Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

SZOMBAT, KB JAOT7AK 4 5 Vállalt feladataink szerint A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA 1974 eiső felében két nagy jelentőségű határozatot hozott. Februárban elfogadta a „Felszabadulási beszámoló" cimű, 1974. április 4-től 1975. április 4-ig szóló akcióprogramot, április 11-én pedig döntött o KISZ időszerű feladatairól. A „Felszabadulási beszámoló" elsődleges célja az. hogy ifjúságunk folyamatos munkával, kiemelkedő eredményekkel köszöntse a párt XI. kongresszusát és felszabadulásunk 30. évfordulóját. És mindezt olyan formában, olyan mozgalmi módszerekkel, amelyek szükségessége az áprilisi határozatban került megfogalmazásra. Ez a határozat elsődlegesen a nevelőmunka hatékonyságának, az ifjúság társadalmi aktivitásának oldaláról értékelte az ifjúsági szövetség munkáját, kiemelve azt, hogy a jövő év feladatainak megoldása csak az eddigi eredmények alapján lehetséges, az előrelépés néhány területen viszont elengedhetetlen. Nagyon konkrétan, mindennapi nyelvre lefordítottan fogalmazta meg. hogy mit jelent a KISZ kommunista jellege, melyek a KISZ-taggal szemben támasztott alapvető követelmények, hogy a politikai tartalmat milyen új szervezeti formák segítik megvalósítani. Megfogalmazódott, hogy politikusabb, vonzóbb és rendszeresebb KISZ-életet akarunk megteremteni. A „Felszabadulási beszámoló"-ban kitűzött akcióinkat jó ütemben hajtjuk végre megyénkben. Közel 300 ifjúsági parlament került megrendezésre, és annak ellenére, hogy néhány helyen döcögött a szervezés és kevés volt az érdemi válasz, a parlamentek nagy többsége új, demokratikus, feladatát betöltő fórummá vált. KISZ-alapszervezeteinkben több mint 15 ezer fiatallal váltottunk szót a ma forradalmíságáról, a hazafiságról és az internacionalizmusról. A mai fiatalok hazafiságát bizonyították a lányok és fiúk az őszi rendkívüli betakarítási munkák végzésénél, a nyári építőtáborokban, a munkaverseny-mozgalomban. A hétköznapok internacionalizmusa teremti azt a több mint 500 ezer forintot, amit ebben az évben KISZ-szervezeteink az 1000 fős vietnami szakmunkásképző intézet építésére befizettek. A nyári vezetőképző táborokban, különböző fórumainkon nagyon sok szó hangzott el az áprilisi határozatról. Vitatkoztunk. érveltünk. Sokan aggályoskodtak. sőt, többen megfogalmazták: a felemelt követelmények miatt csökken majd a KISZ taglétszáma. Ma már mérhetjük az eredményeket, s ezek azt mutatják, hogy jó úton járunk. Ez év tavaszától nőtt megyénkben az ifjúsági szövetség aktivitása. És nem azért, mert az eddig is tevékeny fiatalok még többet vállaltak, hanem azért, mert olyan fiatalok kértek és kaptak munkát, akik eddig a tagsági díjuk kifizetésén kívül semmit sem tettek. Ennek az aktivitásnak • egyik eredője: az egyéni vállalások végrehajtása. A HATÁROZAT megjelenésekor tudtuk, s a vitákban, beszélgetésekben elhangzottak megerősítették: a KISZ-munka hatékonyabbá tétele, a fiatalok aktivitásának növelése az egyéni vállalások rendszerének megvalósításán múlik. Pedig a dolog egyszerűnek tűnik: minden KISZ-tag az adott évi akcióprogramhoz kapcsolódva vállalást tesz, és a mozgalmi év végén ennek végrehajtása alapján értékelik munkáját. Ettől függ, hogy továbbra is tagja marad-e a KISZ-nek? Az egyéni vállalásban érvényesülhet a fiatal személyes érdeklődése, egyes területen kiemelkedő képessége, konkrét és folyamatosan értékelhető. A valóság azonban korántsem ilyen egyszerű. Már májusban felmerül, hogy mi legyen hamarabb: akcióprogram, vagy egyéni vállalás? Mit vállalhat a közösség érdekében egy gyermekgondozási segélyen levő kismama? Vállaljanak-e a nyári szünetre feladatot a tanuló fiatalok? KISZ-es vállalásnak számít-e