Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

SZERDA, 1975. JANUÁR L 3 Erdőövezet a város köriil I városi tanács vb fontos döntéseiről Szegedet hosszú ideig úgy tartották számon, mint a fák, a parkok városát, ami részben igaz is volt, mert falain belül valóban több fa és park volt — sőt, van is —, mint a hasonló nagyságú európai városok nagy részében. De ha ez igaz, hogy manapság is több a fa Szegeden, mint például Erfurtban, Zágrábban vagy Pécsett, akkor vajon miért állapítja meg a város 1969-ben készült általános rendezési terve, hogy zöldövezeteink mérete korántsem elégséges, s miért érezzük így magunk is? Az ellentmondás csak látszólagos, előidézője a valamennyiünkben meglevő szubjektivitás. Részben azért érezzük szegényesebbnek a város mai zöldterületeit, mert — bár ma több fa van Szeged területén, mint például húszesztendeje — néhány szép fasor, például a Tolbuhin sugárúté, kénytelen-kelletlen áldozatul esett a városfejlesztésnek. S ha összességében tóbb is a fa a városban, emlékeink hiányérzetet keltenek bennünk. De hát ez csak egyik oka, s nem is a legfontosabb annak, hogy kevésnek érezzük, és valóban kevés is a városhoz tartozó zöldterületek mérete, száma. Az igazán fontos ok: a város környékén nincsenek erdők, Szegeden hiányzik az, ami Pécsnek a Mecsek, Zágrábnak pedig a környező szép hegyek. Többek között ezért is olyan poros Szeged, mint amilyen. Egy-egy városi fasor vagy parkocska nagyon kellemes lehet, de semmiképpen sem pótolhatja a kirándulásra, pihenésre alkalmas nagyobb, összefüggő erdőket Jelenleg Szeged körzetében 1460 hektár erdő található, ám a 25 éves fejlesztési tervek szerint ezt a területet 5360 hektárra kell növelni, vagyis 3900 hektár új erdőt telepíteni. E terv megvalósításának első lépéseként egy 1985-ig szóló program készítése közben — amelyet legutóbbi ülésén vitatott meg a tanács végrehajtó bizottsága — a tanács osztályai az erdőrendezőséggel közösen megvizsgálták, hol van a legnagyobb szükség új erdők telepítésére. A kijelölhető területek számbavétele során figyelembe vették azok távolságát a városközponttól, megközelítésük lehetőségeit, a már létrejött üdülőterületek fejlesztésének követelményeit, és a leendő lakótelepek helyét is. Mindezek alapján a legszükségesebbnek az olajmező és a körtöltés, Szőreg és Dél-Űjszeged közötti, valamint a dorozsmai Széksós-tó környékén levő területek fásítása, erdősítése bizonyult. Ezek a legnagyobbak. Rajtuk kívül a terv több kisebb területet is számba vett, például a gyálaréti Holt-Tisza mentét. Ezek az elképzelések a következő tíz évben 1760 hektár erdőtelepítéssel számoltak, ám a szóban forgó területek a városi téeszek tulajdonában vannak. A téeszek átengedték ezeket a földeket erdőtelepítés számára, bár a földek továbbra is tulajdonukban maradnak. Az erdőrendezőség tájékoztatása szerint lehetséges, hogy az 1760 hektár erdő telepítéséhez szükséges 60—80 millió forintot célcsoportos állami beruházási keretből megkaphassa Szeged. A munka zömét — évente mintegy 170 hektár erdő telepítését — a DEFAG végzi majd. A tanács végrehajtó bizottsága határozatában úgy foglalt állást, hogy az Alföld déli részén az elmúlt évszázadok alatt kialakult erdőszegénység és a gyorsuló urbanizáció egymást keresztező folyamata a természet és az ember számára egyaránt hátrányos következményekkel jár, ezért a város körül megfelelő nagyságú erdőövezetet kell telepíteni. A szükséges 3900 hektár új erdőből 1905-ig 1760 hektár telepítését tűzte ki célul