Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-11 / 289. szám

SZERDA, 1974. DECEMBER Ili Szolidaritási nagygyűlés a textilművekben (Folytatás az 1. oldalról.) dítási Front. Szólt a vietna­mi nép hősies harcairól, amelynek eredményeképpen kiűzték országukból a fran­cia gyarmatosítókat. Ekkor már biztosítottnak látszott a szabad, független és egységes Vietnam megszületése, ám az amerikai imperializmus a vereséget szenvedett franciák helyére lépett, hogy Indokína népeit és Vietnamot vissza­kényszerítse a gyarmati sors­ba. Vietnam népének nem volt más választása, mint felvenni a harcot az ameri­kai imperializmus és vietna­mi kiszolgálóik ellen. Küzdelmüket a párt és a DNFF segítségével siker ko­ronázta. Eredményesen és győztesen küzdöttek a félmil­liós megszálló haderő ellen, amely a legmodernebb fegy­verekkel rendelkezett, sany­nyit költött e népirtó hábo­rúra, amelyből száz modern Vietnamot lehetett volna föl­építeni. De a fegyverek ere­je, s a kegyetlenség nem tör­te meg a vietnami népet. harcuk a Szovjetunió és a szocialista országok, vala­mint a világ haladó erőinek támogatásával sikerrel járt: az agresszorok kénytelenek voltak aláírni végül a pári­zsi megállapodásokat Sajnos, ma sincs béke Vi­etnamban. A Thieu-klikk csapatai amerikai segítség, fegyverek és pénz felhaszná­lásával tovább folytatják te­rületrabló kísérleteiket, s minden lehetséges eszközzel szabotálják a párizsi egyez­mények végrehajtását. Viet­nam népe ma is harcolni kénytelen, s e harcban, mint korábban is, számíthatnak a Szovjetunió, a szocialista or­szágok — köztük Magyaror­szág —, s a világ haladó köz­véleményének aktív támoga­tására. ígérjük — fejezte be beszédét Harmati Sándor —, harcukat erőnkhöz mérten támogatjuk mindaddig, amíg szükség lesz erre a 'segít­ségre. Nguyen Thanh felszólalá­sában köszöntötte a résztve­vőket a DVK és a VDK nagy­követsége nevében. Kiemelte a 14 esztendeje létrejött DNFF szerepét a vietnami nép forradalmi, felszabadító harcában. Szólott arról, hogy ma sincs béke Vietnamban. A párizsi megállapodás alá­írása óta eltelt 22 hónapban a saigoni hadsereg több ezer területrabló kísérletbe fo­gott; több millió embert tar­tanak koncentrációs táborok­ban, s 200 ezer politikai fog­lyot a börtönökben. De a sai­goni klikkel szembeni egyre erősödő belső ellenállás, a Szovjetunió és a szocialista országok segítsége biztosíték arra, hogy a vietnami nép ügye végül is győzni fog. Nguyen Thanh méltatta a magyar nép önzetlen segít­ségének jelentőségét és sok sikert kívánt a 30 éve fel­szabadult ország építésében. A nagygyűlés Juhász Géza zárszavával, s az Internaclo­náléval ért véget. Ezután a vendégek üzemlátogatáson vettek részt. Találkoztak a Szegeden tanuló vietnami diákokkal is, majd vissza­utaztak Budapestre. 11 Szojuz—16 űrpilótái a Csillagvárosban 0 Moszkva (TASZSZ) A szovjet .űrhajósok kikép­sési központjában, Csillagvá­rosban, kedden a hagyomá­nyos ünnepélyességgel fo­gadták a szovjet űrrepülés két legújabb hősét, Anatolij Fjlipcscnkót és Nyikolaj Ru­kavlsnyikovot. A két űrhajós mindenek­előtt lerótta kegyeletét nagy elődje, Jurij Gagarln emlék­műve előtt, majd a csillag­városi kultúrházban ünnepi nagygyűlésen vett részt. A nagygyűlésen Georgij Beregovoj repülővezérőrnagy, a kiképzési központ vezetője, valamint számos konstruktőr üdvözölte a Szojuz—16 sze­mélyzetének két tagját az újabb győzelem alkalmából. Filipcsenko, a Szojuz—18 parancsnoka jelentette, hogy az űrutazás során semmilyen hiba vagy mulasztás sem rontotta az űrhajósok mun­kakedvét. Rukavisnyikov, a Szojuz— 16 másodpilótája és fedélze­ti mérnöke hangsúlyozta hogy az első nemzetközi űr­program mennyire jelentős r feszültség enyhülése szem­pontjából, s kijelentette, hogy teljes felelősséggel ké­szültek fel a repülésre A konstruktőrök után ő is ki­jelentheti, hogy a