Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DÉLUAGYA 64. évfolyam 287. szám 1974. december 8., vasárnap - Ára: 1 forint A M A G Y A R 3 Z O C I ALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Az MSZMP Központi Bizottságénak irányelvei a párt XI. kongresszusára (Ismertetése a 3—4. oldalon) Eredményeinkre építve M ostanában különösen gyakran hangzott el a kérdés és tegyük hozzá, nem teljesen alaptalan aggodalom­mal: mit hoz számunkra a jövő? S a „jól értesül­tek", köztük az elég széles körű termelői árrendezés rész­leteivel foglalkozók, esetenként inflációs méretű drágulást jósoltak. A hazánknál gazdagabb és fejlettebb tőkés or­szágok riasztó példái erősítették a baljós hiedelmet. Annál is inkább, mert a tőkés import, mindenekelőtt a nyers- és alapanyagok példátlan méretű drágulása szocialista népgaz­daságunk számára is érzékeny veszteségeket okozott. Egyebek közt ezért kísérte különösen nagy érdeklődés az MSZMP Központi Bizottsága csütörtöki ülését, s a szombati lapokban közölt 1975. évi irányelveket. S most, a népgazdaság 1975. évi tervének, illetve költségvetésének körvonalait megismerve sokan, köztük azok is, akik nem hittek a találgatásokban, a mende-mondákban, de akik előtt nem ismeretlenek a népgazdaság gondjai, megnyug­vással fogadhatták a mélyreható, őszinte helyzetelemzést, s a további fejlődés reális alternatíváját. Az MSZMP Köz­ponti Bizottságának állásfoglalása gazdaságunk és társadal­munk eredményeire, s szocialista rendszerünk lehetőségei­re épít, s az idei várható szintnél valamivel mérsékeltebb gazdasági növekedést irányoz elő 1975-re. Az irányelvek szerint a nemzeti jövedelem 5—5,5 (az idei várható 6), az ipari termelés 6 (az idei 8), a mezőgazdasági termékek előállítása pedig az 1974. évihez hasonló mértékben, 3—4 százalékkal gyarapodik a jövő esztendőben. Az eddigiekhez közelálló fejlődési ütem a beruházások 5—6, a lakosság fogyasztásának 4 százalékos növekedése megteremti az életszínvonal további szolid emelésének fel­tételeit. Mindez lehetővé teszi a IV. ötéves terv sikeres be­fejezését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. A Központi Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy 1975-ben — és várhatóan hosszabb időszakon át — szá­molni kell a negatívan ható világgazdasági változásokkal. A világpiaci árak nagymértékű változásával összefüggés­ben január 1-től szükségszerűen sor kerül a termelői árak rendezésére, amely részben kihat bizonyos iparcikk': k fogyasztói árára is. A fogyasztói árszínvonal növekedése azonban nem haladhatja meg a 3,6 százalékot. Ez maga­sabb, mint az idei várható 2 százalék — az 1973. évihez hasonló —, de nem érinti az alapvető élelmiszereket és szolgáltatásokat. A korábban végrehajtott hatósági intézke­dések, köztük az 1974. szeptember 1-i fűtő- és üzemanyag­áremelések kihatása immár automatikusan megjelennek a jövőre tervezett 3,6 százalékos fogyasztói árszínvonalban, s tegyük hozzá részarányuk nagyobb, mint az új évben életbelépőké. A tervezett fogyasztói árszínvonal-növekedést is figye­lembe véve az egy lakosra jutó reáljövedelem 3,5, a mun­kások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére pedig 2,5 százalékkal növekszik 1975-ben. A jövő év közepétől emelik az alacsony nyugdíjakat, s 30 ezer lakás épül 1975-ben. Ezzel teljesül, sőt túlteljesül a IV. ötéves és a 15 éves lakásépítési terv. Bár a világgazdaság változásai az idén, a jövő eszten­dőben, sőt hosszabb távon a magyar népgazdaságot is hátrányosan erintik, de szocialista rendszerünk képes ezl ellensúlyozni, s tovább fejlődhet, gyarapodhat az ország, növekedhet a szociális és létbiztonság. Énnek legfőbb zá­loga a szocialista országok közösségéhez, a Szovjetunióhoz fűződő sokoldalú kapcsolataink fejlesztése, a nemzetközi munkamegosztás elmélyítése, az integráció kibontakoztatá­sa a KGST keretében. A megváltozott világgazdasági helyzet