Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

2 PENTEK, 1974. DECEMBER 29. (Folytatás az 1. oldalról.) forinttal, egyes termékek fogyasztói árkiegészítését pedig további 1.3 milliárd fo. rinttal emeljük. Ezáltal el. írjük, hogy az alapvető köz. szükségleti cikkek, köztük a kenyér, a liszt, a cukor, a hús, a te), a tejtermékek fo. gyásztól ára nem változik 1975-ben. Változatlanok maradnak a lakosság ellátása szempontjából fontos közüzemi dijak, szolgáltatások ára is. Mindemellett a népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal 3.6 százalékos emelkedésével számol. Ebből az 1974-cs változások — beleértve a borárak emelését ís — 1 százalékkal növelik- a jövő évi fogvasztói árszínvonalat. Ar. 1975-ös órvállo. zások hatását a népgazdasági tervben tehát 2,6 százalékra becsüljük. Legszélesebb körben a ruházati termékek fogyas'tM árai módosulnak. Áremelkedések és csőkkenések egvaránt lesznek. S ezek — s-ámításaink szerint — együttesen nem jelentősen. de mérséklik e termékek árszínvonalát. Viszont többségében emelkednek a vas-és műszaki termékek árai, átlagosan 1,2 százalékkal, a vegyipari termékeké átlagosan 4.3 százalékkal, és a bútoroké átlagosan 3.2 s-á. zalékkal. Egves termékek árat ennél Jobban ntaek, amit az átlagok nem felezhetnek kl Jól. Hangsúlyozom azonban, hogy — külön elbírálás ataoján — a fontotabb kőzfogyasrtású cikkek árát e termékcsoportokban is változatlan szinten tartjuk a költségvetést tdmoaatás növelésével. Ilyenek például a mosószerek, a gyermekruházati cikkek az iskolai tanszerek í* tnég jó ni. hány fontos termék. Ar árváltozások nem egyformán érintik a családokat. Érzékenyebben érintik a nagyobb jövedelműek vásárlásait, és kevésbé terhelik az állandó kiadásokat, minden háztartás napi szükségletét. Az év folyamán az árakat ellenőrizzük és szabályozzuk. hogy a fogyasztói árak a tervezett keretek között maradjanak. Ha szólunk is a gondjainkról. ha hivatkozunk is intézkedéseink magyarázatánál a kiilső tényezők kényszerítő erejére, anyagi eszközeink korlátaira, a Jövő évre ls megalapozzuk a lakosság életszínvonalának javulását, bár annak mértéke az ideinél szolidabb lesz. Az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 3,5 százalékkal emelkedik, a pénzbenl társadalmi juttatások — reálértéken — 11 százalékkal növekednek. A tervek szerint jövőre az átlagbérek növekedése a vállalatoknál és szövetkezeteknél 5 százalék, a költségvetési szerveknél ennél valamivel kisebb mértékű lesz. A vállalatoknál és a szövetkezeteknél a következő hónapokban esedékes részesedés az előző évi átlagot legalább 10 százalókkal meghaladja. Bérkiigazításokra, kisebb központi béremelésekre Jövőre a költségvetés 450 millió forintot juttat. Ebben főleg azok a vállalatok részesülnek, ahol a termelékenység növelése érdekében nagyobb arányú üzemszervezést hajtanak végre vagy több műszakot vezetnek be. A Jövő esztendőre nem ígérhetünk széles körű béremelést. de a vállalatoknál és Intézményeknél megvan a feltétele annak, hogy a nagyobb teljesítmények, a pontosabb munka, a szigorúbb termelési fegyelem vállalóit a megérdemelt béremelésben részesítsék. kásépítés számát tekintve, a második, harmadik helyen vagyunk a szocialista országok körében, és a világ sok olyan országát megelőzzük, ahol az egy főre jutó nemzeti jövedelem jóval több, mint nálunk. Az országban még mindig sok a jogos lakásigény, és bár az építés üteme évről évre növekszik, az igénylők száma csak lassan