Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-05 / 284. szám

CSÜTÖRTÖK, 1»74. DECEMBER 5. 5 i A tanulók szabad idejéről A megyet népi eiíenőrzóai bizottság ütése A diákok szabad idejéről, annak felhasználásáról készített jelentést egy munkacsoport. Az anyagot tegnap vitatta meg a megyei népi ellenőrzési bizottság. A vizsgálat azokat a tárgyi és személyi tényezőket mérte fel, melyek a különböző szintű oktatásban résztvevő diákok szabad idejét meghatározzák. Az oktatási Intézményeknél végzett vizsgálatok tapasztalatai szerint a szakmunkásképző tanulók számára komoly veszteséget jelent a közlekedés, szabad idejüket szétforgácsolja, hogy messzi kilométerekről kell bejárniok az Iskolába. Otthont körülményeik sem hatnak rájuk serkentően, ezért különösen fontos a Móra Ferenc Szakmunkásképző Intézetnek az a törekvése, hogy a bejáróknak oly nélkülözhetetlen külön helyiséget alakítson ki. Ehhez kapott az intézet százezer forintot. Ezek a diákok tanulmányi Idejüknek több mint felét a munkahelyen töltik. A gimnáziumokban és szakközépiskolákban tanárok, szülők, diákok egyaránt helyeselték a tananyagcsökkentést, a KISZszervezetek egyre eredményesebben hallatják szavukat az ifjúságot érintő kérdésekben. Javult az iskolák kapcsolata a szülői házzal, melynek eredményeként közösen vitatják meg a szabad idő helyes felhasználásának módjait is. A tanulók iskolai elfoglaltsága. heti óraszáma csökkent, vagyis a túlterhelés, a kevesebb anyagot rövidebb idő alatt tanulják meg a diákok. Mégis többségük nem tapasztalja, hogy több szabad idővel rendelkezik, s hiába fogadták örömmel például a harmadik testnevelési óra bevezetését, a tárgyi feltételek hiányosak, ezért nem tudják kellő, en kihasználni ezeket az órákat Hiányoznak az iskolákból a megfelelő klubhelyiségek és olvasótermek, egyáltalán Szeged is szűkében van megfelelően berendezett diákkluboknak, ezért igaz, hogy „sok a csellengő diák a városban". A pedagógusok tapasztalata szerint a tananyagcsökkentéssel felszabadult időt nem használják a tanulók arra, hogy elmélyüljenek a „választott" vagy az egyetemi felvételi vizsgákon szereplő tantárgyakban. Rendkvül gyengén szervezett az iskolai tömegsport, inkább azok vesznek részt a foglalkozásokon, akik egyesületekben is sportolnak. Természetjáró szakosztályok alig működnek. Kulturálódás sportolás tekintetében több lehetőséggel rendelkeznek a középiskolák, mint amennyit jelenleg kihasználnak. A felsőfokú intézményekben szerzett tapasztalatok közül érdekes, hogy a körültekintő órarendtervezés ellenére még mindig sok a hallgatók úgynevezett lyukas órája, ami többnyire elveszett idő. A hallgatók régi kívánsága, oldják fel az óralátogatási kötelezettséget A KISZ kérésére be is vezették a fakultatív rendszerű oktatást például a bölcsészkaron, a tapasztalatok nem rosszak, majdnem ugyanannyian látogatják az órákat mint korábban. Mikroleolvasó, írásvetítő Kiállítás a Technika Házában A falakat díszítő színes diaképek, a sok-sok érdekes, szemnek is kellemes optikai eszköz sok érdeklődőt vonz a Technika Házába, az OFOTÉRT Vállalat és a megyei tanács vb művelődési osztályának közös audiovizuális kiállítására. A bemutató az iskolai oktatás, a tanulás könnyítését, szemléltetését illusztrálja. Zenei könyvtárosok klubnapja A szegedi Somogyi Könyvtárban 1971-ben alakult meg a zeneszoba, az országban elsőként Tegnap, szerdán a mai magyar zene hete szegedi programjában tapasztalatcserére gyűltek össze az ország zenei könyvtárosai. Hazánk minden részéből harminc zenei könyvtáros vett részt a klubnapon, melynek keretében megismerkedtek a várossal, a Somogyi Könyvtárral, zenei részlegének