska J» Míg az általános iskolások, a gimnazisták téli vakáció, jukat élvezik, az egyetemis­ták és a főiskolások számá­ra elérkezett a vizsgák idő­szaka. Félévenként ismétlő­dő, mégis berzenkedve foga­dott periódus a nagydiákok életében. So'rak szerint af­félo ostromállapot: az agy, az idegek, a t?st ostroma; áldozatokkal és lemondással iár. Ki könnyebben, ki ne­hezebben vészeli át. A kül­lő szemlélőnek is azonnal izemet szúr: valami nincs rendben. Alig látni egyete­mistát a szórakozóhelyeken, megszokott székeik a mozik­ban üresek, viszont feltű­nően sokan jönnek-mennek a könyvtár? k környékén. M'nthn a vonatokat is meg­szállták volna, hol el-, hol visszautaznák. Közös ismer­tet 5iegyük: időnként ünnep­lővel cserélik fel a farmert, s az agvonlaoozoft, több színnel te'efirkált jegyzete­ket le nem tennék a kezük­ből. A JATE va, ez alatt a néhány pere elsőéves alatt, aligha sikerűi bármit német— is megjegyezni. Talajjavítás Őrségben Jubileumi mérleg készült az örségi Vízrendezési éa Talajvédelmi Társulatnál, amely tiz évvel ezetatt, 1864. végén alakult meg Vas me­gyében az őrségi k-milex talajjavítási pragram végre­hajtására. A társulat a kö­tött, agyagos, savanyú, rossz termőtalajú tájegységen ed­dig több aoint 150 millió to­rint értékű talajjavítás!, víz­rendezési munkát végzett A nagyszabású munkák során többek között mint­egy kétmillió köbméte földet mozgattak meg, 634 kilomé­ternyi vizlevezet Vcsatom t építettek, több mint m isiéi millió méter alagcsövet fek­tettek le, ezer műtárgyat — hidat, átereszt stb. létesítet­tek, (MTI) Kilenc után Csak dicsérni tudom a Volán határozottságát. Ügy döntött, teljes tekintélyével az orvosok mellé áll. A ví­rus legújabb inváziója ele­jén azt ajánlották a dok­torok, menjünk sokat a friss levegőre. A javaslat­ból okos ember első szóra láthatta, vannak megátal­kodott lelkek, akik nem lépnek ki a meleg szobából, ha nem muszáj. Nem men­nek? Na várjanak csak! Maradhatnak karácsonykor, maradhatnak újévkor, de ha eljön a bérletváltások szép ideje, majd kimennek akkor. És aki egyszer ki­lép, az kinn is marad. Nem mondom, hogyhosz­szú sor kanyarog a pénztár ablaka elótt, mert olyan egyenes, mintha léniával húzták volna meg a vona­lát, és olyan hosszú, hogy ide a hosszú lénia is rövid lenne. Napok óta hosszú a sor, ezért a rátartibbak csak odanéznek, és mennek tovább: holnap is nap lesz. Balga ember, aki így tesz, mert a napok múlnak, és a sorok nőnek. Tegnap is mi történt? Ki van írva a pa­pírosra, hogy bérletet csak kilenctől árulnak, és volt, aki fél kilenckor már sorba állt Sor persze csak úgy van, ha nem egy ilyen em­ber akad. Ha kell neki a friss levegő, hadd álljon. Nagy csel volt a játék­ban, mert csaléteknek egy fekete hajú legényember ült az üveg mögött. Szlpó­kázó náthás népek, meg íá­1ós lábú öregek mind azt hitték, majd csak megszáll­ja a jóindulat, és félrehúz­za a kisablakot. Nem húzta félre, Inkább a függönyt húzta el, elvégre nem kira­kat a buszok pénztára, hogy abba minden sorbanálló beleskelődjön. Ennek a fia­talembernek én dupla fize­tést adnék. Ok nélkül szid­ták. ö csak melegítette e széket a pénztáros alá. és nagyon udvarias volt. azon­nal átadta a helvét, amikor amaz megérkezett. Na, mondom, örült a sok ember, hogy bérlethez ju­tott tegnap, de egyik se örült, hogy friss levegőn lehet. Es az a hosszú sor. sehogy se tudta megérteni, miért kilenckor kezdik a pénztárak előtti túlnépese­dés idején a bér'etet árulni. Mondanám nekik a lemezt, hogy munkaerő-problémák, meg ez, meg az, de elkez­denek számolni: ha csak száz ember áll fél órát a jegyért, az kereken 50 óra. Több mint egy embernek egész heti munkaideje. Ez a számítás tehát nem visz jóra Én megértem a Volán embereit. Még nem találták meg a módját anríak, ho­gyan lehetne elhúzni a kis­ablakot kilenc óra előtt, de kutatják. Annak ls örülök, ha szót értenek az orvosok­kal, azt ajánlanám, tartsa­nak össze továbbra is. Cit­romos. forró teát ls adja­nak annak a sok göthös embernek ott a sorban, mert az is jót tesz. És leg­alább egyszer