rendkívüli erő­feszítéseket követel az irányítás, a vezetés minden szintjén vaiamennvi munkahelyen. A tennivalók valójában nem újak, mc.ris más hangsúllyal jelentkeznek. A népgazdaság anyag- és energiaköltségei a világpiaci változások hatására megnövekedtek, és tovább növekednek. A takarékosság tehát nem maradhat jelszó és óhaj, hiszen csak a költ­ségszínvonal objektív növekedésének hatásos lefékezése le­het az árszínvonal tartós stabilitásának szilárd anyagi alapja. A gazdasági fejlődés és a termelési szerkezet átalakí­tása meggyorsításának nagy tartaléka a meglevő energia és nyersanyag jobb kihasználása. A jöve­delmező export fokozása, a tőkés import csökkentése, illet­ve helyettesítése, az indokolatlan és nem gazdaságos ter­melés visszaszorítása, a versenyképesség fokozása, a minő­ség javítása mind-mind a hatékonyabb munka, az erőfor­rások ésszerűbb hasznosításának eszköze. A tartalékok tervszerű, szervezett feltárása, a fegye­lem, a következetes takarékosság az anyaggal, az energiá val, a pénzzel, az idővel, váljék a vezetés, a munka szer­ves részévé a minisztertől, az igazgatón, a művezetőn át a segédmunkásig. Szocialista társadalmunk magas fokú érettségét, növek­vő öntudatát és szervezettségét olyan nagyszerű példák bizonyítják, mint a rendkívüli időjárás ellenére sikeres őszi betakarítás, a szocialista brigádok kongresszusi és ju­bileumi versenyének eredményei, vagy a kommunista szombatok. A Központi Bizottság minap közzétett útmuta­tása ezekre a kibontakozó tömeges kezdeményezésekre, szocialista rendszerünk természetéből adódó nagy lehető­ségekre épít. A jövő évi nagy feladatok körvonalazásában tehát joggal bizakodó. a téglagyárban Javuló eredmények és keresetek Somogyi Károlyné felvétele Saruval autóra rakják a falazóblokkokat Tavaly gyenge eredmény­nyel, közel négy- és fél mil­lió forintos veszteséggel zár­ta az évet a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vál­lalat szegedi téglagyára. A szem előtt tartják a gyár — konyább munkát. Nagy fi­ezzel saját —• érdekeiket is; gyeimet fordítanak az anyag­A téglagyár idei átlagos, takarékosságra is. Míg ta­munkáslétszáma tizenkettő- valy 49 százalék volt az vei kevesebb, mint tavaly, anyagár az önköltségben, Ez azonban nem azt .jelenti,' idén mindössze 29 és félszá­sikertelenség elsősorban a hogy most a szükségesnél ke- zalék. berendezések elhanyagolt ál- vesebb dolgozójuk van, csu- Az ;de[ eredmények lapotával, valamint a helyte- pán arról van szó, hogy le- után tovvább akarnak lépni len munka- és üzemszerve- hetőségeiket jobban kihasz- a szegedi l-es számú tég­zéssel magyarázható. A hibá- nálják. A tavalyi 30 száza- , . , T. - . ..... kat felismerve azonban még lékos állásidőt 5-6 száza- lagyárban" Jóvore meg tobb tavaly másfél hónapos nagy- lékra csökkentették, megszi- tégla- és kózépfalazó blokk javítást tartottak, s idén az lárdították a technológiai és elkészítését vállalják. A kö­üzem vezetői már jobban munkafegyelmet. S mind- vetkező ötéves terv időszaká­adatofkratísk 3 SZerVCZeS1 fel" ezt úgy tették, hogy a dol- ra pedig várják az ígért 150 gozók nem érzik megerőlte- millió forintos új üzem lé­tőnek a szervezettebb, haté- tesítését. Idén közel négy és félmil­lió B 29-es blokktégla — amely 22 millió 700 ezer kis­méretű téglának felel meg — elkészítését tervezték, s ebből november végéig 21 millió kistéglaegységet gyár­tottak. Termékük mennyi­ségét azért számlálják kis­méretű téglaegvségben, hogy eredményeik összehasonlít­hatók legyenek más üze­mekével). A tervezett 13 ezer köbméter középfalazó blokk­ból 11 ezer köbmétert adtak át a DÉLÉP-nek, a CSO­MIÉP-nek és a Magas- és Mélyépítő Vállalatnak no­vember utolsó napjáig. A javuló termelési ered­mények természetesen na­gyobb nyereséget is jelen­tenek. A kétmilliós tervet máris jelentősen túlszár­nyalták, s december végéig három és fél millió forint tiszta nyereségre számíta­nak. Hogy