Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-15 / 12. szám

65. évfolyam 12. szám 1975. január 15., szerda Ára: 80 fillér zakmák és gondok Ülésezett a megyei tanács vb flczél György fogadta Rudolf Az idén fölépülnek "Aligha akad olyan testületi ülés az utóbbi időben a ta­nácsoknál, amelyen ne lenne szó egy vagy két olyan té­máról, amelyek nemcsak jelenünket, hanem jövőnket is meghatározzák. Így történt tegnap, kedden, a megyei tanács végrehajtó bizottságának Kovács Imre általános elnökhe­lyettes elnökletével tartott ülésén is, amelyen a testület töb­bek közt megvitatta a szakmunkásképzés helyzetéről és feladatairól szóló jelentést. Érthető, hogy e téma külö­nös fontosságot kapott az utóbbi években, hiszen 1973 szeptemberétől a szakmun­kásképző intézetek immár nem a minisztériumok, ha­nem a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának irányítása alá tartoznak, s a Minisztertanács határozatá­nak értelmében az idén szep­tembertől a szakelméleti és gyakorlati oktatás szakfel­ügyelete, a szakmunkásképző intézetek termelési, műszaki es értékesítési tevékenysége is tanácsi hatáskörbe kerül. Számos új feladattal kell te­hát megbirkóznia a megyei tanács szerveinek, hiszen ne­kik kell gondját viselni me­gyeszerte a szakmunkáskép­zésnek. E feladatnak jól megfelelni csöppet sem egy­szerű feladat Ez kitűnt a művelődési és a munkaügyi osztály által készített jelen­tésből, s a vitából is. A fő szempontok nyilván­valóak. Az ipar fejlődése megkívánja, hogy a szak­munkásképzés mind igénye­sebb és alaposabb legyen, eh­hez pedig jó tárgyi feltéte­lekre, s ami legalább ilyen fontos, kiváló oktatói gárdá­ra vdh . szükség. Ráadásul nemcsak arról van szó, hogy a szakmunkásképzés minősé­ge közvetlenül hat Magyar­ország iparának legközelebbi jövőjére, hanem arról is, hogy ezekben az intézetek­ben formálódik a jövő mun­kásosztálya. Nemcsak gazda­sági, hanem nagyon is fele­lősségteljes politikai feladat is a szakmunkásképzés. Alap­vető társadalmi érdek, hogy e fiatal munkások a lehető legjobb emberi, politikai és szakmai indíttatásban része­süljenek tanulóéveik alatt. Ennek feltételeit vizsgálta tegnapi vitájában elsősorban a végrehajtó bizottság, s a fölszólalásokból kitűnt, hogy bőségesen vannak megoldan­dó feladataink. A vita alapjául szolgáló Jelentés mindenekelőtt a munkaerő-gazdálkodás szem­pontjából foglalkozik a szak­munkásképzéssel. Az évtize­des demográfiai hullámvölgy jó néhány szakmában meg­nehezíti vagy éppen lehetet­lenné teszi a szükséges után­pótlás biztosítását, még ak­kor is, ha «a megye viszony­lag szerencsés helyzetben van, mivel a környező me­gyékből is sokan jönnek ide szakmát tanulni. De az tény, hogy amíg 1971-ben több mint hatezren fejezték be az általános iskolát, tavaly csak 5 ezer 310-en végeztek. Még inkább figyelemre méltó vi­szont a jelentésnek az a megállapítása, hogy a szak­munkástanulók beiskolázása csak a vállalati igényeknek mintegy 50—55 százalékát fe­dezi. Ez ugyanis arról is vall, hogy a vállalatok még mindig nem mérték fel a tényleges helyzetet, s még rr.ivAm a. munkáslétszám nö­velésében kereslek megol­d'ist, amely — ilyen arány­ban — mindenféle demográ­fiai helyzettől függetlenül is irreális. Más oMa'.ról viszont igaz­ságot kell szolgáltatni a vál­lalatoknak is, mert hiába a jó fizetések, egyes szakmák­ra — például kohászat, épí­tőipar — nagyon kevés a je­lentkező, más, fölkapott szakmákba viszont képtelen­ség beiskolázni mindenkit, aki igényelné. Nincsenek tehát könnyű helyzetben azok, akik a pá­lyaválasztással és a szak­munkásképzéssel foglalkoz­nak, s talán a pályaválasztás előtt álló fiatalok helyzete sem túlságosan könnyű. Ép­pen ezért tulajdonított nagy fontosságot a jelentés és a vitában felszólalók is a terv­szerű és rendszeres pályavá­lasztási előkészítésnek, a pá­lyaválasztási intézet gyakor­latiasabb, céltudatosabb munkájának. Természetesen nemcsak a pályaválasztás körülményein, hanem a szak­munkásképző intézetek hely­zetén is van javítanivaló. Például a szakoktatók és a szakelméleti tanárok 