Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

-ft'Ultó VtLAG raOLCTÁR9A%SGYES0L|ETEK9 Sí 44. "vfolyam 297. szám 1974. december 2IL, péntek Ára: 80 fillér DELMA6YAR0RSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Előkészítő találkozó Budapesten - Kádár János üdvözlő beszéde (Beszámoló a 3. oldalon) Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka Napitendién a Magyar Népköztársaság jövő évi költség­vetéséről szélé törvényjavaslat Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parla­mentben megkezdődött az országgyűlés té­li ülésszaka. Legfőbb államhatalmi testü­letünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal. Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplo­máciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rende­leteiről szóló jelentését az Alkotmány ren­delkezésének megfelelően az országgyű­lésnek bemutatta, s a jelentést a képvise­lők kézhez kapták. Az országgyűlés az El­nöki Tarács bejelentését tudomásul vette. Az országgyűlés elnöke ezt követően tá­jékoztatta a képviselőket arról, hogy a Mi­nisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az ország­gyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavasla­tot, amelyet megvitattak az országgyűlés állandó bizottságai, s kézhez kaptak a kép­viselők is. Az országgyűlés ezután elfogadta a napi­rendet. Eszerint az ülésszak a Magyar Nép­köztársaság 1975. évi költségvetéséről szó­ló törvényjavaslatot vitatja meg. A napirend szerint ezután megkezdő­dött a költségvetés tárgyalása, s Faluvégi Lajos pénzügyminiszter megtartotta ex­pozéját. A költségvetés vitájában felszólalt dr. Szabó Kálmán budapesti képviselő, a terv- és költségvetési bizottság előadója, Kisgergely Lajos Veszprém megyei, Bog­nár Rezső Hajdú-Bihar megyei, Gócza József Szolnok megyei képviselő. Az ebédszünet után elsőnek Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. (Felszólalását a 2. ol­dalon ismertetjük.) A továbbiakban véle­ményt mondott Ollári István Borsod me­gyei, Herczeg Károly Fejér megyei. Szabó József Baranya megyei, Kárpáti Márta budapesti,' Cservenka Ferencné Pest me­gyei, Balogh László Békés megyei. Kovács Sándor Győr-Sopron megyei, Szurgyi Im­réné Szolnok megyei és dr. Lukács János Zala megyei képviselő. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor a jövő évi költségvetés vitájával folytatja munkáját. S pénzügyminiszter expozéja Tisztelt országgyűlés! Tisz­telt képviselő elvtársak! A megszokott időpontban — az év végén —, a meg­szokott feladattal ült össze az országgyűlés: a követke­ző esztendő költségvetésének meghatározására. A törvény­hozók felelősségét jelenleg több körülmény fokozza. Egy­felől az, hogy a IV. ötéves tervünk befejező esztendejé­nek gazdasági feladatairól döntünk, másfelől pedig, hogy a külső gazdasági fel­tételek gyors változásai és szokatlan alakulásai bennün­ket is érintenek, következés­képp ezekkel számolnunk kell. Élénk gazdasági évet ha­gyunk magunk mögött, ame­lyet még gondjainkkal és jö­vőbeni feladatainkkal egybe­vetve is eredményesnek ítél­hetünk. Az eddigi adatokból már megállapítható, hogy 1974-ben termelésünk több­letének forrása majdnem tel­jes egészében a termelékeny­ség emelkedése. Nemzeti jö­vedelmünk 6 százalékkal több az 1973. évinél, a tervezett 5 százalékos növekedéssel szemben. A fogyasztás és a felhalmozás is magasabb az előirányzottnál. Külkereske­delmi forgalmunk ugyancsak gyorsabban bővült a terve­zettnél, s beilleszkedésünk a nemzetközi munkamegosztás­ba a kapcsolatok minden te­rületén dinamikusnak mond­ható. Az ipar termelése 8 szá­zalékkal, az építőiparé pedig 6 százalékkal gyarapodott. A termelés gyorsuló növekedé­sének lendítő ereje a párt XI. kongresszusának és ha­zánk felszabadulása 30. év­fordulójának tiszteletére ki­bontakozott szocialista mun­kaverseny. A mezőgazdasági termelés 3—4 százalékkal haladta meg a múlt évi színvonalát. Ez jó eredmény ebben a hosz­szan tartó esőzéssel, árvizek­kel és belvizekkel sújtott év­ben. A gazdasági haszonnál is magasabbra értékeljük a különböző társadalmi rétegek közös munkájának, kölcsönös megértésének egybekovácso­lódó erejét, és felelősségének nagyszerű