eddigi munkájával, rendezvényeikkel és egyéb módszertani kezdeményezéseikkel. A klubnapon megbeszélték e tevékenység problémáit, s egyúttal ötletek cseréje Is volt a találkozó. Mint Skaliczki Józsefné, a Somogyi Könyvtár zeneszobájának vezetője, a Könyvtártudomimányi Egyesülés zenei szekciójának vezetője, a tegnapi találkozó házigazdája el. mondta, az első ízben megrendezett országos klubnap elősegítette a zenei könyvtárosok belső munkáját, ötleteket adott a rendezvények szervezéséhez, a térsművészetekkel való' kapcsolatok kialakításához. A klubnap legrangosabb programja volt a Zeneszerző és közönsége című sorozat ötödik találkozója, melvnek vendége Kurtág György, Kos. suth-díjas zeneszerző volt. A művészt Somfai László zenetörténész mutatta be. A zenei könyvtárosok országos klubnapja alkalmából dokumentációs kamarakiállítás nyílt a könyvtár folyosóján. moly zenei kiadványokat. műsorokat, egykori fotókat és különleges hang. szereket tár az érdeklődők elé. Ma. csütörtökön este fél 8-kor a zenei hét kere'ében szegedi előadóművészek hangversenyére kerül sor a zeneművészeti szakközé * ls. kola hangversenytermében. A műsorban mai magyar s'erzők műveit szólaltatiák meg, köztük Frank Oszkár és Vaszy Viktor egy-egy alkotását. A szocialista és a nyugati országok legmodernebb konstrukcióit tekinthetik meg a látogatók- fllmfe'rcvőket, filmdia- és írásvetítőket, fényképezőgépeket, villanókészülékeket, mikroszkópokat. Az újdonságok közül az egyszerűen kezelhető Folar írásvetítő, a Diaflex — nappali fénynél is használható — vetítőernyő, a Kodak Carousel automata diavetítő, a Zenit—80 és a Canon F 1 fényképezőgép keltett nagy érdeklődést. A kiállítás slágercikkei, a filmfelvevők, a film- és diavetítők rövid idő alatt egytőlegyig elkeltek, többségüket iskolák vásárolták meg. Sokan megcsodálták a könyvtárakban kiválóan alkalmazható DL—2 mikroleolvasót ls. A kiállított cikkek működés közben is láthatók. Kezelésüket a Kárász utcai OFOTÉRT szakemberei hozzáértéssel, szíves szóval magyarázzák. A bemutatót két és fél nap alatt közel 3500-an tekintették meg, szinte minden cikk gazdára talált. Legnagyobb részük a megye iskoláiban kap otthont, de Bács-Kiskun megyébe ls Jutott belőlük. Egyre szaporodik az előjegyzések száma ls. a Jövő évre számtalan vállalat, tudományos intézet és iskola rendelt a kiállításon látott tárgyakbóL r, . i . « Feladatok tietek megrontoja az orvos. az alkohol 2

Vállalati titkárnő B. I., • elvált asszony. Túl a negyvenen, önálló, független, munkáját elvégzi ugyan, de környezetét, munkatársainak életét gyakran megkeseríti ki nem mondott rögeszméjével, hogy őt fúrják. Az igazgatóhoz sűrűn járnak vendégek. A titkárnő kedvesen fogadja őket, feketéje messze földön híres, akárcsak az igazgató bora és kisüstije is, amit a fekete előtt és után tölt a vendégek poharába. — Töltsön magának is, Ilike! — kínálta az igazgató. Az asszony eleinte szabadkozott, aztán már kérés nélkül eggyel több poharat tett az alpakkatálcára. Ilike később már nem tudott ellenállni az italnak. Egyre gyakrabban volt spicces, italos, sőt részeg. Uldözteté6i mániája annyira eluralkodott rajta, hogy a vállalatnál már semmit sem tudtak kezdeni vele, helyére más került, ő pedig elvonókúrára. * Jelűnek amerikai pszichiáter, az alkoholizmus egyik legjobb Ismerője a társadalmat két részre osztja: ivókra és nem ivókra. Az ivók első osztályába a szociális ivók tartoznak, akik csupán alkalmanként, étkezés után, népnap, pohárköszöntő stb. esetén isznak, tehát a társadalmi normák szerint, amikor a környezet elvárja az embertől, hogy igyék, mert nem lehet kitérni előle. A következő csoportba az akut fázisban levők tartoznak, akik már keresik az alkalmat az ivásra, szívesen fogadnak társaságot, maguk is jó vendégek, vonakodás nélkül emelelik poharukat újra és újra. A Jellinek-felosztás szerin. ti kritikus stádiumban eldől, hogy megjavul-e a borissza, vagy tovább züllik. Sajnos, a gyakoribb az, hogy önmaga már nem tudja abbahagyni az ivászatot, alkoholfüggőségbe kerül, esetleg dips^pmánlássá válik, azaz erőt vesz rajta az ivási kényszer. Az alkohol utáni kínzó vágy utolsó fillérjének elköltésére készteti a dipszomániást, az italért nemegyszer gyilkosságra is vetemedik. A roham tetőpontját tömeges érzékcsalódások, téves eszmék, iz. gatottság, robbanásszerű cselekvések jellemzik, majd nagy álmosság, fáradság után a beteg bárhol lefekszik, és mélyen, akár álló napot és éjszakát is végigalszik. És amikor már véglegesült a kóros szenvedély, bekövetkezik a krónikus stádium. Mind nyilvánvalóbbá válnak az alkoholos hallucináció, az ideggyulladás, a kisagyi sorvadás, agylágyulás, a delírium tremens, nemritkán a halál. * — Van-e teljesen absztinens, tehát nem ivó egyén? — A Jellinek-féle felosztás szerint a társadalom 85—90 százaléka szociális ivó — kezdi a beszélgetést dr. F. 1. főorvos. — Teljesen absztinens a gyerek kb. 10 éves koráig, bár gyakran előfordul, hogy elnyugodjék a csecsemő, pálinkás kockacukrot, kenyeret dug a szájába a szülő. Nem közhely, örök igazság: gyermeknek egy csepp alkohol is méreg. — Meddig „ártalmatlan" az alkohol? — Az alkohol a legkisebb mennyiségben is ártalmas! Bárkinek a szervezete is meg sínyli. De majdnem mindenki iszik: lakodalomban, névnapon, pohárköszöntő alkalmával. A kínálás elői nagyon nehéz kitérni, az elutasítás vége általában sértődés. — Melyek az alkoholfogyasztás leggyakoribb következményei? — Elsősorban az ittasság A népesség alkoholfogyasztása lemérhető a máj-, szív-, keringési, ideg- és elmebeteg, ségek terjedésén. Az alkohol a szívet túlmunkára készteti, a hasi erek kitágulása következtében csökkenti az agy vérellátását, kezdeti Izgalom után bágyadtságot eredményez. Az alkohol aránylag nagy kalóriatartalmú, zsírt és szénhidrátot pótol, fokoz, za a szervezet elzsírosodását, amely éppen korunk nagy betegsége, a szívinfarktus előidézésében is nagy szerepet játszik. Az alkohol támadja a központi idegrendszert, felborítja az érrendszer normális működését, vérkeringési zavarokat, szívhalált okozhat. Az alkohol pusztítja az idegsejteket. Az alkoholizmus tehát bio szociális problémakomplexum. képzésben Az orvostudományi egyetemek egészségpolitikai, káderpolitikai, valamint tudományos és gazdasági feladatairól kétnapos tanácskozás kezdődött szerdán a dobogókői Nimród Szállóban. A tanácskozást — melyen az Egészségügyi Minisztérium és az egészségügyi felsőoktatási Intézmények vezetői vesznek részt — dr. Schulthelsz Emil egészségügyi miniszter nyitotta meg. Elmondotta, hogy az egyetemi oktatásnak nem csupán a hallgatók szakmai képzését kell biztosítania Olyan társadalmi és politikai Ismeretekkel is el kell látniuk a fiatalokat, hogy abban a beteg és az orvos kapcsolatán túl megfelelő helyet, rangot nyerjen a társadalom Igénye, szerepe is. Ezért a szakmai utánpótlást úgy kell nevelni, hogy képesek legyenek eleget tenni a rájuk, háruló feladatnak, s a lakosság magas szintű egészségvádelmének és egészségügyi ellátásának biztosítása érdekében minden orvosi munkahelyen, minden egészségügyi intézményben tudásuk javát adva szolgálják szocialista egészségügyünk célkitűzéseit. A 100. születésnapján: Fényben a Margit-híd A Fővárosi Tanács és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület — mint ismeretes — orscágos