Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

VASÁRNAP, 1974. DECEMBER E 5 S

zolnok 900 eves. Szárazföldi és vízi utak találkozásánál, jó közlekedési adottságánál fogva már az őskortól alkalmas volt az emberi megtelcpdésre. A legrégibb régészeti lelet, a Tisza medréből előkerült paleolit ivópohár, húszezer éves, a jégkorszak emberének legszebb alföldi emléke. A honfoglaláskori magyarság is megszállta ezt a fontos átkelőhelyet, cs a fejedelmi törzs egyik nemzetségének birtoka. I. István király korában megyeszékhely és várispánság. Nevét is a nemzetségiétől, Szolnok (Zounok) ispántól kapta. Egy 1075-ös, meglevő oklevél nemcsak Szolnokot, a szolnoki révet, a szolnoki polgárokat, hanem a környékbeli falvakat, folyóvizeket is említi. A XII. században meginduló sószállítás teszi kereskedelmi gócponttá. Jelentősége a török idők előtt megnőtt, várát fölújítják, majd törők szandzsákszékhely lett. Az első állandó hidat akkor építik. A város sokszor elpusztult és mindig megújult. 1852-ből érdekes leírást találunk Bismarck leveleiben színes, forgalmas életéről. Ez ragadta meg az ismert bécsi festő, Petlenkofen érdeklődését, aki többször járt Szolnokon, lényegében öt tekintik a művészeti élet elindítójának. A régi sóházak helyén alakult ki a központ és az egy föutcás település. Az első világháború idején megakad fejlődése, A Tanácsköztársaság idején hősi harcok színhelye, az 53-as gyalogezred, Landler Jenő parancsnoksága alatt, egy napig tartja a várost, már a Tanácskormány lemondása után. 1956. november 3-án Szolnokon alakult meg a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, amelynek elnöke Kádár János lett. Lakosságának száma 68 ezer. Munkáscentrum. Száztizennyolc ipari üzemében — Járműjavító, Tisza menti Vegyimüvek stb. — a város keresőképes lakosságának 46 százaléka dolgozik. Négy mezőgazdasági nagyüzeme, s egy halászati szövetkezete boldogul. Tizenhét általános iskolájában 6300 tanuló, hat szakközépiskolájában és négy szakmunkásképző intézetében 9128 diák tanul. l'isza mcuti Vegyimüvek A város felszabadítása Október 14-én a felszabadító csapatok támadási intéztek a szolnoki hídfőállások ellen. A fasiszták maguk mögött pusztulást hagyva visszavonultak a Tisza jobb partjára, kiirtották a város büszkesegét, a Móricz-Iigetet, s a kocsorosi kubikgödrökben 150 munkaszolgálatost gyilkoltak meg. A felszabadító egységek felszámolták a német hídfőállást, nehéz, áldozatos harcokban a szovjet és román csapatokat nagy veszteségek érték. A tiszántúli hídfőállás elvesztése után a fasiszták a folyó jobb partján rendezkedtek védelemre. Üjabb német csapatok érkeztek, és az állig felfegyverkezett SS-alakulatok közé a 3. magyar hadsereg Szolnok környékén állomásozó maradványait beosztották, a városba menekült csendőr- és rendőralakulatokat is a frontvonal védelmére rendelték. A magyar egységek, a hajóállomás—cukorgyár mögötti frontszakaszon foglaltak tüzelőállást, míg a közúti híd és a vasúti híd között SS-rohamosztagok védték a Tisza vonalát. A várostól nyugatra és délre német tüzérség helyezkedett el. Október 25-én éjszaka három őrületes erejű robbanás hallatszott, az épületek ablakai betörtek, a németek felrobbantották a Tisza-hidat. November 2-án rettenetes tüzet zúdítottak a Tószeg—Vezseny közötti német állásokra a szovjet tüzérségi alakulatok. Ez órákig tartott. A szovjet egységek átkeltek a Tiszán és felszabadították Tószeget. A németek Szolnok külvárosában gyülekeztek. Ám a szovjet csapatok Abony—Cegléd irányában nyomultak előre, s ebből az ékből vált ki a támadás és délnyugati irányból hatolt a városba. A szovjet Tájékoztatási Iroda hadi jelentése: „A 2. Ukrán Hadseregcsoport csapatai folytatták sikeres támadásaikat. A rendkívül súlyos időjárási viszonyok nehezítették a szovjet kötelékek mozdulatait. A folytonos esőzések elmosták az utakat, és a mezőket süppedékes mocsarakká változtatták. Minden nehézség ellenére csapataink nyomulnak előre. Elkeseredett harcok folytak Szolnok városáért, amely a Tisza folyó nyugati partján fekszik. Egy kerülő mozdulattal a szovjet csapatrészek betörtek a város utcáiba. A németeket és magyarokat kiszorították a folyóhoz, és szétverték őket. Szívós harc után csapataink bevették Szolnok várost, nagy vasúti csomópontot. Más kötelékek a Szolnok—Budapest közötti úton elfoglalták Ábony községet és Cegled oárost. Nem teljes adatok szerint ebben a körzetben mintegy két ezrednyi ellenséges gyalogságot semmisítettünk meg, tíz német harckocsit, és rohamlöveget lőttünk ki, sok mozdonyt, vasúti kocsit és raktárt zsákmányoltunk, hadifelszereléssel. Egynapi harc alatt több mint ezer német és magyar katonát és tisztet ejtettünk foglyul," Kojzikov őrnagy, a városparancsnok már a fölszabadulást követő napon összehívta a pártok képviselőit — kommunisták, szociáldemokraták, kisgazdák — és megbeszélték a legfontosabb teendőket. Szolnokon