Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-11 / 289. szám

IBKDA, MC DECEMBER EL 3 Beszámoló taggyűlésen Önkritikus szellem Aki valamelyest is ismeri Forráskúton a szövetkezeti mozgalom fejlődését, az igen jól megjegyezte, hogy az el­múlt évtizedben hová küz­dötte, verekedte fel magát, a táj, a sivány, négykoronás homokvilág szorgalmas né­pe. A gyengécske szovetke­kezetek egyesülésével ka­pott lábra a homoki gazdál­kodás példájaként a Hala­dás Tsz tagsága, s 1971-ben újabb egyesüléssel az üllési Kossuth Tsz. az idén pedig az üllési Árpád Tsz csatla­kozott hozzájuk. A sikeres egyesülésekért, s a gazdálko­dás további javulásáért min­dig is sokat tettek a szövet­kezeti kommunisták, elég csak erre az utóbbi két egye­sülésre utalnunk, hiszen az üllési szövetkezetek nem fényeskedtek a korábbi esz­tendőkben. A forráskúti Haladás Tsz kommunistáinak beszámoló párttaggyűlése sikeres gaz­dálkodásról adott számot. Napjainkra az összes földte­rület 7736 hektár. amiből szántó 4714, szőlő 597 hektár, termő-gyümölcsös pedig 364 hektár. Tehát ez a járás leg­nagyobb és legjobb közős gazdasága. A december már nemcsak az elmúlt év érté­kelésére hivatott, de a jövő tervezésére is. A pártvezető­ség beszámolójában impo­nálnak a számok, bizonyít­ván, hogy a termelőszövet­kezet pénzügyi helyzete sta­bil. A rendkívüli időjárás el­lenére is ezt az évet siker­rel zárják a homoki földe­ken boldoguló szövetkeze­tiek, kommunisták. Az el­múlt évben 22 millió forint nyereséget ért el a gazdakö­zösség. minden valószínűsége megvan, idén 25 milliós nye­reséget produkálnak, annak ellenére, hogy a szántóföldi paprikaféleségekből. burgo­nyából. szőlőből nagy volt a kiesés, és maga a termelés is a tervezettnél nagyobb rá­fordítást igényelt. Jellemző adatok: a téesz- összes va­gyona négy évvel ezelőtt 71 millió forint volt. a legutób­bi értékeléskor 138 millió forint, a tiszta vagyon 42 millióról 9i millióra emel­kedett, a biztonsági alap 3 millióról 5 millióra, és a tízórás munkanapra jutó bér 1970-ben 86 forint 26 fillér, tavaly viszont mór 100 fo­rint Az egy dolgozóra jutó jövedelem 1970-ben 15 ezer 534 forint, a tavalyi éwégi viszont 24 ezer 364 forint. Az életszínvonal emelke­dése, .az eredménves gazdál­kodás következtében fellen­dült a lakáséoítkezés. kor­szerű. összkomfortos lakások épülnek Forráskúton és vi­dékén. sokan vásároltak sze­mélygépkocsit. a tanyákról a községekbe költöznek a szö­vetkezetiek. Rendszeres és szervezett a tagokkal való foglalkozás, amit az is. bi­zonyít, hogy Forráskúton a tanáccsal közös fenntartás­ban szociális gondozónőt ál­lított be a szövetkezet, a ta­nyán élő idősebbek gond­jain enyhítenek ezzel, ugyan­akkor a nőbizottság is lel­kesen segít a szociális-kom­munális kérdésekben. A gaz. daközösségnefc 538 járadékos és nyugdíjas tagja van, kü­lön elbírálás alapján havi 100 forint kiegészítést kap­nak a rászorultak, vala­mennyien megkapják laká­sukra szállítva a két mázsa kenyérgabonát, a két mázsa szalmát díitalanul. A ház­táji föld megmunkálásánál 50 százalékos kedvezményt élveznek. Minden évben idő­sek naoját tartanak, ahol személtenként ezer forintot kapnék. A közénkorúakkal is gon­dolnak. hiszen a munkaerő­re szükség van a homoki földeken, ezért a szociális körülménveket is javít'ók. Éppen ezért