csökken. Jövőre azt szeretnénk elérni, hogy a lakásigénylők közül a 3 és több gyermekes munkás- és alkalmazotti családokat lakáshoz Juttassuk. Mindenütt ésszerűen takarékoskodjunk I A jövőben a kis és a nagy döntéseknek egyaránt jobban kell szolgálniuk a gazdasági tartalékok hasznosítását és az ésszerű takarékosságot. Az ötvenes évek elején sok mellékíz tapadt a takarékosság fogalmához és gyakorlatához. Ezért kiemelném, hogy a mi felfogásunk szerint az ésszerű takarékosságot az jellemzi, hogy az egész társadalmat gazdagítja, de közben senkit sem rövidít meg! Hol vannak komoly tartalékaink és hogyan takarékoskodhatunk? Napjainkban a világon mindenütt első helyen az energiatakarékosság fontosságát emelik ki. Az energiafelhasználásunk mindenképpen nőni fog, ezért az energiatermelésben a házai lehetőségek kihasználására kell törekednünk. A következő években növelni fogjuk a szénhidrogének kutatására szánt összegeket, építjük a paksi atomerőmüvet. A hazai szénvagyon okszerű kihasználására is intézkedéseket teszünk. A népgazdaság energiafelhasználásának tudományos igényű optimalizálása mellett nem nélkülözhetjük a hétköznapi takarékosságot sem. Vizsgálni kell azt is, hogyan mérsékelhetők a hálózati veszteségek. A gépkocsik fajlagos üzemanyag-fogyasztását csökkenteni lehet a gépkocsik műszaki állapotának rendszeres felülvizsgálatával. Ideje volna nálunk is megoldani a központi és a távfűtésű lakások hőfokszabályozását. A háztartásokban ma alkalmazott tarifarendszer nem ösztönöz eléggé a takarékosságra. Nem szabad lebecsülni a néha aprónak tűnő gondosságot sem, mert együttesen népgazdasági mércével mérve ls számottevő megtakarítást eredményezhetnek. A gazdaságos és takarékos anyagfelhasználás egyre sürgetőbb követelmény. Iparvállalatainknál minden 100 forint termelési értéket 62 forint anyagfelhasználással hoznak létre. A teljes anyagköltség 370 milliárd forint Ez is mutatja, hogy még egy kisebb arányú anyagköltségcsökkenés is milyen nagy értéket jelent. Ez azonban nemcsak népgazdasági szempont A vállalatok könnyen felismerhetik, hogy — ilyen magas anyaghányad és növekvő anyagköltség mellett — az itt elért megtakarítások képesek leginkább növelni a vállalati nyereséget és ezáltal az alapokat ls. Érdemes tehát nagyobb erőfeszítéseket tenni! sebb energiát, timföldet, és élelmiszeripari terméket tudunk gyártani. Az tizembehelyezési késedelmek miatt kereken 1 milliárd forint értékű terméktől esik el a népgazdaság. A késedelmek okai ismertek, s azok egy része a be_ ruházások jobb előkészítésével és megfelelőbb munkaszervezéssel elkerülhető lenne. 1975-ben csak három nagyberuházás megkezdését irányozzuk elő — egy bányászati, egy villamosenergia-ipari beruházást és egy kötöttárugyár építését. Tizenöt nagyberuházás befejezését tervezzük a jövő évben. A beruházásainkhoz külföldi hiteleket is igénybe veszünk. Ezeknél a hiteleknél jelenleg meglehetősen magas a kamat, s ezért csak kiemelkedően gazdaságos be_ ruházásokat érdemes megvalósítani belőlük. Megfontoltan minősítjük továbbra is a vállalati kérelmeket az Ilyen hitelek engedélvez-^é. nél. hogy eddigi ló megítélésünket és fizetőképességünket fenntartsuk. Előrehaladásunkhoz a belső erők nem hiányoznak További munkaidőcsökkentés és új szociális Juttatás Tizenöt áj nagyberuházást befejezünk A IV. ötéves terv egyik népszerű intézkedéssorozata a munkaidő-csökkentés. Jövőre rövidebb lesz a munkaIdő a kereskedelmi vállalatoknál, az oktatási intézményekben. az egészségügyi és szociális Intézetekben és a közlekedésben. Megkezdődik a munkaidő-csökkentés az állami mezőgazdaságban. Mindez 400 millió forint újabb terhet jelent a költségvetésnek. 