Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

hl ÍUo r WlAG PROLETÁRJA^ EGYESÜLJETEK* 4? > % ^ o f **i\ Í«T • iV^í £ 65. évfolyam 3. szám 1975. január 4., szombat Ára: 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA M U N K Á S P Á R T L A P j A A pártkongresszus tiszteletére: Több és jobb szövet a textilművekböl Szővésöies 36! sikerűit a Pamutnyomóipari Vállalat Szegedi Textilművének tavalyi éve, hiszen december 20-án teljesítették tervüket. Ez 7100 •tonna fonal, illetve' 40 millió 269 ezer 200 négyzetméter szövet előállítását irányozta elő. Ezután már többletet termeltek, s ez december 31ig nagyobb lett, mint ameny•nyit kongresszusi vállalásként ígértek. Fonalból mintegy 150 tonnát, szövetből pedig szintén jelentős mennyiséget gyártottak, pluszként, örvendetes, hogy a mennyiségi mutatók mellett a minőséget is jelentősen javították. Az elsőosztályú áruk részaránya 2.8 százalékkal magasabb volt, mint a megelőző esztendőben. A sikeres munka összetevőinek kutatásakor kiderült, hogy az üzemi költségekben jelentős megtakarítást értek el, fokozottabban törődtek a munka- és üzemszervezéssel. Ennek eredményeként 30 dolgozót irányítottak át adminisztratív munkakörből a termelésbe. A gyár KISZszervezete tavasszal védnökséget vállalt az orsónélküli fonógépek üzembe helyezése felett, hogy az üzem minél hamarabb hozzájáruljon a fonoda termelésének növeléséhez. A lelkesedés nyomán várható, hogy az új gépeken hamarosan dolgoznak a fonónők. A gyár szocialista brigádjainak tagjai vállalták egyéni teljesítményük növelését is. Ennek eredményeképpen jó néhány kollektíva teljesítményértéke meghaladta az üzemátlagot. Az előfonó B műszakjában dolgozó József Attila brigád majdnem 110 százalékot, az Ifjú Gárda brigád több mint 108 százalékot, a gyűrűsfonó C műszakjának Tyerefekova brigádja pedig 105 százalékot ért el. De dicséret illeti mé" például a gyürűsfonó C Aranyfonal, s Komarov, az előfonó C Komócsin Zoltán és Sagvári Endre, valamint a gyürűsfonó B Zrínyi Hona brigadjait is. Az írező C műszakjában dolgozó Rakéta bronz fokozatú szocialista brigád két százalékkal növelte termelését, csökkentette Somogyi Károlyné felvétele fcéscttlk ef« a Mncfonalakat az írezőben, Az ipari beruházások fele a nehéziparban valósul meg az írezési hulladékot 36 munkájukat igazolja, hogy kevesebb reklamáció érkezett a szövődéből, ittint korábban. A szövődében a B műszakos Ifjúság, Petőfi Sándor és Kun Béla, valamint a C műszakos Hámán Kató és Petőfi Sándor brigád munkája dicsérhető elsősorban. A lánccsévélőben az Anna Frank, a Radnóti Miklós és a Béke nevű brigádok teljesítették túl legjobban az üzemátlagot. A szocialista brigádok jelentősen túlszárnyalták a társadalmi munkára irányuló vállalásaikat is. Kommunista műszakon 1254 dolgozó vett részt, s ez több mint 143 ezer forintot „hozott". Gyermekintézmények támogatására 3 ezer dolgozó ajánlotta fel egynapi bérét, így az átutalt összeg meghaladta a negyedmillió forintot. Iskolákat mintegy 1300-an segítettek, üzemen belül pedig 360 fő majdnem 1500 órát töltött az óvoda és bölcsőde játszóudvarának kialakításában, valamint a környék rendbehozásával. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny lendülete jó eredményeket hozott a textilművekben. A dolgozók többségéből alakult 165 szocialista brigád tagjainak és természetesen a többi dolgozójának lelkesedése alap a jó munka folytatásához. Sz. J. A nehézipari ágazat IV. ötéves tervében meghatározott legfontosabb feladatok teljesítése érdekében végzett 4 éves munkáról, az eddigi erőfeszítésekről, eredményekről és az idei feladatokról nyilatkozott dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter. Nyilatkozatában egyebek között megállapította: — Népgazdaságunk energiaellátása — mondotta — több éve megfelelő és kiegyensúlyozott. Az elmúlt évek gazdálkodására alapvetően a tervszerűség volt jellemző. Az ország energiaigényeit