Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-13 / 291. szám

PÉNTEK, 1974. DECEMBER 13. 5 Milyen Mikor mondhatjuk, hogy szennyezett a levegő? Ha környezetünk levegőjében bizonyos idegen anyagok olyan mértékben felhalmozódnak, hogy belélegezve károsítják az ember egészségét, és hatasa egyben kárt okoz a népgazdaságnak is. Nemcsak úgy, hogy a betegség miatt munkanapok vesznek el, hanem azáltal is, hogy az ilyen levegőben rongálódnak az épületek, a műtárgyak és a különböző berendezések. Magyarországon a közvetlenül, számszerűen mérhető és kifejezhető-károk összege 1972ben több mint 2630 millió forint volt. (Műszaki, mezőgazdasági és egyéb károk.) A védekezés feltétele az előzetes tájékozódás, bizonyos mérések elvégzése. A levegő tisztaságáról az utóbbi időben nemcsak sokat beszélünk, hanem egyre több intézkedés bizonyítja a tetteket is. A levegőszennyezettség vizsgálata, az ellene való védekezés szerteágazó feladat, amelybe a legkülönbözőbb tudományágak, a legkülönbözőbb intézmények kapcsolódnak bele. Ezért először a szervezeti kérdéseket kellett tisztázni, hogy összehangolt tevékenységgel valóban célravezető munkát végezzenek valamennyien. 1968-ban az Építésügyi Minisztérium irányítása alá kérült a levegő tisztaságának védelme, a vizsgálat szervezéséért, végrehajtásáért pedig az Egészségügyi Minisztérium felelős. A gyakorlati munka nagy részét az Országos Közegészségügyi Intézet és a KÖJÁL-hálózat dolgozói végzik, az országos levegőtisztasági program keretében. Az első ütemben, amely 1974-től 1975. végéig tart, a szegedi KÖJÁL is végez méréseket a város területén. Erről tájékoztat Petheő Gábor vegyészmérnök. A napirend szerepe Szeged nem tartozik a rossz levegőjű városok közé — ellentétben a tévhittel. Hiszen az összefüggő ipari területek lakóinak — a Borsod, a Baranya vagy Veszprém megyeieknek jóval több okuk lehet panaszra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem indokolt nálunk a levegő minőségének vizsgálata. Szegeden 15 ponton helyeztek el műszereket a KÖJÁL dolgozói, ahol rendszeresen márik az összkén, illetve a kéndioxid mennyiségét, lavamint a porszennyezést. A kénvegyületek forrása többnyire az olaj- és széntüzelésű fűtőberendezések által termelt kéndioxid. Érdekes, meredek görbét mutat az a grafikon, amely a Széchenyi téri mérések eredményét ábrázolja 1967-től. Az első évben az összkén-menynyiség megengedett határértékek kétszeresét tartalmazta a környék levegője. Ahogy fokozatosan tértek át a környező házak lakói a földgáztüzelésre, úgy csökkent az összkén mennyisége, s már 1971-ben jóval a megengedett határérték alá. A vizsgálatok eredményei átlagértékek. A KÖJÁL vegyészei általában kéthetenként végeznek méréseket, és nemcsak a nyári, téli hónapok közötti különbségeket mutatják ki, hanem azt is, miként alakul a nap különböző szakaszaiban a levegő kéndioxid szennyezettsége. Az idén februárban készített grafikon — melyet a kötélgyár, a vasöntöde, a vasés fémipari szövetkezet, a Volán és az AFIT Vállalat környékén végzett mérések alapján rajzoltak meg — például következtetni lehet az arra lakók napirendjére is: délelőtt fél 10-kor kevesen fűtöttek még be a lakásba, az ebéd készítése is korai volt — ezt jelzi egy hullámvölgy. Egy óra múlva, fél likőr viszont — egy kiugró csúcs árulkodik erről — begyújtottak a háziasszonyok a konyhai tűzhelyekbe, a szakácsok üzemi konyhán tették ugyanezt és hozzáláttak az ebédfőzéshez. Délután, ahogy fokozatosan tették le a munkát az emberek és hazatértek, befűtöttek és lassan növekedni kezdett Szeged levegőjében a kéndioxid menynyisége, egészen fél hétig, a a kollégiumi neuelésröl Űj film jr Ámokfutás