Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-15 / 12. szám
65. évfolyam 12. szám 1975. január 15., szerda Ára: 80 fillér zakmák és gondok Ülésezett a megyei tanács vb flczél György fogadta Rudolf Az idén fölépülnek "Aligha akad olyan testületi ülés az utóbbi időben a tanácsoknál, amelyen ne lenne szó egy vagy két olyan témáról, amelyek nemcsak jelenünket, hanem jövőnket is meghatározzák. Így történt tegnap, kedden, a megyei tanács végrehajtó bizottságának Kovács Imre általános elnökhelyettes elnökletével tartott ülésén is, amelyen a testület többek közt megvitatta a szakmunkásképzés helyzetéről és feladatairól szóló jelentést. Érthető, hogy e téma különös fontosságot kapott az utóbbi években, hiszen 1973 szeptemberétől a szakmunkásképző intézetek immár nem a minisztériumok, hanem a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának irányítása alá tartoznak, s a Minisztertanács határozatának értelmében az idén szeptembertől a szakelméleti és gyakorlati oktatás szakfelügyelete, a szakmunkásképző intézetek termelési, műszaki es értékesítési tevékenysége is tanácsi hatáskörbe kerül. Számos új feladattal kell tehát megbirkóznia a megyei tanács szerveinek, hiszen nekik kell gondját viselni megyeszerte a szakmunkásképzésnek. E feladatnak jól megfelelni csöppet sem egyszerű feladat Ez kitűnt a művelődési és a munkaügyi osztály által készített jelentésből, s a vitából is. A fő szempontok nyilvánvalóak. Az ipar fejlődése megkívánja, hogy a szakmunkásképzés mind igényesebb és alaposabb legyen, ehhez pedig jó tárgyi feltételekre, s ami legalább ilyen fontos, kiváló oktatói gárdára vdh . szükség. Ráadásul nemcsak arról van szó, hogy a szakmunkásképzés minősége közvetlenül hat Magyarország iparának legközelebbi jövőjére, hanem arról is, hogy ezekben az intézetekben formálódik a jövő munkásosztálya. Nemcsak gazdasági, hanem nagyon is felelősségteljes politikai feladat is a szakmunkásképzés. Alapvető társadalmi érdek, hogy e fiatal munkások a lehető legjobb emberi, politikai és szakmai indíttatásban részesüljenek tanulóéveik alatt. Ennek feltételeit vizsgálta tegnapi vitájában elsősorban a végrehajtó bizottság, s a fölszólalásokból kitűnt, hogy bőségesen vannak megoldandó feladataink. A vita alapjául szolgáló Jelentés mindenekelőtt a munkaerő-gazdálkodás szempontjából foglalkozik a szakmunkásképzéssel. Az évtizedes demográfiai hullámvölgy jó néhány szakmában megnehezíti vagy éppen lehetetlenné teszi a szükséges utánpótlás biztosítását, még akkor is, ha «a megye viszonylag szerencsés helyzetben van, mivel a környező megyékből is sokan jönnek ide szakmát tanulni. De az tény, hogy amíg 1971-ben több mint hatezren fejezték be az általános iskolát, tavaly csak 5 ezer 310-en végeztek. Még inkább figyelemre méltó viszont a jelentésnek az a megállapítása, hogy a szakmunkástanulók beiskolázása csak a vállalati igényeknek mintegy 50—55 százalékát fedezi. Ez ugyanis arról is vall, hogy a vállalatok még mindig nem mérték fel a tényleges helyzetet, s még rr.ivAm a. munkáslétszám növelésében kereslek megold'ist, amely — ilyen arányban — mindenféle demográfiai helyzettől függetlenül is irreális. Más oMa'.ról viszont igazságot kell szolgáltatni a vállalatoknak is, mert hiába a jó fizetések, egyes szakmákra — például kohászat, építőipar — nagyon kevés a jelentkező, más, fölkapott szakmákba viszont képtelenség beiskolázni mindenkit, aki igényelné. Nincsenek tehát könnyű helyzetben azok, akik a pályaválasztással és a szakmunkásképzéssel foglalkoznak, s talán a pályaválasztás előtt álló fiatalok helyzete sem túlságosan könnyű. Éppen ezért tulajdonított nagy fontosságot a jelentés és a vitában felszólalók is a tervszerű és rendszeres pályaválasztási előkészítésnek, a pályaválasztási intézet gyakorlatiasabb, céltudatosabb munkájának. Természetesen nemcsak a pályaválasztás körülményein, hanem a szakmunkásképző intézetek helyzetén is van javítanivaló. Például a szakoktatók és a