Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

-ft'Ultó VtLAG raOLCTÁR9A%SGYES0L|ETEK9 Sí 44. "vfolyam 297. szám 1974. december 2IL, péntek Ára: 80 fillér DELMA6YAR0RSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Előkészítő találkozó Budapesten - Kádár János üdvözlő beszéde (Beszámoló a 3. oldalon) Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka Napitendién a Magyar Népköztársaság jövő évi költségvetéséről szélé törvényjavaslat Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. Legfőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal. Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az Alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta, s a jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tarács bejelentését tudomásul vette. Az országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet megvitattak az országgyűlés állandó bizottságai, s kézhez kaptak a képviselők is. Az országgyűlés ezután elfogadta a napirendet. Eszerint az ülésszak a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot vitatja meg. A napirend szerint ezután megkezdődött a költségvetés tárgyalása, s Faluvégi Lajos pénzügyminiszter megtartotta expozéját. A költségvetés vitájában felszólalt dr. Szabó Kálmán budapesti képviselő, a terv- és költségvetési bizottság előadója, Kisgergely Lajos Veszprém megyei, Bognár Rezső Hajdú-Bihar megyei, Gócza József Szolnok megyei képviselő. Az ebédszünet után elsőnek Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. (Felszólalását a 2. oldalon ismertetjük.) A továbbiakban véleményt mondott Ollári István Borsod megyei, Herczeg Károly Fejér megyei. Szabó József Baranya megyei, Kárpáti Márta budapesti,' Cservenka Ferencné Pest megyei, Balogh László Békés megyei. Kovács Sándor Győr-Sopron megyei, Szurgyi Imréné Szolnok megyei és dr. Lukács János Zala megyei képviselő. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor a jövő évi költségvetés vitájával folytatja munkáját. S pénzügyminiszter expozéja Tisztelt országgyűlés! Tisztelt képviselő elvtársak! A megszokott időpontban — az év végén —, a megszokott feladattal ült össze az országgyűlés: a következő esztendő költségvetésének meghatározására. A törvényhozók felelősségét jelenleg több körülmény fokozza. Egyfelől az, hogy a IV. ötéves tervünk befejező esztendejének gazdasági feladatairól döntünk, másfelől pedig, hogy a külső gazdasági feltételek gyors változásai és szokatlan alakulásai bennünket is érintenek, következésképp ezekkel számolnunk kell. Élénk gazdasági évet hagyunk magunk mögött, amelyet még gondjainkkal és jövőbeni feladatainkkal egybevetve is eredményesnek ítélhetünk. Az eddigi adatokból már megállapítható, hogy 1974-ben termelésünk többletének forrása majdnem teljes egészében a termelékenység emelkedése. Nemzeti jövedelmünk 6 százalékkal több az 1973. évinél, a tervezett 5 százalékos növekedéssel szemben. A fogyasztás és a felhalmozás is magasabb az előirányzottnál. Külkereskedelmi forgalmunk ugyancsak gyorsabban bővült a tervezettnél, s beilleszkedésünk a nemzetközi munkamegosztásba a kapcsolatok minden területén dinamikusnak mondható. Az ipar termelése 8 százalékkal, az építőiparé pedig 6 százalékkal gyarapodott. A termelés gyorsuló növekedésének lendítő ereje a párt XI. kongresszusának és hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny. A mezőgazdasági termelés 3—4 százalékkal haladta meg a múlt évi színvonalát. Ez jó eredmény ebben a hoszszan tartó esőzéssel, árvizekkel és belvizekkel sújtott évben. A gazdasági haszonnál is magasabbra értékeljük a különböző társadalmi rétegek közös munkájának, kölcsönös megértésének egybekovácsolódó erejét, és felelősségének nagyszerű megnyilvánulását. Az életszínvonal fő előirányzatait teljesítjük A fejlesztést tekintve: a egeszséges volt. A beruházaberuházások és a megtermelt sok volumene 6—7 százaléknemzeti jövedelem aránya kai nőtt. Folyamatosan megvalósulnak a gazdaság szerkezetét átformáló