Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

4 SZERDA, 1975. JANUÁR I. Készenlétben a fagybrigád Ahogy csökken a hőmér- egy embernek huszonöt gép- Kiss István, a fágybrigád 6éklet, úgy fogynak az autók kocsit kell ellátni éjszakán* vezetőjének helyettese, ö is ez utcáról. Nem a teher- ként. Ha a hőmérséklet mi- több éve ura már. a korautók, hanem a személy- nusz tíz fok alá süllyed, a mánykeréknek, vérében van autók. Télen a város polgá- biztonságos üzemelés érdeké* a gépkocsivezetés, a jármű rai garázsba állítják a ko- ben az üzemanyaggal kap- szeretete. Régi „fagyos". Azt csijukat — már akinek ju_ csolatosan is van tennivaló, mondja, most még nincs tott ilyen téli szállás —, elő — Egész éjszaka jönnek- semmi baj, majd akkor kell se veszik, csak majd tavasz- mennek a kocsik, nincs meg- nagyon észnél lenni, amikor szal. A teherautóknak, bu- állás. A felelősség roppant hidegebb lesz. Majd ha fagy nagy, hiszen a tehergépjár- — a szó legszorosabb értelművek motorjainak értéke mében. Az autóbuszokban negyven-nyolcvan ezer fo- fagyálló folyadék van ilyen szoknak más a sorsuk. Lehet húsz fokos hideg, menni kell. Eshet térdig érő hó, akkor is róják az országutakat, akkor is ismerősen felbőg a? IKARUS motorja a sarkon, nem várják hiába a hajnalban kelők. Csak ritkán. HoRy ez így van, az egy különös csapatnak is köszön, hető. Ogv hívjók a szegedi Volán vállalatnál, hogy fagybrigád. Tapasztalt, nagy Szakmai rutinnal rendelkező gépkocsivezetőkből áll. minden novemberben megalakul és minden márciusban felbomlik. Nagv gonddal állítják össze a forgalmi és műszaki szakemberek, nagy a felelősség. rint, nem szabad őket kiten. kor hűtővíz helyett, irrgis fagyveszélynek. A le- van velük gond. Egész éjjel hőmérsékletét állandó- melegítik őket, hogy reegel simán menjen az indítás, meg hogy ne hűljön ki az utastér. Ez utóbbi természetesen csak az olyan buszokra érvényes, amelyekbe a gyár beszerelte a fűtést. Közösen A fagybrigád egy-egy tagjára huszonöt gépkocsi jut, ez persze nem azt jelenti, hogy egyenenként birkóznak Szo'gálatban valamennyien törzsgárdatagok. A brigádvezető nem is lehet más. csak akinek legEste tíz óra után sötétség ?Jóbb Réojárművze. burkolja a vállalat telephe- ' ^ak°rlaía van. A veze. lyét, a műhelyekből szűrődik Z,.,!, * t.-, kukról se lehetne elmaraszneml világosság. A ta_ ^ vé]eményt mon(1ani< évek óta lelkiismeretesen Vállalják némi világosság, rolótérre a világítótorony ffig" nS UySTiU végzik ezt a tevékenységet csönd van, most azonban hallani a motorzúgást. A gépkocsik vezetői a nani munka véeeztével leengedik az. autókból n vizet, majd egy Dercig még járatják a motorokat, hocv egy cseop se maradion ebb^l a f'le-a olv veszélyes folyadékból. Aztán át"dlók a tereit a fagvbrioódnak. Hogy miből is áll tulajdonkéünen a szolgálat. art Szabó Lászlótól, a bricád vezetőjétől tneg. ' — Nem könnvű azt elmondani. összefoglalni, annyi mindent kell csinálni. Ellenőrizzük, nem maradt-e valamelyik tehergépkocsiban víz. felöntjük a lajtokat vízzel, persze meleggel, hogv reggel legyen mit önteni a hűtőkbe. Aztán jön a hajnal, indítjuk a kocsikat. Ez jóformán egyszerű dolognak tűnik, mégsem az. Ahogy Mucsi Endre vezető garázsmester elmondja, bonyolult és felelősségteljes ni a vegő an figyelni kell, az észrevételeket kétóránként bevezetni a fagybrigád naplójába, mert minden intézkedés attól függ, hány fokot mutat a a higanyszál. A fagyszolgálatban csak olyan gépkocsivezető dolgozhat, aki minden gépjárműtípust ismer, mindegyikkel tud bánni, nincs szakmai problémája. Sorolja a neveket: Szabó László, Kiss István, Bús Tibor, Lujkó István, Szü's IstT^n^^^h^l ennyi jármüvei. Köz'sen István, és így tovább. Szinte végzik & felac,atokat- A köz_ ponti telepen tárolt gépkocsikon kívül ellátják a Tis7a pályaudvaron és a DÉLÉP kirendeltségen álló teherautókat is, ezekre a helyekre szintén a Baka-y Nándor utcai kazánból viszi a meleg vizet minden éjjel, Segítenek egymásnak, de nekik is