szakelméleti tanárok 32 százaléka nem rendelkezik pedagógiai képesítéssel. Az utóbbi években sok eredményt sikerült felmutatni a szakmunkásképzésben. Például azt. hogy a pedagógiai képesítéssel nem rendelkező oktatók közül ió néhányan tanulnak; a 13 szakmunkásképző intézetből 8 megfelelő épületben van elhelyezve, az öt, rossz körülmények között dolgozó iskola közül pedig háromnak már épül az új épülete. Hét iskolának van kollégiuma is, még ha közülük jó néhány korszerűtlen és zsúfolt is. Sajnos, meglehetősen nagy gondot okoz a munkásszállókban lakó szakmunkástanulók helyzete, mivel ez a megoldás sok nem kívánatos hatással jár. A községekben lakó, városban tanuló gyerekekre — ha nem kapnak helyet diákotthonban — nagy megterhelést ró a napi utazgatás. Alighanem ez is közrejátszik — a magasabb követelményeken kívül — a gyakori elmaradásban. Kétségtelen eredményeket mutattak fel a szakmunkásképző intézetek az oktatónevelő munka hatékonyságának javításában, ezen a területen is van azonban még tennivaló. Ennél sokkal fontos^bb azonban a tanműhelyi és az üzemi képzés feltételeinek javítása. Elavult, rég korszerűtlen gépeken tanul a gyerekek nagy része — ezen is változtatni kell fokozatosan, s a vállalati oktatók megválogatásában is gondosabban kellene eljárni. Határozatában a végrehajtó bizottság jó néhány intézkedést hozott a szakmunkásképzés további fejlesztése érdekében. Egyelőre a legsürgetőbb feladat: a megyei tanácsnak január végéig el kell juttatnia a Munkaügyi Minisztériumhoz a szakmunkásképzés fejlesztésére vonatkozó javaslatait, fejlesztési igényeit. Szaljut- A. Orvostudom ányi kísérletek a harmadik napon Folytatja tudományos munkáját a világűrben a Szaljut—4 jelzésű szovjet űrállomás. Kedden, magyar idő szerint 7 óra 30 perckor befejeződött Alekszej Gubarev és Georgij Grecsko űrhajósok harmadik munkanapja, amelyet orvostudományi kísérleteknek szenteltek. Az űrhajósokat fokozatos fizikai megterhelésnek vetették alá, s komplex orvosi vizsgálatot végeztek rajtuk állóképességükkel kapcsolatban. A kísérlet célja az volt, hogy meghatározzák és prognosztizálják az űrhajósok szív- és vérkeringési rendszerének állapotát, valamint munkabíró képességét. A szükséges információkat egy sok funkciójú klinikai berendezés felhasználásával nyerték, amely feljegyzi a szív munkájának, a véredények tónusának és a vénás vérkeringésnek adatait. Ezzel egyidejűleg kutatásokat végeztek áz agyvelő véredélyeinek feltöltődésével kapcsolatban. Ez a kísérlet kü'önösen a repülés első napiaiban érdekes a tudósok •számára, amikor az űrhajósoknál még jól érezhető a vértódulás az agyban. A repülés irányítását végéé földi űrközpontban az orr vosi ellenőrzés és a legénység által adott jelentések alapján megállapították, hogy az űrhajósok egészségi állapota és közérzete jó, Gubarev pulzusa 66-ot, Grecskóé pedig 58-at ver percenként. A parancsnok vérnyomása 120/70, a fedélzeti mérnöké 120/60. * * ** Az űrhajósoknak két henger alakulú helység áll rendelkezésükre a Szaljut—1 szovjet űrállomáson. Ezek alapterülete összesen 35 négyzetméter, és csonkakúp alakú átjáró köti össze őket. Az egyik helyiségben áll az űrállomás vezérlőpultja és a létfeltételeket biztosító rendszer, illetve a tudományos műszerek működését irányító berendezés. Gubarev és Grecsko itt nemcsak dolgozik, hanem pihen és egyúttal étkezik is. A másik helyiség ennél tágasabb. Átmérője 4,15 méter. Itt alszanak az űrhajósok, a falra erősített fekhelyeiken. Ez a helyiség sem egyetlen célra szolgál. Afféle ministadiont rendeztek be benne. Az itt elhelyezett szereken (futószalag és kerékpárpad) komolyán kell edzeniük az űrhajósoknak, nehogy izomzatuk elszokjon o földi megterheléstől. _. _„ Rohliceket Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese kedden délelőtt hivatalában fogadta Rudolf Rohliceket, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, aki a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság 12. ülésszaka