Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-18 / 15. szám

SZOMBAT, 1975. JANüAR 18. 3 Magyar­indiai árucsere Január 14. és 17. között magyar—indiai kereskedelmi tárgyalások folytak Buda­pesten. A tárgyalásokat dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, illetve A. S. Gill kereskedelmi állam­titkár-helyettes vezette. A tárgyalások eredményeként pénteken jegyzökönyvet írtak alá, amelyben a felek rög­zítették az 1975. évi árucsere, forgalmi előirányzatokat Ez több a megelőző évinéL A delegáció vezetői eszme­cserét folytattak a két ország közötti gazdasági kapcsolatok további bővítésének lehető­ségeiről. Hangsúlyozták a már megkezdett piacfeltáró tevékenység fokozását. Konténeres rekord Egyre népszerűbb a korszerű szállítási mód Országszerte egyre több vasútállomáson terjedt el a szállítótartályos, azaz konté­neres rakodás, fuvarozás. A szegedi vasútigazgatóság te­rületéről Szegedet és Békés­csabát kapcsolták be eddig az országos konténeres háló. zatba. A MÁV Szegedi Igazgató­sága az elmúlt évben 10,3 millió tonna áru elszállítá­sával rekord teljesítményt ért el. Ez a kiemelkedő ered. meny egyúttal a szállítótar­tályos fuvarozás sikerét is hozta. A MÁV 1972. áprilisá­ban kezdte Szegeden az 5 tonnás, közepes szállítótar­tályos fuvarozást. A kezdeti nehézségek után a vállalatok. üzemek megismerték a fuva­rozási mód előnyeit és mir jobban igényelték ezt a kor­szerű „háztól-házig" szállí­tást. Jellemző a vállalatok ér­deklődésére, hogy a Szegeden feladott rakott konténerek száma állandóan emelkedik. A kezdő fél év után (479 da­rab), 1973-ban 1491-et, míg tavaly mór 2598-at adtak fel, az ország minden részébe. Ez utóbbi szám egyúttal azt is jelenti, hogy a Szegeden megforduló rakott szállító­tartályok aránya az 1973. évi 76,3 százalékról 94,6 szá­zalékra emelkedett. Ahogy tavaly a MÁV áruszállítási feladatai nőttek, úgy emel­A kongresszusi Irányelvek vitája a vezetőség választó taggyűléseken MmmmMMü körrel rének növelését, mondván: a bizottságok által feltárt visz­szásságokat, sok tízezer fo­rintos károkat gyakorta pár száz forintos bírsággal inté­zik el a szabálysértési elő­adók. Ez pedig, akárhogyan is nézzük, igazságtalan az­zal a munkással szemben, aki, ha kárt okoz, összetör vagy megrongál véletlenül egy berendezést, azért fizet­nie kell, méghozzá nem is keveset Sajátos helyzetükről, gond­jaikról beszélt Balázs Lajos is. Arról, hogy a vizsgálatok megállapításai ellen nem­csak az érintettek, hanem gyakran azok is mepróbál­nak föllépni, akiknek hatósá­gi feladatuk lett volna ellen­őrizni az érintetteket. Né­hány ilyen ügy még az MSZMP Központi Bizottsá­gáig is eljut, időt és energiát rabolva el más, fontos fel­adatoktól. Valóban sajátos helyzetben vannak a népi ellenőrzési bi­zottságok. Erről beszélt a városi pártbizottságot képvi­selő Szabó Imre is. A NEB dolgozói — akarva-akaratlan — tanúi a visszásságoknak, olyan gondoknak, amelyek megszüntetése a hivatásuk. A legszorosabban vett társa­dalmi érdek, hogy munkáju­kat minél jobb feltételek kö­zött végezzék, s az irányel­vekben foglaltak alapján megnövelt hatókörrel. Hiszen munkájuk kiterjed szinte mindarra, amit az irányel­vek a jövő feladatául szab­nak: a társadalmi, állami és gazdasági élet majdhogynem valamennyi területére. Vala­mennyiünk érdeke, hogy munkájuk jól szolgálhassa az irányelvek célkitűzéseit, s majd a kongresszusi határo­zatok megvalósulását. Szávay István A kongresszusi irányelvek átfogják az ország életének egészét, tartalmazzák politi­kai, társadalmi és gazdasági életünk^ legfontosabb kérdé­seit. Végtelenül nehéz lenne bármit is hozzátenni az irányelvekhez, vagy a szer­vezeti szabályzat