Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-05 / 284. szám

Í5SÜTÖKTÖK, 1974. DECEMBER 5, 3 Élni valamennyi lehetőséggel Megbeszélés a szegedi postapalota építéséről Tegnap, szerdán Török Jó. tseínek. az MSZMP Szeged városi bizottsága első titkárának elnökletével megbeszélést tartottak az érdekelt Saervek és vállalatok képviselői a városi pártbizottság épületében, a postapalota építésének helyzetéről. A megbeszélésen többek között részt vett Srabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Prágai Tibor, a városi tanács elnökhelyettese, dr. Buják Konstantin, a posta vezérigazgató-helyettese, Rózsa István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője, Iklódy Gábor, a BHG vezérigazgatója, ís Sipos Mihály, a DÉLÉP Igazgatója. Már a részvételből is kitűnik, hogy a megyei és a városi pártbizottság, a városi tanács, a posta és a kivitelezők egyaránt a szívükön viselik a postapalota s ezen belül elsősorban a szegedi telefonközpont sorsát. A rendszeres koordináció, s a politikai, valamint az állami szervek hasonlóképpen rendszeres segítsége is eredményes volt. Amint dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkára bevezetőjében elmondotta. az építés a gondok és anyagbeszerzési nehézségek ellenére jól halad. Már elkészült a kazánház és a fűtési rendszer, megtörtént a nyomáspróba s december 20-a körül megkezdhetik a fűtést. Addig is ideiglenes fűtéssel gondoskodnak arról, hogy a szerelők dolgozhassanak. A DÉLEP és alvállalkozói szinte valamennyi határidőt megtartják, s ha egyes munkáknál — mint a válaszfalak szerelésénél a speciális csavarok hiánya miatt — akadnak is csúszások, azok nem hátráltatják a központ szerelését. Az épület műszaki szárnya két-három hét múlva teljesen elkészül. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár vezérigazgatója és a posta vezérigazgató-helyettese már kevésbé megnyugtató képet festett a beruházás szakmai oldaláról. vagyis a központ berendezéseinek szereléséről. A nyersanyaghiány és a kis kapacitás miatt nincs elegendő kábel, s gondokat okoz a berendezések gyártása. Ez utóbbihoz hozzájárulnak a BHG belső gondjai is. Ha a jelenlegi helyzet nem változik. vagyis nem csökkennek a nyersanyaggondok, esetleg nem sikerül importból gondoskodni a szükséges anyagokról, kérdésessé válhat az 1975. december 31-i határidő. Szabó Sándor hangsúlyozta, hogy a szegedi telefonhelyzet már tarthatatlan, s nemcsak postai, hanem politikai ügy. Minden lehetőséget ki kell használni, annak érdekében, hogy a központ határidőre elkészüljön. Így nyilatkozott a posta vezérigazgató-helyettese is. aki elmondotta, hogy a szegedi beruházást egyenrangúként kezelik a pesti fejlesztésekkel. A megbeszélés résztvevői abban állapodtak meg, hogy a saját lehetőségeit mindegyikük maximálisan kihasználja, s több országos szerv segítségét is kérik ahhoz, hogy a szükséges anyagokat biztosítani tudják. Ennek előfeltételeként megegyeztek abban, hogy az épitési munkákat a jelenlegi ütemmel folytatják, vagy ahol szükséges, még gyorsítják is. hasonlóképpen a városi kábelhálózat kiépítését, összefoglalójában Török József ugyancsak arra szólította fel a kivitelezőket, hogy ha a BHG nem is tudná megfelelő ütemben végezni a szerelést, a többi munka haladjon a tervek szerint, s mindenki tegyen meg mindent azért, hogy a központ mielőbb elkészüljön. Lépni kell, mert elmaradnak Virágmag exportra Azonnali kártérítés az elveszett csomagért Gyorsabb postai ügyintézés A posta vezérigazgatója a 37 százalékát gyakorlatilag közönségszolgálat javítására azonnal elintézték. Hasonló tavaly utasítást adott ki a a javulás az ajánlott levekártérítési ügyek intézési leknél is. A felülvizsgálat idejének rövidítésére. mindössze négy olyan ügyet A posta-vezérigazgatóság talált, amikor a kártérítés most felülvizsgálattal is a törvényes határidőn túlra ellenőrizte a kártérítési ügye- húzódott, ebből is csak egy ket. Mintegy 750 csomaggal esetben volt hibás a posta, és 69 ajánlott levéllel kap- Mi tette lehetővé az egycsolatos reklamációt vizs- szerűbb, rugalmasabb ügygáltak felül. Megállapították, intézést? A vizsgálat szerint hogy a csomagok kártérítési az igazgatóságok az utasítás ügyeit a korábbi 15 nap he- szellemében változtattak a lyett átlag 10 nap alatt el- több évtizedes gyakorlaton, intézték. A vizsgált ügyek Egyebek között a magán___^személyek panaszaival soron kívül foglalkoztak. Korábban addig nem fizették ki a kártérítést, amíg a posta vizsgálta a felelősséget, most a jogosság megállapítása után azonnal kártalanítják a panaszost. Gyakori volt az is, hogy az elveszett, megsérült ajánlott leveleknél, csomagoknál a kárigény meghaladta az előírt mértéket, s ilyenkor a posta és a panaszos vitája miatt húzódott el a kártérítés. Az utasítás nyomán kiadott rendelkezések szerint a posta által meghatározott kártérítési összeg 20 százalékkal túlléphető — ez a gyakorlatban elegendő a kártérítéshez — így az „alkudozás" helyett azonnal fizetnek. Évszázadok bizonyítják, a Szeged környéki táj mindig is dús legelővel, kenyérrel, itallal, elegendő lábasjószággal szolgált az országnak. A sovány homokon szívós küzdelem árán virágoztatták föl a különböző kultúrákat a szorgalmas földművelők, európai rangot vívtak ki szőlőnek, gyümölcsnek, fűszerpaprikának, szaláminak, s napjainkban már a kalászosokat is, leginkább búzát, mérhető, elfogadható termésátlagokkal termesztik. Egyértelmű az is, vitathatatlan, hogy az elmúlt harminc év alatt annyit lépett előre e táj, mint a megelőző évszázadokban sohasem. Igaz, más tájegységekhez viszonyítva, napjaink uralkodó termelési módját tekintve, volt, s van némi „leszakadás", ami hellyel-közzel már nemcsak bosszantó hibákra vezet, de hosszú esztendőkre megszabja egynémely falu, község lakóinak boldogulását is. A homoki földeken gazdálkodó vagy gazdálkodni nem tudó szövetkezetekre, szakszövetkezetekre gondolunk, amelyekben ugyan objektív feltételek is közrejátszanak, a gyenge termőhelyi, kicsi aranykoronás földek, a széttagoltság, anyagi és szellemi tőke hiánya — ám a történelem sohasem kíváncsi egyegy elmaradóra, a termelőszövetkezeti mozgalmat is nem a Szeged környéki gyengébb gazdaközösségek szemléletéből, viszonyaiból ítéljük meg. anyag-fogyasztásról stb. Mi várhat tehát ezekre a gazdaközösségekre? A jelenlegi helyzetet reálisan felmérte a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, és elfogadta, jóváhagyta a továbbfejlesztés lehetséges irányát. Ez nemcsak nemes gesztus, de egyben kötelező érvényű támogatás is, hiszen az elkövetkezendőkben ennek alapján fokozottabb állami támogatáshoz juthatnak a gazdaközösségek, jobban tudják sorsukat irányítani, fejlődésüket siettetni. 10 Kelendő áru külföldön a viragmag. A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezetben idén 39 hektáron termesztettek magot, elsősorban őszirózsát. Szállítás előtt gondosan válogatják, villanymotoros rostán megtisztítják, s aztán indítják útnak. Képünk a II. üzemegységben készült, ahol asszonyok végzik ezt a munkát az üvegházban m Nem a szándék hiányzott eddig sem, hiszen a földművelésből élő emberek sem ellenségei saját maguknak, ám a táj hivatása, a szőlő-, gyümölcstermesztés korántsem tart ott, mint más kultúrák, például növénytermesztés, vagy akár az állattenyésztés, bár esztendőről esztendőre több millió forintot öltek a sivár homokba, a legtöbb helyen mégsem tudták megteremteni az optimális vetésszerkezetet, megfelelő műszaki ellátottsággal felruházni a közösséget, nyilvánvaló, hogy a szellemi tőkeáramlás sem ostromolta azokat a gazdaságokat. Ez az év, amikor a nagyüzemi gazdálkodás jövőjét felismerve, féltve és rettegve a további elmaradástól, a legtöbb szakszövetkezetben és gyengébben működő közös gazdaságban elodázhatatlanná vált a kérdés, hogyan is tovább, hiszen a gazdasági szabályzók megszigorultak, nőtt egy-egy gazdálkodó kollektíva kötelezettsége, nem beszélve a változó gép, műtrágya, növényvédőszer-árakról, üzemA megyében összesen 18 mezőgazdasági szakszövetkezet működik, 26 ezer 462 hektár területtel, ami mindössze a megye összterületének 6 százalékát teszi ki. Ebből a területből 7740 hektár van közös használatban. Az elmúlt években egyre több öreg szakszövetkezeti tag ajánlotta fel földjét, ugyanakkor a földtörvény végrehajtása következtében a kívülállók földjét megváltja a szakszövetkezet. Igaz viszont az is, hogy anyagi erejéhez mérten lassú ez a folyamat, A szakszövetkezeti termelésre jellemző ma is, elsősorban a sűrű tanyarendszer átkaként, a területi tagoltság. A már említett 7740 hektár közös földterület például 5627 darabban helyezkedik el. Az átszervezés időszakából a meglevő szórvány szőlő- és gyümölcsültetvényeket sokáig hasznosították a termelők, mostanára azonban ezeknek jelentós része kipusztult, és csak egynéhány, jobb anyagi körülményekkel rendelkező szakszövetkezetben tudtak közös nagyüzemi telepítést létrehozni. A közös földek használatának, hasznosításának is jó néhány akadálya van; legnagyobb arányban gabonával hasznosítják a szántóterületet, ám a szétszórtság következtében alacsony szintű a tápanyag-utánpótlás, ebből következik, hogy igen gyenge a termésátlag. így aztán a közös szántó közel egyharmada ugar, illetve par'agföld. A szőlő, gyümölcsültetvények ugyancsak tápanyag-utánpótlás hiánya miatt leginkább ráfizetésesek. A szervesanyag-utánpótlásról ezekben a közösségekben csak ábrándozhatnak, mert csupán két szakszövetkezetben van közös szarvasmarha-állomány. Így aztán a nagy kiterjedésű gyepek sem hasznosulnak. A gazdálkodás alacsony színvonalára jellemző, hogy a közös tevékenység termelési értékéből egy hektár területre a szakszövetkezetekben 12 ezer 800 forint jut, míg a termelőszövetkezetek átlagában ez a szám 23 ezer forintot tesz ki. Az alacsony színvonalú gazdálkodás függvénye a pénzügyi helyzet kedvezőtlen alakulása is. így aztán fejlesztést is az amortizációs alapból és a tagok befizetéséből gyűjtögetnek, ám ez lényegében csak az alapvető gépek beszerzésére, traktor, szállítóeszköz stb., vagy ezek pótlására korlátozódik. Leginkább azonban a tagok befizetéseit,. a közös tevékenység veszteségeinek fedezésére használják feL A tagok élnének a technika kínálta lehetőségekkel; szántás, vetés, aratás, cséplés, a közös gépekkel történik, újabban a növényvédelem és vegyszeres gyomirtás is teret hódított. A szakszövetkezetek tagjainak száma 7 ezer 19. Az elmondottakból is kitűnik, kedvezőtlen a korösszetétel, a tagok 20 százaléka 70 évesnél idősebb, 25 százaléka 61—70 év közötti, és a 30 éven aluliak aránya elenyésző, a 10 százalékot sem éri el. így aztán az extenzív termelési lehetőségek, a pénzügyi nehézségek sok embert arra kényszerítenek, hogy eljárjanak a faluból, és ipari vállalatoknál keressék kenyerüket. Nem véletlen