ez egy-egy dol­gozónak mennyi részesedést jelent, még kár lenne pon­tosan meghatározni, annyi azonban bizonyos, hogy az egy dolgozónak kifizetendő összeg lényegesen nagyobb lesz, mint amennyi a válla­lati átlag. De érzik a mun­kások és alkalmazottak a gyár stabilizálódását, a havi fizetésük felvételekor is. Ta­valy, az első kilenc hónap­ban alig huszonegy és fé' ezer forintot keresett egy átlagbérű dolgozó, idén ugyanennyi idő alatt közel 23 ezer 800 forintot. Ez per­sze visszahat a termelők hangulatára is, még jobban hívták az ország* gyűlést A Magyar Népköztársasáé Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdé­se alapján az országgyűlést 1974. december 19. napján --j csütörtökön — délelőtt lí órára összehívta. Előreláthatóan az ülésszaW napirendjére kerül a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló tör-i vényjavaslat. Egyetemi kutatók találmányai az iparban A hazai kémiai tudomá­nyok — nem utolsósorban szegedi tudományos kuta­tók — és a gyakorlat szoros kapcsolatát is reprezentáló ankétot és bemutatót tar­tanak pénteken Szegeden, a Technika Házában, i A dr. Mészáros Lajos ad4 junktus találmánya alapjárt készülő különleges — okta­tásra, tudományos kutatás^ ra, s termelésre egyaránt alkalmas — berendezésből már több száz millió forint értékűt gyártott a Labor Műszeripari Művek. Ugyan­csak nagy tudományos és gyakorlati jelentőségű Blick­le Tibor akadémikus, az MTA Műszaki-Kémiai Kutató In­tézete vezetőjének fluidizáci­ós készüléke, valamint Szol­csányi Pálnak, a Veszprémi Nehézvegyipari Egyetem pro­fesszorának különleges vegy­ipari reaktora. Háromnegyed év alatt: 71 milliárd forint beruházásra Az Állami Fejlesztési Bank adatai szerint az év első há­romnegyedében a szocialista szektor beruházásaira 71,4 milliárd forintot költöttek, 7,4 milliárddal többet, mint tavaly ilyenkor. Az év első felét a vállalati beruházások dinamikus bővülése jelle­mezte, a harmadik negyed­évben az állami beruházások üteme is gyorsult, de így is csak részben tudta ellensú­lyozni az első két negyedév mérsékeltebb ütemét. Há­romnegyed év alatt központi döntésű beruházásokra 32, vállalatiakra 39,4 milliárd forintot fordítottak, ami a tervezetthez képest 3,5 szá­zalékos eltolódást jelent a vállalati beruházások javá­ra. A beruházások anyagi-mű­szaki összetételének vizsgá­lata azt jelzi, hogy az építés viszonylagos csökkenése mel­lett nő a gépi beruházások aránya. Az építésre fordí­tott összegek aránya a múlt évi 46,4 százalékról 44,2 szá­zalékra csökkent, s ennek megfelelően gyorsabb ütem­ben nőtt a gépbeszerzés. Ha­zai gyártmányú gépekre 13, szocialista gépimportra 25, tőkés gépimportra pedig 11 százalékkal fizettek többet, mint a múlt év első há­romnegyedében. A szocialista országokból származó gép­behozatalt nagy mértékben ösztönözte 'a kormány azzal, hogy e célra számottevő hi­tellehetőséget biztosított. Ilyen célra 1974-re 2,7 mil­liárd forint hitel áll rendel­kezésre, ebből szeptember 30-ig 2,5 milliárd forintot kötöttek le szerződésben a vállalatok. A közlekedési, éa a mezőgazdasági üzemek 0,8 —0,8 milliárd, a gépipari vállalatok 0,3 milliárd fcH rintot vettek eddig igénybei Csütörtökön: (JlésV tart a városi tanács Szeged megyei város ta­nácsának végrehajtó bizott­sága 1974. december 12-ére, csütörtökön reggel fél 9-re összehívta a városi tanácsot. Az ülés napirendjén szerepel a negyedik ötéves terv ed­digi teljesítéséről és a hát­ralevő feladatokról szóló je­lentés ; a jogi és igazgatási bi­zottság munkájának értéke­lése; a tanács és a végrer hajtó bizottság 1975. évi munkaterve; a Szeged cí­meréről és zászlajáról szóló tanácsrendelet tervezete; a díszpolgárságról szóló tanács­rendelet tervezete; a lakást ellátási formákra való jogo­sultságról szóló tanácsrende­let tervezete és néhány elő­terjesztés, illetve tanácstagi információk. A tanácsülés nyilvános;

Next

/
Thumbnails
Contents