a szocialista brigádban tett vállalás? Vállaljanak-e plusz feladatot a vezetők? Néhol az is gondot okozott, hogy a vállalást a közösség előtt kell megtenni, és a szerepeléshez nem szokott fiatal saját társai előtt is lámpalázas. Ma megyénk KISZ-tagsága 90 százalékának van egyéni vállalása. A tanintézeti KISZ-szervezetekben a vállalások megtételére októberben került sor — ők csak a nyári szünet után kezdtek hozzá a határozat végrehajtásához —, a dolgozó KISZ-szervezetekben sok helyen tartottak részértékelést a város, község felszabadulásának 30. évfordulóján. Az egyéni vállalások legkonkrétabban a termelőmunkához, a társadalmi munkaakciókhoz kötődnek. Szinte mindenki részt vállal az óvodaépítésekből, a város- és községfejlesztési munkákból, az építőtábori feladatokból. A felsőfokú tanintézetek KISZ-tagjai vállalásainak zöme összefügg a közművelődési feladatokkal. A középfokú tanintézetek és a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola KISZ-tagjai közül közel ezren vállaltak úttörő-ifivezetői megbízatást. Munkás- és tanulófiatalok százai vesznek részt a Ifjú Gárdában. A megtett vállalások végrehajtása időarányosan megfelelő, ezt az 1974. évi eredményeink bizinyitják. JOGGAL MONDHATJA bárki, hogy a KISZ eddig is végezte ezeket a munkákat, és hogy a megtett vállalások között biztosan akadnak formálisak, vagy éppen olyanok, amik nem lesznek végrehajtva. A megállapítás csak félig igaz. A minden KISZ-tag számára szóló, konkrétan végezhető és értékelhető feladatokhoz csak az egyéni vállalások megtételével jutunk közelebb. A rendszeres számonkérés csak így valósítható meg. Ennek van állandó serkentő hatása, s ez már érződik ls. A régi akcióinkat csak az egyes KISZ-taghoz szólóan, személyes érdeklődést keltve folytathatjuk sikeresen, és így kezdhetünk újakat is. A vállalások megtétele tavaly történt első ízben, új feladatot jelentett, és nem mindenütt ment zökkenőmentesen. Nagyobb fantáziát, több önállóságot követelt minden fiataltól. A „Felszabadulási beszámoló" és az abból vállalt feladatok végrehajtásának értékelését 1975. tavaszán végzik KISZ-szervezeteink. Nagy felelősséget jelent ez minden ifjúsági közösség számára, hiszen nem csak az elvégzett munka kistrigulázásáról van szó, hanem minden egyes fiatal személyes fejlődésének külön-különi elbírálásáról. Az egyes emberek értékelését is jelenti a mozgalomban. Ez nem lesz könnyű, egyszerű feladat, mert kapcsolódik hozzá az egyéves tagsági igazolványok első ízbeni kiosztása. 1975 TAVASZA szép, Izgalmas és felelősségteljes feladatokat hoz a KISZ számára. Ügy kell ezeket elvégeznünk, hogy ismét igazoljuk a párt és a fiatalok bizalmátBÓDI GYÖRGY, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára. Az eredmény: jó MunkaidS'esokkentés a kereskedelemben Dráma, előadás, közvetítés Furcsa hármas ez. egy dráma színházi előadásának televíziós közvetítése. Schiller: Don Carlosának kecskeméti előadását a televízió sajátos eszközeinek legjavával ültette át képernyőre, bemutatva azt az optimális esetet, amikor a hármas egység minden összetevője önálló művészetként értékelhető, amikor a kettős áttétel — az irodalomból előadóművészet révén, a színházból tömegkommunikációs eszközökkel — önálló sikert is kovácsolhat, és messze meghaladja a reprodukálás szintjét. Ritkaságszámba megy, hogy a közvetítés vezetője és operatőrei művészetük különleges eszközeivel tovább gazdagítják egy nagy sikerű színházi előadás hatáselemeit. Pedig a televíziós adás rendezőjének, a Don Carlos csütörtöki közvetítéseben Málnay Leventének, kevés ideje van a mű, az előadás megismeréséhez. A felvételt csupán egy-két kamerapróba előzi meg, a televíziós átültetés lehetőségei inkább csak a közvetítést vezető gondolataiban