alkalmából tartózkodik hazánkban. (MTI) Megszárították a fűszerpaprikát A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat központi üzemében, valamint a mórahalmi, a röszkei és a szóregi „kis paprikagyáraiban" befejezték az elmúlt őszön leszüretelt piros fűszerpaprikacsövek szárítását: több mint 2100() tonna termésből távolították el a nedvességet. Ez minden eddiginél nagyobb feladatot jelentett a rendkívüli őszi csapadékos időjárás miatt. A paprika szárazanyag-tartalma ugyanis a szokásos 18 helyett csak 16 százalékos volt. s a természetes szikkasztással alig csökkent a víztartalom. A házak falára aggatott füzérek nedvessége, a levegő nagy páratartalma miatt még decemberben is csaknem akkora volt, mint a szedéskor, így azután az egész feladat az üzemek szárítóberendezéseire hárult. Ezek legalább 5 millió literrel több vizet párologtattak el, mint a korábbi években átlagosan. Hogy a világhírű fűszernövény jó minőségét a nehézségek ellenére is megőrizték, elsősorban annak köszönhető, hogy az utóbbi években az ország legjelentősebb élelmiszeripari szárítóapparátusát alakították ki a szegedi központi gyárban és a .telepeken. D. B. Az idén Szegeden jó néhány jelentős építkezést kell folytatnia, illetve befejeznie a Déimagyarországi Építő Vállalatnak. Most ezek közül mulatunk be kettőt Az Április 4. útján elkészültek már a József Attila Tudományegyetem gyakorló általános iskolája új tantermi szárnyának szerkezetszerelésével. Nemsokára elmondhatják ugyanezt a 426 négyzetméter alapterületű tornateremről is. amelyhez lelátót építenek. A 16 tantermes szárnyban most belső vakolást végeznek, amellyel hamarosan elkészülnek. A tantermeket; — a DÉLÉP ígérete szerint — a következő tanév elején foglalhatják el az Árpád téri iskola tanulói. A megüresedő épületet számítóközponttá alakítják át. Somogyi Károlyné felvételei A klinikák intenzív osztályának monolit vasbetonszerkezete is elkészült már, jelenleg téliesítenek a DÉLÉP dolgozói. Belül vakolnak és válaszfalakat építenek. A két hengeralakú épületet — egyikben kórtermek, a másikban pedig kiszolgáló helyiségek lesznek — folyosó köti majd össze. A 15 millió forintba kerülő építkezést a tervek szerint ugyancsak idén kell befejezni. Tájékoitafő : Az idei hitelpolitikáról Dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden tájékoztatta az újságírókat az 1975. évi hitelpolitikáról. Rámutatott, hogy a magyar népgazdaság fejlődése — a nehéz tőkés külpiaci körülmények ellenére — meggyorsult. A termelés és az áruforgalom növekedése, a felhalmozások nagyobb üteme, az életszínvonal emelkedése, külgazdasági kapcsolataink bővülése kifejeződik a pénz- és devizaforgalom növekedésében, a hitelforgalom emelkedésében is. Ez a gyors ütemű növekedés azonban egyensúlyi problémákat is felvetett, így. az idei banki munkában is a népgazdasági egyensúly megjavítása került előtérbe. Fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy a nemzeti jövedelem növelésének nem a termelés mennyiségi növelése az egyetlen eszköze, hanem ugyanebben az irányban hat a termelés szerkezetének változása is, amely az elavult, gazdaságtalan termékek gyártásának visszaszorítását, a nemzetközileg versenyképes, minden relációban exportképes és a lakosság igényeit is jól kielégítő termékek előállítását teszi lehetővé. Igen fontos feladrí az ésszerű takarékosság anyaggal és pénzzel, energiával. Mindezt figyelembe vette a Minisztertanács az 1975. évi hitelpolitikai irányelvek kidolgozásakor. A korábban érvényben levó hitelpolitikai irányelveket és hitelezési feltételeket néhány kivételtől eltekintve a kormány továbbra is fenntartotta, annak alkalmazásában azonban a bankot következetesebb és szigorúbb gyakorlatra utasította. Az egyensúlyi helyzet javítására fokozott tervszerűséget kell • elérni a vásárlóerő szabályozásában, nagyobb szelektivitást kell aik^'mRyni a feiies-'tósek fi(Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRIAl EGYESÜLJETEK! 5 föl X * 4