Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-11 / 289. szám

IBKDA, MC DECEMBER EL 3 Beszámoló taggyűlésen Önkritikus szellem Aki valamelyest is ismeri Forráskúton a szövetkezeti mozgalom fejlődését, az igen jól megjegyezte, hogy az elmúlt évtizedben hová küzdötte, verekedte fel magát, a táj, a sivány, négykoronás homokvilág szorgalmas népe. A gyengécske szovetkekezetek egyesülésével kapott lábra a homoki gazdálkodás példájaként a Haladás Tsz tagsága, s 1971-ben újabb egyesüléssel az üllési Kossuth Tsz. az idén pedig az üllési Árpád Tsz csatlakozott hozzájuk. A sikeres egyesülésekért, s a gazdálkodás további javulásáért mindig is sokat tettek a szövetkezeti kommunisták, elég csak erre az utóbbi két egyesülésre utalnunk, hiszen az üllési szövetkezetek nem fényeskedtek a korábbi esztendőkben. A forráskúti Haladás Tsz kommunistáinak beszámoló párttaggyűlése sikeres gazdálkodásról adott számot. Napjainkra az összes földterület 7736 hektár. amiből szántó 4714, szőlő 597 hektár, termő-gyümölcsös pedig 364 hektár. Tehát ez a járás legnagyobb és legjobb közős gazdasága. A december már nemcsak az elmúlt év értékelésére hivatott, de a jövő tervezésére is. A pártvezetőség beszámolójában imponálnak a számok, bizonyítván, hogy a termelőszövetkezet pénzügyi helyzete stabil. A rendkívüli időjárás ellenére is ezt az évet sikerrel zárják a homoki földeken boldoguló szövetkezetiek, kommunisták. Az elmúlt évben 22 millió forint nyereséget ért el a gazdaközösség. minden valószínűsége megvan, idén 25 milliós nyereséget produkálnak, annak ellenére, hogy a szántóföldi paprikaféleségekből. burgonyából. szőlőből nagy volt a kiesés, és maga a termelés is a tervezettnél nagyobb ráfordítást igényelt. Jellemző adatok: a téesz- összes vagyona négy évvel ezelőtt 71 millió forint volt. a legutóbbi értékeléskor 138 millió forint, a tiszta vagyon 42 millióról 9i millióra emelkedett, a biztonsági alap 3 millióról 5 millióra, és a tízórás munkanapra jutó bér 1970-ben 86 forint 26 fillér, tavaly viszont mór 100 forint Az egy dolgozóra jutó jövedelem 1970-ben 15 ezer 534 forint, a tavalyi éwégi viszont 24 ezer 364 forint. Az életszínvonal emelkedése, .az eredménves gazdálkodás következtében fellendült a lakáséoítkezés. korszerű. összkomfortos lakások épülnek Forráskúton és vidékén. sokan vásároltak személygépkocsit. a tanyákról a községekbe költöznek a szövetkezetiek. Rendszeres és szervezett a tagokkal való foglalkozás, amit az is. bizonyít, hogy Forráskúton a tanáccsal közös fenntartásban szociális gondozónőt állított be a szövetkezet, a tanyán élő idősebbek gondjain enyhítenek ezzel, ugyanakkor a nőbizottság is lelkesen segít a szociális-kommunális kérdésekben. A gaz. daközösségnefc 538 járadékos és nyugdíjas tagja van, külön elbírálás alapján havi 100 forint kiegészítést kapnak a rászorultak, valamennyien megkapják lakásukra szállítva a két mázsa kenyérgabonát, a két mázsa szalmát díitalanul. A háztáji föld megmunkálásánál 50 százalékos kedvezményt élveznek. Minden évben idősek naoját tartanak, ahol személtenként ezer forintot kapnék. A közénkorúakkal is gondolnak. hiszen a munkaerőre szükség van a homoki földeken, ezért a szociális körülménveket is javít'ók. Éppen ezért az iiltósi határban levő Sínos-malomnál tanyaközpontot. alakít majd 3d a szövetkezet. Ifjúsági célokra 50 ezer forintos alapot szavazott meg a termelőszövetkezet tagsága, mert szeretnék, ha az idősebb nemzedék munkájának, küzdelmének a fiatalok folytatói lennének és erre komolyan készülnének. Az egyesülés következtében két főt a döntőbizottságba, kettőt a nőbizottságba, a téesz-vezetoségbe szintén két főt, — harminc éven aluliak —, választottak. így tehát a szövetkezeti önkormányzatban való részvétel élő valóság, s kellő rutint szerezhetnek a jövőre. A téesz alapszabály tartalmazza a különböző segélyeket; gyerekgondozási segély. támogatás, a családalapításhoz stb. A legkisebb korosztályra is gondolnak, ezért az óvodai gondok könnyítésére tavaly 17 ezer forintos béralapot szavaztak meg. Üllésen az