fogalmazódhatnak meg. Csányi Árpád puritán, s mégis képzőművészeti értékű színpadképe a képernyőn költészetté vált, az előadást indító díszletképsorok hangulti hatását az utolsó percekig őrizni tudta a vezetőoperatőr, Zádori Ferenc ihletettsége. Szólnunk kell itt egy technikai elemről, amely a korábbi színházi közvetítések többségénél elveszett: a kecskemétiek előadásának meskomoonált. mindig kifejező és jelentést hordozó világításáról. A televízió több ezer wattos reflektorai ezen az előadáson nem mosták el a fény-árnyék hatásokat, az alkotók nem féltek a félsötétben maradi színészi arcoktól sem. Közelre hozni a színész egy szemvillanását, arcizmának egy rezdülését, mindez megszokott előnye a kamerának. Művészetté akkor válik, ha válogatni tud, ha kiemeli a fontosat, s háttérben hagyja a jelentéktelent, ha a szereplők térbeli helyzetét jelképessé emeli. A Don Carlos közvetítésének ez volt a legnagyobb érdeme. Bányán Gábor ertő-elemző bevezetőjében külön is felhívta a nézők figyelmét a rendező, Ruszt József egy színpadi megoldására, az előadást a mai néző szemével látó, megjelenésével, néma reagálásaival kommentáló színházi ügyelő szerepeltetésére. Csak sajnálhatjuk hogy a jelenetváltások teljes színpadot mutató képeiben ez a fontos momentum elsikkadt, R. KMost fél esztendeje, hogy a kereskedelemben megvalósították a 44 órás munkahetet. Természetesen a kereskedelmi dolgozók fizetése nem csökkent, s nem szenvedett hátrányt a vásárló sem. A csökkentett munkaidővel párhuzamosan az volt a cél, hogy a kereskede'emből fokozatosan kiküszöböljék a nehéz fizikai munkát, a cipekedést, és még vonzóbbá tegyék ezt a pályát a fiataloknak. Dr. Csada László, a Csongrád megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetőhelyettese ar_ ról tájékoztatott, hogy sikerrel honosodott meg a kereskedelemben dolgozók munkaidejének heti 44 órára rövidítése Szegeden és Csongrád megyében; a kisés nagykereskedelmi vállalatok körültekintően éltek a lehetőséggel. * Csongrád megyében a boltok, üzletek, áruházak száma 1846. A kereskedelemben dolgozók létszáma 13 ezer. Közvetlenül a lakossággal 8 ezer 500 kereskedő van kapcsolatban, elsősorban tehát a csökkentett munkaidő leginkább ezt a dolgo-6. réteget érintette. Az ÁFOR adottságainál fogva csak szeptemberben tért át a 44 órás munkahétre, a pincegazdaság egvetlen szegedlés hódmezővásárhelyi üzletében nem tértek át a csökkentett munkaidőre, illetve adottságaikhoz mérten tettek ele. get a követelményeknek. A csökkentett munkaidő bevezetésével a kereskedelemben Csongrád megyében 32 ezer 500 munkaóra „esett ki". Ezt kellett pótolni jobb üzem_ és munkaszervezéssel, új munkaerő felvételével, illetve adott esetben és nem számottevő mértékben a nyitvatartási idő rövidítésével, másrészt túlóráztatással. Dr. Csada László tájékoztatásában hangsúlyozta, hogy a vállalatok messzemenően éltek a még kimerítetlen munka- és üzemszervezés le. hetőségeivel. az adottságok azonban még mindig nem merültek ki. Nagy tartalékot tártak fel a csökkentett munkaidő meghonosításával azok a cégek, például a Komplett Ruházati Vállalat, a Delta Kereskedelmi Vállalat, amelyek eddig többnyire a hagyományos eladási formákkal dolgoztak, most viszont áttértek üzleteikben az önkiszolgáló rendszerre. Ucyan. ezzel kevésbé élhet már az élelmiszer-kereskedelem, mert tudvalevően a korszerűbb eladási formákkal már ióval korábban éltek azokban az üzletekben, ahol erre volt lehetőség. Űiabb tar. talékoVat már nemigen tudtak feltárni, s erre nem is nví'ik módjuk a rési üzletekben. csak az újonnan épülő ABC-áruházakban. * A vendéglátásban, sajnos — az adottságoknál fogva — Csongrád megyében nem le. hetett njég teljesen élni az önkiszolgáló rendszer