álljon be a sor végére, aki nem tud dönteni. Mire a közepére ér, fölkiálthat: Heuréka, megvan! Ha egyedül még­sem boldogulna, sok okos ember áll a sorban, mind a száz segít neki. Horváth Dezső orosz szakosai tízen vannak egy csoportban, egytől egyig lá­nyok. Lakóhelyükből szinte feltérképezhetnénk az orszá­got: Budapest, Miskolc, Jászberény, Szombathely, Pécs, Zalaegerszeg, Bony­hád, Az ünnepekre mindnyá­jan hazautaztak, de bár. mennyire ls szerették volna, a karácsony már nem volt olyan, mint régen. P. K. sze­rint : „Túlságosan beárnyé­kolta a közelgő vizsga". Az ünnepek után estek át a tűz­keresztségen, logikából kol­lokváltak. Nem sokat lazíthattak, pár nap ulán, most ismét itt iz­galunak az egyetem folyosó­ján", ír. üérczlk Árpád do­cens ajtaja előtt. D. A. háromszor felvételi­zett, mire sikerült bejutnia. Mégis, most mintha szíve­sebben lenne máshol, nem is tagadja, a német iroda­lomtörténettől nagyon fél. — Nem vagyok különö­sebben izgulós — mondja N. M. —, de mir két órája vá­rakozom. Egyre többször eszembe jutnak a rettegett tételek, óhatatlanul arra gon­dolok, amit nem tudok ki­fogástalanul. Már megálla­podtunk, hogy a jó vizsgá­hoz nemcsak alapos tudás, hanem szerencse is kell. — Szerencse, de a kabala sem árt! — folytatja P. K. —, valamiben bízni kell. Egy-egy vizsgára mindent megtanulni lehetetlen. Ügy lá's lk, nem 6 az cgyet'en, akinél még fehér foltok vannak az anvagban. Szinte kivétel nélkül láza­san lapozzák a jegyzetüket. Sz. K. megadóan Ismeri el: — Ha mir nem ls hasz­nál, de megnyugtat. Kapkod­Pár lé­péssel arrébb _ négyen dugják össze a fejüket, ők nem a könyvekből akarnak erőt gyűjteni. A vizsgázta­tókról, s a néhány híresen ügyes, talpraesett diákokról keringi legendákat idézik (el. Már réges-rég kikérdez­ték az idősebbeket, a ne­gyed-, ötödéves tapasztalt vizsgázókat, melyik tanárnak mi a módszere, mi a vessző­paripája? — Elkezdődött már, van bent valaki? — kipirult ar­cú, mosolygós lány érkezik, évfolyamtársuk. Látszik raj­ta, hogy jól vizsgázott. Bár nemrég még ő ls sápadtan szorongatta az indexét, most biztatja a többieket. Körül­állják, kérdezgetik, neveté­sét is átveszik. Figyelmeztető sziszegés; megérkezett a félve várt ta­nár úr. S milyen könnyedén tudja kérdezni: „Ki lesz az első?" TÖBB MINT 5 EZREN Idén is több mint 5 ezer diák vizsgázik Szeged egye­temein és főiskoláin. Ber­gendiékkel együtt mondják: „De nehéz az iskolatáska", azaz a tanulás Hiszen szá­mokkal is nehéz kifejezni, mennyi könyvet, hánv Jegv­ze'et kell vég'go'vasniuk, megjegyezniük a leendő dip­lomásoknak. Irdatlan nagy és súlyos • képzele'beli Iskolatáska,, me'yben mindezt magukkal cipelik. Ladányi Zsuzsa Támogatás a védett népi épületek tulajdonosainak Az országban alig több mint ezer műemlékileg vé­dett népi épületet tartanak nyilván, s ennek több mint fele magántulajdonban van. Az épületek fenntartáséhoz, felújításához 1971 óta az Országos Műemléki Fel­ügyelőség átalányként vissza nem térí'endő támogatásban részesíthette a magántulaj­donban álló műamlá'rileg ; védett népi éoülotek tutaján, nosát. Az építésügyi és vá­rosfejlesztési minisz'er most módosította az 1971. évi jog­szabályt, nagyobb anyagi tá­mogatására adott lehetősé *et. így a népi műemléképületnél háromezer helyett négyeze"­ötezer, a műtmlé'.U jelle ű épületnél kétezer helyett háromezer-négyezer, a vá­_ ros. illetve íaluképjelentő­ségű épüle'nél pedig ezer helyett kéte -er-háromezer forint lehet az éves fenn­tartási átalány, amit az épü­let rendeltetésének, éréké, nek, nagyságának, fenntar­tási költségeinek. továbbá a tulajdonos szociá'is. jö­vedelmi és vagyoni helyze­tének fieyelembe vételével határoznak meg. A most mesje'ent m'do. sító rendelkezés intézkedett antal ls. hogy nagyobb fel­újításkor eseti támogatást kanjanak a ma "ánt"laj "ion­ban álló. műemlékileg vé­dett épületek gazdái pénz­ben vagy sajátos — nád, zsindely stb; — épít'anvag­ban. Ennek értéke el'rheti a 30 ezer forintot is. Az u'a­sítás január 1-én lépett ha. tályba. „ 1

Next

/
Thumbnails
Contents