a végrehajtó bizottság, az előbb említett területeken. A munka szervezésére, összefogására és a feladatok egyeztetésére Prágai Tibor tanácselnök-helyettes vezetésével koordinációs bizottságot alakit a végrehajtó bizottság. A testület egyúttal fölkérte a város vállalatait, intézményeit és tömegszervezeteit, hogy a program megvalósításában társadalmi munka szervezésével és más módon is vegyenek részt. A végrehajtó bizottság kéri az országos szervek támogatását, s felkéri a munkában résztvevőket — erdőrendezőség, DEFAG, téeszek —, hogy ahol lehet, 1975-ben a tervezéssel egyidőben kezdjék meg a telepítést is. Több mint kétszer annyi erdő lesz Szeged környékén tíz esztendő múlva, mint most. Nagyon fontos, a város jövendő arcát és hangulatát, sőt egészségét meghatározó, valóban városi program felől döntött tehát a tanács végrehajtó bizottsága. Olyan programról, amely valamennyiünk ügye. Üdülőközpont Újszegeden Hétfői ülésén — megvitat, va a város strandfürdő-fejlesztési koncepciójának tervezetét — a Szeged környéki erdősítésen kívül egy másik, tíz esztendőre szóló programról is döntött a városi tanács végrehajtó bizottsága. E program — amelyet nagy vonásaiban megvitatott és jóváhagyott a megyei tanács végrehajtó bizottsága is — meghozhatja azokat a min. den szegedi által régen várt változásokat, amelyekre szükség van, és a város is rendelkezik mindazokkal az adottságokkal, amelyek lehetővé teszik a tervezett nagyarányú fejlesztéseket. Közismert, hogy milyen gondokkal küszködik nyaranta Szeged, mivel nincs elegendő uszoda, strand, a meglevőt pedig egyre gyakrabban borítja víz a főszezonban is. Pedig az igények rohamosan nőnek: 1960. és 1973. között az idényfürdők látogatóinak száma majdnem ötszörösére növekedett. Az újszegedi partfürdő ugyan 25—30 ezer embert is képes befogadni, csakhogy egyre gyakrabban és egyre hoszszabb ideig van víz alatt nyáron is. A Torontál téri uszoda befogadóképessége mindössze 1600, úgyhogy nem sokat tud segíteni a gondokon, még akkor sem, ha 3—4 ezer ember is összezsúfolódik benne. A kiépítetlen dorozsmai Sziksós fürdő sem alkalmas egyelőre másra, mint hétvég kirándulásra. Mindenképpen változtatni kell ezeken az áldatlan állapotokon. Alapos mérlegelés után a szakemberek úgy döntöttek, hogy fürdőfejlesz. tésre a legalkalmasabb a Tisza és a Gyapjas Pál utca, valamint a meglevő és a tervezett Tisza-híd által határolt terület. Ezt célszerű tehát a város fürdő-üdülő központja számára fenntartani. Ezen a területen két ötéves terv, tehát tíz esztendő alatt mintegy tíz medencét lehet építeni. A városközpont közelében, így gyalog és járművel egyaránt könnyen megközelíthető. Mivel az ártéri erdő és a liget között helyezkedik el, e terület kiválóan alkalmas nemcsak strandou lásra, hanem üdülésre, pihenésre is. Amellett ezen ahe_ helyen kihasználhatóak a partfürdőn már meglevő lehetőségek iá, s a medencék valamint a Gyapjas Pál utca közötti 50—60 méter széles sávban SZOT és vállalati üdülők, gyógyszállók helyezhetők el. Felhasználhatóak a már meglevő közművek is, csakúgy, mint a Székely soron levő termálkút gyógyhatású vize. Közvetlen összeköttetés biztosítható a Tiszán át az épülő szállodával is. A tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján az emiitett területen tiz — öt nagy és öt kisebb — medencét kell építeni tiz esztendő alatt. Első ütemben — 1976 nyaráig — a versenyuszodát kell bővíteni két medencével, később pedig öltözővel is. A végrehajtó bizottság egyúttal megbízta a