megnyilvánulását. Az életszínvonal fő előirányzatait teljesítjük A fejlesztést tekintve: a egeszséges volt. A beruháza­beruházások és a megtermelt sok volumene 6—7 százalék­nemzeti jövedelem aránya kai nőtt. Folyamatosan meg­valósulnak a gazdaság szer­kezetét átformáló ipari és mezőgazdasági fejlesztési programok. Az állami beru­házások elmaradnak ugyan a tervezettől, de közülük né­hány fontos beruházásnál ja­vult a munka szervezettsége. A korábbinál kevesebb pon­tatlansággal találkozhattunk a lakosság életkörülményei­nek javítása szempontjából jelentős kommunális, okta­tási és egészségügyi beruhá­zások megvalósításában. Az életszínvonal-politika fő előirányzatait teljesítettük. A lakosság fof'asztása 6 szá­zalékkal, az egy főre jutó re­áljövedelem 5,5 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi áru­forgalom több mint 8 száza­lékkal emelkedett. Az áru­ellátás — néhány kivételtől eltekintve — kielégítő volt. A tervet túlhaladó gazda­sági növekedést és az élet­színvonal emelését a fogyasz­tói árak tervezett 2 százalé­kos növekedése mellett értük el. Ezt közvéleményünk bi­zakodóan értékeli: ebben az évben a lakosság 9 milliárd forinttal gyarapította taka­rékbetéteit. Közismert, hogy ugyanakkor a fejlett tőkés­országokban 12—15 százalék­kal nőttek a fogyasztói árak, sőt, egyes államokban 20 szá­zalékkal is. Két tényezőnek köszönhet­jük, hogy gazdaságunkat egyenletesen fejleszthetjük és fogyasztói árainkat szabályo­zott szinten tarthatjuk. Az egyik a szocialista tulajdon­viszonyokra épülő tervezés és szabályozás, a másik, hogy külgazdasagi kapcsolataink és kereskedelmünk nagyobb ré­szét a szocialista országok­kal folytatjuk. A szocialista országok kö­zötti együttműködésben sem hagyhatók figyelmen kívül a világgazdaság tartósabb irányzatai, így például egyes nyersanyagok hiánya vagy az arak változása. Most is szá­míthatunk arra, hogy az ár­változások a világpiaci árak­nak e tartós irányzataiból in­dulnak ki, mellőzve a kon­junktúra elemeit, s tekintet­be veszik az egyes országok termelési és kereskedelmi szerkezetének alakulását, a kölcsönös érdekeket. Szélesek a gazdasági kap­csolataink a világ többi ré­szével, a nem szocialista or­szágokkal is. A nemzetközi politika enyhülő, békésebb légköre kedvez ezeknek a kapcsolatoknak. Nyersanyag­és energiaszükségletünk egy részét a tőkés- és a fejlődő országokból szerezzük be. Szükségesek azok a techni­kai berendezések, amelyeket ott vásárolunk. Természetes, hogy sok terméket exportá­lunk is ezekbe az országok­ba. Mindez azzal jár, hogy a tőkés világpiacon bekövet­.kezett jelentős változások az áruforgalom, a beruházások, a termelési kooperációk és a pénzügyi elszámolások révén hatnak gazdaságunk belső folyamataira is. A tőkés világpiacon az utóbbi években — s kivált­képpen ebben az esztendő­ben — az árak rendkívül gyorsan és nagymértékben emelkedtek. Különösen meg­drágultak az olaj, a vegyi­anyagok és a műtrágya, a szója, a cukor és a papír. E termékekből mi is számotte­vő mennyiségben vásárolunk a tőkésországokból. Fontos exportcikkünknek, a húsnak az ára — átmenetileg — csökkent, és a Közös Piac diszkriminációs tilalma mi­att értékesítési nehézségeink is keletkeztek. Ezzel szem­ben például a búzánál és a kukoricánál — amelyből ez évben is jelentős eladásunk volt — az árak emelkedése volt jellemző. A feldolgozott termékekből több a kivite­lünk, mint a behozatalunk. Ezeknek íz árai is emelked­tek, de jóval kisebb mérték­ben. mint a nyersanyagoké és az energiahordozóké. Összes­ségében import árvesztesége­inket az exportárak nyere­ségei csökkentették, de közel sem ellensúlyozták. A világ­piaci árak e számunkra ked­vezőtlen változásai a tőkés viszonylatú külkereskedelmi mérlegben hiányt idéztekelő. Gondjainkat azonban nem volna helyes csak a világ­piacon bekövetkezett változá­sokra visszavezetni, hiba len­ne, ha nem vennénk észre azokat a tényezőket és össze­függéseket, amelyek koránt­sem határainkon túlról ered­nek. Gazdálkodásunk már ismert gyengeségei most új megvilágításban, élesebben jelennek meg! Szollámegalapozott terv 1975-re Tisztelt országgyűlés! Pártunk Központi Bizott­sága ez év december 5-i ülé­sén