ipari és mezőgazdasági fejlesztési programok. Az állami beruházások elmaradnak ugyan a tervezettől, de közülük néhány fontos beruházásnál javult a munka szervezettsége. A korábbinál kevesebb pontatlansággal találkozhattunk a lakosság életkörülményeinek javítása szempontjából jelentős kommunális, oktatási és egészségügyi beruházások megvalósításában. Az életszínvonal-politika fő előirányzatait teljesítettük. A lakosság fof'asztása 6 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 5,5 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi áruforgalom több mint 8 százalékkal emelkedett. Az áruellátás — néhány kivételtől eltekintve — kielégítő volt. A tervet túlhaladó gazdasági növekedést és az életszínvonal emelését a fogyasztói árak tervezett 2 százalékos növekedése mellett értük el. Ezt közvéleményünk bizakodóan értékeli: ebben az évben a lakosság 9 milliárd forinttal gyarapította takarékbetéteit. Közismert, hogy ugyanakkor a fejlett tőkésországokban 12—15 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, sőt, egyes államokban 20 százalékkal is. Két tényezőnek köszönhetjük, hogy gazdaságunkat egyenletesen fejleszthetjük és fogyasztói árainkat szabályozott szinten tarthatjuk. Az egyik a szocialista tulajdonviszonyokra épülő tervezés és szabályozás, a másik, hogy külgazdasagi kapcsolataink és kereskedelmünk nagyobb részét a szocialista országokkal folytatjuk. A szocialista országok közötti együttműködésben sem hagyhatók figyelmen kívül a világgazdaság tartósabb irányzatai, így például egyes nyersanyagok hiánya vagy az arak változása. Most is számíthatunk arra, hogy az árváltozások a világpiaci áraknak e tartós irányzataiból indulnak ki, mellőzve a konjunktúra elemeit, s tekintetbe veszik az egyes országok termelési és kereskedelmi szerkezetének alakulását, a kölcsönös érdekeket. Szélesek a gazdasági kapcsolataink a világ többi részével, a nem szocialista országokkal is. A nemzetközi politika enyhülő, békésebb légköre kedvez ezeknek a kapcsolatoknak. Nyersanyagés energiaszükségletünk egy részét a tőkés- és a fejlődő országokból szerezzük be. Szükségesek azok a technikai berendezések, amelyeket ott vásárolunk. Természetes, hogy sok terméket exportálunk is ezekbe az országokba. Mindez azzal jár, hogy a tőkés világpiacon bekövet.kezett jelentős változások az áruforgalom, a beruházások, a termelési kooperációk és a pénzügyi elszámolások révén hatnak gazdaságunk belső folyamataira is. A tőkés világpiacon az utóbbi években — s kiváltképpen ebben az esztendőben — az árak rendkívül gyorsan és nagymértékben emelkedtek. Különösen megdrágultak az olaj, a vegyianyagok és a műtrágya, a szója, a cukor és a papír. E termékekből mi is számottevő mennyiségben vásárolunk a tőkésországokból. Fontos exportcikkünknek, a húsnak az ára — átmenetileg — csökkent, és a Közös Piac diszkriminációs tilalma miatt értékesítési nehézségeink is keletkeztek. Ezzel szemben például a búzánál és a kukoricánál — amelyből ez évben is jelentős eladásunk volt — az árak emelkedése volt jellemző. A feldolgozott termékekből több a kivitelünk, mint a behozatalunk. Ezeknek íz árai is emelkedtek, de jóval kisebb mértékben. mint a nyersanyagoké és az energiahordozóké. Összességében import árveszteségeinket az exportárak nyereségei csökkentették, de közel sem ellensúlyozták. A világpiaci árak e számunkra kedvezőtlen változásai a tőkés viszonylatú külkereskedelmi mérlegben hiányt idéztekelő. Gondjainkat azonban nem volna helyes csak a világpiacon bekövetkezett változásokra visszavezetni, hiba lenne, ha nem vennénk észre azokat a tényezőket és összefüggéseket, amelyek korántsem határainkon túlról erednek. Gazdálkodásunk már ismert gyengeségei most új megvilágításban, élesebben jelennek meg! Szollámegalapozott terv 1975-re Tisztelt országgyűlés! Pártunk Központi Bizottsága ez év december 5-i ülésén a kongresszusi irányelvek szellemében meghatározta a jövő évi népgazdasági terv fő előirányzatait. A Központi Bizottság az 1975-ben előttünk álló legfőbb feladatnak a IV. ötéves terv minél sikeresebb teljesítését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását tartotta. Ezeket figyelembe véve, a jövő évi terv azt tűzi ki célul, hogy a beruházások dinamikája nagyjából azonos ütemű legyen az 1974. évivel. A fogyasztás tovább bővüljön, de az ideinél valamivel kisebb mértékben. A készletek ne haladják meg a termelés és forgalom által valóban indokolt mértéket. A terv ezen céljaival összhangban az ipari termelést az ideinél mérsékeltebb. 