Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

4 SZOMBAT, ím. JANUÁR t Népgazdasági tervezés társadalmi tervezés Irta: dr. Het+nyi István, az Országos Tervhivatal államtitkára A népgazdasági tervezés ífcndszorr és alapvető vonásai a több mint negyedszáza, dos tervgazdálkodásunk során a fejlődésnek olyan színvonalát érte el, hogy ezt 1972ben a népgazdasági tervezésről szóló törvényben lehetett rögzíteni. A tervezés természetesen továbbra is élő, a társadalommal, gazdasággal és állammal együtt fejlődő intézmény, amely csak akkor lelelhet meg a vele szemben támasztott követelményeknek. ha maga Is fejlődik, tükrözi a társadalomban végbemenő változást. E fejlődés egyik jele. hogy fokozott hangsúlyt kap a népgazdasági tervezés folyamatában m gazdaságfejlesztés társadalmi hatásainak feltárása és figyelembevétele. Ebben az Igényben az a felismerés jut kifejezésre, hogy a gazdasági döntések minden esetben széles körű társadalmi folyamatokat indítanak meg, amelyekkel a tervezésnek számolnia kell. módszereit vizsgálatait tehát úgy kell fejlesztenie, hogy e hatásokat széles körűen és megbízhatóim feltárja. Oj körülmény-e a társadalmi aspektus figyelembevétele « népgazdasági tervezésben? Mint másutt. Itt Is az a helyzet, hogy az új Igény megfogalmazása nem feltétlenül elvi változást vagy teljesen új követelményt jelöl meg, hanem azt fejezi kl, hogy az Igényt nagyobb súlylyal vagy minőségileg másként kell kezelnünk, mint korábban. (TI Az a követelmény ugyanis, hogy a népgazdasági tervezés politikai, társadalmi célokat szolgáljon nem új, hanem a politika és a gazdaság viszonyának marxista értékelésén alapszik. Ezt 0 viszonyt jellemzi tömören az a lenini megállapítás ls, hogy a terv a párt második programja, tehát a párt programja alapvető politikai célkitűzéseinek szolgálatában ha. tározza meg a gazdaság fejlődését A politika elsődlegessége nem kárhoztatja passzivitásra a gazdasági ter. vezést, hiszen éppen a tervezés a felelős azért, hogy mennyire tud saját eszközeivel hozzájárulni a politikai célok helyes konkretizálásához. A társadalmi fejlődésre vonatkozó döntések és a népgazdasági tervezés kapcsolata fejlődik a társadalmi feladatok jellegétől és a népgazdasági tervezés fejlettségétől függően. Szükséges, hogy ez a kapcsolat egyre gazdagabbá, sokoldalúbbá váljon. A szocialista tervgazdálkodás kezdetén ugyanis n politikai célok mindenekelőtt n hatalmi és tulajdonviszonyok megváltoztatására Irányultak. Az államosítás, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szocialista elosztás érvényre juttatása, egyben óriási gazdasági lépések ls, de megvalósításuk alapjában nem a gazdaságfejlesztéstől, hanem általános politikai feltételektói függött. A tervezés feladata mindenekelőtt abban állt, hogy ezeket a gazdaságfejlesztés útján megerősítse, alátámassza. jelentkező gazdasági feladat megoldásától függ. E társadalmi követelmények jelen, tós része a dolgozók munkáét életkörülményeihez kapcsolódik, de nem egyszerűen a jólét fokozását követeli meg, hanem a szocialista társadalom alapelveinek teljesebb érvényesítését Mindenekelőtt arról van sző, hogy hatékonyabban kell megoldani, hogy a családi körülményekből és a települések eltérő színvonalából adódó különbségek ne jelentsenek tartós és leküzdhetetlen akadályt a társadalom tagjai, elsősorban a felnövekvő generációk „egyenlő esélyeire" a pályaválasztásban, és