pályázatit hirdetett a Margit-híd köz- és díszkivilágításának megtervezésére. A pályázat eredménye: A bíráló bizottság I. díjra érdemesítette Almásl Sándor pályamüvét, amely a hídfők és a pillérek — esti városképünkbe illő — szép megvilágításáról ls gondoskodik. A III. díjat nem adták kl. s helyette két II. dijat létesítettek. Ily módon 1976-ban, átadásának 100. évfcrdul jára, a fővároshoz és a többi hídhoz méltó fényben ragyoghat majd esténként a Margit-híd. (MTI) Színházi ismeretterjesztés — a fiatalokért A televízió Színházi Albumából ismert dr. Váradl György a napokban tartotta Az amfiteátrumtól az abszurd színházig című drámatörténeti sorozatának ötödik előadását: a magyar színház Madách Imréig terjedő időszakáról beszélt. A Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében ezúttal sem maradt szabadon egyetlen hely sem. A nagyrészt fiatalokból álló közönség a Madách Színház két művészét, Píros Ildikót és Huszti Pétert ls üdvözölhette. Szegeden a múlt év véíén, októberben hangzott el az első előadás, közel egyidőben az Özdon rendezett azonos témájú sorozattal. A úlencvenperces estek az ismeretterjesztés, a szfnhéz megszerettetésének jegyében ogantak, közművelődési unkciójuk is vitathatatlan. — Az előadásokkal fogodzót szeretnénk nyújtani a színházat kedvelőknek, a fiatalabb korosztálynak és a felnőtteknek, akik nem színházi szakemberek. Az ismeretanyagot, drámarészletek megszólaltatásával. neves művészek illusztrálják, személyükkel is vonzzák a hallgatóságot — mondja dr. Várad! György. — Az előadások főszerepMi nem a színészek, mégis mindig a legnevesebbek jönnek Szegedre... — A közönség soraiban rengeteg a fiatal, olyanok is akadnak, akiknek még nem alakult ki szoros kapcsolatuk a színházzal, őket akarjuk megnyerni, meggyőződésem, hogy a jövő színházát a gyerekeknek kell elkezdeniük. A fiatalok rendkívül élesszemű kritikusok, ezért nem lehet középszerűt, csak a legjobbat adni. — Milyennek látja a magyar színház helyzetét nap•ainkbanf — Történelmünkből adóióan Európában a legszegényebb előzményekkel rendelkezünk, a legrosszabt helyzetben vagyunk. 1945-if az emberek jóformán nem is tudták, mi a színház. A napokban érkeztem haza az NDK-ban rendezett magyar drámai napokról: Drezdában a színház háromszáz éves történetét bemutató albumot kaptam ajándékba. A hagyományok hiányát a televízió számtalan színházi közvetítéssel igyekszik pótolni, de az élő színház varázsát nem helyettesítheti. — A televízió Színházi Albumában rendszeresen foglalkozik a vidéki színházakkal is... — A szolnoki, a kecskeméti és a kaposvári színházakat az ország legjobbjai közé sorolom. Hallatlanul sokat fejlődtek a vidéki társulatok, bár a fővárosiaknál nehezebb körülmények között tevékenykednek. — Ml a véleménye a vidéki színházak müsorpolitikájáról? — Mintha nem mindenütt tudnák, nem lehet színházat csinálni közönség nélkül. Sokrétegű, heterogén városok összetett, változatos igényét kell kielégíteni, ezt tükrözze a müsorpolitika is! Néha az az érzésem, hogy egy-egy előadás, nem a he;yi közönségnek, hanem a fővárosi szakembereknek, a sajtónak készült. Ügy gondolom, a vidéki színházak ne annyira a fővárosra, Inkább szűkebb pátriáiukra vessék vigyázó szemüket! L. Zs. Pulykaszezon Megkezdődött a karácsonvl pulykaszezon a Kecskeméti Baromflfeldölgozó Vállalat gyáraiban. Ennek a szárnyasnak is megszűnt az idényjellege, de a keresletnek megfelelően az év végén dolgoznak fel legtöbbet belőle. A hazai és a külföldi kereskedelem dezemberi megrendelése túlsúlyban pulyka. Ezért csak az utóbbi • négy napban 15 vagonnyi pecsenyeáru hagyta el a gyárat, s egy része külföldre került.