Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-18 / 295. szám

M. évfolyam 295. szám 1974. december 18., szerda Ára: 80 fillér m&6 PROLSTÁftf Al EGYESÜLJETEK! A pártkongresszus tiszteletére s A DÉLÉP gyorsabban építi a lakásokat Somogyi Károlyné felvétele tgpftfife Szegeti legmagasabb lakóházát a Bérkert uícábais 'Á lakásépítés meggyorsítása, a határidők pontosabb betartása, a minőség javítása és az önköltség csökkentése a legfontosabb célkitűzések közé tartozik a Dél-magyarországi Építő Vállalatnál. Az év eleji termelési tanácskozások után, a májusi brigádvezetői megbeszélésen egyebek között elhangzott, hogy 1929 lakást építenek fel, s adnak át év végéig, elkészítik a szalámigyár sertésvágó és zsírüzemét, éttermét, konyháját, laboratóriumát, öltözőjét, s fürdőjét. Eddig a tervezett ütemnek megfelelően 1817 lakást adtak át — 909-et Odessza városrészben, 160-at Tarjánhan, 154-et Szeged más területein, s 330-at a megye többi városában —, a még hiányzó lakásokat pedig december végéig elkészítik. A vágóhíd átépítésével kapcsolatos feladatokat ugyancsak maradéktalanul teljesítik. A lakásépítés jó eredményeihez a fogadószintépítő üzem úgy járult hozzá, hogy egy-egy lakásra jutó munkaidőt a tavalyi 122 óráról 11 l-re csökkentette, s a dolgozók munkája ellen nem volt kifogás. Eredményes tevékenységüket igazolja még, hogy szeptember 10-e helyett augusztus 20-ra végeztek feladataikkal Tarján VIII. ütemében. A panelszerelő üzem brigádjai 12 és fél órával hamarabb állítottak üszsze egy lakást, mint vállalták. A kommunális építőüzem munkája nyomán október 11-én száz gyermek kapott helyet a Tabán utcai óvodában, 20 apróság pedig a tarjáni bölcsődében. Jól haladnak a VIII. ütem kazánházának építésével is. Az üzemek együttes munkája a létesítményi főmérnökség összegzésében azt eredményezte, hogy a órával szemben kellett kevesebb idő egy-egy lakás elkészítéséhez. S ezt úgy érték el, hogy a tavalyi értékhez képest 522 fprinttal mérsékelték az egy lakásra jutó, minőségi hiányosságokból eredő kárt. örvendetes, hogy a többlettermelést elsősorban a termelékenység növelésével sikerült elérni. Programozták a házgyári termelést és a panelos lakásépítés szervezését — ehhez a programokat számítógépen készítették, s készítik ezután is. A kongresszusi munkaversenybe bekapcsolódott 198 szocialista brigád 2267 dolgozójának sikereit erkölcsileg és anyagilag egyaránt méltányolták a vállalat vezetői. November 7-én hárman kaptak Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést, 65-en pedig a vállalat Kiváló Dolgozója címet nyerték el. Ugyanakkor 1400-an összesen 700 ezer forint jutalmat vehettek át. A kollektívák munkájának elismeréseképpen két közösség lett a vállalat kiváló brigádja, kilenc az arany brigádérem, négy pedig az ezüst brigádérem tulajdonosa. Munkaversenyprémium címén október végéig' 3 millió 725 ezer forintot fizettek ki a dolgozóknak, s hátra van még az év végi jutalmazás. A munkások és alkalmazottak szociális helyzetének javítása érdekében 315 ezer forintot juttattak a részesedési alapból a lakásgondok enyhítésére, s 50 dolgozó gyermekének biztosítottak helyet a Tabán utcai óvodában. Megkülönböztetett figyelemmel valósltja meg a DÉLÉP a kiemelt beruházásokat, így a Csongrád gyei Állatiorgalmi és Húsvállalt 25 ipari Vállalat rekonstrukció69 órával ját, a postapalota elkészítését, valamint a bölcsőd Ke építését. Hogy biztosítsák az ehhez szükséges hagyományos építőanyagokat, szocialista együttműködési szerződést kötöttek egyebek között a Békés megyei Téglaés Cserépipari Vállalattal. A dolgozók figyelemreméltó termelési eredményein túl jutott még erő arra is, hogy jelentős társadalmi munkát