segitenek. Még tavaly kaptak a futőjavító műhely „Széchenyi István" szociaUsta brigádja jóvoltából ety fűthető lakókocsit, ahol melegedhetnek. ha igazán téliesre fordul az Idő. A vállalat gondoskodik felszerelésről, meleg védőitalról, védőruháról. Az Indító, szerbe, zet akkumulátorait saíátmű. helyben töltik, javítiák a Volánnál, ezek cseréie tehá1 folyamatosan megoldott. Erre nagy szükség is van, hiEgész télen éjszaka dolgozni, meggondolandó. Miért vállalják? — Megszerettük ezt a munkát — mondja Szabó László —, én például 1967 óta csinálom, minden évben. Jólesik az, hogy kiválasztanak erre a feladatra, úgy tudjuk érzem, ez is a megbecsülés, elismerés egyik f^íjjája. A kereset pedig nem kevesebb, szen hajnali négy-öt óra kömint amikor kocsin dolgozom. — Érezzük, hogy mekkora veszteséget jelentene egyegy szétfagyott motor. Tudjuk, hogy az emberek utazni akarnak, árut szállítani, kell a kocsi. Ezért is vállaljuk ezt a feladatot — teszi hozzá Bús Tibor. — A család tudomásul vesd a szolgálatot, elfogadja, hogy ez is a gépjárművezetői hivatással jár — vallják egymunka a „fagyosoké". Egy. hangúlag. Utánpótlás Generációs problémaként emlegetik, hogy a vezetés „fiatalítása" kampányszerű, sérti az idősebb nemzedéket, pedig társadalmunk alapjait az idősebb generáció teremtette meg. Senki sem vitatja, annak a nemzedéknek érdemeit, amely lerakta uj társadalmunk alapjait. De az apa örökébe — a fiú lép, és ez természetes folyamat, nem pedig generációs probléma! Ha néhol kampányszerűséggel illetik a „fiatalítást", akkor annak az lehet az oka, hogy akik végrehajtják a párt káderpolitikai határozatát, nem értettek meg annak lényegét. A határozat ugyanis nem statisztikai, hanem tartalmi igényű! A társadalom lehetőséget biztosit a munkáját mindvégig becsülettel végző, túl sokat is áldozó és már elfáradt idősebbeknek a tisztes visszavonulásra, vagy erejükhöz es egészségükhöz szabott könnyebb beos'.tás választására. Társadalmi igény, hogy akik alkalmatlanok pozíciójukra, ne gátolják azokat, akik értékesebben tudnák szolgálni a haladás ügyét. Ez a követelmény — az ismert hármas követelmény — azonban általános jellegű, korra való tekintet nélkül! A párt káderpolitikai határozatának érthető, világos igénye. Az elsőrendű feladatot az utánpótlás kiválasztáséban, nevelésében jelöli meg. Vezetői tisztségre nem egy-két évre szánnak valakit, nyilvánvuló, hogy a legalkalmasabbak a fiatalabbak köréből kerülnek ki. A természetei amortizációt a társadalomban is újjal, frissel kell pótolni. A „csere" itt nem egyszerű mechanikus előmunkálatokat követel, hunem tudatos, művelést, azt is mondhatnók: tudoónányos hozzáállást. A kiválasztók és nevelők felelősseget vállalnak azért, hogy politikai, szakmai es emberi tulajdonságuk alapján szemeljék ki és neveljék utódalkat. CsalhBtatlan-e mindezek megítélésében a jövőről gondoskodó vezető? Nem. Hiszen éppen ezért ajánlja a határozat a kollektív bölcsességet! Cs. U zött csak autóbuszokból kétszázhúsz hagyja el a telenet, nem beszélve a sok teher, gépjárműről. Reggel nyolcig tart a szol. gálát. Lezárják a „vártát" azaz az indítókocsit, elrakják rendben a locsolókanná, kat, leveszik karjukról a szalagot, megteszik az utolsó bejegyzést a naplóba, s ha. zaindulnak. Szemük piros a fáradtságtól, de arcukon jól eső öröm, semmi baj se történt este tíz óra óta. Ha ilyen marad a tél, nem r lesz olyan nehéz a szolgálat Az ügyeletet azonban nem szabad megszüntetni, ezek az emberek nagy értékre vigyáznak tavaszig, minden éjjel. Bálint Ibolya A pártkongresszus tiszteletére: Kiváló eredmények a tanáesi vállalatoknál A Hazafias Népfront, a SZOT és a KISZ 1974 áprilisában kiadott országos feliüvá&a után szóles körű kongresszusi és felszabadulási munkaverseny kezdődött országszerte. A vállalatok vezetői és dolgozói termelési tanácskozásokon, szakszerveszázalékos eredménynöveke- A megye városaiban sz«v déséhez sok más tényező ciális, kulturális és sportlémellett a kongresszusi munkaverseny