tervezeté­hez, hiszen a bennük foglal­tak megvalósítása a lehető legjobb útja az ország to­vábbi fejlődésének. Érthető hát, hogy a vezetőségválasz­tó taggyűléseken fölszólaló kommunisták is elsősorban azt fejtegetik, saját munka­területükön milyen feladatok várnak rájuk, hogyan lehet­ne a legeredményesebben megfelelni nemcsak a kije­lölt feladatoknak, hanem az irányelvek szellemének, lé­nyegének is. Érdekes példát nyújtott erre a Csongrád me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság kommunistáinak vezető­ségvá'asztó taggyűlése. Amikor az irányelvekben a társadalmi tulajdonban le­vő eszközök gondos felhasz­nálásáról, a közérdek érvé­nyesítésének fontosságáról van szó, fölvetődik az állami, társadalmi ellenőrzés jelen­legi r-ndszere továbbfejlesz­tésének igénye. Érdemes idézni egy mondatot, amely nagyon sokszor elhangzott a NEB kommunisláinak tag­gyűlésén: „Az egyre nagvobb szerepet betöltő népi e'len­őrzés hatókörét tovább kell növelni." VifaTndító előadá­sában már Tihanyi Ernő szólt arról, hogy a jövőben várhatóan még több feladat hárul majd a népi ellenőr­zésre, s a vitában felszólalók azt is elmondották, hogy sze­rintük miért van szükség az irányelvekben körvonalazott változásokra. Alighanem hasznos sorra venni néhá­nyat a felszólalások közül. Lóczi Imre először a tár­sadalmi tulajdon védelmé­nek fontosságáról beszélt. Arról, hogy ehhez a leghaté­konyabb eszköz a helyes, tu­lajdonosi szemlélet kialakí­tása. Ennek viszont alapvető feltétele — és véleménye megszív'elendő — a munka­helyi demokrácia érvényesü­lése. Ha ugyanis a vezetők nem biztosítják üzemen be­lül a dolgozók demokratikus jogait, akkor azok nem érez­hetik magukat tulajdonos­nak, nem tudhatják magu­kénak a gyárat és eszközeit. Fölvetette azt is, hogy a NEB munkájában gyakran nehéz­ségeket okoz függő viszonyuk a helyi tanácsi testületekkel. Hiszen a tanácsok választják meg a NEB tagjait és tiszt­ségviselőit, s nekik választó­ik munkáját is ellenőrizni kell, ami nyilván kellemetlen a választottak számára. Hasonló kérdéseket fejte­getett felszólalásában Ada­micza László és Kalmár Jó­zsef is, Arról beszéltek, hogy a NEB iránti bizalom foko­zottabb kötelességekkel is jár. Hatékonyabbá kell tenni a népi ellenőrzés munkáját, következelesebben ellenőriz­ve a vizsgálatok során fel­tárt hiányosságok megszünte­tését. Ehhez természetesen szükség van a vállalatok, szövetkezetek belső és fel­ügyeleti ellenőrzésének meg­javítására is. ök is, csakúgy, mint Hegedűs Károlyné ki­emelték, hogy az eddiginél is nagyobb gondot kell fordíta­ni a központi szándékok ér­vényesülésére. Ám ehhez ar­ra is szükség lenne, hogy a NEB az eddiginél függetle­nebb legyen a helyi szervek­től. Érdekes és tanulságos volt a vita, már csak azért is, mert a népi ellenőrzés mun­katársai — érthető okokból, hivatásuk következtében — elsősorban a társadalmi és gazdasági élet árnyoldalaival talá'koznak. S ha a vezetők magatartásában, az üzemi demokráciában vagy a gaz­dálkodásban meglevő hiá­nyosságok nem is általáno­sak, számukra ezek szinte központi kérdéssé válnak, mivel jóval több ilyen eset­tel találkoznak, mint bárme­lyikünk. Érthető, hogy tag­gyűlésükön elsősorban ezek­ről a kérdésekről beszéltek, a társadalmi és gazdasági életben található visszássá­gok megszüntetésének fon­tosságáról. Jó néhány fel­szólalót hatott át a javítani akaró szenvedély, mint pél­dául dr. Széli Sámuelt, aki többek közt azt javasolta, hogy a nagyüzemek pártszer­vezetei kapjanak az eddigi­nél is több lehetőséget az üzemi munka befolyásolásá­ra, alakítására, a néhol túl­zott vezetői „ÉN"-tudat kor­dában tartására. Szükséges­nek tartotta a NEB hatáskö­kedetf a konténerek