tehát, hogy Ásotthalmon a szakszövetkezetek egyesültek egymással és a termelőszövetkezettel, Bordányban, Zsombón most készítik elő az egyesülést, hiszen a lehetőségekkel élve erre mód van. Arra is, bogy egyesülés nélkül az erőteljesebb szakszövetkezet termelőszövetkezetté alakuljon át Ebben az esetben kiemelt támogatást is élveznek ezek a gazdálkodó kollektívák, s eszközeik bővítésére, beruházásaira fejlesztési hozzá-: járulást kapnak. De a szakszövetkezetek közös tevékenységének fejlesztéséhez is differenciált támogatást adnak a rendelkezésre álló keretből. A változatlanul szakszövetkezeti formában működő kollektívák fejlesztési hozzájárulást, az egyesülés mellett döntő szakszövetkezetek eszközbővítést hajtanak végre. Nyilvánvaló az is, hogy az anyagi támogatásnál feltétel az is, hogy a szakszövetkezetekben a szükséges szakembereket beállítsák, több legyen az egyetemet, főiskolát végzett vezető, és a nagyüzemi táblákat nagyobb ütemben alakítsák ki. Ennek érdekében általános földrendezési eljárásra is sor kerülhet. 10 Növekvő újítási kedv Január 1-én lép életbe az újításokról szóló új rendelet, amely az újítómozgalom szélesebb körű kibontakozását segíti majd elő, s lehetővé teszi az újítások, találmányok eddiginél gyorsabb és reálisabb elbírálását. Az újító- és feltaláló-mozgalomról Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke a többi között megállapította : — A termékek előállításánál szerte a világon növekszik a szellemi munka aránya, a tökéletesebb konstrukciók és technológiák az újabb ötletek alkalmazásával valósulnak meg. Népgazdaságunkban a műszaki fejlesztés legszélesebb társadalmi bázisa az újító-, feltalálómozgalom, hiszen sikerrel értékesíthető gépeink, berendezéseink, a gyógyszeripari, vegyipari és könnyűipari termékek jelentős része éppen a találmányok, újítások alkalmazásával vált versenyképessé a nemzetközi piacon. Ezt az adatok is jelzik: az újításokból, találmányokból származó vállalati eredmény összege az 1968. évi kétmilliárd forintról az elmúlt évben 3,8 milliárd forintra nőtt, s idén előreláthatóan további 10—15 százalékkal emelkedik. A szellemi alkotások hasznosítása évente hozzávetőlegesen két-három százalékkal járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, és átlagosan mintegy 7—10 százaléka a vállalati nyereségnek. — A XI. pártkongresszus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére tett felajánlások között is nagy számban szerepelnek újítások, a munkaverseny újabb lendületet adotc az újítómozgalomnak, s különösen a szocialista brigádok aktivitása növekedett meg az idén — hangsúlyozta Tasnádi EmiL Optimális gazdálkodás isitételei nélkül nem lehet optimális eredményeket várni, követelni egyetlenegy gazdálkodó kollektívától sem. Sőt, az élvonalban maradni, felzárkózni a legjobbakhoz, még optimális adottságok mellett is áldozatos, szívós munkát követel. Az ország más területein, ahol hamarabb megteremtették a továbblépés lehetőségeit, mára fényes eredmények születtek. A tájban például a korszerű, iparszerű termelési rendszerek korántsem terjedtek úgy el, mint ahogy szükség volna rájuk, mind a társadalmi, csoport, mind pedig az egyéni érdekeket nézve. Az idei ősz vége, a tél remélhetőleg tovább segíti e vidék felzárkózását a jobbakhoz, sem az objektív, sem a szubjektív akadályok nem kötik meg a gazdálkodó közösségeket, hogy tétovázva, a kibontakozás, haladás útját rosszul megítélve ragaszkodjék az elmaradott gazdálkodási viszonyokhoz, A változás korunk követelménye. Azok döntenek helyesen, akik nem csukják be előtte az ajtót. Sz. Lukács Imre I <