az iiltósi határ­ban levő Sínos-malomnál ta­nyaközpontot. alakít majd 3d a szövetkezet. Ifjúsági cé­lokra 50 ezer forintos alapot szavazott meg a termelőszö­vetkezet tagsága, mert sze­retnék, ha az idősebb nem­zedék munkájának, küzdel­mének a fiatalok folytatói lennének és erre komolyan készülnének. Az egyesülés következtében két főt a döntőbizottságba, kettőt a nőbizottságba, a téesz-veze­toségbe szintén két főt, — harminc éven aluliak —, vá­lasztottak. így tehát a szö­vetkezeti önkormányzatban való részvétel élő valóság, s kellő rutint szerezhetnek a jövőre. A téesz alapszabály tar­talmazza a különböző segé­lyeket; gyerekgondozási se­gély. támogatás, a családala­pításhoz stb. A legkisebb kor­osztályra is gondolnak, ezért az óvodai gondok könnyíté­sére tavaly 17 ezer forintos béralapot szavaztak meg. Üllésen az óvoda bővtéséhez 150 ezer forinttal járulnak hozzá. A gazdálkodásáról híres homoki mintamodellben 47 kommunista tevékenykedik. Mint a kritikus szellemű beszámoló taggyűlés megál­lapította. a pártmunka szín­vonala még nem érte el a gazdálkodás színvonalát Négy év alatt 12 fővel gya­rapodott a párttagság, közü­lük heten harminc éven aluliak, nyolcan fizikai dol­gozók. Négy év alatt 43 taggyű­lést tartottak. A vezetőség 59 alkalommal ülésezett. Saj­nos. előfordult az idén. hogy két taggyűlésük határozat­képtelen volt. Bár rendszeres a pártoktatás, a politikai képzés; 1971-ben a gazda­ságpolitikai tanfolyam me­zőgazdasági tagozatán, 1972­ben a szocializmus építésé­nek kérdéseiről szóló okta­táson. tavaly a társadalmi és állami élet kérdéseiről, idén pedig a nemzetközi politi­kai kérdésekről rendezett előadásokon bővíthették is­mereteiket a szövetkezeti kommunisták, a látogatott­sággal azonban nem lehe­tünk elégedettek. A legak­tívabbak az idősebb pártta­gok voltak, a fiatalabbak vi­szont elmaradtak. A reális, valóságnak meg­felelő pártvezetőségi beszá­molót Tóth Imre párttitkár terjesztette a taggyűlés elé, amit szokatlanul élénk, és kritikus vita követett. Pesti Menyhért, a zártrendszerű burgonyatermesztés hiányos­ságaira hívta fel a figyel­met. a korszerű termelési eszközökkel dolgozók to­vábbá szakmai ismeretének szükségességére, továbbá, hogy a szocialista címért ver­sengő brigádok teljesítmé­nyeit értékelni kellett volna már. Ördögh János, a mun­kaverseny hasznosságáról beszélt, Menyhért István, a brigádjellegű munka elő­nyeiről, Csongrádi Imréné. a tanyai asszonyok munkába­állásának problémáiról, ifi. Csongrádi Imre, az Ifjú Gár­da szocialista brigád nevé­ben azt tette szóvá, hogy nincs nagy gyakorlatuk és kellő támogatást se kanfak. a különböző gépeket, traktoro­kat ne csak végórában ja­vítsák, hanem korábban, úgy gazdaságosabb. Tandari Szil­veszter, az ifjúság nevelé­séről fejtette ki véleményét, Papp István, a pártmegbíza­tások fontosságát hangoztat­ta. Kakuszi Ferenc elisme­réssel szólt a gazdaságról, a gazdálkodási eredményekről, és sürgette, hogy a politika, a pártmunka színvonala is javuljon. Kocsispéter Fe­renc. a szocialista brigádok munkájának értékelését kér­te számon. Juhász Tibor pe­dig javasolta, hogy az üllési óvoda bővítéséhez szép gesz­tussal, tisztes summával já­rult a közösség, de annak arányában a termelőszövet­kezeti dolgozók gyermekeit helyezzék el ott. Sarnyai István, a