óvoda bővtéséhez 150 ezer forinttal járulnak hozzá. A gazdálkodásáról híres homoki mintamodellben 47 kommunista tevékenykedik. Mint a kritikus szellemű beszámoló taggyűlés megállapította. a pártmunka színvonala még nem érte el a gazdálkodás színvonalát Négy év alatt 12 fővel gyarapodott a párttagság, közülük heten harminc éven aluliak, nyolcan fizikai dolgozók. Négy év alatt 43 taggyűlést tartottak. A vezetőség 59 alkalommal ülésezett. Sajnos. előfordult az idén. hogy két taggyűlésük határozatképtelen volt. Bár rendszeres a pártoktatás, a politikai képzés; 1971-ben a gazdaságpolitikai tanfolyam mezőgazdasági tagozatán, 1972ben a szocializmus építésének kérdéseiről szóló oktatáson. tavaly a társadalmi és állami élet kérdéseiről, idén pedig a nemzetközi politikai kérdésekről rendezett előadásokon bővíthették ismereteiket a szövetkezeti kommunisták, a látogatottsággal azonban nem lehetünk elégedettek. A legaktívabbak az idősebb párttagok voltak, a fiatalabbak viszont elmaradtak. A reális, valóságnak megfelelő pártvezetőségi beszámolót Tóth Imre párttitkár terjesztette a taggyűlés elé, amit szokatlanul élénk, és kritikus vita követett. Pesti Menyhért, a zártrendszerű burgonyatermesztés hiányosságaira hívta fel a figyelmet. a korszerű termelési eszközökkel dolgozók továbbá szakmai ismeretének szükségességére, továbbá, hogy a szocialista címért versengő brigádok teljesítményeit értékelni kellett volna már. Ördögh János, a munkaverseny hasznosságáról beszélt, Menyhért István, a brigádjellegű munka előnyeiről, Csongrádi Imréné. a tanyai asszonyok munkábaállásának problémáiról, ifi. Csongrádi Imre, az Ifjú Gárda szocialista brigád nevében azt tette szóvá, hogy nincs nagy gyakorlatuk és kellő támogatást se kanfak. a különböző gépeket, traktorokat ne csak végórában javítsák, hanem korábban, úgy gazdaságosabb. Tandari Szilveszter, az ifjúság neveléséről fejtette ki véleményét, Papp István, a pártmegbízatások fontosságát hangoztatta. Kakuszi Ferenc elismeréssel szólt a gazdaságról, a gazdálkodási eredményekről, és sürgette, hogy a politika, a pártmunka színvonala is javuljon. Kocsispéter Ferenc. a szocialista brigádok munkájának értékelését kérte számon. Juhász Tibor pedig javasolta, hogy az üllési óvoda bővítéséhez szép gesztussal, tisztes summával járult a közösség, de annak arányában a termelőszövetkezeti dolgozók gyermekeit helyezzék el ott. Sarnyai István, a járási pártbizottság munkatársa kiemelte, hogy ez a járás legjobb, legjövedelmezőbb gazdasága. aránylag a pártszervezetnek könnyebb politizálni, hiszen biztos gazdálkodás • eredmények segítik, mégis egész sor problémát tapasztalni a pártmunkában. Az elkövetkezendő időkben arra törekedjenek a forráskúti Haladás Tsz kommunistái, soraikat megfiatalítva, hogy a gazdálkodási munkával azonos szintű legyen pártmunkájuk, pártépítési tevékenységük. Sz. Lukács Imre Festett porcelánok A sajtó szerepe Irta: dr. Ágoston József, a megyei pórtbizottság titkára A Finomkerámiaipari Művek 1972-ben létesítette kalocsai festőüzemét. Akkor 36, ma pedig már 137 dolgozóik száma. A kalocsai motívumokkal díszített falitálakon, étkészleteken, butéliákon kívül teás- és mokkáskészletekkel bővítették a választékot. A kis üzem jdei termelési értéke nyolcmillió forint. A közelmúltban Spanyolországba és Japánba exportáltak. Képünkön; Minőségi ellenőrzést végez Bényi Mária és Gubány András né. A magyar sajtó SS^SS^SS: december 7-e. Megjelent az első legális kommunista lap: a Vörös Újság. Méltó alkalom a magyar sajtó napjára. A Vörös Újság tevékeny részt vállalt a kommunista Párt megalakításában. Bizonyítva a forradalmi sajtó Lenin által megfogalmazott funkcióját, hogy a lap kollektív szervező, propagandista és kollektív agitátor. Megalakulásától kezdve a forradalmi újság mindig úgy élt, ahogy a munkásosztály és annak pártja. Küzdött, harcolt, vérzett, és állva az üldöztetést, mártírokat adott. Elkötelezett, pártos tollal szolgálta a hátalomra jutott munkásosztály céljait, biztatott az új élet élésére, a gazdasági építő munkára, lelkesített