tanács elnökét, hogy e program végrehajtásához kérje az országos szervek és a társadalmi szervek segítségét. Mivel a terület alkalmas üdülők és gyógyszállók építésére, erre a célra a SZOTnak, és egyes nagyvállalatoknak ajánl föl területet a város. A határozat intézkedik arról is, hogy a Sziksós fürdő kiépítését tovább kell folytatni, hétvégi kirándulásokra alkalmas üdülőterületté alakítani. A leendő rókusi városrész és az Északi városrész, a környék majdani mintegy 60 ezer lakosa számára a Felszabadulás ligetben strand céljára területet kell biztosítani. Továbbra is szerepel a tervekben a sportcsarnok mellett egy új versenyuszoda építése. Tíz év — tíz medence. Talán így lehetne a legrövidebben summázni a végrehajtó bizottságnak ezt a fontos határozatát. De hát az összegzés — mint mindig — egyszerűsítés is egyben. Hiszen jóval többről van szó, mint tíz medencéről. E program alapján tíz esztendő alatt olyan üdülő- és gyógyközpont alakulhat ki Űjszegeden, amely már régi-régi vágyunk volt, s nemcsak egészségünket, pihenésünket és szórakozásunkat szolgálhatja, hanem újabb kovásza lehet a szegedi nyárnak is. Nemcsak egyszerűen strandról van szó, hanem a város fürdőügyéről, beleértve a gyógyászati, üdülési, sport és pihenési célokat is. Közügy a javából ennek a programnak a sikere, megérdemli tehát a közfigyelmet, és a közösség, a szegediek segítségét is. Monográfia készül Szegedről Éppen hetvenöt esztendeje, hogy Szegedről összefoglaló, teljes igényű várostörténeti munka megjelent: a híres és mindmáig haszonnal forgatott Szeged története, Reizner János nagy munkája. Az azóta eltelt időben, különösen a felszabadulás után, számos helytörténeti munka jelent meg, de mindmáig adósak vagyunk olyan összefoglaló művel, amely egyrészt a történelmi múltat is marxista értékelésben mutatná be, másrészt a XX. század, s különösképpen a történelmi sorsforduló eseményeit, és a város azóta elért hatalmas ívű fejlődését tárgyalná. Egy ilyen monográfiára nagyon nagy az igény, ami nemcsak a lakosság várostörténeti érdeklődésén mérhető, hanem a tudomány, a további kutatómunka szükségletein is. Szeged város tanácsának végrehajtó bizottsága ilyen megfontolások alapján határozott legutóbbi ülésén: 1975ben elindítja Szeged várostörténete megírásának hatalmas munkáját. Indoklásában a vb külön hangsúlyozta, hogy város szerkezetében, a rekonstrukció utáni további építésben, társadalmának, gazdaságának struktúrájában, tudományos és kulturális életében különösen az elmúlt három évtizedben olyan mélyreható változások mentek végbe, amelyeknek monografikus feltárása már nem halasztható igény". Az új várostörténet megalkotásának szellemi feltételeivel rendelkezik a várce — a szegedi tudományos alkotóműhelyek, a helyismeret munkásai és kutatói készek a feladatra, a tanács pedig folyamatosan biztosítani tudja az anyagi feltételeket. így a végrehajtó bizottság elrendelte, hogy a munka már az új esztendőben elkezdődjön Még az idén megalakul a szerkesztő bizottság. Papp Gyula tanácselnök vezetésével, s kidolgozza a monográfia tematikáját, összeállítia annak szerzői gárdáját, és menet közben is szellemi, elvi irányítója lesz a munkának. A Szeged monográfia részletes tervét — a szerkesztő bizottság elnökének előterjesztésében — 1975 májusában tárgyalja a végrehajtó bizottság. Eredményekben gazdag, sikeres és boldog új évet A jól végzett munka örömével és a jövőbe vetett bizalommal köszöntjük megyénkben az új esztendőt. Az elmúlt évben szép sikereket