járási pártbizottság munkatársa ki­emelte, hogy ez a járás leg­jobb, legjövedelmezőbb gaz­dasága. aránylag a pártszer­vezetnek könnyebb politizál­ni, hiszen biztos gazdálko­dás • eredmények segítik, mégis egész sor problémát tapasztalni a pártmunkában. Az elkövetkezendő időkben arra törekedjenek a forrás­kúti Haladás Tsz kommu­nistái, soraikat megfiatalít­va, hogy a gazdálkodási munkával azonos szintű le­gyen pártmunkájuk, párt­építési tevékenységük. Sz. Lukács Imre Festett porcelánok A sajtó szerepe Irta: dr. Ágoston József, a megyei pórtbizottság titkára A Finomkerámiaipari Művek 1972-ben létesítette kalocsai festőüzemét. Akkor 36, ma pedig már 137 dolgozóik száma. A kalocsai motívumokkal díszített falitálakon, étkészlete­ken, butéliákon kívül teás- és mokkáskészletekkel bővítet­ték a választékot. A kis üzem jdei termelési értéke nyolc­millió forint. A közelmúltban Spanyolországba és Japánba exportáltak. Képünkön; Minőségi ellenőrzést végez Bényi Mária és Gubány András né. A magyar sajtó SS^SS^SS: december 7-e. Megjelent az első legális kommunista lap: a Vörös Újság. Méltó al­kalom a magyar sajtó napjára. A Vörös Újság tevékeny részt vállalt a kommunista Párt megalakításában. Bizo­nyítva a forradalmi sajtó Lenin által meg­fogalmazott funkcióját, hogy a lap kollek­tív szervező, propagandista és kollektív agitátor. Megalakulásától kezdve a forra­dalmi újság mindig úgy élt, ahogy a mun­kásosztály és annak pártja. Küzdött, har­colt, vérzett, és állva az üldöztetést, már­tírokat adott. Elkötelezett, pártos tollal szolgálta a hátalomra jutott munkásosztály céljait, biztatott az új élet élésére, a gaz­dasági építő munkára, lelkesített a Ta­nácsköztársaság fegyveres védelmére. Ösz­szekötött országrészeket, bátor kiállásra biztatott minden elnyomottat, ismertette a fiatal szovjet állam hősi küzdelmét, ter­jesztette a munkás nemzetköziség együvé­tartozásának gondolatát. Az elnyomás 25 éve alatt a kommunista újságírók mindig megtalálták a munká­sokhoz, a dolgozókhoz való szólás új és új formáját. Hihetetlenül nehéz körülmények között készített és terjesztett röplapok hí­rül adták a párt működését, és biztattak az ellenállásra. Pedig újságírót, nyomdászt és röplapterjesztőt egyaránt fenyegetett a börtön veszélye. És mégis vállalták. A maguk választotta jó utat végigjárták, megharcolták. Most, amikor a munkássajtó megjelené­sének ötvenhatodik évfordulójára emlé­kezünk — vállalva elődjeink eszméit —, csak felelősen szabad végiggondolnunk tennivalóinkat. Ez méltó az utódokhoz és a követőkhöz. Megyénk és városai nagyon gazdag saj­tóhagyományokra tekintenek vissza. A forradalmi munkás- és az agrárszocialista mozgalmak egyik legfőbb orgánuma a sajtó volt. Nem tudunk egyetlen olyan je­lentősebb munkás-, vagy agrármegmozdu­lásról, -szervezkedésről, ahol a küzdők ne foglalták volna össze céljaikat, követelé­seiket, és lapok, röplapok formájában ne kísérelték volna meg terjeszteni. Harci eszköz volt a sajtó a forradalmárok kezé­ben a tömegek megnyeréséhez, mozgósí­tásához. Az is fontos hagyomány, hogy az e tájon élő és a dolgozó emberhez közeálló írók, költők többsége újságíró is volt Tollúk­kal ily módon is szolgálták a haladást Ez a múlt is hozzájárult lapjaink több mint fél évszázados tradíciójához, a lapolvasás