tehetségüknek és szorgalmuknak megfelelő érvényesülésében. Ez mindenekelőtt az. oktatás és szakképzés fejlesztése terén határozza meg a feladatokat A teljes foglalkoztatottság további biztosításával, az öregek és munkaképtelenek eltartásához nyújtott társadalmi hozzájárulás és az egész, ségügyi-szociál is ellátás fejlesztésével tovább kell erősíteni hazánkban a létbiztonságot Célunk az, hogy a jövedelmek átlagos nagyságának viszonylagos kiegyenlítettségét fenntartva a munkából származó jövedelmek teljesítményektől függő differenciálása segítse elő a munka hatékonyságának gyorsabb növekedését; a nem kereső csa. ládtagok eltartásához nyújtott társadalmi hozzájárulás emelésével viszont csökkenjenek a különbségek az egy főre jutó családi jövedelmekben. Azt akarjuk, hogy a településfejlesztés és a tervszerű urbanizáció segítse elő, hogy a népesség életkörülményeiben és ezen keresztül képességeik kibontakoztatásában és érvényesítésében fokozatos további közeledés következzék be az ország nagyobb térségei és eltérő településcsoportjai szerint. vényesitését kizárólag az életszínvonal kérdésének tekinteni. A tervezés alapkérdése a tudomány, műszaki fejlődés és termelés tervezése — amelyben a legfőbb tényező, termelőerő maga az ember. Ezért a tervezés alapfeladata, hogy a műszaki-tudományos forradalom új követelményeihez Igazítva alakítsa ki a képességek fejlesztésének legcélszerűbb formáit (pl az oktatás és továbbkép. zés feladatait), és a terv alátámasztásaként irányozza elő a megszerzett képességek optimális kifejtését elősegítő szervezési, vezetési formákat, a munka szerinti elosztást erősítő intézkedéseket, mint pl. a bérrendszer fejlesztését. Ahhoz, hogy a tervezés kielégítse e követelményeket új irányokban kell fejleszteni a tervezés módszereit. Mindenekelőtt erősítenie kell a szocialista társndalomtudo. mányofcknl való kapcsolatait A tervezés egyre nagyobb Igénnyel lép fel pl. a szociológia, a társadalom-statisztika, a település-tudomány iránt További újszerű feladat hogy a társadalmat alkotó osztályok mellett fokozott flgvelmet fordítsunk arra ls, hegy a gazdasági folyamatok milyen hatást gyakorolnak a lakosság egyes rétegeinek helyzetére. Tervezett intézkedéseink hatását külön. külön kell vizsgálni, például a dolgozók és a nyugdíjasok, a városi ós a falusi családok, a kis és a nagycsaládosokra nézve. Ily módon a gazdasági tervezés szervesen összekapcsolódik a népesedéspolitikával, a településfejlesztéssel stb. Növekvő hangsúlyt kap a tervezésben a területi tervezés. A racionálisan értelmezett teljes foglalkoztatás egyre inkább azt jelenti, hogy nem Csupán az elmaradottabb területek termelőerőinek fejlesztése a feladat, hanem minden terület adottságainak megfelelő szelektív fejlesztésével foglalkozunk. Így például egyes vidékek iparosításával egyenrangú feladattá válik a budapesti Ipar szelektív fejlesztése, egyes vonatkozásokban viszszafejlesztése. Vagy bizonyos körzetekben nagyobb erőfeszítések válhatnak szükségessé a mezőgazdaság fej. lesztáse érdekében. IAI A „társadalmi tervezés" ugyanakkor nem jelentheti azt, hogy a népgazdasági tervezés felöleli a társadalompolitikai Intézkedések egészét, vagy még kevésbé a politikai célok tervezését. A politikai célok megállapítása nem a népgazdasági tervezés feladatkörébe tartozik. Kötelessége viszont azoknak a gazdasági folyamatoknak a feltárása, valamint