Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

SZOMBAT, 1975. JANUÁB «. 3 Uralják a vízinövényt A csongrádi székhellyel működő Tiszai NádgazdasÉgi Vállalat hét megyére kiterjedő munkaterületén megkezdődött a tavaszig tartó nagy betakarítási idény. A Mórahalom környéki tavak mentén és a Szegedi Állami Gazdaság Fehér-tói kerületében dolgoznak többek között a gépiek, illetve a munkacsapatok. A gépeket viszont akkor tudnák jól kihasználni, ha befagynának a tavak, a zsombékos területek. Addig azonban kénytelenek csanakról is aratni, mert a feldolgozó ipar várja a termést. Az idén mutatkozik be első ízben hazánkban az olasz gyártmányú, Olimpia elnevezésű, új tíousú önjáró berendezés. A fürge kis gép t ;bb mint háromezer kéve nádat vág le naponta, és egyben össze is köti. A vállalat feldolgozó üzemeiben évről évre bőví i gyártmányainak választékát. A nádpanelekből elárusító pavilonokat, előszobaf"lakat, garázsokat, víkendházakat készítenek újabb és újabb változatokban, egyre tetszetősebb kivitelezésben. Ebben a szezonban a több mint kéte'er hektáros termőterületről mintegy 800 ezer kévét gyűjtenek össze, ugyanakkor vásárolnak is a gazdaságoktól. A kiváló minőségű alföldi vízinövény kelendő exportáru. Mesterek a szakmában Az építőszakmák közül a zetője. Hatalmas szál, nagy- zető. — Az előglettelésnek szobafestőké — tapétázóké— erejű ember, ám vidám kék nagy a szerepe a minőség elcsakugyan kapós szakma. A szeme mosolyt rejteget, aho- érésében, négy-öt ezer forintos havi gyan feldöndül a 801-es épü- Tápai Gyula csendes szafizetés nem megy ritkaság- let félkész lépesején.- VÚ, barna fiatalember. Nem számba, még a 20 év körüli, Energikus kézszorításán is jg Q]y p^ggj^ maga is Hajósék ifjú szakmunkások körében érezni, hogy erő és tekintély körében serénykedett, mint sem. dolgában ő áll legelöl a se- aktív tapétázó, tehát alapos Bizonyos, hogy meg kell rénykedő tapétázók között, ismerője — gyakorlatból — dolgozni a jó pénzért. Forró Negyvennyolc versenyző cso- a festés, mázolás, tapétázás nyáridőben s kemény téli port „űzte az ipart" a „Ki minden fogásának. Az Épínapokban egyként. A huza- minek a. mestere" vetélke- tgi . Technikumban muntos, félkész emeleteken, vil- don, s o — az 1956-os szüle- , ,. . ... ,, , lanyhuzalok, ragasztóval telt tésű Kiss Gyulával, az 1954- ka utam, esti tanulassal szerbödönök, különféle „aromá- ben született Lakó Istvánnal, zett bizonyítványt, majd a jú" festékek bódító szagában s a valamivel idősebb Szaba- technikusi képesítésnek is tevékenykedni — nem tréfa- dos Gyulával összefogva — birtokába jutott dolog. az első helyet vívta ki, négy Mégis megéri... Nem csu- főre csonkított brigádja szá- — Külön szakma-e a tapépán a pénz miatt. Igaz, hogy mára. tázás? — érdeklődöm Hajós elsősorban a piacról élünk, s- Ferencnél S^TfVfalkotósTézzelfot AmÚgy tizenhét !fgé"yt ~ mondható annak, geinek, az aikotas Kezzeitog- irányít a köznapi munka so- . ,, tanfolvam hatosaganak tenyei sem el- r£n az atlétatermetű brigád- g ^ egy tanI01>am a hanyagolandók. Meg az idős parancsnok Három-négy vallalat rendezésében, s Maszaki iránti hála, szeretét ér- szmtet szoktak megszállni az kón, a Korona Szállóban ;:: —, , . . . ... új tarjáni épületekben, s a szakmai bemutató is; de ezeUndi János aki^ tavaly tapétázáson kívül a mázoló-, ™fní nyugdíjba^ a DÉLÉP- festőmunkákat is rendre éltől, különösen boldog ember y - z-k lehet: sokszor, s hálás szív- " vei emlegetik a „nevelt fiai" - Hajós Ferencék: pétakenő gép körül szorgos— Szigorú, pontos munkát AB C(,npn tímnvedén ivetelo, de jóakaratú szaki a Jani bácsi; embert faragott belőlünk .. ken csupa