kultúrájához, a tömeges lapjáratáshoz. Megyénk lakossága « t8£j£ — szereti a sajtót, figyel szavára, tájéko­zottságának egyik fő forrása lett Mivel is magyarázhatnánk mással, hogy a két me­gyei lap 85 ezres példányszámban fogy el, többségében előfizetés alapján. Örvende­tes az is, hogy pártunk központi lapja megyénkben több mint 20 ezres példány­ban kerül naponta az olvasók kezébe. Az újságolvasás, az ország és a világ gyorsan zajló eseményeinek mielőbbi megismerése korunk emberének természetes igénye. Az emberek tájékoztatásának első vonalában haladnak az üzemi lapok. Ezek száma meghaladja a harmincat, és kéthetenként, havonként sok ezres példányú megjelené­sükkel a munkahely életét foglalják ösz­sze olvasóik számára. A kommunista sajtó mindig elkötelezett volt. Bátran hirdette a munkásosztály és pártjának törekvéseit, társadalmi céljait. Nem futott a szenzációk iránt, sohasem szolgálta az olcsó hírverést. Nem csak tá­jékoztatásra törekedett, hanem az olvasók világnézetének, kulturáltságának formálá­sára is. Ily módon a lapok természetes ré­szesei a felszabadulás óta elért nagysze­rű eredményeinknek is. De a forradalmi hagyományok vállalása azt is jelenti, hogy mind többet kell tenni a politika megva­lósításáért, a szocialista közgondolkodás fejlesztéséért. Nemes feladat az alkotó munka szépségének, a munkás, a paraszt, a dolgozó ember életének hiteles ábrázo­lása. A kommunista sajtó töretlenül hir­deti a szolidaritást a nemzetközi proleta­riátus ügyével, a Szovjetunióhoz, a szo­cialista közösséghez való tartozás nemes érzését erősíti, ápolja. Ezt teszi a jövő­ben is. Minden időszaknak sss? íeí adatai. Most a leglényegesebb tennivalók közé tartozik társadalmunk szocialista tendenciáinak állandó erősítése. Ebben a folyamatban a párt számít a sajtóra és minden olyan intézményre — rádió, tele­vízió —, amelyek közvetítik és segítenek megértetni közelebbi és távolabbi tervein­ket. „A sajtó, a rádió, a televízió jelentós hatalmi eszközök, fontos ideológiai, poli­tikai szerepet töltenek be a társadalom életében, eszméinek terjesztésében. Mun­kájúk javításával szolgálják hatékonyab­ban politikánkat" — olvasható a part XL kongresszusára szóló irányelvekben. A szocialista sajtó hatalmi-politikai esz­köz a párt kezében. Tömegekre gyakorolt hatásánál fogva nélkülözhetetlen. Munká­ja semmivel sem helyettesíthető. Eldőlt a tv-vel szemben folytatott vita is. Évek során kiderült, hogy a tv nem helyette­síti az újságot. Az események képszerű látása rendkívül fontos, de nem pótolja az írott szó erejét és hatását. Újságírónak lenni rendkívül nagy fe­lelősség. Kommunista újságírónak lenni különösen. Egy előadó legfeljebb százak­hoz szólhat Az újságcikket tíz- és száz­ezrek olvassák naponta. Az újságíró írá­saival világnézetet, politikát képvisel, han­gulatot vált ki, eligazodást nyújt, híreket továbbít, jelenségeket foglal össze, remé­nyeket kelt, tendenciákat erősít, vagy ag­gályokat okoz. Kíméletlenül ostorozza a hibákat, de ösztönzi a haladást szolgálót, ötleteket ád, és világgá kiáltja a szépet, felemel és megszégyenít, jó szóval oktat és nevel, küzd a hamis ellen, de elszántan védelmezi a hasznosat, az egyes ember érdekeit a nagy közösséghez igazítja — mindig azt teszi, amit elkötelezett tollá­val mondania kell. A jó