végezzenek. Áprilisban, júniusban és júliusban kommunista műszakokat tartottak, amelyeken közel 54 ezer órát teljesítettek, elsősorban gyermekintézmények építésével és lakásszereléssel. Dolgoztak még az üzemek kapuin belül is, így máris túlszárnyalták vállalásaikat. A kongresszusi munkaverseny első szakasza hamarosan lezárult. December végéig ismét értékelik munkájukat a brigádok, majd hozzálátnak a jövő évi feladatok végrehajtásához. S azok még az ideinél is nagyobbak lesznek. Holnap: Összeül az országgyűlés Mint ismeretes a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az Alkotmány 22. paragrafusának (2), bekezdése alapján az országgyűlést 1974. december 19. napján — csütörtökön — délelőtt 11 órára összehívta. Az országgyűlés csütörtökön kezdődő, s ebben az esztendőben utolsó, téli ülésszakán — a napirendi javaslat szerint — a jövő esztendei költségvetésről döntenek a képviselők. A törvényjavaslat előkészítésén 10 állandó bizottság munkálkodott. Hazánkba érkezett Fetr Mladenov Megkezdődtök a magyar—bolgár külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes külügyminiszter meghívására kedden hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezett Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere. A bolgár külügyminiszterrel együtt Budapestre érkezett felesége is. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Roska István külügyminiszter-helyettes, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa is. Petr Mladenov kedden a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. Ez után a Külügyminisztériumban Púja Frigyes fogadta bolgár kollégáját Petr Mladenovot, s megkezdődtek a két külügyminiszter hivatalos tárgyalásai. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson magyar részről részt vett Roska István külügyminiszterhelyettes, Tömpe Istvánné, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, Böjti János, hazánk szófiai nagykövete; bolgár részről jelen volt: Iván Kjülev, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, Alekszander Sztrezov, a Külügyminisztérium kabinetirodájának vezetője, Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Népesedés és tervezés mm Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi, dr. Perjést László tanácselnök elnökletével tartott ülésén több témát vitatott meg. Egyebek között megtárgyalta a vb pénzügyi osztályának munkájáról, irányító'és ellenőrző tevékenységéről szél® beszámolót, s'határozatában elismerését fejezi ki az osztály eredményes munkájáért. Megvitatta a bizottság a lakosság megyén bélüli vándorlását elemző, s a megye demográfiai helyzetének alakulását ismertető anyagokat is. Az ülés munkájában részt vett dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes is. A testület ülésének napirendjén két, egymással többékevésbé összefüggő elemző anyag szerepelt. Kovács Imre, a tanács általános elnökhelyettese készítette el azt a beszámolót, amely a lakosság megyén belüli vándorlásával foglalkozott, s Hantos Mihály tanácselnök-helyettes ázt az anyagot, amely a demográfiai helyzet alakulását ismertette. Érdemes summázni e beszámolókat, hiszen a bennük foglaltak valamennyiünket érintenek. Korábban is gyakorta tűz- száma egyre inkább mégha. ték napirendre a megye ve- ladja a halálozásokét. Amíg zető testületei a demográfiai 'ez a különbség 1972-ben helyzet alakulását. Érthető. 139. 