Színes, szélesvásznú magyar film. Irta: Kertész Ákos és Fazekas Lajos. Operatör: Koltai Lajos. Zenéjét szerezte: Vukán György. Rendezte: Fazekas Lajos. Főszereplők: Gyöngyössy Katalin, Huszti Féter, Darvas Iván, Máriáss Melinda. A téli országúton a film vége felé hirtelen megáll a szürke Skoda. Utasai, az Ámokfutás főszereplői, Kalmár Mária egyetemi tanársegéd és volt évfolyamtársa, néhány boldognak hitt nap óta szerelnie, Ágoston Janó döbbenten tapasztalják, hogy elszakadt az ékszíj. Ez a mondat jelkép is lehet Fazekas Lajos filmjében. A gépkocsi felmondta a szolgálatot mert meghibásodott egy alkatrésze. De a két ember kapcsolatában is megpattant valami, s ebben a hirtelen csöndben, az ámokfutás felfokozott eseményei után ebben a hirtelen jött tehetetlen mozdulatlanságban mindketten rádöbbennek: vége, ennek meg kellett történnie, de ezután mindkettőjükre más út vár. Egy szerelmi négyszög pólusai között feszül a dráma. Sajnos ezek a szálak eredetileg sem elég erősek, nem köti őket megalapozott érzelem, igaz szerelem, a tartós, megértő kapcsolathoz szükséges* felhalmozott közös energia. Csak a megszokás vagy épp a felfedezés öröme, a futó kaland szalmalángheve, vagy éppen az első mentsvár csalóka bizonyossága jelzi, hogy itt emberi dráma volt születőben. Hiába a rendező Fazekas Lajos biztos kezű színészvezetésé, szituációteremtése, a forgatókönyvet társszerzőként író Fazekas Lajos nem tudta drámai izzásúvá hevíteni az emberi kapcsolatok viszonyait. Ezért lett halovány, erőtlen — ráadásul sötét tónusúra fényképezett — és tanulságában is kétes értékű az Ámokfutás. Amikor Kalmár Mária (Gyöngyössy Katalin játssza tisztességgel) megtudja, hogy húga a férjévél kialakult szerelmi viszony miatt visszautazott vidékre, bejelenti, hogy elválik. Ettől a pillanattól kezdődik az ámokfutás, ez a valami elől való menekülés, a valamiért, valami szebbért útnak induló — kissé kocogósra sikerült — cselekménysor. Közben megismerjük milyen sematikus képet rajzol a magyar értelmiség helyzetéről, körülményeiről a rendező. A színészek közül is egyedül az Ágoston Janót alakító Huszti Péter emelhető ki, aki finom humorral fűszerezi alakítását lo I* délelőtti csúcs két és félszeresére. Poros a Széchenyi tér A városi levegő másik veszélyes alkotórésze a por. Ezeknek a szemcséknek a felületén gázszennyeződések kötődnek meg, — és így eljuthatnak a tüdőig is, ott fejtve ki káros hatásukat. A legveszedelmesebb az ülepedő por, amely a közlekedés és a város tisztaságáért felelős vállalatok számlájára írható. Az úttest porát felkavaró járművek nyomán szippantjuk be ezeket aporszemeket A mérések szerint a város levegőjének tisztaságát ez jobban veszélyezteti, mint a kéndioxid. A Széchenyi téren végzett vizsgálatok kimutatták, hogy míg 1966-ban szinte alig szenynyezte ott a levegőt az ülepedő por, az arra terelt buszközlekedés tett arról, hogy a por mennyiségét ábrázoló grafikon görbéje emelkedjen: 1969-ben az első eredmények másfélszeresére, 1973-ban pedig csaknem háromszorosára. Ez az érték már jóval meghaladja a megengedett mértéket. Elavult fűtőberendezések Sok bosszúságra ad okot a főiskola, a klinikák, a Dugonics téri egyetem épülete környékén a korom — az intézmények elavult fűtési technikája miatt. A helytelen tüzelés és a közlekedés az ennél ártalmasabb nitrogéndioxidot is a levegőbe juttatja. Nagyon is indokolt lenne —, mint ahogy a KÖJÁL javasolta is a levegő-1 tisztasági programtervben —, hogy kiemelten védetté nyilvánítsák az újszegedi park j és a klinikák által határolt területet A gépkocsik kipufogó gázában a benzpyrén és szénmonoxid is nagy mértékben szennyezi a