Szojuz-űr­hajó kész az összekapcsolás­ra az Apollóval. Mint ismeretes, a Szojuz— Apollo kísérletet 1975 július ra tervezik. Átadták az idei Nobel-dijakat c Oslo, Stockholm (AP) Oslóban és Stockholmban ünnepélyes külsőségek között átadták az idei Nobel-díja­kat, a tudományos és iro­dalmi világ, valamint a poli­tikai élet kiválóságainak. A stockholmi ünnepségen XVI. Károly Gusztáv svéd király nyújtotta át a diplo­mákat, valamint az 550 000 svéd koronáról, illetve a' megosztott díjaknál ennek arányos részeiről szóló csek­keket a kitüntetetteknek. Az irodalmi Nobel-díjat a svéd Eyvind Johnson és Harry Martinson kapta, a közgazdasági díjon a svéd Gunnar Myrdal és a brit ál­lampolgárságú Frledrich von Hayek, az orvostudományi Nobel-díjon az amerikai Al­bert Claude és George Pa­lade, továbbá a belga Chris­ttan de Duve, a fizikai No­bel-díjon két brit rádiócsil­lagász: Anthony Hewish és Martin Ryle osztozott, míg a kémiai Nobel-díjat az ameri­kai Paul Flory kapta. Oslóban az egyetem aulá iában rendezték a Nobel-ün­nepséget, amelynek kereté­ben az aktív politikai élet­től visszavonult két szemé­lyiségnek, a japán Szato Siszaku, volt kormányfőnek és Sean MacBride volt ír külügyminiszternek adták át a Nobel-békedíjat Aase Lionaes, a norvég oarlament Nobel-bizottsága­nak elnök asszonya méltat­ta a kitüntetettek érdemeit Csúcskonferencia — ellenfelekkel 0 Párizs (MTI) szóvivő hozzátette azt is: e A Közös Piac* csúcskonfe- konferencián meggyőző mó­renciáján a jelek szerint nem don megnyilvánult az egyet­sikerült megegyezésre jutni értés Schmidt kancellár és az energiakérdésben. Gis- Giscard d'Estaing között, card d'Estaing elnök ugyan­Algír A hivatalos, baráti látoga­táson Algírban tartózkodó Czinege Lajos vezérezredes, magyar honvédelmi minisz­ter kedden A. Latres-szel, az algériai nemzetvédelmi mi­nisztérium főtitkárával ta­lálkozott Helsinki Alekszandr Seleninnek, az XZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének vezetésével kedden küldött­ség érkezett Helsinkibe, a finn szakszervezetek köz­ponti szövetségének meghí­vására. is — amikor az ebéd után az energiakérdésről tartott tanácskozásról az Elysée­palotából távozva a külügy­minisztériumban tartandó záróülésre indult — az új­ságírók kérdéseire válaszolva kiielentette: E konferenciá­nak nem célja az. hogy meg­oldást taláUon az energia kérdésben, hiszen az nem r k'lsncektől filgg, hanem vl­lágnrobléma. Az elnök az* mondotta: A mostani megbe­szélésen nem is próbálták meg. hogv közös álláspontot alakítsanak ki ebben a kér­désben, hanem csak eszme­cserét folytattak róla. Eles ellentétek robbantak ki az „angol probléma" kö­rül. A francia külügymi­nisztérium szóvivője délután közölte, hogy a délelőtti ülé­sen ebben a kérdésben, amelv a délelőtti tanácskozás fő témája volt, nem 1ött létre megegyezés, és arról a dél­utáni záróülésen tovább tár gvn'nnk maid. A nvugotnémet küldttttsé" sz "'vivőié déV'tán kiielen­tette: a bonni küldöttségnek az a benyomása, hogy Ang­lia nem fogla elhagyni a közösséget és Schmidt kancel­lárra „mély benyomást tett az angol küldöttség együtt­működő magatartása" A Az NDK iavaslatai a kapcsolatok rendezésére Berlin (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában ked­den délután nyilvánosságra hozták azokat a javaslatokat, amelyeket az NDK kormá­nya tett az NSZK kormá­nyának. illetve külön a nyu­gat-berlini szenátusnak. Ezek a nagyszámú javaslatok mind azt a célt szolgálják, hogy elősegítsék a nemzetközi helyzet enyhülési folyamatát, továbbá normalizálják az NDK és az NSZK. Illetve az NDK és Nyugat-Berlin kap­csolatait Ezek a Javaslatok, mint eddig minden esetben, ezút­tal is az NDK kormányától indultak kl. Az előterjesz­tésben olyan pontok ls van­nak, amelyekben az NDK a nyugatnémet, illetve a nyu­gat-berlini lakosság érdeké­ben egyoldalúan megváltoz­tat