a Tanácsköztársaság fegyveres védelmére. Öszszekötött országrészeket, bátor kiállásra biztatott minden elnyomottat, ismertette a fiatal szovjet állam hősi küzdelmét, terjesztette a munkás nemzetköziség együvétartozásának gondolatát. Az elnyomás 25 éve alatt a kommunista újságírók mindig megtalálták a munkásokhoz, a dolgozókhoz való szólás új és új formáját. Hihetetlenül nehéz körülmények között készített és terjesztett röplapok hírül adták a párt működését, és biztattak az ellenállásra. Pedig újságírót, nyomdászt és röplapterjesztőt egyaránt fenyegetett a börtön veszélye. És mégis vállalták. A maguk választotta jó utat végigjárták, megharcolták. Most, amikor a munkássajtó megjelenésének ötvenhatodik évfordulójára emlékezünk — vállalva elődjeink eszméit —, csak felelősen szabad végiggondolnunk tennivalóinkat. Ez méltó az utódokhoz és a követőkhöz. Megyénk és városai nagyon gazdag sajtóhagyományokra tekintenek vissza. A forradalmi munkás- és az agrárszocialista mozgalmak egyik legfőbb orgánuma a sajtó volt. Nem tudunk egyetlen olyan jelentősebb munkás-, vagy agrármegmozdulásról, -szervezkedésről, ahol a küzdők ne foglalták volna össze céljaikat, követeléseiket, és lapok, röplapok formájában ne kísérelték volna meg terjeszteni. Harci eszköz volt a sajtó a forradalmárok kezében a tömegek megnyeréséhez, mozgósításához. Az is fontos hagyomány, hogy az e tájon élő és a dolgozó emberhez közeálló írók, költők többsége újságíró is volt Tollúkkal ily módon is szolgálták a haladást Ez a múlt is hozzájárult lapjaink több mint fél évszázados tradíciójához, a lapolvasás kultúrájához, a tömeges lapjáratáshoz. Megyénk lakossága « t8£j£ — szereti a sajtót, figyel szavára, tájékozottságának egyik fő forrása lett Mivel is magyarázhatnánk mással, hogy a két megyei lap 85 ezres példányszámban fogy el, többségében előfizetés alapján. Örvendetes az is, hogy pártunk központi lapja megyénkben több mint 20 ezres példányban kerül naponta az olvasók kezébe. Az újságolvasás, az ország és a világ gyorsan zajló eseményeinek mielőbbi megismerése korunk emberének természetes igénye. Az emberek tájékoztatásának első vonalában haladnak az üzemi lapok. Ezek száma meghaladja a harmincat, és kéthetenként, havonként sok ezres példányú megjelenésükkel a munkahely életét foglalják öszsze olvasóik számára. A kommunista sajtó mindig elkötelezett volt. Bátran hirdette a munkásosztály és pártjának törekvéseit, társadalmi céljait. Nem futott a szenzációk iránt, sohasem szolgálta az olcsó hírverést. Nem csak tájékoztatásra törekedett, hanem az olvasók világnézetének, kulturáltságának formálására is. Ily módon a lapok természetes részesei a felszabadulás óta elért nagyszerű eredményeinknek is. De a forradalmi hagyományok vállalása azt is jelenti, hogy mind többet kell tenni a politika megvalósításáért, a szocialista közgondolkodás fejlesztéséért. Nemes feladat az alkotó munka szépségének, a munkás, a paraszt, a dolgozó ember életének hiteles ábrázolása. A kommunista sajtó töretlenül hirdeti a szolidaritást a nemzetközi proletariátus ügyével, a Szovjetunióhoz, a szocialista közösséghez való tartozás nemes érzését erősíti, ápolja. Ezt teszi a jövőben is. Minden időszaknak sss? íeí adatai. Most a leglényegesebb tennivalók közé tartozik társadalmunk szocialista tendenciáinak állandó erősítése. Ebben a folyamatban a párt számít a sajtóra és minden olyan intézményre — rádió, televízió —, amelyek közvetítik és segítenek megértetni közelebbi és távolabbi terveinket. „A sajtó, a rádió, a televízió jelentós hatalmi eszközök, fontos ideológiai, politikai szerepet töltenek be a társadalom életében, eszméinek terjesztésében. Munkájúk javításával szolgálják hatékonyabban politikánkat" — olvasható a part XL kongresszusára szóló irányelvekben. A szocialista sajtó hatalmi-politikai eszköz a párt kezében. Tömegekre gyakorolt hatásánál fogva nélkülözhetetlen. Munkája semmivel sem helyettesíthető. Eldőlt a tv-vel szemben folytatott vita is. Évek során kiderült, hogy a tv nem helyettesíti az újságot. Az