levegőt, fejfájást, fáradékonyságot, álmatlanságot okozva. Nem a KöJÁL-nál, az orvosbiológiai intézetben vizsgálták meg ilyen értelemben a levegő összetételét. Az eredmény: a szennyezettség mértéke nem ad okot aggodalomra, és ez nem is akadálya annak, hogy Szeged üdülő- vagy fürdővárossá váljék. És végül egy idézet az első Csongrád megyei környezetvédelmi ankétra készített anyagból: „Mégis a jövő szempontjából... hatósági intézkedések szükségesek legalább a jelenlegi állapotok megtartására, sőt egyes körzetekben a bioszféra javítása érdekében." A januártól bevezetésre kerülő légszennyezési bírság után bizonyára több szegedi utca lakói is megkönnyebbülten lélegeznek fel. Chikán Ágnes Egyetemi és főiskolai kollégiumok igazgatói, diákvezetői és kollégiumi tanárok vettek részt azon a tanácskozáson, amelyet tegnap, csütörtökön tartottak a Szegedi Orvostudományi Egyetem Apáthy kollégiumában. A résztvevők két megye, Bács és Csongrád, felsőoktatási kollégiumaiból érkeztek, munkaközösségük félévenként kétszer tanácskozik a diákotthonok életét érintő szakmai, pedagógiai és pszichológiai témákról. Tíz felsőoktatási intézmény kollégiumaiból 70-en vettek részt a tegnapi megbeszélésen, amelyen dr. Dúró Lajos, tanszékvezető docens tartott előadást. A továbbképzés témája: a vezetés pszichológiai problémái a felsőoktatási intézmények kollégiumaiban. Az előadást tapasztalatcsere, vita követte, amelyben a vendéglátók ismertették az orvosegyetemi diákotthonokban folyó politikai, tanulmányi és nevelőmunka módszereit is. Tájékoztatták a tanácskozás résztvevőit az elsőévesek beilleszkedésének gondjairól, és ismertették azokat a formákat, módszereket, amelyekkel megkönnyítik ezt a folyamatot. Szóltak arról a nagysikerű sorozatról, amelynek célja, hogy a hallgatók megismerjék oktatóikat, a professzorokat, valamint a város vezetőit. A tanácskozás dr. Tényi Mária profeszszornak, a SZOTE dékánhelyettesének zárszavával fejeződött be. * 'SLf J ^pflÜ^jJ I dr**:** Töves fenyők Közeledik a karácsony, bad árusítani, ha a gyökerét egyre többen vásárolnak fe- levágták. A növényvédő álnyőfát. Van, aki töves fát lomás szakemberei folyamaszeret, hogy földbe ültethes- tosan ellenőrzik az árusítóse, van, aki az állványra, helyeket, és ha szabálytalantalpra erősíthetőt veszi. A tö- ságot tapasztalnak, ha ilyen ves fenyőt leginkább piacon növényegészségügyi bizohozzák forgalomba. A nö- nyítvány nélkül hoznak forvényvédő állomás szegedi fő- galomba fenyőt, legyen az felügyelője arra a rendelke- akár húsz centiméteres, akár zésre hívja fel a vásárlók és kétméteres is, a termelő öszeladók figyelmét, hogy a szes készletét, illetve fenyőt gyökeres fenyőfa hivatalosan termő területét zárlat alá heszaporítóanyagnak számít, lyezik, és szabálysértési elszámos növényi betegséget járást kezdeményeznek. A terjeszthet, ezért forgalomba növényegészségügyi bizonyíthozását rendeletek szabá- ványt a növényvédő állomás ^Fenyőt növényegészségügyi f f *orá» véfett bizonyítvány nélkül piacon latok alapjan adja a termevagy boltban csak úgy sza- löknek. Acs S. Sándor felvétele. Impozáns, a tarján! lakóházaktól eltérő külsejű épület s 101-es ott, a körtöltés és az Algyői út szögletében. Régen követik figyelemmel az arra járók, hogyan készül, miként formálódik széppé a 159 lakásos ház. Három éve, 1971. május 10-én kezdték építéni, átadási határideje már régen elmúlt. Gyakorlók ós jelöltek Micsoda beszéd az, hogy a már nem volt haszontalan nézők emlékezetében. És a gyakorló iskolában „kis maj- filmet csinálni. Ezen az esz- negyedik film főszereplőjémokat" tanítanak? — kezdő- mecserén inkább a téma, a nek, Bohony Nándornak dött ilyenformán a vita a tanárok