igénybe­vétele is. Januárban még csak 113-at adtak fel, októ­berben már 325-öt. E fuvarozási módot tavaly Szegeden húsz vállalat vette igénybe, közülük a legtöbbet a BUDALAKK, az Öntödei Vállalat, a gumigyár, a ká­belgyár és a paprikafeldol­gozó vállalat adta fel. Nemcsak vittek a vonatok konténert, hanem hoztak is. 1974-ben 2746 konténer ér­kezett Szegedre, 46 vállalat részére. Legnagyobb fogadó itt a DÉLÉP, de a FÜSZÉRT, a DÉLTEX és a TRIÁL is nagy mennyiségű árut ka­pott szállítótartályokban. Az idén további fejlődés várható. Az ország újabb öt városát vonják be a konté­neres hálózatba, köztük a szegedi igazgatóság területé­ről Kecskemétet és Kiskun­halast. A fejlődés Szegeden sem áll meg. A jelenlegi adottságok már nem megfe­lelőek, ezért jövőre — ha semmi akadály nem jön közbe — új, korszerű konté­ner-pályaudvar építését kez­dik meg Szeged-Tisza pá­lyaudvaron. Kialakítanak egy olyan területet is, ame­lyen negyven tonna teherbí­rású daru segítségével olyan befogadóképességű konténert kezelhetnek, amilyen Szege­den még eddig nem fordult meg. Fejlődnek a fogyasztási szövetkezelek Teljesítik a IV. ötéves terv feladatait, jól fejlődnek a fogyasztási szövetkezetek, erősödik a demokratikus ön­kormányzat, s mindez a tár­sadalom, a szövetkezeti tag­ság és a lakosság érdekeinek megfelelően segíti elő a X. kongresszus határozataiban foglalt gazdaságpolitikai cé­lok megvalósulását — állapí­tották meg a fogyasztási szö­vetkezetek országos tanácsá­nak pénteken tartott ülésén. Az alapvető cikkekből javult az ÁFÉSZ-ek áruellátása, a múlt évben mintegy 67 mil­liárd forintnyi árubevétell értek el, tíz százalékkal töb­bet az 1973. évinél. A lakás­fenntartó szövetkezetek a je­len tervidőszakban évente 8—10 ezer lakással gyara­oodtak, ami kétszerese a ko rábbi évek növekedésének Jelenleg több mint 96 ezer lakás fenntartásáról gondos­kodnak. Fejlődés tapasztal ­ható az üdülő- és garázsszö­vetkezetek terén is. Jelentőr — a múlt évben megközelí tőén 3,7 milliárd devizaforin* volt — a szövetkezeti válla­'atok külkereskedelmi for­galma. Az ülésen 1975. legfonto­sabb feladatai közé sorolták az áruellátás további javítá­sát, a kis településeken az üzlethálózat napicikk-kínála­tának növelését, a szövetke­zeti szaküzletek és áruházak gazdaságosabb működését, a választék bővítését. Jövőre: éj KRESZ A közlekedés fokozottabb biztonságának és zavartalan­ságának követelményeit érvényre juttató, a nemzetközi normákat figyelembe vevő új paragrafusok szabályozzák 1971. január 1-től a közúti forgalmat — jelentette be pén­teken az autíklub budapesti székházában tartott sajtótá­jékoztatón dr. Tőzsér István, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főosztályvezetője. Az új KRESZ-t ismertetve elmondotta, hogy a jogsza­bályok kidolgozását jó háromesztendős előkészítőv munka alapozta meg. A pártszervezet élén „Elvi fontosságú követelmény, hogy a párt-, társadalmi, állami szervek vezető tisztségeibe és testületeibe növekvő számban kerüljenek a termelésben élen járó, a társadalmi tevékenységben kiemelkedő és megfelelően felkészült, te­hetséges fizikai dolgozók." (Az MSZMP KB irányelvei a párt XI. kongresszusára.) Életszínvonal-politikánk megvalósításának egyik fontos alapköve az élelmiszeripar, aminek Szegeden százados ha­gyománya van. A Csongrád megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat dolgozói is tisztán látják elkötelezettségüket, a rekonstrukciós beruházások idején sem csökkent terme­lési kedvük. Ebben nagy szerepük van a vállalat párt­alapszervezeteinek. A vezetőségválasztó taggyűléseken a megoldandó nagy feladatok lebegtek a párttagok szeme előtt, amikor az új vezetőség tagjaira szavaztak. A