vállalásainak tálteljesítése is hozzájárult. Jelentős eredményeket értek el az önköltség csökkentésével is. A vendéglátó vállalatnál 945 millióval, a zeti taggyűléseken, szociális- DELTÁ-nál 500 millióval, a Férfi és Női Divatszabó Vállalatnál 360 millió forinttal csökkentik az önköltséget, s növelik egyúttal a vállalat eredményességét. A belső UrUdékok feltárásával, a munka, és üzemszervezés továbbfejlesztésével, anyagtakarékossággal, a selejt csökkentésével és minőségi termékek gyártásával valamennyi ipari termelőüzem megtalálta a módját munkaverseny-felajánlásainak teljesítésére. Az építőipari vállalatok a lakások és középületek határidőn belüli átadását, a kereskedelmi vállalatok az áruválaszték bővítését és hatékonyabb készletgazdálkodást, a szolgáltató vállalatok a lakosság igényeihez jobban alkalmazkodva a gyorsaságot és a rugalmasságot írták fel a munkaverseny közös listájára. Az előző évhez viszonyítva nem csupán a termeléssel kapcsolatos felajánlások sora nőtt, hanem a társadalmi munkában való részvétel aktivitása is. A vállalati kollektívák több mint két és fél ezer dolgozója 42 ezer '670 órában vállalta, hogy kommunista szombat keretében dolgozik, az év első három negyedévében végzett munkájuk értéke 900 millió forint. A 360 nyomdaipari dolgozó, vagy az 520 ecsetgyári társadalmi munkás jóvoltából — és a sort még hosszan folytathatnánk —jelentős összeget fizettek be a vállalatok az óvodák és bölcsődék felújítására, építésére. ta brigádvezetők bevonása val tárgyalták meg a mozgalom akcióprogramját. Rögzítették a felajánlásokat, az értékelési szempontokat, és meghatározták a munkaversenyben élen járó dolgozók és brigádok anyagi és erkölcsi elismerésének feltételeit. A Csongrád megyei tanács felügyelete alá tartozó 37 tanácsi vállalat • kongresszusi felajánlásainak eddigi eredményeit és a településfejlesztési verseny alakulását értékelte -nemrégiben a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Több tanácsi vállalatnál operatív bizottságot hozták létre, melyek folyamatosan vizsgálják a verseny alakulását, rendszeresen — általában negyedévenként — értékelik az eredményeket, tájékoztatják a dolgozókat a ver. seny pillanatnyi helyzetéről. A felajánlások két nagyobb terület szerint csoportosíthatók, az egyik a vállalati, gazdasági eredmények növelése, a másik a társadalmi munkán alapuló "Vállalások. Valamennyi vállalat megvizsgálta, hogyan tudná az eredményesebb gazdálkodást meglevő erőinek célszerűbb felhasználásával megvalósítani. A termelés, a szolgáltatás és forgalom volumenének növelése az év első háromnegyed évében mintegy százmillió forintot jelentett Különösen értékes az építőipari ágazat árbevételének 1973-hoz képest 26,2 százalékos, és a kulturális ágazat 19 százalékos növekedése. Az árbevétel mellett — a vállalásoknak megfelelően — kedvezően alakult a vállalati eredmeny és jövedelmezőség is. A Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat 221,1 százalékos, vagy a megyei tanács építőipari vállalatának 85 tesítmények építését, javítását, parkosítását kétezren vállalták, 2,8 millió forint értékben. Élen jártak ebben a mozgalomban a Csongrád megyei Vegyesipari Vállalat és a sütőipar dolgozói. Az építőipariak több mint háromezer társadalmimunkaórában az úttörőtábor felépítésében segédkeztek. Az üzemen, intézményen belüli szociális és kulturális létesítmények felújításakor, az őszi betakarításnál és az árvíz elleni védekezésben végzett társadalmi munka értéke meghaladja a 400 millió forintot. A kollektív vállalásokon kívül 900 dolgozó tett egyéni felajánlást, és 870 brigád vett részt a munkaversenyben, melyek közül 338 a szocialista brigád címért is dolgozik. A vállalatok mellett a települések is bekapcsolódtak: a kongresszusi munka versenybe. A megye városai és községei 1974 első félévében 42 millió 637 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a településfejlesztési verseny sikeréhez. Baks különversenyt is kezdeményezett. A városok közül