1975 végére a munkások és alkalmazottak 90 százaléka rövidített munkaidőben dolgozik. A családoknak nyűjtott pénzbenl Juttatások Jelentőségét jelzi, hogy a népesség 16 százaléka, azaz 1 millió 680 ezer gyermek után családi pótlékot folyósítunk; a népesség kereken 17 százaléka pedig, 1 millió 780 ezer fő nyugddat. Illetve nyugdíjjellegű ellátást kap. Jövedelempolitikánk fontos törekvése, hogy a családok életszínvonala ne különbözzön túlzottan azért, mert az egyik családban több a gyerek, a másikban kevesebb. Az elmúlt években néhányszor emeltük a családi pótlékot, s az 1975. évi költségvetésben már 5.4 milliárd forintot tránvoznnk elő erre a célra, amely 680 millióval több az 1974. évinél. A gyermekgondozási segélyt ez Idő szerint 230 ezren veszik igénybe, s a kifizetések összege közel 3,6 milliárd forint. A gyermekintézmények fejlődése is gyorsult: a bölcsődei helyek száma 30 százalékkal meghaladja a IV. ötéves tervben előirányzottat, az óvodai helyek száma pedig kétszer akkora. A jövó év végén minden 100 óvodáskorú gyermek közül 76 kaphat óvodában elhelyezést, örvendetesen emelkedik a születések száma, tehát egyre több gyerm-kintézményre van szükség. Ezért nem nélkülözhetjük a jövő esztendőben sem. hogy a központi forrásokon túl a vállalatok és a tanácsok is. csakúgy, mint eddig, segítsék a bölcsődék és óvodák építését. Szociálpolitikánk másik törekvése a nyugdíjasok helyzetének javítása. A jövő évben nagyon sürgető kötelezettségünknek teszünk eleget azzal, hogy a nyugdíjak és járadékok automatikus növelésén túl, július 1-től fölemeljük a saját jogú, és az özvegyi nyugdíjat, valayiínt az árvaellátás alsó határát, s differenciáltan emeljük az 1971. előtt megállapított nyugdíjakat is. Ez több mint egymillió nyugdíjast érint, leginkább a már hoszszú ideie nyugdíjasokat. Nyugdíjrendszerünk szabályait egységesítjük és egyszerűsítjük, s néhány újabb kedvezményt is nyújtunk. A helyzeten javító intézkedések, valamint a nyugdíjasok számának növekedése folytán a nyugdíjakra a jövő évben 3.6 milliárddal többet, 22 milliárd forintot fordítunk a költségvétésből. Sajnos még nem állíthatjuk, hogy a gyermekek és öregek eltartása terén az összes állami feladatot megoldottuk, sőt éppen azt jelezzük, hogy népünk e széles rétegeit érintő kérdésekben minden előrelépés komolv megterhelést jelent a költségvetés számára. Ezért csak fokozatosan lehet a szociális gondoskodás iránt állandóan — és jogosan — növekvő igényeket kielégíteni. Az életmódot sok tekintetben meghatározó lakásépítést pártunk és kormányunk mindenkor megkülönböztetett figyelemmel kísérte. Az 1960-ban meghirdetett 15 éves lakásfellesztési terv egymillió lakás felépítését Irányozta elő. A programot teljesítjük, sőt az 1975-re tervezett 90 ezer lakás felépítésével mintegy 40 ezer lakással többet éoítünk. Az énítésl árak emelkedése miatt a lakásépítés a korábban számítottnál lényegesen többe kerül, aminek nagyobb részét az állam viseli, de a lakosság munkája és kötelezettségvállalása nélkül ilyen eredményt nem érhettünk volna el. A 10 000 lakóéra jutó laTakarékosságl feladataink nagvon összetettek, és mind a rövidtávú operatív intézkedéseinkben. mind a hosszú távú terveinkben helyük van. Minden gazdálkodó szerv megtalálhatja a takarékosságot