pályakezdésének, a okos, érzékeny, szuggesztív Juhász Gyula Tanárképző katedrán töltött első éveknek arcát egyetlen pillanatra Főiskola klubjában. A Gyö- különféle problémái foglal- sem hagyta el Rozsnyai Alakeret eresztve című, pedagó- koztatták a résztvevőket — dár kamerája, követte mingusokról szóló tévésorozatot érthetően. Hiszen a nézők- den rezdülését, hogy a mívetítették le, majd beszélge- vitatkozók hamarosan ugyan- ves mondatok jelentése mintésre ültek össze az alkotók, olyan, vagy hasonló élethely- denki számára nyilvánvaló Szélyes Zoltán rendező, Po- zetekbe kerülnek, mint a legyen. mezanski György szerkesztő- négy film szereplői, a főisko- A tanárjelöltek és oktatóriporter, Rozsnyai Aladár la volt magyar—történelem ik inkább a filmekben felveoperatőr, a szereplők közül a szakos hallgatói. tett gondolatokat folytatták Császár házaspár, és a főis- Érthető tehát, ha ebben a — néhány nagyon érdekes, kola oktatói, hallgatói. körben kevés szót kaptak te- közfigyelemre érdemes megValahogy így lehetséges, levíziós műfaji kérdések, állapítással. Egy példa: a érdemes vizsgálni, ha tetszik, vagy alkotói megoldások. A közösséggé sohasem szervemérni a televíziós műsorok tanárjelöltek nem azt dicsér- ződött tantestületekről volt hatását — gondoltam a té- ték, hogy a hajdani tanulmá- szó, és arról, milyenek a máról témára váltó, vitatko- nyi csoport húsz-egynéhány kezdő tanár esélyei, ha zókat figyelve. Mert csak tagja közül milyen jól vá- megromlott légkörben is számolni kell azokat a meg- lasztottak az alkotók: a igyekszik a maga elé tűzött nyilatkozásokat, amelyek fo- négy film — négy jellegzetes magas teljesítményt elérni, galmazását a látottak köve- pályakép. Négy különböző Senki sem vitatkozott a kitelik. Ha csak néhány mon- pedagógusegyéniség szinte jelentéssel, melynek értelme dat bizonyítja, hogy gondo- törvényszerű útjának a rajza, ez volt: lehet küzdeni egy latokat ébresztett a téma, Azt sem dicsérték, milyen bizonyos határig. De ezt a vagy a feldolgozás módja — jól sikerült a megfelelő ábrá- határt nem a küzdő, hanem zolási módszereket megvá- a környezet, a többi tanár, lasztani, a mondandókat erő- a tantestületi légkör jelöli ki. sítő filmi hangulatot megte- Azaz: „Csinálják mások a remteni, négy önálló részlet- forradalmat", a valóságban bői egységes füzért szőni, eszményeinket, önmagunkat Nem adták jelét a vitatko- idővel kényszerülünk feladzók, hogy észrevették volna; ni. Pedig még csak tanultak a környezet bemutatása fog- eddig a vitatkozók, a valósálalta el a filmidő jó részét, got hírből ismerik. A beszélamikor ennek jutott mégha- getésben sok szó esett az intározó szerep a tanársors dítékokról: miért választja alakulásában. A személyiség valaki a sok közül éppen a jellemzőinek feltárása, rml- pedagóguspályát? Néhány év kor Inkább ez döntötte el az vagy éppen hónapok múlva utat Egyszer a tanyák lo- már tanítanak, akik csupán vas kocsi és autó együttesé- egyéni érzelmi motívumokat vei jellemezhető kétarcú ho- sorakoztattak. Az a bizonyos mokvilágát pásztázta a ka- „társadalmi vezéreszme", mera, vagy a tantestületi ér- ami a pedagógusok hivalástekezlet résztvevőinek sér- tudatának legszilárdabb aiaptett-féltékeny, ellenséges-el- ja lehetne, hiányzik a jelölutasító arcát. Máskor hosszú tek gondolatvilágából Követpercekig időzött a tanárnő kezményeként a közfelfogásszenvedőn összeráncolt hom- nak, amelyben még mindig lokán, amikor az a betűket is nem érzékelhető kellőképpen alig ismerő hetedikesek fölé a pedagógusok munkájának hajolt, majd ugyanerről az rendkívüli társadalmi jelenarcról egy mindent felejtett, tősége, optimista mosolyt rögzített a S,R