a gazdasági fejlődés lehetséges társadalmi feltételeinek és követelményeinek .megjelölése, amelyek segítik a hosszú távú politikai célok kijelölését, illetve olyan gazdasági fejlődés tervezése, amely számol e célok megvalósításának gazdasági hatásával, követelményeivel. Hiba lenne azonban u társadalmi követelmények érTanulmányút és kirándulás A Magyar Elektrotechnikai Egyesület megyei csoportja nyugat-magyarországi tanulmányutat szervez május 8. és 11-e között. Az autóbuszkirándulás egyik csoportja Makóról, a másik Hódmezővásárhelyről indul, majd Szeged érintésével Baján, illetve Kecskeméten keresztül érkezik Pétre. A nitrogénművek megtekintése után Veszprémen, Győrön keresztül az út első szálláshelye Sopron. Másnap a Pamutnyomóipari Vállalat és a sörgyár meglátogatásával és városnézéssel folytatódik a program. A harmadik nap városa Kőszeg, május 11-én délután pedig Szombathelyen és Veszprémen keresztül érkeznek vissza a csoportok. Az egyesületi tagok részvételi díja 410 forint, más érdeklődőknek 590 forint, mely az útiköltséget, az Idegenvezetés, a három szállás és három közös vacsora díját foglalja magába. A kirándulásra január 17-ig lehet jelentkezni az üzemi összekötőknél, a részvételi díj befizetésével. Meteorológiai kislexikon U iÉ|3rasjelenlé»k szakkifejezései Az időjárásjelentésekben gyakrhn hallhatunk ilyen kifejezéseket: alacsonynyomású légköri kéoződmény, magasnyomású légköri képződmény, mérsékeltövi ciklon, anticiklon, magasnyomású gerinc, hidegbetörés, ldőjárá. sí front, óceáni léghullámok. légtömegek. Ezek a szakkifejezések, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az időjárásjelentésben közölt helyzetkép tömören és tárgyilagosan leírható legyen, sokak számára talán nem eléggé világosak, esetleg szakmai tolvajnyelvnek tűnnek, vagy talán téves elképzelések kötődnek hozzájuk, jóllehet napjainkban már e fogalmak mindegyike szerepei a középiskolai tananyagban Is a földrajzoktatát keretében. Ügy véljük, ennek ellenére hasznos lehet, ha lényegüket röviden megvilágítjuk. Az időjárásváltozások túlnyomó része azzal áll összefüggésben, hogy légkörünkben különböző hőmérsékletű, nedvességű és szennyezettsé. gű, több tízezer négyzetkilométer kiterjedésű és néhány ezer méter vastagságú „légtestek". úgynevezett léptö. truegek találhatók, amelvek állandó mozgásban, vándorlásban vannak. A különböző légtömegek Jellemző fizikai tulajdonságukat ott ve. szik föl, ahol hosszabb ideig tartózkodnak. Egy-egy légtömegen beiül az Időjárási viszonyok nagy területeken Is hasonlóan alakulnak, s ha egy hely fölé másik légtömeg érkezik, az Időjárás Jellege élesen megváltozik. Európa középső területeinek viszonylatában négy fő légtömegfajtát különböztethetünk meg. Ezek az ÉszakiJeges-tenger medencéjéből származó hideg, száraz, rend. kívül tiszta sarkvidéki lég. tömegek, az Atlanti-óceán középső területeiről érkező nedves, tiszta, nyáron hűvös, télen enyhébb óceáni légtömegek, a Szovjetunió euró.pai területének közepes földrajzi szélességű övezetéből vagy Szibériából hozzánk áramló száraz, szennyezettebb, télen nagyon hideg, nyáron meleg szárazföldi légtömegek, s végül az Atlanti-óceán délebbi övezeteiből, vagy Észak-Afrikából és Arábiából ide jutó, »z év minden szakában meleg, ned. ves, általában porral erósebben szennyezett szubtrópusi légtömegek. Mint említettük, a légtömegek hol egészen lassú, hol meg