1973-ban pedig 150 volt. hogy kiemelt kérdésként ke- az idén már 559-re emelkezelték, hiszen Csongrád me- dett. Mindez jól tükrözi a gye a születések számát, az központi és megyei állásfogelöregedés arányát tekintve lalások, intézkedések hatészinte a legrosszabb helyzet, konyságát. Az is biztató, ben volt az országban. A hogy amíg tavaly az első tegnap végrehajtó bizottság fél évben a művi vetélések elé került beszámoló adatai száma majdnem négyezer volt, az idei első fél évben már a 2300-at sem érte el. Az adatok tanúsága szerint a 42 százalékos csökkenés elsősorban annak köszönhető. hogy a szigorító intézkedések következtében jóval szerint az átfogó néoesedéspolitikai intézkedések eredményeképpen az utóbbi egy_ két esztendőben, elsősorban az idén, jelentősen javult a helyzet. A születések száma — az első félévek adatait tekint- többen vigyáznak átgondol, ve — 1972-ről 1973-ra 120- tan egészségükre, szal, s 1973-ról 1974-re 322- Érdekes a lakosság vánvel emelkedett. Ennek kö- dorlását elemző anyag is vetkeztében a születések ameiy ^ utóbbi tfe e^^ Befejezték éves tervüket a kőolajkutatók A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem szegedi kollektívája a rendkívül nehéz őszi időjárás ellenére is két liéttel előbb befejezte éves tervét. összesen 112 ezer 500 méteres fúrási teljesítményt értek el. Az algyői feltáró fúrások mellett az olajipar legfontosabb kutatási területein, Kisbravúrosabb teljesítményt Sándorfalván produkálták: egy kutat több mint négyezer méterre mélyítettek. Technikai újdonságaik közül említést érdemel a kiegyensúlyozott nyomású fúrás bevezetése, s annak sikeres alkalmazása. Ehhez az eredményhez alapvetően járult hozzá az kundorozsmán, Ferencszállá- üzem 32 szocialista brigádja me" son és Kiszomboron végeztek azzal, hogy minden vállalást számottevő munkát, A leg. rendre teljesített. sajátos. a társadalmi és gazdasági fejlődés egészét érzékeltető dokumentuma is lehetne. Az ötvenes évek végéig a megyére a lakosság elvándorlása volt jellemző. A hatvanas évek nagy arányú iparfejlesztései megfordították e tendenciát, s ennek eredményeképpen Csongrád megye lakóinak száma 1963. és 1973. között több mint 19 ezerrel növekedett, elsősorban a bevándorlás következtében. Hiszen a természetes szaporodás e növekedésnek mind. össze 19 százaléka volt. A bevándorlás az iparosítás következtében indult A hatvanas évek 'ele-. jétől fokozatosan szinte teljessé vált a foglalkoztatottság, s a megye ipara jó munkaalkalmat kínált a máshonnan érkezőknek is. Az utóbbi tíz esztendőben az iparban dolgozók száma 26. a kereskedelemben és a szolgáltatásban dolgozóké pedig 86 százalékkal nőtt, s közben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 10 százalékkal csökkent. A bevándorlást és a megyén belüli vándorlást is elsősorban a városok, főként Szeged és Hódmezővásárhely vonzották. Szeged lakóinak száma tíz év alatt 29 ezerrel nőtt a „vándormozgalom" eredményeképpen. Csökkent viszont Makó és Csongrád lakossága. Általában csökkent a községek lakossága is. kivéve a Szegedet környező településekét. Még most is nagy szerepet játszik az ingázás, de már elsősorban megyén belül. Amíg a 60_as évek elején mintegy 16 ezren jártak más megyékbe dolgozni, most 3 ezren utazgatnak Csongrád megyébe. Jelentős, majdnem 27 ezer a megyén belül ingázók száma. Nagy részük — 60 százalék — Szegedre, egyharmaduk pedig a többi városba jár dolgozni. Az adatok arra vallanak, hogo az ingázók száma fokozatosan csökkenni fog. mivel egyre többen telepednek le a városokban, ennek következtében pedig a bevándorlók, s később a városokba telepedők száma is csökkenni fog. A jelenlegi helyzetre azonban az jellemző, hogy a városokban — elsősorban Szegeden, ahová a legtöb-. ben települtek be — a lakóhelyi feltételek nem voltak képesek követni a népesség gyarapodását. A végrehajtó bizottság határozatában ezért többek közt úgy foglalt állást, hogy a következő ötéves terv készítésénél figyelembe kell venni ezeket a gondokat, s törekedni kell fokozatos megoldásukra. 4