értünk el a gazdasági, társadalmi és a kulturális élet területén. Szebbé és gazdagabbá vált életünk, emelkedett lakosságunk életszínvonala. Sikereink alapja 1974-ben is pártunk következetes politikája, a dolgozók áldozatkész munkája volt. Ez a jövő záloga is. A dolgos hétköznapok eredményeit újabb gyárak, üzemrészek, a lakások ezrei, iskolák, óvodák, bölcsődék, egészségügyi kombinátok, sportlétesítmények, a szolgáltatás bővülése, a kulturáltabb közlekedés, kereskedelem és a fogyasztói igényeket kielégítő termékek sokasága jelzi. Lakosságunk helytállását, felelősségérzetét sok tényező bizonyítja. Ezek közül is kiemelkedett az őszi betakarítás közös erőfeszítése. 1974. évi eredményeinkre joggal lehetünk büszkék. Jó alapul szolgálnak 1975. évi feladataink megoldásához. Növeli feleiősségünket az élet valamennyi területén, hogy az új esztendőben lesz pártunk XL kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója. Tudjuk, hogy eredményeink és jövendő szereink, népünk boldogulása elválaszthatatlan a szocialista országok nagy családja, a magyar—szovjet barátság állandó erősítésétől. Békés építő munkánknak a jövőben is ez lesz a legfőbb biztosítéka; nemzeti ügyünk a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szilárdítása. Amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága és a Csongrád megyei Tanács nevében elismerésünket és köszönetünket tolmácsoljuk megyénk dolgozóinak erőfeszítéséért, gazdagon gyümölcsöző helytállásáért, egyben kérjük, hogy még fegyelmezettebben, képességéhez, tehetségéhez és erejéhez mérten, szocializmust építő hazánk iránt érzett felelősségtől vezérelve vegye ki részét mindenki az új esztendőben is a népünk boldogulását szolgáló nagy munkából. Megyénk szorgalmas népe képes arra, hogy 1975ben még sikeresebb esztendőt zárhassunk, eredményesen befejezhessük a negyedik ötéves tervünket. Ehhez kívánunk megyénk munkásainak, dolgozó parasztságának, az értelmiségnek, a fiataloknak és időseknek, minden családnak erőt, egészséget, szép munkasikereket és sok boldogságot. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA, A CSONGRÁD MEGYEI TANÁCS. Növekvő gázfelhasználás a mezőgazdaságban A Dél-magyarországi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat már jóval az 1973. évi határidő előtt teljesítette a Bács, Békés és Csongrád megyék ellátására kidolgozott ötéves gázprogramot. Ezen belül jó eredményt értek el a mezőgazdasági nagyüzemek ellátásában. A szegedi szénhidrogén-medencéből szerteágazó vezetékhálózatra 14 gazdaságot kapcsoltak, s ezek az idén már több mint 15 millió köbméter földgázt használtak fel. Ez tizenötször annyi, mint amennyit a tervidőszak első évében igényelt a mezőgazdaság. A legnagyobb fogyasztók: közé számít a tápéi Tiszatáj Tsz, amely földgázzal fűt hatalmas sertéstelepet, fi az tatókat, termény-, illetve lucernaszárító berendezéseket. Egymaga kétmillió köbméternyi földgázt fogyaszt évente, többet, mint Bács-Kiskun megye közös gazdaságai együttvéve. A tapasztalatokon okulva mind több nagyüzemi gazdaság jelenti be igényét a földgázszolgáltatásra. A következő három évben előreláthatólag további 13 gazdaságnak teszik lehetővé a gázbekötést. Az Inotai Alukohó Huzalüzemrészben évente mintegy 5500 tonna ötvözött és ötvözetlen alumínium huzalt gyártanak, villamosipari célokra. Bár a beruházás még nem fejeződött be, de az üzemrész már ezideig 112 százalékra teljesítette tervét. Képünkön: a francia Pipoche-kemencékben edzik a durvahuzal-tekercseket.