32 szá­zaléka nem rendelkezik pe­dagógiai képesítéssel. Az utóbbi években sok eredményt sikerült felmu­tatni a szakmunkásképzés­ben. Például azt. hogy a pe­dagógiai képesítéssel nem rendelkező oktatók közül ió néhányan tanulnak; a 13 szakmunkásképző intézetből 8 megfelelő épületben van elhelyezve, az öt, rossz kö­rülmények között dolgozó is­kola közül pedig háromnak már épül az új épülete. Hét iskolának van kollégiuma is, még ha közülük jó néhány korszerűtlen és zsúfolt is. Sajnos, meglehetősen nagy gondot okoz a munkás­szállókban lakó szakmun­kástanulók helyzete, mivel ez a megoldás sok nem kí­vánatos hatással jár. A köz­ségekben lakó, városban ta­nuló gyerekekre — ha nem kapnak helyet diákotthonban — nagy megterhelést ró a napi utazgatás. Alighanem ez is közrejátszik — a maga­sabb követelményeken kívül — a gyakori elmaradásban. Kétségtelen eredményeket mutattak fel a szakmunkás­képző intézetek az oktató­nevelő munka hatékonyságá­nak javításában, ezen a terü­leten is van azonban még tennivaló. Ennél sokkal fon­tos^bb azonban a tanműhe­lyi és az üzemi képzés felté­teleinek javítása. Elavult, rég korszerűtlen gépeken ta­nul a gyerekek nagy része — ezen is változtatni kell foko­zatosan, s a vállalati oktatók megválogatásában is gondo­sabban kellene eljárni. Határozatában a végrehaj­tó bizottság jó néhány intéz­kedést hozott a szakmunkás­képzés további fejlesztése ér­dekében. Egyelőre a legsür­getőbb feladat: a megyei ta­nácsnak január végéig el kell juttatnia a Munkaügyi Minisztériumhoz a szakmun­kásképzés fejlesztésére vo­natkozó javaslatait, fejleszté­si igényeit. Szaljut- A. Orvostudom ányi kísérletek a harmadik napon Folytatja tudományos munkáját a világűrben a Szaljut—4 jelzésű szovjet űr­állomás. Kedden, magyar idő szerint 7 óra 30 perckor befejeződött Alekszej Guba­rev és Georgij Grecsko űr­hajósok harmadik munka­napja, amelyet orvostudomá­nyi kísérleteknek szentel­tek. Az űrhajósokat fokozatos fizikai megterhelésnek vetet­ték alá, s komplex orvosi vizsgálatot végeztek rajtuk állóképességükkel kapcso­latban. A kísérlet célja az volt, hogy meghatározzák és prognosztizálják az űrhajó­sok szív- és vérkeringési rendszerének állapotát, vala­mint munkabíró képességét. A szükséges információkat egy sok funkciójú klinikai berendezés felhasználásával nyerték, amely feljegyzi a szív munkájának, a véredé­nyek tónusának és a vénás vérkeringésnek adatait. Ez­zel egyidejűleg kutatásokat végeztek áz agyvelő véredé­lyeinek feltöltődésével kap­csolatban. Ez a kísérlet kü­'önösen a repülés első nap­iaiban érdekes a tudósok •számára, amikor az űrhajó­soknál még jól érezhető a vértódulás az agyban. A repülés irányítását vég­éé földi űrközpontban az orr vosi ellenőrzés és a legény­ség által adott jelentések alapján megállapították, hogy az űrhajósok egészségi állapota és közérzete jó, Gu­barev pulzusa 66-ot, Grecs­kóé pedig 58-at ver percen­ként. A parancsnok vérnyo­mása 120/70, a fedélzeti mérnöké 120/60. * * ** Az űrhajósoknak két hen­ger alakulú helység áll ren­delkezésükre a Szaljut—1 szovjet űrállomáson. Ezek alapterülete összesen 35 négyzetméter, és csonkakúp alakú átjáró köti össze őket. Az egyik helyiségben áll az űrállomás vezérlőpultja és a létfeltételeket biztosító rendszer, illetve a tudomá­nyos műszerek működését irányító berendezés. Gubarev és Grecsko itt nemcsak dol­gozik, hanem pihen és egy­úttal étkezik is. A másik helyiség ennél tá­gasabb. Átmérője 4,15 mé­ter. Itt alszanak az űrhajó­sok, a falra erősített fekhe­lyeiken. Ez a helyiség sem egyetlen célra szolgál. Affé­le ministadiont rendeztek be benne. Az itt elhelyezett sze­reken (futószalag és kerék­párpad) komolyán kell edze­niük az űrhajósoknak, ne­hogy izomzatuk elszokjon o földi megterheléstől. _. _„ Rohliceket Aczél György, a Miniszter­tanács elnökhelyettese ked­den délelőtt hivatalában fo­gadta Rudolf Rohliceket, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, aki a ma­gyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bi­zottság 12. ülésszaka alkal­mából tartózkodik