szobafestő és mázoló vett részt. Mindmáig Ketten rendszerint a Ta- megcsináljuk az eredeti szakpofix márkájú, osztrák ta- mánk szerinti feladatokat. íP körül szorgos- _ A versenyen milyen fel, .. . , ... .. ,. kodnak. A gépen könnyeden , . . . ... kovetelo, de jóakaratú szaki Jchet szelet^j is a tapétát, adatot kaptak? ~ " a falmagasságnak megfelelő- — Két és fél szobás lakás .... , , . en. A tejfölszerű ragasztó- két helyiségét kellett alapoAzt hiszem, az utódok be- ,Ak„,i„. „,„mni„)OC . . ...... . . ... - mindennél többet horót fel T^ln a 203531 elokészlteni a tePetá" retegben hordja fel a gép a harmadikban tapéta vilagosabb, papirolda- ' . jara ragasztanunk kellett. A mi— Persze, ahhoz,, hogy a nőség s a ráfordított idő ber gyerekét zavarni, amikor tapéta egyenletes simasággal mellett az elméleti vizsgán végre belelendült a munka- boruljon a ppnelelemre, igen d válaszok is döntően ba?! — zsortolodik HajosFe- jo alapozas szukseges — marenc, a tapétázók brigádve- gyarázza Tápai Gyula művecsülése ér!... — Épp akkor kell az emÚj vasúti feljáró Aes S. Sándor felvétele Szegeden, a Borbás utca folytatásaként épült meg az új vasúti feljáró, amin gépkocsival meg lehet közelíteni a Nagyállomáson levő postát. Az építést 1974. elején kezdte meg az Űt-, Vasútépítő Vállalat, hárommillió-nyolcszázezer forintba került, mire átadták. Több mint két és fél ezer köbméter földet építettek a feljáróba, a legkorszerűbb útburkolattal és világítással látták el. A régi rampa helyén már parkosítottak. Rendelkezés: A képesítés nélkül alkalmazott pedagógusok idei továbbtanulásáról Az Oktatási Minisztérium kezdését megelőző esztendő február 1—15. között szerverendelkezest adott ki a ké- október elsejétől óvodában zik meg a felvételi vizsgákat, pesítés nélkül alkalmazott óvónőként, általános iskolá- A közelebbi időpontokat — pedagógusok továbbtanulásá- ban tanítóként, vagy tanár- az alkalmassági vizsga időről, amit az 1975—76-os tan- ként működjenek; nevelőta- pontját is — a pedagógusévtől kezdődően többféle- nári, gyermekfelügyelői, képző intézmény határozza képpen is biztosít. Az óvo- vagy nevelőszülői felügyelői meg, és erről az érdekelteket dákban, az általános iskolák- munkakörben dolgozzanak. írásban értesíti. Sikeres felban, a nevelőotthonokban, a Feltétel az is, hogy a vételi vizsga alapján a halinevelőintézetekben, a diák- munkaadó a pedagóguspá- gatók tanulmányaikat a leotthonokban, a gyógypedagó- lyára való alkalmasságukról velező oktatásra vonatkozó giai intézményekben, a gyer- meggyőződjön, továbbtanuld- előírások alapján folytathat mek- és ifjúságvédő intéze- suk szükségességét igazolja, ják. tekben pedagógus munka- és javasolja, alkalmazásukat A pedagógusképző intéz körben képesítés nélkül al- legalább a továbbtanulás mények a felvételi vizsgr kalmazott pedagógusok az időtartamára biztosítsa, eredményéről a jelentkező* óvónőképző intézetek, a tani- Mind°zt a munkaadónak a továbbá a munkáltatóját é' tóképző intézetek, a tanár- jelentkezési lap megfelelő a meavei művelődésügyi oszképző főiskolák, illetve a rovatában igazolnia is kell. tályt március 15-ig értesítik gyógypedagógiai tanárképző A képesítés nélküliek to- Az intézkedés nem vonat főiskolák levelező tagozatán vábbtanulását a minisztéri- kozik a főváros területéóvónői, tanítói, vagy tanári um kifejezetten és kizáró'ag szervezett, speciális esti >e okvelet szerezhetnek. abból a célból biztosítja, velező tagozatos óvónőkép A képesítés nélküliek to- hogy a tényleges pedagógusvábbtanulásának feltételei hiány felszámolható legyen. között szerepel, hogy leg- A pedagógusképző intéz- A rendelkezés hatályba