szolgáló legeredményesebb tennival taat, módszereket, mert erre serkenti őket az anyagi érdekeltségük, és társadalmi ösztönzést ls kapnak erre. A vállalatok önállósága módot ad minden hasznos ötlet, kedvező javaslat végrehajtására. Ne engedjük meg, hogy a takarékosság rosszul értelmezett jelszava bárhol is védőpajzs legyen a kényelmesség. a konzervativizmus számára a kritika és a bátor újítás elleni A minisztériumok dolgozzanak ki ajánlásokat és intézkedéseket, hogy ezzel is segítsék a jó kezdeményezések elterjedését. Ezt teszik a pénzügyi szervek ls. A népgazdasági terv a társadalmi felhalmozás keretében 129—130 milliárd forint beruházást Irányoz elő, ami kereken 10 milliárd forinttal, azaz 9—10 százalékkal maeasabb az 1974. évi kifizetésnél. Ezt úgy kell az előkészítő szervereteknek, tervező és kivitelező vállalatoknak megvalósítaniuk, hogy közben a beruházási te_ vékenység hatékonyságában ls számottevő legyen a javulás. Ebben az esztendőben is Jelentős beruházásokat helyeztünk üzembe. Kétségtelen azonban, hogy a nagyberuházások megvalósítása sok esetben az Indokoltnál hosszabb időt vesz Igénvbe A helőcsabal cementgyár a gépszállítások kilenc ItenaD'-s késedelme miatt fél évvel később lép üzembe. Ez érzékeny veszteség, ha meggondoljuk, hogy a gyár évente több mint másfélmillió tonna cementtel — 35 százalékkal — növeli majd a hazai cementtermelést Más fontos kapacitások üzembehelyezése is elmaradt, és emiatt a tervezettnél keveTlsztelt országgyűlés! Az 1975. évi költségvetés előirányzatai korántsem jeleznek könnyű feladatokat, és kizárólag kedvező irányú változásokat. Mégis lelkesítő bennük, hogy az országépítés folyamatosságát és magabiztosságát tükrözik. Az elmúlt években nagyon sok területen Javult a munka, s ez mindnyájunk számára példázza, hogy előrehaladásunkhoz a belső erők 716771 hiányoznak. Inkább a források kiaknázásában, az alkotó munkáskéz és a szellemi erők hasznosításának gyakorlatában vannak fogyatékosságaink. Hazánk gazdaságát, nemzeti vagyonunkat, minden család jólétét csakis jól szervezett, célratörő munkával tudjuk megvédeni és gyarapítani. Az egész társadalom ezen érdekeiből kiindulva fogalmaztuk meg az 1975. évi költségvetésben előirányzott feladatokat. Szocialista társadalmunkban a gazdasági fejlődés legfőbb forrása a becsülettel végzett munka, a jószándékú építő gondolat, és mindezek szervezett összefogása a Magyar Szocialista Munkáspárt iránymutatása mellett. A történelmi tapasztalatok azt is igazolják, hogy csak az összes érdekelt, valamennyi dolgozó réteg, az ifjúság és az idósebb nemzedék egyetértésével és együttműködésével tudjuk társadalmi feladatainkat teljesíteni, a nehézségeket legyőzni, az ország ügyeinek Intézését még eredményesebbé tenni. Ehhez valamennyi vállalat, valamennyi Intézmény, valamennyi állampolgár kezdeményező és odaadó, hatékony munkájára van szükség. Erre hív fel a kormány mindenkit egy békés és sikeres új esztendő reményében, amikor maga is teljesíti felelős kötelezettségeit ax irányításban és a végrehajtásban. — Ezekkel a szándékokkal kérek a kormány nevében az 1075. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslathoz jóváhagyást, és felhatalmazást annak végrehajtására — fejezte be beszédét Faluvégi Lajos. Németh Károly felszólalása A 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés intézkedései az operatív gazdálkodás és irányítás számára közvetlen eligazító módon határozzák meg a feladatokat — állapította meg Németh Károly — ezek közül szeretnék kiemelni né hányat, amelvek megoldása különösen fontos az 1975. évi sikeres munkához. Hazánkban a gazdasági fejlődés legnagyobb tartaléka a termelési szerkezet további javítása. A példák sora bizonyítja, hogy egyes ágazatok, vállalatok viszonylag kis beruházással milyen nagv eredményeket érhetnek el korszerű, versenvkénes és gazdaságosan értékesíthető új termékek előállításában. Ezért helyeseljük, hogv a terv jelentősen támogatja a gazdaságos szerkezed változást eredményező fejlesztéseket. helves-lUik továbbá azt is. hogy megfelelő intézkedésekkel visszaszórt ts"k. korlátozzuk a néogazJaság szükségletei által nem indokolt gazdaságtalan termelést. Számolni kell vele. hogv egyes üzemrészekben — átmenetileg vagv tartósan — esetleg le kell állítanunk, a gazdaságtalan termelést. A felszabaduló munkaerőt a gazdaságosan termelő üzemekbe és létszámhiánnyal küzdő más területekre kell átcsoportosítanunk. Ezt természetesen a szakszervezettel e«vfittmőködve nn"vkö. rflltaktntessel. emk>-rség"el. de határozottan kell végrehattent Az 1<175 évt terv és álla mi lr*lt«<<nret*s ^redmínveS véere'iaitás ának lrövetk ező fontos feltátja hogv taim'jon a beruházási tevékenység hatékonysága és csökkenjenek a beruházási Igények. Tudjuk, hogy a minisztériumok és a vállalatok által 1975-re bejelentett mintegy 150 milliárd forint beruházási igény között sok olyan is van. amelyet indokolt lenne kielégíteni. A népgazdaság jelenlegi egyensúlyi helyzete azonban nem ad rá módot, mert a beruházásokra előirányzott 130 milliárd forint nem emelhető. Ezt mindenkinek be kell látnia. Fel kell hívni a minisztériumok és a vállalatok vezetőinek figyelmét, hogv ne szorgalmazzanak új beruházásokat olyan esetben amikor a termelés a meglevő kauadtások johb kihasználásával is növelhető. A társadalmi szervek, a tanácsok ne támogassanak a te*vezettet meghaladó beruházási törekvéseket. A beruházási tevékenység hatékonyságának javítása megköveteli, hogy mind a folyamatban levő, mind az újonnan induló beruházásokat politikai és gazdasági céljaink alapján szigorúan rangsoroljuk. Ez azt jelenti, hogy a népgazdasági terv elsősorban a folyamatban levő beruházások gyors, tervszerű megvalósítását helyezi előtérbe és csak kevés számú, hosszabb átfutási idejű nagyberuházás megkezdését irányozza elő. Sajnos állami nagyberuházásaink általában hosszabb idő alatt váltaidnak meg, mint amit a jelenlegi építési műszaki feltételek Indokolnak. Ez feleslegesen köt le erőforrásokat és gvakran a műszaki elavulás hátrányával is jár. A folyamatban levő nagyberuházásoknál tapasztalható elmaradások csökkentésének fontos feltétele, hogy az Itt dolgozó vállalatok amellett, hogv jobhan szervezik munkátokat kapjanak nagyobb központi támogatást a műszaki technológiai feltételek lavfta'ához. Az élőrehatadás feltételezi az állami irányító szervek munkálánav lavftásót. konkrét, következetes Intézkedéseit. Ennek töb. bek között abban is megkell nyilvánulnia, hogv összpontosítsák erőfeszítéseiket azok. ra a folyamatban levő nagy beruházásokra, amelveknek befeiezését az 1975—77_es évekre lránvoztuk elő. Ezt a követelménvt érvénvesftenl kell a vállalati beruházásoknál is. Hegv müven nagyjelentőségű íiavröl van sz*. art: tel érzé'-e''et'. hofjv "'mi. tásov sze-lnt a h^^'-^^í^ok átlagos m~gv>T 'sítá«l idejének csueán 10 sta-atekos osökk«pf*<;<» rruntew évi fél srttea'ékkai gyorsíthatnánk a nemze*f lövedelem növekedési ütemét