akkor négyezren laktak. A város építése A város karaktere fiatalosságában keresendő, gyors növekedésében, alföldiségében. Városfejlesztési terve 30—50 évre ad programot. A gyakorlat többször módosította a legszebb reményeket, elképzeléseket, 1960-ban távlati tervüket két évtizedre szabták, de hirtelen, 1963-ban a vasút rekonstrukciója felborította az egészet. A pályaudvar és környéke. Az agónia és újjászületés tettenérése. A régi, komor állomás már csak emlékekben él, funkcióját átvette az új. Az ország egyik legrangosabb közlekedési létesítménye készül, jövőre adják át rendeltetésének, országos vasutasnap keretében, Közép-Európa legkorszerűbb pályaudvara lesz. Az impozáns beruházás előtt tér, ahová a város lakosságának adományából állítják a jubileumi emlékművet, a Tanú-hegyet. Huszonhárom emeletes toronyház magaslik, ívesházak, szalagházak, szegélyezik és zárják le a teret. Az alakuló központ. A város szíve. Bontás-, bontás és három modern épület; a- pártszékház, mogöttd a monumentális 3-as számú irodaház, mellette a Pelikán Szálló, átadásra készül. A többi épülethez; centrum áruház, művelődési ház, iparcikk, élelmiszer-áruház, SZOT-székház —, területeket szabadítanak fel, kezdték és kezdik az építkezést, formálódik az aluljáró. A központ művelődési és kereskedelmi centrum lesz, korszerűbb, változatosabb városképű Szolnok. A 4-es főközlekedési út mentén, a város teljes átkelési szakaszán a KPM fedezi felét a szükséges szanálásoknak. Ez tetemes összeg. Négy forgalmi sáv lesz Szolnokon, a nemzetközi Ságt és ®ii tmk úton csak a Tisza-hídon marad három sáv. Sárban, esőben is készUL A Tisza-híd. A Szeged és Debrecen irányából érkező országutat vezeti be a városba. A Zagyva torkolata és a hajdani Tabán romjai, háttérben a Zagyva-parti új lakótelep, tízemeletes polygén házakkal, fogadják az érkezőt. Munkásváros. Kiterjedését meghatározza, hogy a vasút, a Tisza és a Zagyva szorítja kalodába. Egyben olyan lehetőséget kínál, hogy Magyarország egyik legszebb településévé fejlődhet. Négypartú város. A gazdaságirányítás rendszerének változása teremtett határozottabb városvezetési koncepciót, tervszerűbb városfejlesztést, 1966-ban kezdődhetett a Zagyva-parti lakótelep építése, kevés önállósággal. Szolnok egyedi helyzetű, a régi vályogváros átkaként félelmetesen sok a szanálás, évi 350—400, lassan lépeget a belső rekonstrukció. Elöregedett, vizes lakóházakat tüntetnek el, a szanálás nagyon drágítja az építkezést. Három Nagy Zsolt felvételei szakaszra bontható a városépítés; első szakasz, a II.—III. ötéves terv ideje. A második szakasz tart, főleg a negyedik ötéves terv idejére esik. A Zagyva-part paneles technológiája, a tízemeletes lakóházak jellemzik. A lakásépítés kezdettől fogva kettős megoldású; a szanálásmentes területek felhasználása és a városrekonstrukció. A harmadik szakasz jövőre kezdődik, a tömeges lakásépítkezésekkel, korszerű házgyári technológiával, Kisgyepen. A LAKÖTERV ajánlatát valósítják meg;, kedvező beépítést javasol, 6500 lakás elhelyezését, jó építészeti elrendezésben. Az utóbbi évtizedekben óriásit lépett előre a város, az ipari és infrastrukturális munkahelyek száma nőtt, a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerő tömegesen áramlott az új munkahelyekre. Utazó város lett. Mozgalmas, élénk, nappali lélekszáma 20—25 ezerrel több, mint az éjszakai. A tenniakarás jellemző lakóira. A jubileumi emlékmű felállításához 2 millió 600 ezer forint gyűlt össze a lakosság hozzájárulásával. A Zagyva-parti lakótelep és az Ady Endre ütközött, 16 ezer négyzetméternyi területen a jubileumi emlékpark társadalmi munkából és adakozásból született. Ez a Tisza-parti város legnagyobb játszótere és pihenöparkja. Megtalálták a társadalmi munka értelmét a városépítésben, azon a területen foglalkoztatják a jelentkezőket, ahol értik és szeretik a feladatokat, szívesen csinálják. Örömük telik az alkotásban. 1973-ban 23 millió forint volt a társadalmi munka értéke. Az állami építőipari vállalat fokozatosan növeli városépítő tevékenységét. 1972-ben 400 millió forintot, 1973-ban 450 millió forint értéket épített a megyeszékhelyen, az idén pedig 550 millió forint értékű munkát vállalt a jubiláló városban, termelési kapacitásának háromnegyed részét. A születendő Szolnok szimpatikus. Nagy jövője van. A Tisza II. kapuja, egyik szellemi műhelye, forgalmas, átutazó hely, vasúti csomópont, olyan munkáscentrum, ahol az ipari és mezőgazdasági termelési háttér szükségszerűen modern várost parancsol. Mindeddig felsőfokú tan- és tudományos intézetekben szűkölködött, most a Cukorgazdasági Kutató Intézet — az egész országra szóló megbízatással — székhelye lesz. Jubiláló város. Ember-szolgálóbbá alakul. A tartós városépítés előre tekintsen, méntse meg a jövőnek azt a társadalmi aktivitást, amelyet fényesre csiszolt. Ez Szolnok legszebb építménye. SZ. LUKACS IMRE