lé alább a tanulmanyok meg- mények minden esztendőben pett. közrejátszottak a helyezésben. Az elméleti feladatok között az Ifjúsági törvény ismertetése, a tapétázás közbeni, előfordulható hibák felsorolása, s a biztonságtechnikai feladatok ismerete szerepelt. Áramtalanítás stb. Hajós Ferenc jogosan büszke arra, hogy mind a gyakorlati, mind az elméleti feladatok tekintetében az első helyre emelkedtek. Lelkesen mesél hobbijáról, a galambászásról. Minden évben kinevel néhány díjazott galambot ... * Sajnos, a szórakozásra, művelődésre fordítható idő eléggé szűkös. Azért is, mivel a fiúk egy része vidéki (HuIImann Zoli például pusztaszeri, Győri Imre baglyasaljai, Nagy Jani és Petykó nagylakiak), s azért is, mivel sok a szünnapokon vállalt túlóra ... No, persze, ezek a túlórák jó kis pluszpénzt, nem kevés prémiumot hoznak a konyhára. A brigád tagjai — a túlórák díjazásával együtt — 4500—7000 forint között kerestek novemberben. , Nyugalmasabb napokbar nyilván több időt szentelhetnek a színház, a mozi, a könyvtárak, hangversenyek látogatására. De most nagy a hajrá... Náluk nem volt, nincs elmaradás! Nem csoda, hogy művezetőjük, id. Csányi Ferenc is csak a legjobbakat mondja róluk: — Mindig számítani lehet Hajós Ferencékre. Dér Endre Tisztelgés a távozóknak yi lnyűtt, fáradt, öreges férfival találkoztam tegnap. Ez H persze nem nagy újság önmagában, hisz' lelassult ' mozgású, tétova figyelmű idős embert a nap bármely szakában lehet látni az utcán. De az, aki miatt most tollat fogtam, még igazán nem mondható korosnak: éppenhogy hajazza az ötven évet. Ügyszólván azóta ismerem, mióta elkezdtük építgetni, dédelgetni ezt a mi szocialista rendszerünket. Mindig ott nyüzsgött az első vonalban, valamennyi kommunista igében rendületlenül hitt, örökké lobogott, mint az eleven tűz, s az ereje kifogyhatatlannak látszott. Szervezett, buzdított, vitatkozott szent ügyünk védelmében és föltétlen szolgálatában, s mivel nyilvánvaló volt, mily sokra képes, rakták is rá garmadával a munka nehezét. Most is vezető beosztása van neki, azonban — döbbenetes! — kijelentette, hogy lassan nem érdekli már semmi. „Igen, olyan lettem én is, mint akikről azt írja mostanság az újság, hogy elfáradtak harminc esztendő alatt." Kikészült hát ő ls — súgtam magamnak —, mint az a másik elvtárs, akit nemrég a belgyógyászati klinika lépcsőházában támogatott az adjunktus. Az egykor szintén életerős, vidám kommunista olyan lehangoló látványt nyújtott, mint a cigány egyhúrú hegedűje, s a gesztusában, amellyel üdvözölt, volt valami mélységes keserűség, hogy hát eddig tartott a szépséges ifjúi lobogás, az ő számára máris „be van fejezve a nagy mű", amit 1945-ben oly határtalan elszántsággal és bizakodással elkezdtünk. És itt a „máris"-on van a hangsúly, mert abba sehogy sem lehet könnyen belenyugodni, hogy éppen a legkeményebbnek látszó élharcosok közül ne élvezhessék sokan a szocializmus áldásos békéjét. Könnyű azt odavágni, hogy miért nem volt több eszük, hogy vigyázzanak magukra. De vajon miféle forradalmár az, aki elkezdi centizni a sohasem elég időt, aki azzal foglalatoskodik, hogy miképpen ne idegesítse magát? Sajnos, bátran mondhatom, hogy sokan vannak az úgynevezett lerobbant osztályostársak. A fentebb említett adjunktus nyilvánvaló tisztelettel és szeretettel beszélt arról a korosztályról, amelynek tagjai szinte a legtöbbet vállalták az elmúlt három évtized harcaiból, s ez meg is látszik rajtuk, „jelentős részük — úgymond — rettenetesen agyon van nyüstölve". Persze, korántsem csak az egészségvédők birtokában vannak ilyen szomorú tapasztalatok, hanem a párt- és társadalmi szervezeteknél