események képszerű látása rendkívül fontos, de nem pótolja az írott szó erejét és hatását. Újságírónak lenni rendkívül nagy felelősség. Kommunista újságírónak lenni különösen. Egy előadó legfeljebb százakhoz szólhat Az újságcikket tíz- és százezrek olvassák naponta. Az újságíró írásaival világnézetet, politikát képvisel, hangulatot vált ki, eligazodást nyújt, híreket továbbít, jelenségeket foglal össze, reményeket kelt, tendenciákat erősít, vagy aggályokat okoz. Kíméletlenül ostorozza a hibákat, de ösztönzi a haladást szolgálót, ötleteket ád, és világgá kiáltja a szépet, felemel és megszégyenít, jó szóval oktat és nevel, küzd a hamis ellen, de elszántan védelmezi a hasznosat, az egyes ember érdekeit a nagy közösséghez igazítja — mindig azt teszi, amit elkötelezett tollával mondania kell. A jó újságíró, olvasói bizalmába férkőzve, mintegy oda ül a családok asztalához, meghitt viszonyba kerül azokkal. Visszaélni sem a hivatással, sem az olvasók bizalmával soha sem szabad. Az írásnak legyen ereje, hitele, de igazsága mindenképpen. A teremtő munka *zyegSr SLt dalmi tevékenysége. Ettől lesz az életünk. Az újságírónak az önálló gondolkodás jó érzése adja a munka nagyszerű ízétörömét. Az, ha egy témát vagy eseményt élet- és emberközelbe tud hozni. Csak így lehet a munka alkotó öröm, kényszerű szolgálat helyett. És még valamit. A pártlap újságírójának lenni csak rendíthetetlen ügyszeretetből fakadóan szabad. Itt folyton meg kell újulni, frissülni, jó lélekkel viselve a munka terheit. De Sohasem szabad elfáradni, belefáradni a legkevésbé. Az újságírónak lehetnek írástudó példaképei, de senkit nem utánozhat. Mindenkitől eltérőbben kell írnia. Képalkotó stílusának sajátosan, senkire nem hasonlítóan kell gördülnie. A napokban megjelentek a XI. kongresszus irányelvei. Számot vetünk, mérleget készítünk munkánkról. Fővonalában összefoglaljuk a következő évek tennivalóit a gazdasági építőmunkában éppen úgy, mint a tudatformálás és a szocialista kultúra terjesztésében. A több hónapig tartó viták során mód nyílik a vélemények cseréjére, a viták tanulságainak összegezésére. Az irányelvek a kormányzó párt előretekintő politikai céljait tartalmazzák. Könnyű sikereket az irányelvek senkinek, semmilyen területen nem ígérnek. De ígérnek biztos jövőt és javuló életviszonyokat, amelyeket szorgalmas munkánkkal együtt teremthettünk meg. Most V3II 3 leg3ol:)k 'deje annak, hogy pártunk tagjai és minden dolgozó ember véleményt mondjon munkánkról és a jövő terveiről. A lapok gondosan figyelemmel kísérhetik és közreadhatják a tanácskozások tapasztalatait Mindenki számára adott a lehetőség, hogy részese legyen politikánk formálásának, gazdagításának. Ösztönözni és biztatni ezt a folyamatot — méltó feladat lapjaink számára A magyar sajtó napját tegnap délután Szegeden, a sajtóklubban ünnepelték a Csongrád megyei, szegedi újságírók, kiadói dolgozók, nyomdászok és lapterjesztők. Az ünnepségen részt vett dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese, Szabó G. László, a szegedi városi pártbizottság osztályvezetője, Vess Henrikné, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatóhelyettese, valamint a városi és járási pártbizottságok vezető képviselői, a nyomda és a posta vezetői. Az ünnepség résztvevőit dr. Gazdagh István, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Csongrád megyei csoportjának titkára üdvözölte, majd dr. Ágoston József mondott ünnepi beszédet, átadta a megyei és a városi párt-végrehajtóbizottság üdvözletét a sajtó munkatársainak. Ezen az ünnepségen adták át a Népszabadságnak, a párt központi lapjának terjesztésében végzett kiemelkedő munkáért az emlékplakettet Lantos Istvánnak, a makói városi pártbizottság osztályvezetőjének, Szabó Józsefnek, a szegedi I. postahivatal vezetőjének, Mircsok Mihálynak, a Szegedi Textilművek pártalapszervezeti szervező titkárának és Kovács Józsefnénak, a hódmezővásárhelyi városi pártbizottság munkatársának. A Csongrád megyei Hírlap emlékplakcltjét az ide: sajtóünnepen Nagy Pál, a lap rovatvezetője kapta.