Szeged jár az élen, hiszen a városi tanács vállalatai a 30. évforduló tiszteletére felajánlásaik sorát tovább bővítették. A kongresszusi munkaverseny politikai jelentősége, a résztvevők szocialista gondolkodásmódjának kibontakozása biztosítéka lehet a tanácsi vállalatok további eredményeinek. A felszabadulási és kongresszusi munkaverseny finise előtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága joggal állapíthatta meg, hogy az országos felhívás a megyében méltó vissa« hangra talált Rádiófigyelő Ifjúságpolitikánk tükre Megszoktuk már, hogy a elmúlt néhány esztendő fejrádió hétfőnként jelentkező lödésének, mozgásainak, Húszas stúdiója mindig a fiatalokról — eredményeikről, gondjaikról — szól. A rendszeresen, hétről hétre hallható ifjúságpolitikai műsor frissességével, aktualitásával vonzza hallgatóit. Ezúttal különös érdeklődéssel ültünk a készülék elé. A rádió ifjúsági osztályának munkatársai tizenkét részes sorozatban összegzik, hogv melyek voltak az elmúlt évlcgeredményeinek „tükrét". A tükör első mozaikja Ti hol laktok? címmel Váradi Júlia riportműsora. Budapest munkáskerületeinek fiataljait szólaltatta meg: beszéljenek a családalapítás, a fészekrakás örömeiről és gondjairól! Szó esett a lakáselosztás új formáiról, a demográfiai politiku érvényesítéséről, az esetleges hibákat, íontosabb ifjúság- és szociál- tévedéseket is igyekezett fel politikai, közművelődési feladatai. Számot adnak arról is, hogy sajátos eszközükkel, a mikrofonnal milyen jelenségek, folyamutok feltárásában segítettek. A hétfői nyitóadástól kezdve — tizenkét héten át — bemutatják az tárni. S bar ebben a témában már nem egy hasonló riportot hallhattunk, mégsem volt haszontalan az eredményeket és a még megvalósításra véró feladatokat ismét összefoglalni. •L. Zs, Védett Csongrád megye levegfije Rendelet írja elő, hogy 1974. december 31-ig közölni kell a szennyezés megengedhető mértéket minden olyan intézménynél, amely veszélyezteti a környezet levegőjének tisztaságát. Ezek szerint tehát mától kezdve egyetlen gyár vagy intézmény sem hivatkozhat arra, hogy kéménye azért ereget A megyei tanács vb utas£» totta az építési, közlekedési és vízügyi osztály vezetőjét, terjessze fel az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumhoz a javaslatot: nyilvánítsák kiemelten védett területté a pusztaszeri és saséri rezervátumok területét 403, illetve 70 hektár nagyságban, valamint a Pusztakoromfekete füstöt, mert nem szeri Nemzeti Emlékparkot. jutott tudomásukra ez a felső határérték. Mindennek pedig természetes következménye, hogy a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell — anyagi áldozatok árán is — a levegőt védő intézkedésekhez. S ha ezt nem teszik, megkapják az értesítést a kiszabolt bírság összegéről. Mi határozza meg a területenként más és más határEgyéb kategóriába csak a városok, községek összefüggő ipari, raktározási, területei tartoznak. A megye egyes területeinek besorolásakor figyelembe vették a távlati iparfejlesztési tervet, azt, hogy mely részeken vannak jelenleg összefüggő ipartelepek, hol működnek mezőgazdasági üzemek ipari jellegű melléküzemei és hol találhatók az értékeket, valamint a birsá- előírásoknak megfelelő elhegok nagyságát? Mindkettő alapja az a területi besorolás, melyet megyénként a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai állapítanak meg, illetve javasolnak. Nemrégiben hagyta jóvá a Csongrád megyei tanács vegrehajtó bizottsága a megye levegővédelmi beosztását. Eszerint a megye egész területét védettnek tekintik és ezen belül jelölik ki a kiemelten védett és az egyéb kategóriába tartozó részeket. lyezésű raktározási helyek. A kiemelten védett területek javaslatánál az országos jelentőségű természetvédelmi szempontokat tartották szem előtt. A megyei tanács nem foglalkozott Szegednek és környékének besorolásával, ugyanis a város levegőtisztasági tervét a Szegedi Tervező Vállalat készíti és előreláthatóan a második negyedévben hagyják jóvá. Cb. A,