Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-18 / 15. szám

SZOMBAT, 1975. JANüAR 18. 3 Magyarindiai árucsere Január 14. és 17. között magyar—indiai kereskedelmi tárgyalások folytak Budapesten. A tárgyalásokat dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, illetve A. S. Gill kereskedelmi államtitkár-helyettes vezette. A tárgyalások eredményeként pénteken jegyzökönyvet írtak alá, amelyben a felek rögzítették az 1975. évi árucsere, forgalmi előirányzatokat Ez több a megelőző évinéL A delegáció vezetői eszmecserét folytattak a két ország közötti gazdasági kapcsolatok további bővítésének lehetőségeiről. Hangsúlyozták a már megkezdett piacfeltáró tevékenység fokozását. Konténeres rekord Egyre népszerűbb a korszerű szállítási mód Országszerte egyre több vasútállomáson terjedt el a szállítótartályos, azaz konténeres rakodás, fuvarozás. A szegedi vasútigazgatóság területéről Szegedet és Békéscsabát kapcsolták be eddig az országos konténeres háló. zatba. A MÁV Szegedi Igazgatósága az elmúlt évben 10,3 millió tonna áru elszállításával rekord teljesítményt ért el. Ez a kiemelkedő ered. meny egyúttal a szállítótartályos fuvarozás sikerét is hozta. A MÁV 1972. áprilisában kezdte Szegeden az 5 tonnás, közepes szállítótartályos fuvarozást. A kezdeti nehézségek után a vállalatok. üzemek megismerték a fuvarozási mód előnyeit és mir jobban igényelték ezt a korszerű „háztól-házig" szállítást. Jellemző a vállalatok érdeklődésére, hogy a Szegeden feladott rakott konténerek száma állandóan emelkedik. A kezdő fél év után (479 darab), 1973-ban 1491-et, míg tavaly mór 2598-at adtak fel, az ország minden részébe. Ez utóbbi szám egyúttal azt is jelenti, hogy a Szegeden megforduló rakott szállítótartályok aránya az 1973. évi 76,3 százalékról 94,6 százalékra emelkedett. Ahogy tavaly a MÁV áruszállítási feladatai nőttek, úgy emelA kongresszusi Irányelvek vitája a vezetőség választó taggyűléseken MmmmMMü körrel rének növelését, mondván: a bizottságok által feltárt viszszásságokat, sok tízezer forintos károkat gyakorta pár száz forintos bírsággal intézik el a szabálysértési előadók. Ez pedig, akárhogyan is nézzük, igazságtalan azzal a munkással szemben, aki, ha kárt okoz, összetör vagy megrongál véletlenül egy berendezést, azért fizetnie kell, méghozzá nem is keveset Sajátos helyzetükről, gondjaikról beszélt Balázs Lajos is. Arról, hogy a vizsgálatok megállapításai ellen nemcsak az érintettek, hanem gyakran azok is mepróbálnak föllépni, akiknek hatósági feladatuk lett volna ellenőrizni az érintetteket. Néhány ilyen ügy még az MSZMP Központi Bizottságáig is eljut, időt és energiát rabolva el más, fontos feladatoktól. Valóban sajátos helyzetben vannak a népi ellenőrzési bizottságok. Erről beszélt a városi pártbizottságot képviselő Szabó Imre is. A NEB dolgozói — akarva-akaratlan — tanúi a visszásságoknak, olyan gondoknak, amelyek megszüntetése a hivatásuk. A legszorosabban vett társadalmi érdek, hogy munkájukat minél jobb feltételek között végezzék, s az irányelvekben foglaltak alapján megnövelt hatókörrel. Hiszen munkájuk kiterjed szinte mindarra, amit az irányelvek a jövő feladatául szabnak: a társadalmi, állami és gazdasági élet majdhogynem valamennyi területére. Valamennyiünk érdeke, hogy munkájuk jól szolgálhassa az irányelvek célkitűzéseit, s majd a kongresszusi határozatok megvalósulását. Szávay István A kongresszusi irányelvek átfogják az ország életének egészét, tartalmazzák politikai, társadalmi és gazdasági életünk^ legfontosabb kérdéseit. Végtelenül nehéz lenne bármit is hozzátenni az irányelvekhez, vagy a szervezeti szabályzat tervezetéhez, hiszen a bennük foglaltak megvalósítása a lehető legjobb útja az ország további fejlődésének. Érthető hát, hogy a vezetőségválasztó taggyűléseken fölszólaló kommunisták is elsősorban azt fejtegetik, saját munkaterületükön milyen feladatok várnak rájuk, hogyan lehetne a legeredményesebben megfelelni nemcsak a kijelölt feladatoknak, hanem az irányelvek szellemének, lényegének is. Érdekes példát nyújtott erre a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kommunistáinak vezetőségvá'asztó taggyűlése. Amikor az irányelvekben a társadalmi tulajdonban levő eszközök gondos felhasználásáról, a közérdek érvényesítésének fontosságáról van szó, fölvetődik az állami, társadalmi ellenőrzés jelenlegi r-ndszere továbbfejlesztésének igénye. Érdemes idézni egy mondatot, amely nagyon sokszor elhangzott a NEB kommunisláinak taggyűlésén: „Az egyre nagvobb szerepet betöltő népi e'lenőrzés hatókörét tovább kell növelni." VifaTndító előadásában már Tihanyi Ernő szólt arról, hogy a jövőben várhatóan még több feladat hárul majd a népi ellenőrzésre, s a vitában felszólalók azt is elmondották, hogy szerintük miért van szükség az irányelvekben körvonalazott változásokra. Alighanem hasznos sorra venni néhányat a felszólalások közül. Lóczi Imre először a társadalmi tulajdon védelmének fontosságáról beszélt. Arról, hogy ehhez a leghatékonyabb eszköz a helyes, tulajdonosi szemlélet kialakítása. Ennek viszont alapvető feltétele — és véleménye megszív'elendő — a munkahelyi demokrácia érvényesülése. Ha ugyanis a vezetők nem biztosítják üzemen belül a dolgozók demokratikus jogait, akkor azok nem érezhetik magukat tulajdonosnak, nem tudhatják magukénak a gyárat és eszközeit. Fölvetette azt is, hogy a NEB munkájában gyakran nehézségeket okoz függő viszonyuk a helyi tanácsi testületekkel. Hiszen a tanácsok választják meg a NEB tagjait és tisztségviselőit, s nekik választóik munkáját is ellenőrizni kell, ami nyilván kellemetlen a választottak számára. Hasonló kérdéseket fejtegetett felszólalásában Adamicza László és Kalmár József is, Arról beszéltek, hogy a NEB iránti bizalom fokozottabb kötelességekkel is jár. Hatékonyabbá kell tenni a népi ellenőrzés munkáját, következelesebben ellenőrizve a vizsgálatok során feltárt hiányosságok megszüntetését. Ehhez természetesen szükség van a vállalatok, szövetkezetek belső és felügyeleti ellenőrzésének megjavítására is. ök is, csakúgy, mint Hegedűs Károlyné kiemelték, hogy az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani a központi szándékok érvényesülésére. Ám ehhez arra is szükség lenne, hogy a NEB az eddiginél függetlenebb legyen a helyi szervektől. Érdekes és tanulságos volt a vita, már csak azért is, mert a népi ellenőrzés munkatársai — érthető okokból, hivatásuk következtében — elsősorban a társadalmi és gazdasági élet árnyoldalaival talá'koznak. S ha a vezetők magatartásában, az üzemi demokráciában vagy a gazdálkodásban meglevő hiányosságok nem is általánosak, számukra ezek szinte központi kérdéssé válnak, mivel jóval több ilyen esettel találkoznak, mint bármelyikünk. Érthető, hogy taggyűlésükön elsősorban ezekről a kérdésekről beszéltek, a társadalmi és gazdasági életben található visszásságok megszüntetésének fontosságáról. Jó néhány felszólalót hatott át a javítani akaró szenvedély, mint például dr. Széli Sámuelt, aki többek közt azt javasolta, hogy a nagyüzemek pártszervezetei kapjanak az eddiginél is több lehetőséget az üzemi munka befolyásolására, alakítására, a néhol túlzott vezetői „ÉN"-tudat kordában tartására. Szükségesnek tartotta a NEB hatáskökedetf a konténerek igénybevétele is. Januárban még csak 113-at adtak fel, októberben már 325-öt. E fuvarozási módot tavaly Szegeden húsz vállalat vette igénybe, közülük a legtöbbet a BUDALAKK, az Öntödei Vállalat, a gumigyár, a kábelgyár és a paprikafeldolgozó vállalat adta fel. Nemcsak vittek a vonatok konténert, hanem hoztak is. 1974-ben 2746 konténer érkezett Szegedre, 46 vállalat részére. Legnagyobb fogadó itt a DÉLÉP, de a FÜSZÉRT, a DÉLTEX és a TRIÁL is nagy mennyiségű árut kapott szállítótartályokban. Az idén további fejlődés várható. Az ország újabb öt városát vonják be a konténeres hálózatba, köztük a szegedi igazgatóság területéről Kecskemétet és Kiskunhalast. A fejlődés Szegeden sem áll meg. A jelenlegi adottságok már nem megfelelőek, ezért jövőre — ha semmi akadály nem jön közbe — új, korszerű konténer-pályaudvar építését kezdik meg Szeged-Tisza pályaudvaron. Kialakítanak egy olyan területet is, amelyen negyven tonna teherbírású daru segítségével olyan befogadóképességű konténert kezelhetnek, amilyen Szegeden még eddig nem fordult meg. Fejlődnek a fogyasztási szövetkezelek Teljesítik a IV. ötéves terv feladatait, jól fejlődnek a fogyasztási szövetkezetek, erősödik a demokratikus önkormányzat, s mindez a társadalom, a szövetkezeti tagság és a lakosság érdekeinek megfelelően segíti elő a X. kongresszus határozataiban foglalt gazdaságpolitikai célok megvalósulását — állapították meg a fogyasztási szövetkezetek országos tanácsának pénteken tartott ülésén. Az alapvető cikkekből javult az ÁFÉSZ-ek áruellátása, a múlt évben mintegy 67 milliárd forintnyi árubevétell értek el, tíz százalékkal többet az 1973. évinél. A lakásfenntartó szövetkezetek a jelen tervidőszakban évente 8—10 ezer lakással gyaraoodtak, ami kétszerese a ko rábbi évek növekedésének Jelenleg több mint 96 ezer lakás fenntartásáról gondoskodnak. Fejlődés tapasztal ható az üdülő- és garázsszövetkezetek terén is. Jelentőr — a múlt évben megközelí tőén 3,7 milliárd devizaforin* volt — a szövetkezeti válla'atok külkereskedelmi forgalma. Az ülésen 1975. legfontosabb feladatai közé sorolták az áruellátás további javítását, a kis településeken az üzlethálózat napicikk-kínálatának növelését, a szövetkezeti szaküzletek és áruházak gazdaságosabb működését, a választék bővítését. Jövőre: éj KRESZ A közlekedés fokozottabb biztonságának és zavartalanságának követelményeit érvényre juttató, a nemzetközi normákat figyelembe vevő új paragrafusok szabályozzák 1971. január 1-től a közúti forgalmat — jelentette be pénteken az autíklub budapesti székházában tartott sajtótájékoztatón dr. Tőzsér István, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főosztályvezetője. Az új KRESZ-t ismertetve elmondotta, hogy a jogszabályok kidolgozását jó háromesztendős előkészítőv munka alapozta meg. A pártszervezet élén „Elvi fontosságú követelmény, hogy a párt-, társadalmi, állami szervek vezető tisztségeibe és testületeibe növekvő számban kerüljenek a termelésben élen járó, a társadalmi tevékenységben kiemelkedő és megfelelően felkészült, tehetséges fizikai dolgozók." (Az MSZMP KB irányelvei a párt XI. kongresszusára.) Életszínvonal-politikánk megvalósításának egyik fontos alapköve az élelmiszeripar, aminek Szegeden százados hagyománya van. A Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat dolgozói is tisztán látják elkötelezettségüket, a rekonstrukciós beruházások idején sem csökkent termelési kedvük. Ebben nagy szerepük van a vállalat pártalapszervezeteinek. A vezetőségválasztó taggyűléseken a megoldandó nagy feladatok lebegtek a párttagok szeme előtt, amikor az új vezetőség tagjaira szavaztak. A Tisza Bútoripari Vállalat szegedi bútorgyára is új telephely kialakításán fáradozik. Gondja — ha kisebb méretekben is — hasonló a húsiparéhoz. A pártszervezet tisztségviselői megválasztásuk másnapján már terveket kovácsoltak a gyári problémák enyhítésére. Bíznak a fiatalokban A szalámigyári pártalapszervezet vezetősége lelkes, fiatal pártmunkással erősödött. A tömegszervezeti felelős Bánsági Tibor mérleglakatos lett, aki tagja a KISZszervezet csúcsvezetőségének is. Huszonkilenc éves, törzsgárdatag. Munkaköre nagy fegyelmet és pontosságot követel: a szalámigyártás fűszereit adagoló mérlegek karbantartását, ellenőrzését végzi. — Tizenkilenc éves koromban az volt a vágyam, hogy nagyvállalat ifjúsági mozgal. mának legyek a részese. Ez teljesült itt a gyárban, sok fiatal érdekében dolgozhattam mindig öt éve a pártszervezet fölvett tagjai sorába, még többet tehettem a közösségért. Most, hogy vezetőségi tag lettem, nagyon örülök annak a bizalomnak, ami az idősebb párttagokban is él irántam. — Mi a legközelebbi feladata? — A KISZ-választások előkészítését segítem a közeljövőben, majd pedig a szakszervezetben kerül sor ugyanerre. — Milyen tervei vannak? — Megváltozott a szemlélet az ifjúsággal szemben. Ránk mernek bízni felelősségteljes dolgokat, a középkorosztály úgy látja, építhet ránk is. Azért beszélek róluk, mert nálunk nincsenek kifejezetten „idősebb" embeBánsági Tibor rek, a gyárban az átlagos életkor 40—45 év. Nagyon sok a fiatal. Azt szeretném elérni, hogy még pozitívabb legyen az ifjúságról alkotott vélemény. Ezért elsősorban maguk a fiatalok tehetnek legtöbbet. A KISZ-szervezet munkáját akarom úgy segíteni. hogy minél több tagjára lehessünk büszkék, minél többen vegyenek részt a társadalmi szervezetek tevékenységében, termelőmunkájuk pedig kiemelkedő legyen. Bánsági Tibor ezüstkoszorús ifjúsági brigád vezetője, tavaly kapta meg a Kiváló Munkásőr címet. Kell az életfapasztalat A szegedi bútorgyár pártszervezetének titkára, Fortuna István már nyolc éve viseli ezt a tisztséget. Nagy meggyőződéssel vállalt és lelkesen végzett munkájára ismét bizalommal szavaztak a párttagok. Asztalos, 1935-ben kezdte a szakmát, huszonhárom éve ebben a gyárban dolgozik, munkásból lett művezető. Egyszerű, dolgos életű ember, egyetlen szenvedélye az olvasás. — Teljesen lekötnek a könyvek. Kötelességemnek érzem az állandó művelődést, politikai tájékozottságom fejlesztését. Sokan megkeresnek különböző kérdésekkel, a szakmától a várospolitikáig. Mindenre válaszolok, igyekszem megmagyarázni a pártonkívülieknek is a körülöttünk zajló jelenségeket, eseményeket. — Mióta párttag? — Húsz éve. Mielőtt titkárrá választottak, a vezetőség tagja voltam hosszú ideig. Ügy érzem, bírom még a munkát, nem vagyok fáradt. azért is vállaltam ismét a titkári tisztséget. A következő választáson már átadom a helyemet a fiataloknak, nyugdíjba megyek. Addig is igyekszem olyan pártépítő tevékenységet folytatni, ami segíti a pártszervezetünket abban, hogy minél több rátermett fiatalból tevődjék ki az utánpótlás — A következő négy evFoctuna István ben mi az elsődleges célját — Két helyen dolgozik a gyárunk. Nehéz idők következnek a rekonstrukció folytán, elsősorban a gazdasági munkát kell megfelelően támogatniuk a párttagoknak. A gyári feladatokon túl is van dolgunk, egész országunk érdekeit tartjuk szem előtt. Célom az, hogy taoasztalataimmal hozzájáruljak mindennapi feladataink megoldásához, pártunk politikájának végrehajtásához, szűkebb környezetemben, a gyárban, s mindenütt, ahol tehetek valamit. Bálint Ibolya