Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-24 / 300. szám

4 KEDD, 1974. DECEMBER tL Kutatott, oktatott, szervezett r Budó Ágoston emlékezetére öt esztendeje, hogy a denki nagy meglepetésére Magyar Tudományos Akadé- egy joghallgató, Budó Ágos­miáról hazatérő Kossuth-dí- ton nyerte meg. Elhivatott­jas akadémikus, dr. Budó ságának bizonyítása után, Ágoston, a JATE Kísérleti most már átiratkozott a ter­A berlini Max Planck inté­zetből 1938. nyarán tért ha­za, és a műegyetem fizikain­tézetében kapott fizetés nél­küli állást. A Szegedi Tfado­Eizika tanszékvezető cgyete- mészettudományl karra, ahol mányegyetem Kísérleti Fizika ;tni tanéra, a Szegedi AkÁdé- minden életre/dülesév,<l i'i­xniai Bizottság elnöke a Szc- zikusnak készült. Kiváló ké­ianszékére egyetemi tanári minőségben 1950-ben került. gedre induló gyorsvonaton pességeit tanárai hamar fel- Kutatásainak eredményeként rosszul lett, és szívroham kö- fedezték, és az akkoriban Vetkeztében meghalt. igen híres műegyetem Po­Ritka adottságú egyéniség gány-tanszékén Volt. avatott kezű tudósa a Schmidt Rezső fizikának, meggyőző erejű ok- ajánlották. Harmadeves egye­tató, aki még szerényebb ké- temista volt, amikor aktívan pességű hallgatóit is magával bekapcsolódott a kétatomos széleskörűen felderítették a fluoreszcencia és a fotolumi­dolgozó neszcencia sugárzások jellem­figyelmébe ző tulajdonságait főként el­méleti, de sok vonatkozásban gyakorlati téren is. A fizikai tudományok mű tndtn rnemelni tudománvos molekulák spektroszkópiújá- velésében elért eredményeiért tudta ragacin . tuuoipanyos foalfllko,A kísérieti ku- az MTA 1950-ben levelező. munkása tudománypoliti- val foglalkozó kísérleti ku­kánknak, energikus és céltu- tat° munkába. Negyedeves, az MTA 1950-ben levelező, majd 1960-ban rendes tagjá­datos szervezője a tudomány MnH«w a-' igen nagy szakte- yá választotta. Kossuth-díjat 1951-ben kapott. Szegeden akadémiai kutatócsoportokat hozott létre, és kitartó szer­társadalmasításának. klnté],yű,*Z,eitSC*ltft fÜT „ , , ... . Physlk közli dolgozatát. Budapesten született 1914- Nevére hamar felfigyeltek IL— „._„ __ ben kishivatalnok! családból, Egyéves ösztr,ndíjat kapott, és vező munkája eredményeként • miután középiskolai tanul- holland származású Nobel- alakult mee a Szegedi Aka­M ^KZfJtZZ' díias Debeu professzor mel­alakult meg a Szegedi Aka­démiai Bizottság, amelynek tót védő apa a jogi egyetem- ^ dolgozott Berlinben. Itt első elnöke lett re küldte. Így lett a mate- ü émá k u ugyanlsDe. matika és a fizika Iránt már a dielektrikumokkal fog­kora ifjúságától kezdve ra­Tankönyvírói munkásságá­nak legjelesebb darabja a jongó Budó Ágostonból jog- —— any^C amdyek­hallgató. i lalkozott (Dielektrikumok Mechanika című kötete, amely több kiadást ért meg. A Kísérleti Fizika című könyvéből két kötet * jelent meg, a harmadikat kézirat­nek igen kicsiny az elektro­Becsületesen helytállt a jo- mos vezetőképességük, vagy­gi fakultáson, de a tisztelt is szigetelők.) Ösztöndíjas te­tudományokhoz sem lett hűt- vékenységének talán az a ban hagyta. A Theoretische len. Az Eötvös Lóránd Mate- legszebb elismerése, hogy De­matikai és