Tisza Bútoripari Vállalat szegedi bútorgyára is új te­lephely kialakításán fáradozik. Gondja — ha kisebb mé­retekben is — hasonló a húsiparéhoz. A pártszervezet tiszt­ségviselői megválasztásuk másnapján már terveket ková­csoltak a gyári problémák enyhítésére. Bíznak a fiatalokban A szalámigyári pártalap­szervezet vezetősége lelkes, fiatal pártmunkással erősö­dött. A tömegszervezeti fele­lős Bánsági Tibor mérlegla­katos lett, aki tagja a KISZ­szervezet csúcsvezetőségének is. Huszonkilenc éves, törzs­gárdatag. Munkaköre nagy fegyelmet és pontosságot kö­vetel: a szalámigyártás fű­szereit adagoló mérlegek kar­bantartását, ellenőrzését végzi. — Tizenkilenc éves korom­ban az volt a vágyam, hogy nagyvállalat ifjúsági mozgal. mának legyek a részese. Ez teljesült itt a gyárban, sok fiatal érdekében dolgozhat­tam mindig öt éve a párt­szervezet fölvett tagjai so­rába, még többet tehettem a közösségért. Most, hogy veze­tőségi tag lettem, nagyon örülök annak a bizalomnak, ami az idősebb párttagokban is él irántam. — Mi a legközelebbi fel­adata? — A KISZ-választások elő­készítését segítem a közeljö­vőben, majd pedig a szak­szervezetben kerül sor ugyan­erre. — Milyen tervei vannak? — Megváltozott a szemlé­let az ifjúsággal szemben. Ránk mernek bízni felelős­ségteljes dolgokat, a közép­korosztály úgy látja, építhet ránk is. Azért beszélek ró­luk, mert nálunk nincsenek kifejezetten „idősebb" embe­Bánsági Tibor rek, a gyárban az átlagos életkor 40—45 év. Nagyon sok a fiatal. Azt szeretném elérni, hogy még pozitívabb legyen az ifjúságról alkotott vélemény. Ezért elsősorban maguk a fiatalok tehetnek legtöbbet. A KISZ-szervezet munkáját akarom úgy segí­teni. hogy minél több tagjá­ra lehessünk büszkék, minél többen vegyenek részt a tár­sadalmi szervezetek tevé­kenységében, termelőmunká­juk pedig kiemelkedő legyen. Bánsági Tibor ezüstkoszo­rús ifjúsági brigád vezetője, tavaly kapta meg a Kiváló Munkásőr címet. Kell az életfapasztalat A szegedi bútorgyár párt­szervezetének titkára, Fortu­na István már nyolc éve vi­seli ezt a tisztséget. Nagy meggyőződéssel vállalt és lel­kesen végzett munkájára is­mét bizalommal szavaztak a párttagok. Asztalos, 1935-ben kezdte a szakmát, huszonhá­rom éve ebben a gyárban dolgozik, munkásból lett mű­vezető. Egyszerű, dolgos éle­tű ember, egyetlen szenvedé­lye az olvasás. — Teljesen lekötnek a köny­vek. Kötelességemnek ér­zem az állandó művelődést, politikai tájékozottságom fej­lesztését. Sokan megkeresnek különböző kérdésekkel, a szakmától a várospolitikáig. Mindenre válaszolok, igyek­szem megmagyarázni a pár­tonkívülieknek is a körülöt­tünk zajló jelenségeket, ese­ményeket. — Mióta párttag? — Húsz éve. Mielőtt tit­kárrá választottak, a vezető­ség tagja voltam hosszú ideig. Ügy érzem, bírom még a munkát, nem vagyok fá­radt. azért is vállaltam ismét a titkári tisztséget. A követ­kező választáson már át­adom a helyemet a fiatalok­nak, nyugdíjba megyek. Ad­dig is igyekszem olyan párt­építő tevékenységet folytatni, ami segíti a pártszerveze­tünket abban, hogy minél több rátermett fiatalból te­vődjék ki az utánpótlás — A következő négy ev­Foctuna István ben mi az elsődleges célját — Két helyen dolgozik a gyárunk. Nehéz idők követ­keznek a rekonstrukció foly­tán, elsősorban a gazdasági munkát kell megfelelően tá­mogatniuk a párttagoknak. A gyári feladatokon túl is van dolgunk, egész országunk ér­dekeit tartjuk szem előtt. Célom az, hogy taoasztalata­immal hozzájáruljak min­dennapi feladataink megol­dásához, pártunk politikájá­nak végrehajtásához, szűkebb környezetemben, a gyárban, s mindenütt, ahol tehetek va­lamit. Bálint Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents