Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-15 / 12. szám

2 SZERDA, 1975. JANUÁR IS. Szovjet—ausztrál tárgyalások c Moszkva (TASZSZ) A Kremlben kedden meg­kezdődtelt a tárgyalások egy­részről Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke és első helyet­tese, Kirill Mazurov, más­részről Gough Whitlam, auszVállai miniszterelnök kö­zött. aki a szovjet kormány meghívására hivatalos láto­gatást tesz a Szovjetunió­ban. A konstruktív baráti han­gulatú tárgyalások során a telek megelégedéssel állapí­tották meg, hogv a Szovjet­unió és Ausztrália kapcsola­taiban fontos pozitív válto­zások következtek be. A két fél nagyra értékelte a nemzetközi politikai légkör megjavításában elért ered­ményeket és hangsúlyozta, hogy biztosítani kell e folya­mat elmélyülését és kiter­jesztését a Föld valamennyi térségére. Ford elnök gazdasági programja • Washington (MTI) Ford elnök hétfőn este. magyar idő szerint kedden hajnalban az amerikai nép­hez rádió- és tv-Uzenetet in­tézett. Az „Unió helyzetéről" szer­dán sorra kerülő kongresz­szusl üzenetének lényegé* összegező hétfő esti tv-beszé­dében az elnök érdemben a kővetkező intézkedéseket, Il­letve javaslatokat jelentette be: 1. 16 milliárd dollár ösz­szegű azonnali jövedelem­adó-csökkentés, az 1974. év­re befizetett egyéni és üz­leti jövedelmi adók 12 száza­lékának készoénzbeni vlsz­szatárítése, illetve adóleírás formájában; 2. A külföldről behozott kőolajra büntetővámot vet­nek ki, amely a következő három hónapban barrelen­ként 1 dollárról 3 dollárra növekszik; 3. A kőolajra kivetett im­portvámból, illetve az egyéb energiahordozókra kivetendő új adókból befolyó 30 milli­árd dollár vlsszapumpálása a gazdasági életbe, további készpénz adóvisszatérítések­kel, illetve a beruházások ösztönzésére szolgáló korpo­rációs adókönnyítésekkel; 4. Az elnök bejelentette, hogy a 90 napon belül élet­be lépő energiafejleszté3i programjától eltekintve nem fog új költségvetési progra­mot a kongresszus elé ter­jeszteni, és felszólította a törvényhozókat, hogy mond­janak kl egyéves moratóriu­mot bármilyen új, szociális célú költségvetési előirány­zatra; 5. A most bejelentett vé­dővámokkal, illetve szükség szerinti importkorlátozással az év végéig napi 1 millió barrellel, 1977 végéig pedig naoi 2 millió barrellel szán­dékoznak csökkenteni az USA kőolaj-behozatalát. RÁDIÓTillK Moszkva Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára kedden fogadta Rapai Gyulát, a Magyar Nép­köztársaság moszkvai nagy­követét A nagykövet kéré­sére létrejött beszélgetést meleg, baráti hangulat jel­lemezte. Lisszabon Az alvori konferenciához közel álló forrásokból szár­mazó értesülések szerint a hivatalos Lisszabon, vala­mint a három angolai fel­szabadítási szervezet — az MPLA, az FNLA és az Uni­ta — képviselői szerdán alá­írják a megállapodást Ango­la politikai jövőjéről. Moszkva Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy Harold Wilson angol miniszterelnök február második felében hi­vatalos látogatásra Moszkvá. ba utazik, A brit kormány­főt moszkvai útjára elkíséri James Callaghan angol kül­ügyminiszter. London A brit szakszervezetek ta­nácsának, a TUC-nak a fel­hívására kedden munkástö­msgek tüntettek Londonban két sztrájkszervező szabadon­bocsátását követelve. A tün­tetők — becslések szerint mintegy tízezer ember — rendőrök százainak fedezete mellett haladt gyülekezőhe­lyéről a Westminster felé, a lakosság rokonszenvétől kí­sérve. Ara fal- interjú Hz idei év arab és palesztin vonatkozásban a legsúlyosabb lesz a Bejrút (AFP) Jasszer Arafat, a Paleszti­nai Felszabadítás! Szervezet VB elnöke, az Ai Anvar cí­mú bejrúti napilap által kedden közölt Interjújában úgy vélekedett, hogy az 1975-ös esztendő arab és pa­lesztinai vonatkozásban a legsúlyosabb lesz. Jelezte, hogy a palesztinai ellenállási mozgalom és a palesztin for. vadalom követelménveinek megfelelően és az ellenség üzeímelre reagálva fokozni fogja katonai műveletelt és politikai tevékenységét. Izraelnek a nukleáris ka­pacitással való kérkedéséről szólva Arafat nem zárta ugyan ki annak lehetőségét, hogy az ellenség atomfegyve­rek használatához folyamo­dik, de felhívta a figyelmet arra, hogy ez nukleáris há­borúba sodorná az egész vi­lágot. Izrael még az atom­bomba használatával sem ér­ne el döntő eredményt, tekin­tettel az arabok gazdasági, tudományos, földrajzi és em. beri potenciáljára. Izrael az 1973. évi háborúban egyszer és mldenkorra elveszítette katonai fölényét — hangoz­tatta a PFSZ VB elnöke. Szerinte a további közel­keleti fejleményekre vonat­kozólag még ebben a hónap­ban fontos döntések fognak születni. Mint mondotta, Iz­rael Egyiptomnak és Jordá­niának javaslatokat tett a részleges csapatkivonásra, de Szíriával, a harmadik arab front-állammal nem történt kapcsolatfelvétel. Reményét fejezte ki, hogy a palesztinai, ak egyiptomi testvérei nem fogják elfogadni az izraeli ajánlatokban foglalt feltéte­leket. A következő hetekben várható fejleményeket kom­mentálva úgy vélekedett hogy „vagy újabb részmeg­állapodás születik, vagv újrr kell keverni a kártyákat". A szovjet—palesztinai kap csolatokat méltatva a Szov­jetuniót olyan baráti hata­lomnak nevezte, amely a pa­lesztin nép törekvései és jö­vője érdekében minden sú­lyát latbaveti. Az idei hitelpolitikáról (Folytatás az 1. oldalról.) I Szakmával nem rendelkező fiatalok, figyelem! Gyártmányfejlesztés miatt korszerű gépekkel felszerelt üzeműnkbe I felveszünk 18. évüket betöltött fiatalokat. tW órás tanfolyam elvégzése ntán SZAKMUNKÁS MUNKAKORBEN FOGLALKOZTATJUK. 1 év otán részjegyes dolgozó. Váltómflszak Kéthetenként szabad szombat Távollaknak férfi munkásszállás! és úti­költséget térítünk Kedvezményes étkezés, saját üdülőben üdülési lehetőség. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. ­Jelentkezés: TAURUS GÜMIGTAR. SZEGED. MUNKAÜGYI OSZTÁLY. 6701 SZEGED. BUDAPESTI CT l SZAML nanszirozasában, ezzel is gyorsítva a gazdaságos ter­mékszerkezet kialakítását. Az anyagi és pénzügyi eszközök hatékonyságának, a készle­lek' forgási sebességének nö­velésére szigorúbban kell alkalmazni a forgóeszköz-hi­telezés szabályait. A bank hitelt elsősorban a népgazdaság szempontjából legfontosabb fejlesztések megvalósításához nyújt. 1975-re 129—130 milliárd Eorint népgazdasági beruhá­zást terveztek, ami az elő­ző évhez képest majdnem 10 százalékos növekedést jelent. A vállalatok beruházásait a bank az 1974. évihez hasonló összegű — körülbelül 18 milliárd forint — hitellel is segíti. Az újabb hitelengedé­lyezéseknél a folyamatban levő beruházások gyors be­fejezésével, a valamennyi piacon jól értékesíthető áru­alapok bővítését szolgáló kapacitások létrehozásával és a gazdaságos termékstruk­túra kialakításával kapcsola­tos hitelkérelmeket részesí­tik előnyben. A vállalatoknak számolni­uk kell azzal, hogy a beru­házási hitelek nyújtásánál a bank törekedni fog a válla­lati saját erő nagyobb mér­vű bevonására. A beruházási összegeknek minimálisan 30 százalékát eleve biztosítani­uk kell a vállalatoknak ah­hoz, hogy hitelt kaphassanak. Az 1975. január 1-i terme­lői árrendezéssel kapcsolat­ban a jelenlegihez képest bizonyos mértékben átrende­ződnek a vállalatok jövedel­mezőségi viszonyai. Ha eb­ből átmeneti problémák mu­tatkoznak a termelés és a 'orgalom finanszírozásában, ezeket a bank — bizonyos feltételekkel — áthidalja. A vállalatok jelentős részénél 'avulnak a jövedelmezőségi viszonyok. Az itt képződő többlet-vásárlóerő figyelem­bevételével rövidebb hitelle­láratokat állapítanak meg. Dr. László Andor ezután ilmondta. hogy a nemzeti bank a kor­mánytól fe!ha,l',mazást ka­pott a kamatlábak másfél százalékos vá'to-t Mására, és differenciált alkalmazá­sára. E változást az indokolja, hogy a tőkés pénzpiacok rendkívül magas kamatszlnt­ie mellett a nemzeti bank által eddig itthon felszámí­tott kamatok a vállalatokat nem informálták megfelelő­in befektetéseik valóságos népgazdasági kö'tségeiről, és így ben burkolt állami támo­gatást ls jelentettek. A ka­matlábvá'tozások mértékét a közeljövőben hozzák nyilvá­nosságra. A beruházási hlte­'ek és az ól'ami kölcsönök '-amatlába általában nem változik, de a konvertibilis levizáért vásárolt gépek és berendezések beszerzésére nyújtott hitelért másfél szá­zalékkal magasabb kamatot kell majd fizetni. A forgó­szközhitelek kamatlábát ál­talában egy-másfél százalék­kal emelik, ami várhatóan mérsékli a túlzott készlete­zési törekvéseket. A továbbiakban arról szólt, hogy a vállalatok egymás közötti fizetési forgalmában a fegyelem javult. A vállala­tok pénzügyi helyzetének ja­vulása nyomán a fejlesztési alapok megfelelően bővültek, és tovább szűkült a fejlesz­tésialap-hiányos vállalatok köre és a hiányok nagysága. A lakossági pénzforgalom 1975. évi tendenciáit kiegyen­súlyozottnak ítéli meg a bank. E kiegyensúlyozottság­nak fontos feltétele, hogy a termelés a lakosság szükség­leteinek és keresletének meg­felelő áruválasztékot bizto­sítson. Azzal számolhatunk, how a takarékbetétek emel­kedése valamelyest túlhalad­ja az idén az 1974. évit. A lakásé-ítósi hitelek növeke­dése ugvan-sak nagyobb lesz a tavalyinál, a fogyasztási hitelek állománya várhatóan nem emelkedik. Az export-import finanszí­rozás és a devizagazdálkodás kérdéseiről szólva az állam­titkár rámutatott, hogy a tő­kés világpiacon bekövetke­zett változások általában kedvezőtlenül érintették nép­gazdaságunkat. Elsősorban e tényezőknek ' tulajdonítható, hogy tőkés külkereskedelmi mérlegünkben 1974-ben az import jelentősen túlhaladta az exportot. Ilyen körülmé­nyek között különösen indo­kolt annak, hangsúlyozása, hogy iparunk nem reagál kielé­gítő mértékben a világpia­con végbemenő változások­ra. Ez elsősorban a gép­iparra vonatkozik, amely növelte ugyan tőkés exportját, de nem tudta szá­mottevően erősíteni pozíció­jút. Hitelfelvételi politikánkat 1974-ben is az a törekvés ha­tározta meg, hogy hazai for­rásainkat külföldi hitellel ki­egészítsük. Tavaly a nem­zeti bank három nagyobb hi­teltranzakciót bonyolított le. ötven-, illetve százmillió dollár pénzkölcsönt nyugati bankok csoportjaitól vettünk fel, 40 millió dollár összeg­ben pedig kibocsátottuk har­madik kötvényünket, ame­lyet a kuvaiti piacon helyez­tünk el. A tőkés valutaválság kö­rülményei között megnőtt a jelentősége annak, hogy bő­vítsük közvetlen kapcsolata­inkat a nemzetközi piacok­kal. Ilyen meggondolásokból létesített a nemzeti bank újabb képviseleti irodákat Frankfurtban és Bejrútban. Ugyanakkor a kelet—nyugati pénzügyi kapcsolatok bővü­lésének újabb megnyilvánu­lásaként , két nagy tőkés pénzintézet budapesti képvi­seleti iroda létesítésére ka­pott engedélyt. 1974-ben si­keresen fejlődött két külföl­di bankérdekeltségünk tevé­kenysége is. Devizális helyzetünket je­terileg kedvelő likviditás (tartalék), a népgazdaság te­herbíró képességével össz­hangban álló közép- és hosz­szú lejáratú hitelállomány, egyes viszonylatokban jelen­tős követelések jellemzik. Mindez — jó külföldi meg­ítélésünkkel párosulva — elégséges pénzügyi biztosíté­kát jelenti annak, hogy ez évi tervünket sikeresen tel­jesítsük. 1975-ben további erőfeszí­téseket teszünk és támasz­kodunk a KGST-országok gazdasági integrációjának fokozására. Ennek egyik fontos eleme, hogv üzem- és nyersanyag­ellátásunk szélesebb alanok­ra való helyezése érdekében közös beruházásokat haitunk végre a Szovietunló termé­szeti kincseinek kiaknázásá­ra. A magyar népq»,"te«4<» ki­elégítő ütemű nHvekedését és nénzögvi egvensúlvát megne­hezült tőkés niaci helyzet közenette kell biztosítani. Ennek mindkét fő viszony­latban fontos előfeltétele az exnortnotenclál helves irá­nyú fellesztése. a növekedési ütem tervszerűségének biz­tosítósa. A bank ber"házási és forgóeszköz-hitelezési te­vékenységével kívánia elő­segíteni a ré*i"azdqság álta­lános és devizneivensúlvá­nak lavulását. Ebhen „ i?,. rekv^tóhnn változatlanul szá­mol külföldi források hovo­pficZvnl és épnek ér'tekfibnr) kűlfúdl kennsola*alnqk fej­lesztésére továbbra ls kezde­ménvezően kíván feliénnl. Nemzetközi gazdasági kap­csolatainkat elsődlegesen a szocialista országokkal va­ló gazdasági együttműkö­dés elmélyítése jellemzi. Fokozottan kell biztosítani, hogy a szocialista Import fejlődésének függvényében teljesítsük exportkötelezett­ségeinket, változatlanul tö­rekedve az import lihetőség szerinti túlte'jes'tisére. Az államközi magállapodások­ban előiránvzott szocialista gépimnort elősegítéséré más­fél milliárd forintos hitelke­ret szolgál. A bank arra is felhatalmazást kapott, hogy terven felül bocsáthasson ki hitelt szocialista országokban gyártott gépek vásárlására, bú ez terven felüli importot eredményez. A tőkés import*; nál figyelembe kell venni, hogy az 1974. évi készletala­kulás következtében egyes nyersanyagokból tartalékok­kal rendelkezünk. A bank folyamatosan vizs­gálja a világpiacon végbe­menő árváltozások jellegét és mértékét, összehasonlítva azokat a hazai árszínvonal alakulásával. A következte­téseket árfolyampolitikánk­ban (nem kereskedelmi ár­folyamok, illetve külkereske­delmi árszorzók) érvényesí­teni igyekszünk, ezzel is mérsékelve a világpiaci ár­változásoknak a hazai ár­színvonalra gyakorolt hatá­sát. Ilyen célt szolgáltak az utóbbi években végrehajtott árfolyam-intézkedések, a fo­rint fölértékelése. Árfolyam­politikánkkal továbbra is a forint értékének védelmét kívánjuk szolgálni. Az idegenforgalom terüle­tén 1974-ben is töretlenül folytatódott a fejlődés. Több mint 8,2 millió külföldi ke­reste föl hazánkat, 1 millió­val több, mint az előző év­ben. Kereken 5 milliárd forint­nak megfelelő valutát köl­töttek nálunk, 20 százalék­kal többet, mint 1973-ban, Az utasok közül 6 millió a. rubelelszámolású, 2,2 millió a konvertibilis valutaelszá­molású országokból érkezett (az utóbbiak közé értve Ju­goszláviát ls). A rubelelszá­molású bevételek kereken 25, a konvertibilis valutabevéte­lek mintegy 11 százalékkal haladták meg az 1973. évit, ami egyrészt a megnöveke­dett utasszámmal, másrészt a személyenkénti pénzköltés emelkedésével függött össze. Az elmúlt év a magyar ál­lampolgárok külföldi utazá­saiban is újabb rekordot ho­zott. Kereken 3.3 millió ma*' gyár utazott külföldre, más­félszer annyi, mint 1973-ban, A kiutazók valutaellátására fordított összeg egy év alatt kétharmadával növekedett, és tavaly túlhaladta a két és fél milliárd forintot. Az 1974. évi helyzet érté­kelése alapján a pénzügyi szervek — az alapvető utas­forgalmi rendelkezések meg­változtatása nélkül — 1975. január 1-től több intézkedést hoztak. Ezek közül legfontosabb at forint átlagosan 6 százalé­kos fölértékelése a konver­tibilis valutákkal szemben. (Előzőleg 1974. január 1-én, majd március 12-én került sor a forint fölértékelésére,) Ezt elsősorban az indokolja, hogy a nyugati országokban az utóbbi években erőtelje­sen felgyorsult fogyasztói ár­emelkedés és ezen belül a turistaszolgáltatások árainak növekedése mellett mi — Jelentős költségvetési terhe­ket is vállalva — vlszonylág stabilan tartottuk az árszín­vonalat, és így idegenforgal­mi szolgáltatásainkat a kül­földi turisták nemzetközi összehasonlításban viszony­lag alacsony árakon vehet­ték igénybe. A forint fölérté­kelése ezen a helyzeten né­mileg javított. Mivel a turis­taként kiutazó magyar ál­lampolgárok változatlanul személyenként 3303 forintért vásárolhatnak valutát, a fo­rint fölértékelése kedvezd számukra. A másik lényeges intézke­désre a konvertibilis valuta­ellátást Igénylő magyar tu­ristautazások területén ke­rült sor. 1975. január 1-től Jugoszláviába szóló turista­útlevél-kérelem benyú Húsá­hoz ls rendelkeznie kel' a kérelmezőnek a Magyar Nemzeti Bnk előzetes va­lutakiutalási engetelvével. Ilyen engedélvt a jövőben kétévenként tehet kérni. A nyugati turistautazáshoz — az eddigi rendszernek meg­felelően — háromévenként igenyelhető valuta. A nyuga­ti es a jugoszláviai turista­utak között is szükséges azonban kihaRyni egv-egy naptári évet. (MTQ

Next

/
Thumbnails
Contents