Fizikai Társulat bey, a fiatal munkatárs dol­Mechanik című könyvét, né met nyelven öt kiadásban je­éltal — elsőéves hallgatók ré­szére — kiírt versenyt min­gozatát küldte el publikáció, lentették meg. ra a magáé helyett. Bátyai Jenő HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Halupkn János te 6onjc Barbara, Kiss Béla és Mojzes Agncs, Elekes Tamás és Táth-Molnár Etelka, Androvles Szol tan és Tóth-Kása Rozália. Hzcmcndei I'Al és. Katona Eva. Filip László és Mcggyesl Kata­lin, Juliász Imre és Seregi Eva, Lázár Gábor és Tóth Il­dikó, Sr.écs! József és Kocsfirdi Katalin, Szász András Cs Lcbák Zsuzsanna. Tihanyi István es Farkas Eva. Cedai Ferenc és Szekeres Ibolya, dr. Fekete Ist­ván és Csfcivszlcl Erzsébet. Va­Inczkal József és KiUán Klára. Kcmenczei József és Baranyl Mária, Laszk József és Bodó Agncs házn.'isáRot kütüttek. II. kerület Szeged: Murár.yl András és Maróti Mária Magdolna, Vastag Tivadar és Sötéth Ibolya. I.elo Lajos Gyula és Nagy Ildikó. Keresztes István és Mlhaleczki Magdolna házasságot kötöttek. III. kerület Szeged: nakó Imre és Mészá­ros Gabriella. Horváth Imre és Jambrik Erzsébet, Horváth Ká­roly éli Németh Eva. Rédóczl Koitál) András és Csikós Anikó házasságot' kötöttek. Kiskundorozsma t Wilhclm Jú­kacf és Lórlncz Tünde házassá­got kötöttek. SZttLETES I. kerület szeged: I'ápista Istvánnak és I'ctrás Erzsébet Etelkának Ildi­kó Katalin, dr. Fekete Jáhosnak es Tóth Katalinnak János Gá­Családi események Máriának Csaba. Martonyosi Mihálynak és Ba Erzsébetnek Erika, Tanács Miklósnak és Juhász Máriának Erika, Veres Pálnak és Pintér Gizellának Mó­nika, Császár Zoltánnak és Né­meth Irén Etelkának Zoltán, Il­lés Imre Antalnak és Kiss Anna Erzsébetnek László, Mlskur Jó­zsefnek és Zsurka Gizellának Tamás Zsolt, Pusztaszeri Zol­tán Tibornak és Horváth Rózsa . Máriának Tímea Zita, Rácz Ist­Veinhardt vánnak és Varga-Szalonnás Esz­' te" térnek Erzsébet. Sipos Mihály­nak és Szabó Matild Máriának gyermeke rene Jánosnak és Margitnak Anita, Zsemberi Já­nosnak és Kómár Eszter Mária- __ B nak János, Nagyi István Já- Tünde Csilla nevű nosnak és Ooresa Klárának Or- gzületeit. sólya, Simon Zoltánnak és Kö­teles Juliannának Zoltán. Kiss Lászlónak és Nagy Mária Mag­dolnának Attila, Csisz&r István IIALALOZAS I. kerület Szeged: Földest Lajosné lázs Róza, Pilinyi István, Ba­Né­La osnak és Telszler Honának meth Ján Einsmann Jakab, Zoltán István, Türok Imrének Pap Jánoai Patakl JlinoSi Rutai es Bozó Zsuzsannának Imre, lstváUiié Nyári Julianna. Tar­Kósa Lászlónak és Dömök Ilo­na Évának László, Jurka Bélá­nak és Szolnoki Mária Magdol­nának Anett -Judit, Kecskeméti nal Jánosné Méhes Rozália Széli Imre, Fenyvesi Istvanné Németh Mária, Vasi Márton, Török Istvánr.é Illés Etelka. Sándornak és ÜJvári Máriának oltványi Pál, szabó Jánosné Ke­Sár.dor, dr. Flcisohmann Ta- rckes Margit, Farkas Gyürgyné másnak es Tihanyi Euitnek Ad- Moir.ár Marin, Mészáros Vincé­rlenn. Less Sándornax és Fecs- nÉ szél Rozália. Gál András, ke Krisztinának Krisztina, Ko- Eönde István, Molnár Andorné vács Bélának és Gömüri Mária Kocsis Katalin, Biatl Béla, Cze­Gizellának Tímea Szilvia, Illés ne józseíné Gál Mária. Juhász Józsefnek és Kele Piroskának László Dezsöné Rusai Klára Ilo­Tibor. Papp Istvánnak és Nagy na meghalt. Erzsébetnek Zoltán, Szalma. Jó- Szóreg: Szűcs Béla, Hegyközi zsefnek és Ludányl Mária Mag- Ferencné Kovács Ilona. Farkas dolnának Rita Regina. Lányi Ist­ván Györgynek és Varga Klárá­nak K'ára, Blltczki Istvánnak és Engl Ildikónak Ildiké. Csókás! Antalné Parádi Erzsébet meg­halt. IL kerület Szeged: Halasi Sándorné Du­Jenönck és Mészáros Teréziárjak najcslk Magdolna, Fehér Mária bor. Kondász Sándornak és Tó- Anna> Kocsis Ferenc meghalt. tizcgl Juliannának Krisztina Eva, Horváth Józsefnek és Makra Erzsébetnek Ivett Agola, Pap­vári Imre Lászlónak és Bör­csök Katalinnak László Attila. Miklós Ferencnek ós Kovács Ilo­nu Rozáliának Ferenc, dr. Ta­káts Jánosnak és dr. Benedek Erzsébetnek Judit Ildikó. Széli Ferencnek és Misán Anna Évá­nak Szilvia, Lázár Jánosnak és Nagy Máriának Árpád János, Tóth Máriának Emőke, Pataki Sándornak és Balla Erzsébet Borbálának Adám nevű gyer­meke született. III. kerület Szeged: Csemnlczky Zoltán­nak és Honti Juditnak Péter, III. kerület Szeged: Ábrahám Antal, Sza­bó Istvánné Bukó Julianna, En­gl Szilveszter, Papp Andrásné Vass Rozália, Szabó Vince, Csó­kást Margit Anna, Martiss Er­[zsébel, Harka) Mihály, Rákosi Fodor Sándornak és Meruca Miklós, Fenyvesi Józsefné Nagy­Margitnak Róbert József, Haskn Iván Ilona, Juhász-Vedre Lász­József Antalnak és Dancsó Annának Helga. Labancz And­rás Ferencnek és Horváth Kata­FELICE CHSLüMTft Giuliano, a bandita Hanhldl Gyulának és Bárd Judit Unnak Katalin, Gyémánt Ferenc­Krzsébetnek Judit Zita, Tarsoly nek és Tóth Annának Ferenc, Sándor Józsefnek és Pozsár Má- 1'áUnkó Józsefnek és Módok /innak Sándor. Vass Jánosnak és Födi Juliannának Márta; dr. iPapp Györgynek és Papp Klá­ra Katalinnak Orsolya Katalin, dr. Vékony Gábornak és Vadász Eva Erzsébetnek Eszter, Horváth Jánosnak és saja Ágnesnek Ág­nes, Feketü Miklósnak és Ju­hász Mária Piroskának Mónika Ágnes, Fret Jakabnak és Csen­gődi Juditnak Gábor. Diószegi László Sándornak és Kovács Jusztinának Judit Eszter, szabó Jánosnak és Miklós Ilonának Andrea, Szabó Emil Józsefnek és Ház ven-Török Rozáliának Anita Rozália, Egri Zoltánnak és Evetovlcs Katalinnak Konrád, Burg Kornélnak és Posta Rózsá­nak Balázs Csaba, Szélpál Ist­vánnak és Palotás Erzsébetnek István, Makra Imrének és Dé­kahy Teréziának Edina, Csáky Béla Istvánnak és Mtson Ág­nesnek Levente, Molnár Tibor Vincének és Széli Mária Mag­dolnának Anita, Veszelovszkt Jánosiak és Szélpál Jolánnak Mónika, Rédai István József­nek és Cyüge Arankának Szil­via, Kertész-Kovács Ferencnek és Miskolcit Ilonának Ferenc, Kocsis Vilmosnak és Mlhallk Erzsébet Laurának Mihály, Hor­vay Jánosnak és Zádorl-Fekete Márta Emmának Nikoletta Ju­dit, Marton László Istvánnak és Bottyán Katalinnak Gergely, Füzesi Mlhélynuk és Horváth Erzsébetnek Zoltán István, Tóth Imrének és Papp Margit Már­tának Róbert István. Király Sándornak es Szűcs Ilona Er­ii. ébetnek József. Márki lmré­h'-k és Bóka Máriának Imre. •fi abó Sándornak és Balogh Te­fLúannk Pyöngyvér, Mater Fe­16, Horváth László, Kotroczó Zoltán, Haska Helga meghalt. Kiskundorozsma: Dudás Vin­eéné Peták Mária, Szabó Mihály, Benke Mihály Endre. Molnár Imre meghall. Géptől az emberig Tmk-műhely szocialista kezik a munkások művelő- ságot: elmarasztalni ezért a brigádjának tagja az a la- dése, és a brigádnaplókban brigádtagokat? Legfeljebb katos, aki — ha szakmai is- értelmes, teljesíthető vália- a rossz tervezésért. És újra mereteihez egy kis gyakor- lások sorakoznak? Segítem . vezetők a mun­latra is szert tenne — pék kell, először is a szervezés- a gazdásági vezetők, a mun lehetne Kétszáz órát for- nél: a kulturális vállalások kásokkal naponta talalko­dított saját „átképzésére", akkor reálisak és hasznosak, zó, életüket, gondjaikat, igé­Mert a brigádvetélkedőt ha a termelési feladatokkal nyeiket legjobban ismerő szakmánként szervezték, de összhangban szervezik, ha a „középvezetők" felelőssegé­üzemükből nem a pékek, ha- munka- és a művelődés a nél tartunk. Mert a szak­nem az esztergályosok, vil- brigád életében sem élesen szervezeti bizottság, helye­lanyszerelők, lakatosok, kő- és mesterségesen elválasz- sebben egyetlen akitivistája, művesek jutottak tovább, a tott. Szegedi üzemekben ar- a kultúrfelelős, sohasem jut ­kérdések között viszont nem ra is lehet példát találni', hat el minden dolgozóhoz, kevesebb, mint százhúsz fir- hogyan áll helyre ez a ki- hogy segítsen: aki mar ol­tatta a sütőipari termékek vánatos egység már a terve- vasta Kassák regényét, most gyártásának titkait. Mit te- zéskor. Ahol a brigádtagok- a verseivel próbálkozzon; aki hettek? Valakiknek pékké tói nem egyszerűen a terv- nem is hallott róla, és egye­kellett válnia — legalább a feladat rájuk eső részének bet sem volvasott eddig, ne vetélkedő idejére végrehajtását követelik, ha- szenvedjen vele, menjen az nem a gazdasági tervezés so- operettbemutatóra, mert azt • rán a véleményüket is kérik szereti. Valahány megbeszélés, ér- - sokkal hamarabb támad tekezlet a közművelődésről, a W«Jrflk * nekik megfelelő • munkások művelődéséről kulturális tervezésre, a mfi­mindegyiken sTóba kerül velődésre. Ügy tűnik tehát, Akkor mi a megoldás? nem isolvan távoli jövő- a gazdásági vezetők nagyobb Nemrégiben indult a kísér­berTegyre tittlbször lesz szűk- segítségeken, a kulcsszere- let, amely ha sikerül, ha sée arra a bizonyos átkép- Pet betöltő brigád- es mu- mindenki komolyan veszt a zlL^', egyik szSáröl a vezetők nagyobb felelőssége, dolgát elmozdulhat a majd­másik rokonszakmára való, tudatossaga kivanatos. nem boltpontról a brtgád­lehetőleg zökkenőmentes át- m nerf a m,mk»" térésre. A lakatos esete ko- • denkihez nem is a munka­rántsem erre Délda hisz ma verseny irányítóihoz, a mű­s1m pTk.TaeióSíeghlrégme1 * munka és a művelő- vezetőkhöz eljuthanak az is felejtette, mi mindent ma- dés, a termelési es a kultu- üzemi kulturosok. A Juhász golt be keserves munkával a rális feladatok egészségtelen Gyula művelődési központ­vetélkedőre. Tiszteletreméltó, szétválása mellett — és nyil- ban klubot szerveztek azzal de kissé értelmetlen telje- vánvalóan ezzei összefüggés- a céllal, hogy felkészülhes­mozgalom egyfajta gyér- ben - az úgynevezett kol- senek: a legjobb segítséget mekbetegségének tünete, lektív vállalások pillanat- adják munkahelyükön a Akárcsak a történet folyta- nyilag általános rendszere kulturális tervezéshez, hogy tása. A lakatos brigádja ^ formalizmust teremt. Ter- emberhez szóló vállalások senyeiL nem kapta meg^á mészetes, hogy a szakszerve- szülesenek, aktivitást igénylő magasabb fokozatot, mert a zettel, a KISZ-szel együtt- művelődési formák hono­naplót ügyetlenül vezették, működik egy-egy brigád, de sodjanak. átélhető, élmény­Megkapta viszont egy másik, mielöbb módját kellene talál- szerű legyen a tartalom. De ^lamennyTen elhassák ni> hogy a közös munkából az új klub sem tud segíteni, Kassák Lajos Egy ember éle- „emberhez szabott" íelada- csak az üzemi légkör vál­té című regényét, és bemu- tok jussanak mindenkire. A tozásával. tatták a naplóban a könyv- Kassák-olvasó brigád a Ha nagyobb becsülete lesz csönziaről ° ~~ * rossz P^8' hiszen elkép- a kulturális munkának, és A két példa mellett idéz- Ehetetlen, hogy valameny- nem a szakszervezeti appa­zünk egy általánosabb meg- nyiüknek egyszerre támadt rátus legképzetlenebb - tagjá­állapítást is, amely a me- gusztusa, hogy az egyébként ra bízzák, mint eddig nem­pei közművelődési aktíva- nagyszerű regényt áttanul- egyszer — a felkészült kul­értékeíésnél nTm fordM mányozza. És hiába bfeonyitó túrosok nélkülözhetetlen, kellő gondot a kulturális vál- erejűek a könyvtári köl- hasznos „láncszemek" lehet­lalásokra" — mondta, több esönzőkártyák, mindenki nek egy mindannyiunkat egy­más kritikus megjegyzes tudja: olvasásról sző sem befogó rendszerben, mellett, Nagy Lászlóné, az volt ^ w venní a bátor_ Sulyok Erzsébet SZMT kulturális bizottságá­nak vezetője, nyilvánvalóan széles körű vizsgálódások, ta­pasztalatok alapján. Mind­annyian hajlamosak vagyunk arra mozdulni, amerre a könnyebb ellenállást sejt­jük. A termelési feladatokat mindenképpen teljesítő bri­gádtagok kulturális vállalá­sai jó tervezés és irányítás híján gyakran formálisak. Hiszen nagyon kevés segít­séget kapnak, tapasztalataik szerint elég a magasabb fo­kozathoz az is, ha ügyesen vezetik a naplót. Miért vár­juk, hogy a művelődés szük­ségességének kinyilvánítása után automatikusan követ­Műzeumváros A közelmúltban területi ezeket a tudományos-restau­tudományos-restauráló mű- ráló műhelyeket éppen Le­termek létesültek Leningrád- ningrádban hozták létre. Hi­bán. Ezek az intézmények a szen Leningrád nemcsak a legkülönfélébb feladatokat Szovjetunió második legna­látják el: életre keltik a ré- gyobb városa, hanem múze­gi várakat, a fából készült umváros is. Csodálatos épí­kis templomokat, a paloták tészeti emlékei méltán sze­díszes bútorait, a mennye- reztek világhírnevet, zetfreskókat, régi szobrokat A városközpontban, a kül­és faliórákat, valamint la- városokban és a terület sok kástextíüákat, és Pétervár településén az orosz történe­vörösgárdistáinak forradalmi lem és kultúra számos ere­zászlóik Nem véletlen, hogy deti emléke maradt fenn. nözőből illegalitásban élő frontharcos lenni. A báró felajánlotta szakértelmét, hogy milyen gazdag embereket raboljon el váltságdíjért Giu­liano. A bandita azonban visszautasította aján­latát. — Ilyesmit egyedül is