bizonyos, eddig érvény ben volt rendelkezéseket. Kedden délben, ezektől az előterjesztésektől függetle­nül, közzétették, hogy az NDK-ba látogató nyugatné­met és nyugat-berlini nyug­díjasok ezután mentesek a kötelező minimális pénzát­váltás alól. Közölték azt is, hogy az NDK nagyvonalúan fogja elbírálni az arra vonat­kozó kérelmeket, hogy nyu­gatnémet, illetve nyugat-ber­lini polgárok saját gépkocsi­jukkal lépjenek be az NDK területére, a kishatárforga­lom mindenesetre kivételt képez ez alól. Továbbá: az NSZK polgárainak és az ál­landó nyugat-berlini lakosok­nak a tartózkodási engedé­lyét ezentúl az NDK egész területére (nemcsak egy me­gyére) terjesztik ki, kivéve a nyugat-berliniek egynapos tartózkodását az NDK fővá­rosában, Budapest Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, az Országos Tervhiva­tal elnökének vezetésével ha­zaérkezett Moszkvából az a küldöttség, amely a KGST tervezési együttműködési bi­zottság VIII. ülésén vett részt Moszkva Alekszej Koszigin szovjet kormányfő kedden a Kreml­ben fogadta George Maco­vescut, Románia külügymi­niszterét, aki — mint isme­retes — hivatalos és baráti látogatáson tartózkodik a szovjet fővárosban. Bejrút Kedden rakétatámadás ér­te a Palesztinai Felszabadl­tásl Szervezet bejrúti kiren­deltségének több épületét. Egy 6zóvivő szerint a dél­előtti órákban rakéta csapó­dott be a PFSZ-nek a liba­noni főváros egyik külső ke­rületében levő székházába Ezzel egyidejűleg rakétatalá­lat érte a szervezet kutató­intézetét és egvik irodáját is A három merénylet Jelentős anyagi károkat okozott. Mfhén — korona néSkül (Kommentárunk.) t Görögországban a monarchia elvesztette a játsz­mát. Konstantin, a számű'etésben élő király már érez­hette helyzetének reménytelenségét, mert néhány nap­pal korábban egy „demokratikus rohamában" azt nyi­latkozta: hajlandó akár egyszerű polgárként is vissza­térni Görögországba. Hogy erre sor kerül-e, az a jövő titka — de poli­tikai fontossága egyébként sincs. A monarchia és a köztársaság között döntő népszavazás a vártnál jóval nagyobb túlsúlyt eredményezett, a köztársaság javára. A Görögországban hagyományos arányú, körülbelül 25 százalékos tartózkodás mellett, a voksok jóval több mint kétharmada jutott a köztársaságra. Görögországban nem sokan ejtefiek könnyet érte. Idegen, német származású uralkodócsalád volt, ame­lyet erőszakkal kényszerítettek rá a hajdani nagyha­talmak Görögország népére. Ráadásul: a második vi­lágháborút, majd a görög polgárháborút követő idő­szakban a monarchia teljes súlyával fedezte az egy­mást követő, gyakorlatilag félfasisztának tekinthető „tokintélvuralmi korpányok" elnyomó politikáját. Sőt: Konstantin anyjának, a mérhetetlenül becsvágyó Fri­derika anyakirálynőhek vezetése alatt működő királyi kamarilla voltaképpen „megágyazott" az ezredesek fa­siszta diktatúrájának. ^ Hiszen 1965-ben. amikor a polgári demokrácia já­tékszabályait betartó Papandreu-kormány ellen a hadsereg Garufaliasz akkori hadügyminiszter irányítá­sával puccsra készülődött — az udvar a törvényes kormány helvett egyértelműen a hadsereget választot­ta. 1965. július 15-én, az úgynevezett „hideg királvi puccs" lemondatta Papandreu miniszterelnököt. Ettől kezdve a királyi kamarilla által kijelölt miniszterelnö­kök vezetésével tántorgott Görögország az 1967. áp­rilisában bekövetkezett katonai puccs felé. Ez volt a kezdete az ezredesek hétéves fasiszta rendszerének, amely végül 1974-ben a ciprusi beavatkozási kísérlet katasztrófája nyomán omlott össze. Persze: az ezredesek rendszere, amikor már meg­szilárdult, a maga törvényei szerint fejlődött. A ka­tonai diktatúra számára a monarchia és az udvari ka­marilla szükségtelen sallanggá vált. Így konfliktus ke­letkezett az ezredesek és Konstantin között. 