gyorsabb mozgást végeznek, s egy adott terület fölött hol az egyik, hol a másik légtömeg tartózkodik hosszabb-rövidebb ideig. Ha egy hely fölött légtömegcsere zajlik le. az időjárás egészen rövid idő alatt gyöke, resen megváltozik. Ezek a nagyarányú és látványos Idő. Járúsváltozások tehát a különböző légtömegek mozgásához kapcsolódnak, s a légtömegek mozgásának fő oka a légnyomás egyenlőtlen eloszlásából származó erő. A különböző sajátosságú légtömegeket meglehetősen éles határzóna, az úgynevezett Időjárási front vélas/.t ja el egymástól. Az Időjárási frontra tehát az Időjárás: elemek éles változása jellemző. Ha például nyáron egy fölöttünk tartózkodott szubtrópusi légtömeget a követő óceáni légtömegtől elválasz. tó időjárási front halad át. a hőmérséklet 1—2 óra leforgása alatt nem ritkán 15 —20 fokot ls eshet, s az előzőleg nyomasztó fülledtséget előidéző légnedvesség a felére csökkenhet. r. Gy. Talajtérkép A történelemben első alkalommal készítették el bolygónk különböző talajfé. leségcinek nemzetközi térképét. Azokban a munkálatok, ban, amelyek az Idén nyáron Moszkvában megtartott 10. nemzetközi pedol^glai kongresszus keretein belül folytak. 68 ország mintegy háromezer szakembere vett részt. A talajtérkép lehetővé teszi a talajkarbantartási és a meliorációs módszerek pontosabb kidolgozását, a talaj, készletek pontos fölmérését és potenciális lehetőségeket biztosít a mezőgazdaság fejlesztése számára. FELICE CHILIM TV Giuliano, a bandita (El Ma a társadalompolitika feladatú nem a hatalmi viszonyok megváltoztatása, hanem a szocialista rendszer, a szocialista termelési viszonyok további kibontakoztatása. a szocialista társadalmi egység megerősítése és a termelőerők folyamatos fejlesztésének politikai megalapozása. Egy sor tarsadalml követelmény megvalósítása ma O, népgazdasági tervezésben 18. — A fia továbbra is öldösi a csendőrüket — mondta —, ártatlanok vérét ontja az országutakon. Maria Lombardo, a fia érdekében kérem, hozzon össze vele. Az altiszt természetcsen azt a tervet forgatta fejében, hogy elfogja Ciullanót. Evekkel később, Viterbóban. a Glullano-banda élve maradt tagjai ellen folyó perben Calandra főtörzsőrmester elmondta, hogy élve akarta elkapni Glulianót. A bandita anyja meghallgatta, majd azt motyogta, hogy semmit se tud a fiáról, fogalma sincs, hol van. és hogyan lehetne elérni. Pedig u monteleprei csendőrük is tudták, hogy már hosszabb Ideje Cipplben székel a banda vezérkara. Ezekben a napokban motorizált katonai különítmények járták a vidéket, aknavetőkkel, géppuskákkal felszerelve, még gépágyújuk is volt. Ez is a titkok közé tartozik: a katonai parancsnokságok tudták, hogy Giuliano csapatkapitányaival, Plsciottával, Passatempóval, Manninóval, Terranovával, Ferrerivel, Candelával, meg a többiekkel Cipplben tartózkodik? És ha tudták, mért nem támadták meg? Vereségtől féltek, vngy inkább Crozza Black keze volt a dologban? Amikor a csendőr főtörzsőrmester visszament a laktanyába, rongyos parasztüúcska kereste: — Főtörzs, 6 várja. — Kicsoda? — kérdezte Calandra. A fiúcska azonban már eltűnt. És az altiszt elindult. Amikor kiért a városból, egy ismeretlen csatlakozott hozzá, és rövid járás után a Cippibe vezető magaslathoz vitte. Giuliano és Gaspare Pisciotta a parasztház küszöbén várta; körülöttük .fegyveres banditák Játcsővel fürkészték az országutat és a völgyet. — Miért öldösöd még