tudok csinálni. A keleti szeparatisták katonai vezetőjének sürgető ajánlatát is elutasította, hogy néhány csapatát dobja át hozzájuk, és vegyen részt egy ütközetben Catania környékén. Ez az összecsa­pás arra szolgált volna, hogy rávegye az állami katonai parancsnokságokat, hogy erőiket erre a területre összpontosítsák, így könnyebb lett vol­na a sziget többi részén kirobbantani a gerilla akart végre, amikor a szeparatizmus rhár politikai vál­ságba jutott. Az ellenállásból kiépült új római kormány elhatározta ugyanis, hogy véget vet a zendülésnek, és rendet teremt Szicíliában. A Nemzeti Tanács közben lefektette a tarto­mányi önállóság alapjait, és tanulmányozta már a jövendő önálló tartomány partikuláris alkot­mányát. A szeparatizmus két politikai vezetőjét, Fi­nocchiaro Aprilét éa Var várót 1945 októberében tartóztatták le, és száműzték Ponza szigetére. A vezérétől megfosztott mozgalom egyre jobban elsekélyesedett; az EVIS átalakult GRIS-sé (Szi­cíliai Forradalmi Függetlenségi Csoportok), és XI háborút, Giuliano azonban nem volt hajlandó terrorakciókat hajtott végre. — Ha akkor meg akartam volna gazdagodni, és titeket is gazdaggá tenni, annyi pénzt szerez­hettem volna, hogy vehessünk egy repülőgépet vagy egy hajót, megvesztegessük a tisztviselőket. Kivándorolhattunk volna, és egész életünkben gondtalanul vigadhattunk volna, ha kiadom a parancsot: elfogni mind! Ott volt Carcaci her­ceg, La Motta báró, és ott volt Szicília leggaz­dagabb földbirtokosa, don Lucio Tasca, Bordo­naro hercege; százmilliós váltságdíjakat köve­lelhettem volna, minden család kifizette volna. Am épp ezek a dúsgazdag emberek ajánlották fel Giulianónak az első zászlót, és ő ki akarta elégíteni vágyát, részese akart lenni egy ügy­nek, meg akarta váltani az életét, bujkáló bű? kimozdulni birodalmából. Végrehajtotta első támadását a bellolampói csendőrlaktanya ellen, és sikerült fegyverhez is jutnia. Giuliano számára a csendőrség volt „az ellenség", az állami elnyomás szimbóluma. Ha a csendőrök ellen harcolt, úgy érezte, azért küzd, hogy Szicíliát csatolják az Amerikai Egyesült Államokhoz. Szinte az összes nyugat-szicíliai csedőrőrsön bombák robbantak, az épületek megrongálódtak, sok csendőr pusztult el az összecsapásokban. Giulianónak, mint a szeparatizmus katonai vezetőjének, két terrorakciója volt különösen súlyos: a grísi laktanya elleni támadás, és egy csendőrökkel megrakott teherautó csapdába ej­tése Montelepre területén. Ezt a két gerillaakciót Giuliano akkor hajtott^ Kelet-Szicíliában szégyenletes összeomlással végződő meggondolatlan akciókat hajtottak vég­re. Csak Giuliano bandája tartotta még magát, Nyugat-Szicíliában, talán mert sok tapasztala­tot szerzett már a banditizmus terén. Giuliano egy zászló védelme alatt működött, melyet csak a „győzelem" után szándékozott bevonni. És neki, meg az embereinek a győzelmet az jelen­tette, ha visszatérhetnek a szabad emberek vi­lágába. Vezérkara székhelyéül egy Montelepre környé­ki gazdaságot választott. Pénzben sose szenved­tek hiányt. A váltságdíjjal járó emberrablások tekintélyes összegeket hoztak á konyhára. íFolytatjuk} I

Next

/
Thumbnails
Contents