1967 de­cemberében a király, egyes monarchista katonai egy­ségekre támaszkodva, ügyetlen és elvetélt puccsot kí­sérelt meg, amely 24 óra alatt összeomlott, és Kons­tantin kénytelen volt repülőgépen Rómába menekülni. November X7-én, a katonai rendszer bukását kö­vető első és túlságosan is gyorsan tartott választáson a monarchia felett az ellenzéki pártok programja egy­értelmű ítéletet mondott. Nemcsak az Egyesült Balol­dal, hanem a Papandreu fia által vezetett Pánhellén Szocialista Tömörülés, és a Mavrosz által irányított, polgári közáppártnak tekinthető Centrum Unió is nyíltan felvette programjába a monarchia visszaté­résének elutasítását. Miután ezek a pártok a válasz­tásokon eevüttesen a szavazatok csaknem 46 százalé­kát szerezték meg, Konstantin veresége már előreve­tette árnyékát. Köztudott volt az ls, hogy Karaman­Iisz, a választásikon győztes konzervatív miniszterel­nök sem híve a király visszatérésének. Nem annyira elvi okokból; sokkalta inkább azért, mert még koráb­bi miniszterelnöksége idején éles személyi konfliktus­ba keveredett a királvi családdal, és különösen annak kulisszák mögötti vezéralakjával, Friderikával. Karamanlisz, aki a 'választásokon a szavazatok több mint 54 százalékát kapta, mindamellett nem nyi­latkozott sem a monarchia ellen, sem mellette! Ennek több oka is volt. A választások előtt nyilvánvalóan azért, mert senki sem ismerte a monarchista szavazók tényleges arányát, és Karamanlisz nem akarta elide­geníteni ezeket a konzervatív szavazórétegeket. A vá­lasztásokat követően pedig azért hallgatott, mert a monarchia vagy köztársaság között döntő népszavazás eredményétől függött az általa létrehozandó rezsim formája. ( Ebben az értelemben a görög politika lényeges kérdései szempontjából a köztársaság melletti döntés pozitív Jelentősége csak a jövőben bontakozik majd ki. A monarchia elvetése ugyanis megteremti a szükséges kereteket ahhoz, hogy a republikánus és baloldali el­lenzék megerősödjék Görögországban. A közvetlen jü­vő azonban Karamanliszé, Most már módja van dön­teni arról, hogy melyiket választja a köztársasági rendszer két lehetségetf hatalmi formája közül. Az egyik változat a gaulleista típusú, „elnöki köztársaság". A másik egy gyenge köztársasági elnök és mellette egy „miniszterelnöki köztársaság". Görögország elhajította a koronát. A tényleges ha­talom most Karamanlisz kezébe került. A kérdés csak az, hogy köztársasági elnöknek, vagy miniszterelnök­nek nevezik-e majd. II leszerelés vitazáréja az ENSZ-ben 0 New York (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszaka befejezte a lesze. reléssel kapcsolatos kérdés­komplexum megvitatását. A viták és a szavazások során kitűnt, hogy a tagországok abszolút többsége rendkívül fontosnak tartja a fegyver­kezési hajsza mielőbbi be­szüntetését és a leszerelést. A leszereléssel kapcsolat­ban 21 határozati javaslatot fogadtak el. A dokumentu­mok a világ népeinek azt az óhaját tükrözik, hogy mi­előbb kerüljenek olvasztóba a legkorszerűbb fegyverek, vessenek véget a fegyverzet felhalmozásának és tovább­fejlesztésének. Teremtsék meg az államok közti biza­lom légkörét. A közgyűlési ülésszak munkája világosan igazolta, hogy a l®s~er?l*s kérdéseinek meg~liása el­képzelhetetlen a béke és biztonság erősítése. a nem­zetközi enyhülés fokozása nélkül. Jakov Malik, a Szovjet­unió képviselője a leszere­léssel kapcsolatos közgyűlé­si munka eredményeit ele­mezve mély elégedettségét fejezte ki a határozatokkal kapcsolatban, és rámutatott: Mindenki számára nyilván­való, hogy a fegyverkezési hajsza zavarja az államok közti jó kapcsolatok kiala­kulását. a politikai légk'r egészságes-bbé válását a­emberi alkotó géniusz ha szoAtólan elfecsérlésé hez. az anyagi eszközökkel való pa­zarláshoz vezet. A Szovjet­unió kész mindent megten­ni a fegyverkezési hajsza befejezése, az enyhülés prob­lémájának megoldása érde­kében. i > i

Next

/
Thumbnails
Contents