is. Nem is oly régen a megyei első titkár pártbizottsági ülésen szólt nagy-nagy köszönet és elismerés hangján azokról a „negyvenötösökról", akik a fölszabadulás óta minden tőlük telhetőt megtettek a maguk posztján. Arra biztatott, hogy közülük a gyenge egészségűeknek, vagy azoknak, akiknek éppen emiatt — esetleg egyéb okoknál fogva — már gyengébben megy föladatkörük ellátása, tegyék lehetővé a megérdemelt pihenést. És ha ez a humánus szándék oly nehézkesen válik gyakorlattá, annak talán egyik legfőbb oka valamiféle presztízs és gyanakvás: az ugyanis, hogy a valóban elfáradt negyvenötösök némelyike mindenféle baj ellenére tovább sarkantyúzza, erőlteti magát, mert úgy véli, tekintélyén esik csorba, ha átadja helyét a fiataloknak; az ugyanis, hogy még a súlyos beteg elvtársak egyike-másika sem hiszi teljesen az őszinte jóakaratot, s egyfajta félreállító szándékot vél fölfedezni a nyugdíjazási lehetőség mögött. Hallom, ma már mind többen látják be az „ifjabb veteránok" közül, hogy nem bírják már úgy az iramot, és ők maguk folyamodnak ennek hivatalos elismeréséért. Ahol indokolt a kérelem, ott írjuk csak alá bátran, s ha mód van rá, ne fukarkodjunk az anyagi és az erkölcsi elismeréssel sem. Tisztelegjünk a tisztességgel távozóknak. Talán az sem ártana, ha az ilyen nők és férfiak — most, vagy a későbbiek folyamán — olyan nevet, címet kaphatnának, amely az ifjú nemzedéket arra figyelmeztetné: érdemes megsüvegelni őket. Ha a kapitalista rendszer el tudott követni minden embertelenséget azért, hogy saját exponenseit kiemelje, úgy nekünk egyenesen lényegünkké, természetes gesztusunkká kell hogy váljék a szocializmus régi harcosainak, úttörőinek társadalmi megbecsülése. Persze, hogy disztingválni kellene! Aki csupán addig fáradt és beteg, amíg hozzá nem járulnak határidő előtti nyugdíjazásához, utána meg rögtön jó pénzű állást vállal teljesen egészségesen — nos, az ilyen „öreget" ne soroljuk példaképeink közé. Köztisztelet csak annak járjon, aki a közösségért szaggatta-égette el önmagát, és ennek fejében — mindenféle hivatalos intézkedés és ösztönzés nélkül — a 'ársadalom magától értetődően képes büszke lenni rá. S

ok szó esik újságokban, előadásokban arról, hogy az elvhű, osztályharcos, kiemelkedő tehetségű fiatalokat bátrabban kell vezető posztra állítani. Igen, erre van szükség: az apáktól a fiuk vegyék át a stafétabotot. De ha fölnevelő apáinktól közömbösen fordulunk el, mi jogon számíthatunk rá, hogy velünk különbül bánjanak majd utódaink? Múltunk megbecsülése csak valóságos tekintélyünket növeli társadalmi méretekben, amennyiben mindenki szemében bizonyítottnak látszik: ha bárki hasonló odaadással dolgozik a nép szakadatlan boldogulásáért — lehet vályogvető, vagy miniszter — annak nevét időtlen időkig megőrzi az emlékezet. F. NAGY ISTVÁN Egymillió tonna szón Pénteken, a délutáni mű- bájnnal már egymillió ton. szakváltásnál ünnepélyesen na szenet termeitek ki. A köszöntötték az oroszlányi 23-as aknán a Magvar— met viselő kollektíva nemvállalat kiváló brigádja cí Az Ikarus székesfehérvári gyárában pénteken megkezdték a 200-as aut buszcsalád új tagjának, az IK— 256 típusú, luxus távolsági autóbusz nullszériajának a . „ , ... , gyártását. Az új típusú, min_ bol az alkalombol, hegy szovjet technikai és tudomá- den kényelmi berendezessel be- nyos együttműködési bizot*-' ellátott. Panorámabusz első , tíz peldanya januarban el_ I készül. Szovjet Barátság nevét viselő ifjúsági frontbrigádot ab- rég kapta meg a magyarból az alkalomból. szovjet önjáró biztosit be- nyos együttműködési bizotf| rendezéssel és szovjet kom- ság elismerő oklevelét is. llj Ikarus