mennyiségben, összetételben és területi elosztásban az elmúlt években annak ellenére is zavartalanul sikerült kielégíteni, hogy azok meghaladták a IV. ötéves tervben eredetileg tervezettet. A tőkés ' világméretű energiaválság közepette elért eredmények főként a hazai szén- és szénhidrogén-bányászat jó munkájának, valamint a szovjet kőolajszállítások hiánytalanságának és pontosságának köszönhetők. — A világ energiaellátásában az utóbbi években bekövetkezett nehézségek hatá-. sára kormányunk is több intézkedést tett a hazai energiaellátás biztonságának és hatékonyságának fokozása érdekében. Elhatároztuk a hazai epergiaforrások — a szén, a kőolaj és földgáz — fokozott kihasználását, valamint egy sor energiatakarékossági feladat megoldását. — Az ipar beruházásainak mintegy 50 százaléka a nehéziparban valósul meg. A nehézipari beruházások eredményei vagy hiányosságai tehát az egész népgazdaság szempontjából rpeghatározó jellegűek. Bár a beruházások megvalósításának üteme még sok helyütt nem kielégítő, a IV. ötéves terv során e téren jelentős eredményeket értünk el. Példa erre, hogy a hasonló volumenű befektetésnél szokásos 5 év helyett 3 év alatt megvalósul a leninvárosi olefinmű beruházás. Hiányosság viszont, hogy mintegy 5—6 milliárd forint értékű beruházásunk áttolódik az V. ötéves tervre. — Az idei gazdasági év feladatai közül az energiaigények kielégítésével, a folyamatban levő beruházások befejezésével és a következő ötéves tervidőszakra való zavartalan átmenet megalapozásával kapcsolatos feladatokat emelem ki. Népgazdaságunk energiaszükséglete 1975-ben mintegy 6—7 százalékkal növekszik. Az energiaigények teljes kielégítése igen nehéz feladat lesz. A kőolaj magas világpiaci ára a korábbi évekhez képest lényegesen nagyobb terheket ró a költségvetésre. Ezért az energiatermelő és fogyasztói körben átfogó és széles körű energiagazdálkodási és -takarékossági intézkedésekre van szükség. Ezek az intézkedések — amelyeknek végrehajtása 1975-ben egyik legfontosabb feladatunk — a következőkben foglalhatók össze: — Erőfeszítéseket kell tenni a hazai energiatermelési lehetőségek maximális kihasználására; a maximális olajtakarékosság érdekében — a biztonságos üzemeltetés keretén belül — el kell érni, hogy a széntüzelésű erőműveket a műszakilag lehetséges felső határig terheljük; a benzin, gázolaj és tüzelőolaj közületi fogyasztásának szabályozására vonatkozó intézkedéseket következetesen végre kell hajtani; az ipari és mezőgazdasági ágazatokban működő gázolaj- és tüzelőolaj-fogyasztók körét ismételten felül kell vizsgálni. Ahol azt technikai lehetőségek megengedik, át kell térni a fűtőolaj vagy az egyéb rendelkezésre álló energiahordozók felhasználására: valamennyi vállalatnál felül kell vizsgálni a fajlagos energiafelhasználást, és fel kell tárni a csökkentés lehetőségeit. — Jórészt energiaellátásunkkal függnek össze Idei kiemelt beruházási feladataink is. Az idén hat nagyberuházást kell befejezni. — A nehézipar idei termelése — összehasonlítható áron — körülbelül 8 százalékkal lesz magasabb a megelőző évinél, a munka termelékenységét pedig 7 százalékot meghaladó mértékben kívánjuk növelni. Kiemelkedő feladatunk lesz a tőkés export további fokozása és az anyagokkal, főként a tőkés importanyagokkal való takarékos gazdálkodás. Erkölcsi és anyagi ösztönzés a téeszekben A TOT elnöksége Szabó István elnökletével pénteken megtartotta ez évi első ülését. Ezen részt vett Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, és. Zsuífa Ervin, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője. Az elnökség megtárgyalta a fizikai munkát végző termelőszövetkezeti dolgozók munkadíjazásának helyzetét, és a munkadíjazás rendjének továbbfejlesztésével összefüggő feladatokat. Megállapította, hogy a tsz-ekben kialakult gyakorlat közelebb áll a szocialista elosztás elveihez, mint korábban. Az anyagi ösztönzés hatásos, és