mindig orvul a csendőröket? Az altiszt tüzelte magát: volt egy terve, nagy fogás lett volna. — Lassan a testtel, főtörzsőrmester, Itt én parancsolok' — Giuliano pökhendien és fennhéjázva beszélt. — Az irodádban hangoskodj, azokkal a szerencsétlenekkel, Itt, mint látod, ezekben a hegyekben, ezen az egész részen — széles mozdulattal körbemutatott a láthatáron — Giuliano az úr. Az altiszt évekkel később (a viterból perben) elmondta, hogy abban a pillanatban, amikor Giuliano befejezte szónoklatát, az országútról teherautó zúgása hallatszott, és a bandita őrszemei leshelyre vonultak- Katonai gépjármű vonult az úton, Monteleprébe vitt egy gyalogos szakaszt. Giuliano messzelátón nézelődött, Pisciotta pedig a főtörzsőrmesterre szegezte géppisztolyát. A teherautó elment a városka felé. A csendőr főtörzsőrmester és Giuliano beszélgetése még egy rövid Ideig folytatódott. Abban állapodtak meg, hogy újra találkoznak. Az altiszt természetesen tájékoztatta fölötteseit arról a tervről, hogy elfogja a banditát. Pár nap múlva azonban parancsot kapott, hogy áthelyezik egy másik városkába, Deliába, és a monteleprei csendőrős parancsnokságát új ember veszi át. Vajon miért? Ez is a titokzatos Crozza Black mindenhatoságának jele? Giuliano ezeknek a nyilvánvaló és nyomasztó jeleknek a láttán, melyek keresztülhúzták számításait, tudtán kívül határoztak a nevében, úgy érezte, hogy nálánál hatalmasabb akarat fogságába került. Május elején azzal válaszolt ezekro g, jelekre, hogy embereivel látványos emberrablást szervezett és hajtott végre Palermo belvárosában. G. V. gyárost fogta el, aki harmincmillió líra váltságdíjat fizetett. De már ennek a műveletnek az Idején új közvetítőkkel tárgyalt Giuliano: nem a megszokott vidéki maffiásokkal, hanem a magasabb politikába keveredett személyiségekkel. Valami készülődött. Crozza Black! Mit akar tőle? Geloso C„ egy fiatal ügyvéd, hűséges monarchista, nagyon tevékenyen ügyködött a választási hadjáratban a király érdekében. Ezekben a napokban — 1946 májusában — különböző pártvezérekkel ismerkedett meg, akik mind beszédeket tartottak, gyakran följártak Rómába. Megismerkedett egy ismert nevű arisztokratával is, egy herceggel, aki meghívta jachtjára, a Gastellammare del Golfo vizeire. Voltak ott azon az éjszakán szép lányok is, a palermói nemzete közi szépségverseny résztvevői. Giuliano meg a herceg is összebarátkozott. Az olasz—amerikai maffia egyik fejese, a legfontosabb monarchista jelölt főkortese biztosította Giulianót a nemzetközi család és az Egyesült Államokban működő maffia nagyfőnökének pártfogásáról. Ez a nagyfőnök egyébként gyakran jött át New Yorkból Szicíliába, és hamarosan várható volt a tekintélyes Lucky Luclano érkezése is. Giulianónak tehát — mondták — semmi félnivalója nincs, csak győzelemre kell juttatni a királyt, s akkor eljön a biztos szabadság. Persze, könnyebb lett volna megoldani a banda problémáját, ha Giuliano hajlandó kivándorolni. ö azonban nem akarta elhagyni Szicíliát. Sőt, Gelosóval, a fiatal ügyvéddel, iparvállalatot akart alapítani, egy malmot, tég lagyárral. Ez volt a leghőbb vágya. Mást nem kívánt, csak amnesztiát, kegyelmet, s aztán közönséges gyáros akart lenni. A népszavazásért folyó választási kampany utolsó heteiben Giuliano összes embere — s maga a bandavezér is — azt kérte a pásztoroktól, parasztoktól, hogy szavazzanak a monarchiára. ÍFolytatjuk.)