újságíró, olvasói bizalmába férkőzve, mintegy oda ül a csa­ládok asztalához, meghitt viszonyba kerül azokkal. Visszaélni sem a hivatással, sem az olvasók bizalmával soha sem szabad. Az írásnak legyen ereje, hitele, de igaz­sága mindenképpen. A teremtő munka *zyegSr SLt dalmi tevékenysége. Ettől lesz az életünk. Az újságírónak az önálló gondolkodás jó érzése adja a munka nagyszerű ízét­örömét. Az, ha egy témát vagy eseményt élet- és emberközelbe tud hozni. Csak így lehet a munka alkotó öröm, kényszerű szolgálat helyett. És még valamit. A párt­lap újságírójának lenni csak rendíthetet­len ügyszeretetből fakadóan szabad. Itt folyton meg kell újulni, frissülni, jó lé­lekkel viselve a munka terheit. De Soha­sem szabad elfáradni, belefáradni a leg­kevésbé. Az újságírónak lehetnek írás­tudó példaképei, de senkit nem utánozhat. Mindenkitől eltérőbben kell írnia. Képal­kotó stílusának sajátosan, senkire nem hasonlítóan kell gördülnie. A napokban megjelentek a XI. kong­resszus irányelvei. Számot vetünk, mérle­get készítünk munkánkról. Fővonalában összefoglaljuk a következő évek tenniva­lóit a gazdasági építőmunkában éppen úgy, mint a tudatformálás és a szocialista kul­túra terjesztésében. A több hónapig tartó viták során mód nyílik a vélemények cse­réjére, a viták tanulságainak összegezé­sére. Az irányelvek a kormányzó párt elő­retekintő politikai céljait tartalmazzák. Könnyű sikereket az irányelvek senkinek, semmilyen területen nem ígérnek. De ígérnek biztos jövőt és javuló életviszo­nyokat, amelyeket szorgalmas munkánkkal együtt teremthettünk meg. Most V3II 3 leg3ol:)k 'deje annak, hogy pártunk tagjai és minden dolgozó ember véleményt mondjon mun­kánkról és a jövő terveiről. A lapok gon­dosan figyelemmel kísérhetik és közread­hatják a tanácskozások tapasztalatait Mindenki számára adott a lehetőség, hogy részese legyen politikánk formálásának, gazdagításának. Ösztönözni és biztatni ezt a folyamatot — méltó feladat lapjaink számára A magyar sajtó napját teg­nap délután Szegeden, a saj­tóklubban ünnepelték a Csongrád megyei, szegedi új­ságírók, kiadói dolgozók, nyomdászok és lapterjesztők. Az ünnepségen részt vett dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese, Szabó G. László, a szegedi városi párt­bizottság osztályvezetője, Vess Henrikné, a Hírlapki­adó Vállalat igazgatóhelyet­tese, valamint a városi és já­rási pártbizottságok vezető képviselői, a nyomda és a posta vezetői. Az ünnepség résztvevőit dr. Gazdagh István, a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetsége Csongrád megyei csoportjának titkára üdvö­zölte, majd dr. Ágoston Jó­zsef mondott ünnepi beszé­det, átadta a megyei és a városi párt-végrehajtóbi­zottság üdvözletét a sajtó munkatársainak. Ezen az ünnepségen adták át a Népszabadságnak, a párt központi lapjának ter­jesztésében végzett kiemel­kedő munkáért az emlékpla­kettet Lantos Istvánnak, a makói városi pártbizottság osztályvezetőjének, Szabó Jó­zsefnek, a szegedi I. postahi­vatal vezetőjének, Mircsok Mihálynak, a Szegedi Textil­művek pártalapszervezeti szervező titkárának és Ko­vács Józsefnénak, a hódme­zővásárhelyi városi pártbi­zottság munkatársának. A Csongrád megyei Hírlap emlékplakcltjét az ide: saj­tóünnepen Nagy Pál, a lap rovatvezetője kapta.

Next

/
Thumbnails
Contents