bevezetésével, kivéve a már mű ködő bisztrókat, gyorskiszolgálókat. Ennek teljesebb megoldása még hátra van Éppen ezért a vendéglátásban dolgozók 55 százalékának kedd és péntek között tudják kiadni a szabadnapot, 45 százalékuknak szabadnapja ugyanakkor kapcsolódik a vasárnaphoz szombaton, vagy hétfőn. A bolti élelmiszer-kereskedelemben dolgozók 21 százalékának kedden, szerdán, csütörtökön adják ki a szabadnapot, 79 százalékuknak tehát szombaton vagy héttőn jár a pihenőnap. Az egyéb kereskedelmi ágazatban dolgozók pihenőnapja szinte teljes mértékben a vasárnaphoz kapcsolódik, A szö= vetkezeti kereskedelemben dolgozók 70 százalékúnak is a vasárnaphoz kötődik a heti pihenőnap. A hátrányos helyzetű néhány vállalatnál új munkaerőket is alkalmaztak. Bátrabban foglalkoztatták nyugdíjas dolgozóikat, felvettek négy-, hatórás munkára háziasszonyokat, a nyári szünidőben pedig diákokat. Vajon a természetes utánpótlás évente hány fiatal szakembert ad a kereskedelemnek? Sajnos, a kereskedelmi tanulók létszáma évről évre kevesebb, és j'részt csak lányok mennek erre a pályára. Egy nemrégi felmérés szerint Csongrád megyében mintegy 800 kereskedelmi tanuló szerződtetése volt reális, tekintve, hogv új és nagy forgalmú üzletek sora nyílt, másrészt, hogy pótolják a nyugdíjba vonul ikat. Az igénytelt létszám betöltése eddig még nem sikerült, noha a pályára jelentkezők száma elégséges. * A Belkereskedelmi Minisztérium is segítette Csongrád megyében a jobb munka-és üzemszervezés kibontakoztatását. Állami támogatással biztosított több mint 900 db konténert a gyorsabb és prak_ tikusabb áruszállításhoz. A konténerek szállítása folyamatos. E lehetőséggel meszszemenően élt a Csongrád— Bács megyei FÜSZÉRT. Ugyanilyen programja megvalósítását megkezdte a Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat és a Csongrád megyei MÉK. L. F. Budai Sándor citerái Somogyi Károlyné felvétele Citerák a kiállításon Mórahalmon beszélték a napokban, hogy egy fúró_fa_ ragó, mindenes ember citerát vett Sándorfalván. Szétszedte apróra, és ahogy citerát másolni lehet, darabról darabra lemásolta. Megpöngette, szólt is. de nem úgy, ahogy citerának szólni érdemes. Azt nem tudom — mondta állítólag a mórahalmi ember —. a citera lelkét hova tette Budai Sándor. Mert a jó citerának lelke van. A sándorfalvi citerás Budai Sándor a citerasz ^rt kapta a néoművészet mestere címet, együttese néoművészeti vetélkedő győztese, de legalább ennyire ismerik hangszerkészítő tudományáról is. Nagy dicsőség, hogy egy-egy csikófejes eiterája Tokiótól Londonig több nagy múzeumban megtalálható, de ennél is nagyobb dicsőség, hogy nem tudnánk egykönynyen összeszámolni, itthon hány együttes játszik napról napra az általa készített négy-öt-nyolclovas, kosfejes, kakasos vagy ököríejes, pikoló, bőgő, nagybőgő, lant vagy hárfa citerájával. Újra a citera lett szinte a legnépszerűbb hangszer hazánkban, és Budai Sándor közel sem tud annyit készíteni, amennyit kérnek tőle. Tegnap este Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Köz. pontban kis kiállításon mutatták be a sándorfalvi citerakészítő néoművész hangszereinek jellegzetes darabjait. Szigorúan őrzi a hagyományokat, de egyetlen olvan darabot se látni, amelyhez valami egvénit ne adott volna. A kiállításon festett képelt is bemutatják. Megnyitót Tóth Béla, a Somogyikönyvtár igazgatója, József Attila-díjas író mondott, közreműködött a Budai Sándor vezette cilerazenekar fiatal „tagozata" is. H. n. Rekord Az országos acélprogram megvalósítása érdekében csaknem kétmilliárd forintos fejlesztést hajtanak végre az ózdi kohászati üzemek Mar'.íu-acélniűvében. Rekordidő, azaz harmincegy nap alatt elkészült és már üzemszerűen terme! az új acélgyártó kemence,