az erkölcsi ösztönzéssel párosulva iól szolgálja a tsz-tagok munkakedvének magas szinten tartását, a szervezettség, a munkafegyelem erősödését, a munka termelékenységéneK folyamatos növelését. Az aktív korú tsz-tagok egy munkaórára jutó keresete 1968 és 1973 között 8,29 forintról 11,01 forintra, az [évi átlagos munkaóra telje,sítés 2180 óráról 2410-re növekedett. Az aktív korú tagok évi átlagkeresete pedig 18 118 forintról 26 537 forintra nőtt. Az erős és a közepes, valamint a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben dolgozók keresetének differenciálódása enyhült, de még mindig nagyobb a kívánatosnál. Túlzott mértékű a megyék közötti differenciáltság is, az órakeresetek ugyanis 8,49 forint és 15,49 forint között alakulnak, ami nem indokolható a munkaerő eltérő öszszetételével. A tsz-tagok jelentős rétegeinek keresete még nem éri el a társadalmilag indokolt mértéket, egy szűkebb rétege viszont meghaladja azt. A legfőbb teendő a kereseti arányok elvszerű, helyes kialakítása, a foglalkoztatás mértékében és rendszerességében levő különbségek csökkentése. A fiatalabb termelőszövetkezeti tagok indokolt igényei közé tartozik a lekötött munkaidő garantált díjazása, és a jogszabállyal ma még nem korlátozott munkaidő csökkentése is. A végzett munka értékelésénél a képzettség, a fizikai igénybevétel és a munkakörülmények gondosabb mérlegelése szükséges, de nagyobb figyelmet kell fordítani a férfiak és a nők kereseti arányaira is. Sokat fejlődtek a tsz-ekben a munkadíjazás módszerei. A munkaegységen alapuló díjazás elvesztette korábbi uralkodó szerepét, a részes, és a természetben meghatározott díjazás pedig az élőmunka-igényes ágazatokra szorult vissza. A munkadíjazás alapjává széles körben a munkanormákon nyugvó teljesítménydíjazás vált. A normák műszaki megalapozása azonban még nem mindenütt kielégítő. A műszaki-technológiai feltételekkel összhangban levő normák kidolgozása és alkalmazása minden szövetkezet számára elősegíti a belső tartalékok feltárását, a munka termelékenységének, a termelés jövedelmezőségének növelését. (MTI) Háromszázmillió tonna kőolaj Tizenöt éves a Barátság-vezeték Tizenöt éves a Barátságkőolaj vezeték. Eddig összesen háromszázmillió tonna szovjet kőolaj jutott el rajta a szocialista országokba. A szovjet kőolajszállítások évről évre növekednek. Amíg kilenc évvel ezelőtt mintegy tízmillió tonna kőolajat szállítottak évente, addig ez a szám 1975-ben eléri az ötvenmillió tonnát. A szovjet kőolajbányászok egyébként az év utolsó napjaiban teljesítették termelési feladataikat. 1974-ben a Szovjetunióban 450 millió tonna olajat termeltek, amelynek negyedrészét a nyugat-szibériai olajmezők adták, A következő években — 1980-ig — Nyugat-Szibériában 300 millió tonna olaj kitermelését tervezik. Nyugat-Szibéria mellett jelentős olajtermelő helyek vannak a Tatár Autonóm Köztársaságban, Azerbajdzsánban, Kazahsztánban és Bjelorussziában. (MTI) Apad a Bodrog a Tisza megszüntették a készültséget, Tokaj és Űjlőrincfalva között pedig első fokúra mérsékelték. Az apadás ellenére is fokozott figyelemmel őrzik a gátakat az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozói. Pénteken is csaknem hatszázan dolgoztak a havas gátakon. Negyven gépjármű hordta a külöféle anyagokat: homokzsákokat, követ, rőzsekötegeket, gumicsizmában és védőruhába öltözve több mint százan terítették a műanyag fóliát a hullámverésnek legjobban kitett szakaszokon. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság területére eső Bodrogon — bár az országhatártól Sárospatakig továbbra is harmadfokú készültségben védekeznek a gátakon — megkezdődött a lassú apadás. A Bodrog Felsőbereckinél husszonégy óra alatt hat centimétert apadt. A megcsappant vízmennyiség a Tisza vízállásán is megírződött. A Felső-Tiszán a vízszint péntekre mintegy két és fél méterrel csökkent. Ennek következtében Zemplénagárd é§ Kenézlő között 4