6 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelését 3—4 százalékkal kívánjuk növelni. Az éoítőiparnak legalább 6 százalékkal kell emelnie termelését. Ezek együttesen a nemzeti jövedelem mintegy 5—5,5 százalékos többletét alapozzák meg, ami kisebb ugyan az 1974. évinél, de az ötéves időszak egészére tervezett fejlődés megvalósulását jelenti.* Az előterjesztett 1975. évi állami költségvetés bevételi előirányzata 318,5 milliárd forint, tehát 12,7 százalékkal több az 1974. évinél. A jövő évi tervben foglalt valamennyi cél megvalósítására 323,4 milliárd forint költségvetési kiadást kellett előirányoznunk. így a kiadások meghaladják a bevételeket. A hiány 4,9 milliárd forint. A hiány nagysága önmagában vagy az összes kiadásokhoz hasonlítva, nem aggasztó, de növekvő mértéke azt mutatja, hogy az eddigi intézkedéseink csak mérsékelni tudták a gazdaságunkat érő negatív hatásokat A költségvetésben bekövetkezett veszteségek ellensúlyozásáról nem egy év alatt gondoskodunk, hanem a veszteség pótlását több évre elosztjuk. Ez úgy lehetséges, hogy o költségvetési hiányt — egyes fejlesztési feladatokkal együtt — hitelforrásokból fedezzük. A költségvetés hiányának pótlása hitelforrásokból szokásos és elfogadható, de csak átmeneti megoldás. Nyíltan ki kell mondanunk, hogy az ország és háztartása tartósan csak azt költheti el, ami rendelkezésére áll, tartósan csak annyit fogyaszthat, amit megtermelt. Adódhatnak sajátos helyzetek — mint most is —, de ez nagyobb felelősséggel jár. Még inkább kiemeli a lényeget, hogy fegyelmezettebben kell dolgoznunk, rendezettebben kell gyarapítani javainkat, szigorúbb sorrendben kell mérlegelni kiadásainkat, és mindenütt arra kell alaooz. nunk, amit a közösen végzett munkával előállítunk. A vállalati költségvetési kapcsolatok szerkezete január 1-én életbe lépő termelői árrendezés hatására változik. El akarjuk kerülni, hogy az alapanyagok és energiahordozók áremelkedés se teljesen beépüljön a termelői árakba, ezért ezt részben ellensúlyozni fogjuk a vállalati költségekben: az eszközlekötési járulékot egyharmadával. összesen 12 milliárd forinttal csökkentjük. A termelői árak átlagosan 8 százalékkal nőnek, de a legtöbb esetben így is alacsonyabbak a mai világpiaci áraknál. Az új termelői árakból a vállalatok valóságosabban fogják érzékelni anyag, és energiafelhasználásuk költségterheit. Szeretnénk, ha a magasabb költség megfontoltabb vásárlásokra, készletgazdálkodásra ösztönözne, növelné a vállalatok keresletét az olcsóbb, helyettesítő anyagok iránt. A megmaradó jelentős költségvetési támogatásból azonban az is kiderül, hogy az árak jelző szerepe még mindig nem elégséges, az importanyag-és az energiafelhasználás a népgazdaságnak drágább annál, mint ahogy a vállalatok érzékelik. Ezért van szükség újabb központi intézkedésekre is. A szabályozás területén olyan kiegészítő jellegű módosításokat teszünk, amelyek a jobb készletgazdálkodásra, az árnyereségek igazságosabb megosztására, a tartalékalapok átmeneti Igénybevételére vonatkoznak. A termékforgalmazás néhány területén operatív szabályokat is életbe léptetünk. Az alapvető cikkek ára fogyasztási nem változik Tisztelt képviselő elvtársak! A januári árrendezésnél nem engedjük meg, hogy a fogyasztói árak annyivál nőjenek, mint a termelői árak. ezért számos termék forgalmi adóját mérsékeljük, öpzszesen mintegy 3,7 milliárd (Folytatás a 2. oldalon.) I