hazánk­ban. (MTI) Megszárították a fűszer­paprikát A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat központi üze­mében, valamint a mórahal­mi, a röszkei és a szóregi „kis paprikagyáraiban" be­fejezték az elmúlt őszön le­szüretelt piros fűszerpapri­kacsövek szárítását: több mint 2100() tonna termésből távolították el a nedvességet. Ez minden eddiginél nagyobb feladatot jelentett a rend­kívüli őszi csapadékos idő­járás miatt. A paprika szá­razanyag-tartalma ugyanis a szokásos 18 helyett csak 16 százalékos volt. s a természe­tes szikkasztással alig csök­kent a víztartalom. A házak falára aggatott füzérek ned­vessége, a levegő nagy pá­ratartalma miatt még de­cemberben is csaknem akko­ra volt, mint a szedéskor, így azután az egész feladat az üzemek szárítóberendezé­seire hárult. Ezek legalább 5 millió literrel több vizet pá­rologtattak el, mint a koráb­bi években átlagosan. Hogy a világhírű fűszernö­vény jó minőségét a nehézsé­gek ellenére is megőrizték, elsősorban annak köszönhe­tő, hogy az utóbbi években az ország legjelentősebb élel­miszeripari szárítóapparátu­sát alakították ki a szegedi központi gyárban és a .tele­peken. D. B. Az idén Szegeden jó néhány jelentős építkezést kell folytatnia, illetve befejeznie a Déimagyarországi Építő Vál­lalatnak. Most ezek közül mulatunk be kettőt Az Április 4. útján elkészültek már a József Attila Tudo­mányegyetem gyakorló általános iskolája új tantermi szár­nyának szerkezetszerelésével. Nemsokára elmondhatják ugyanezt a 426 négyzetméter alapterületű tornateremről is. amelyhez lelátót építenek. A 16 tantermes szárnyban most belső vakolást végeznek, amellyel hamarosan elkészülnek. A tantermeket; — a DÉLÉP ígérete szerint — a következő tanév elején foglalhatják el az Árpád téri iskola tanulói. A megüresedő épületet számítóközponttá alakítják át. Somogyi Károlyné felvételei A klinikák intenzív osztályának monolit vasbetonszerkezete is elkészült már, jelenleg téliesítenek a DÉLÉP dolgozói. Belül vakolnak és válaszfalakat építenek. A két henger­alakú épületet — egyikben kórtermek, a másikban pedig kiszolgáló helyiségek lesznek — folyosó köti majd össze. A 15 millió forintba kerülő építkezést a tervek szerint ugyan­csak idén kell befejezni. Tájékoitafő : Az idei hitelpolitikáról Dr. László Andor államtit­kár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden tájékoztatta az újságírókat az 1975. évi hitelpolitikáról. Rámutatott, hogy a ma­gyar népgazdaság fejlődése — a nehéz tőkés külpiaci körülmények ellenére — meggyorsult. A termelés és az áruforgalom növekedése, a felhalmozások nagyobb üteme, az életszínvonal emel­kedése, külgazdasági kapcso­lataink bővülése kifejeződik a pénz- és devizaforgalom növekedésében, a hitelforga­lom emelkedésében is. Ez a gyors ütemű növekedés azonban egyensúlyi problé­mákat is felvetett, így. az idei banki munkában is a népgazdasági egyensúly meg­javítása került előtérbe. Fo­kozott figyelmet fordítanak arra, hogy a nemzeti jövede­lem növelésének nem a ter­melés mennyiségi növelése az egyetlen eszköze, hanem ugyanebben az irányban hat a termelés szerkezetének változása is, amely az el­avult, gazdaságtalan termé­kek gyártásának visszaszorí­tását, a nemzetközileg ver­senyképes, minden reláció­ban exportképes és a lakos­ság igényeit is jól kielégítő termékek előállítását teszi lehetővé. Igen fontos feladrí az ésszerű takarékosság anyaggal és pénzzel, ener­giával. Mindezt figyelembe vette a Minisztertanács az 1975. évi hitelpolitikai irányelvek ki­dolgozásakor. A korábban érvényben levó hitelpolitikai irányelveket és hitelezési fel­tételeket néhány kivételtől eltekintve a kormány to­vábbra is fenntartotta, an­nak alkalmazásában azonban a bankot következetesebb és szigorúbb gyakorlatra uta­sította. Az egyensúlyi hely­zet javítására fokozott terv­szerűséget kell • elérni a vá­sárlóerő szabályozásában, nagyobb szelektivitást kell aik^'mRyni a feiies-'tósek fi­(Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRIAl EGYESÜLJETEK! 5 föl X * 4

Next

/
Thumbnails
Contents