a kongresszusi irányel­vek szellemében meghatá­rozta a jövő évi népgazda­sági terv fő előirányzatait. A Központi Bizottság az 1975-ben előttünk álló leg­főbb feladatnak a IV. öt­éves terv minél sikeresebb teljesítését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének ja­vítását tartotta. Ezeket fi­gyelembe véve, a jövő évi terv azt tűzi ki célul, hogy a beruházások dinamikája nagyjából azonos ütemű le­gyen az 1974. évivel. A fo­gyasztás tovább bővüljön, de az ideinél valamivel kisebb mértékben. A készletek ne haladják meg a termelés és forgalom által valóban in­dokolt mértéket. A terv ezen céljaival összhangban az ipari termelést az ideinél mérsékeltebb. 6 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelését 3—4 százalékkal kívánjuk növelni. Az éoítő­iparnak legalább 6 száza­lékkal kell emelnie terme­lését. Ezek együttesen a nemzeti jövedelem mintegy 5—5,5 százalékos többletét alapozzák meg, ami kisebb ugyan az 1974. évinél, de az ötéves időszak egészére ter­vezett fejlődés megvalósulá­sát jelenti.* Az előterjesztett 1975. évi állami költségvetés bevéte­li előirányzata 318,5 milliárd forint, tehát 12,7 százalék­kal több az 1974. évinél. A jövő évi tervben foglalt va­lamennyi cél megvalósításá­ra 323,4 milliárd forint költségvetési kiadást kellett előirányoznunk. így a kiadá­sok meghaladják a bevétele­ket. A hiány 4,9 milliárd forint. A hiány nagysága önmagában vagy az összes kiadásokhoz hasonlítva, nem aggasztó, de növekvő mér­téke azt mutatja, hogy az eddigi intézkedéseink csak mérsékelni tudták a gazda­ságunkat érő negatív hatá­sokat A költségvetésben bekö­vetkezett veszteségek ellen­súlyozásáról nem egy év alatt gondoskodunk, hanem a veszteség pótlását több év­re elosztjuk. Ez úgy lehet­séges, hogy o költségvetési hiányt — egyes fejlesztési feladatokkal együtt — hitel­forrásokból fedezzük. A költségvetés hiányának pót­lása hitelforrásokból szoká­sos és elfogadható, de csak átmeneti megoldás. Nyíltan ki kell mondanunk, hogy az ország és háztartása tartó­san csak azt költheti el, ami rendelkezésére áll, tartósan csak annyit fogyaszthat, amit megtermelt. Adódhatnak sa­játos helyzetek — mint most is —, de ez nagyobb felelősséggel jár. Még in­kább kiemeli a lényeget, hogy fegyelmezettebben kell dolgoznunk, rendezettebben kell gyarapítani javainkat, szigorúbb sorrendben kell mérlegelni kiadásainkat, és mindenütt arra kell alaooz. nunk, amit a közösen vég­zett munkával előállítunk. A vállalati költségvetési kapcsolatok szerkezete janu­ár 1-én életbe lépő terme­lői árrendezés hatására vál­tozik. El akarjuk kerülni, hogy az alapanyagok és energiahordozók áremelkedés se teljesen beépüljön a ter­melői árakba, ezért ezt rész­ben ellensúlyozni fogjuk a vállalati költségekben: az eszközlekötési járulékot egy­harmadával. összesen 12 mil­liárd forinttal csökkentjük. A termelői árak átlagosan 8 százalékkal nőnek, de a leg­több esetben így is alacso­nyabbak a mai világpiaci áraknál. Az új termelői árakból a vállalatok valóságosabban fogják érzékelni anyag, és energiafelhasználásuk költ­ségterheit. Szeretnénk, ha a magasabb költség megfon­toltabb vásárlásokra, készlet­gazdálkodásra ösztönözne, növelné a vállalatok keres­letét az olcsóbb, helyettesí­tő anyagok iránt. A megma­radó jelentős költségvetési támogatásból azonban az is kiderül, hogy az árak jelző szerepe még mindig nem elégséges, az importanyag-és az energiafelhasználás a nép­gazdaságnak drágább annál, mint ahogy a vállalatok ér­zékelik. Ezért van szükség újabb központi intézkedések­re is. A szabályozás terüle­tén olyan kiegészítő jellegű módosításokat teszünk, ame­lyek a jobb készletgazdálko­dásra, az árnyereségek igaz­ságosabb megosztására, a tartalékalapok átmeneti Igénybevételére vonatkoznak. A termékforgalmazás né­hány területén operatív sza­bályokat is életbe léptetünk. Az alapvető cikkek ára fogyasztási nem változik Tisztelt képviselő elvtár­sak! A januári árrendezésnél nem engedjük meg, hogy a fogyasztói árak annyivál nő­jenek, mint a termelői árak. ezért számos termék forgal­mi adóját mérsékeljük, öpz­szesen mintegy 3,7 milliárd (Folytatás a 2. oldalon.) I

Next

/
Thumbnails
Contents