Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-15 / 293. szám
6 VASÁRNAP, 1974. DECEMBER LÓ. 6 Filmek, nézők, viták Betlehemezők A m közelmúltben dr. Gombái József, a MOKÉP igazgatója egy nyilatkozatában elmondotta, hogy a korszerű köz művelődés igényeihez igazodó mozi modell nálunk még nem alakult kl. „Nincs olyan helyiség a magyar mozikban — mondotta , egy klubterem, ahol a filmek megtekintése után, ha szükségét érzik az emberek, leülhetnének, elbeszélgethetnének, esetleg választ kaphatnának kérdéseikre, maguktól az alkotóktól." Az ország mozijaiban valóban nincs klubterem, de az utóbbi néhány esztendőben — elsősorban •ódéken —, egyre több helyen épül közösen a mozi és a művelődési ház. Az Ilyen, közösen létrehozott kulturális Intézményekben pedig már semmi akadálya annak, hogy a film bemutatása után — akik erre Igényt tartanak — összejöjjenek egy kis beszélgetésre, a jobb megértést segítő vitára a művelődési ház valamelyik klubtermében, yagy akár szakköri helyiségében. A másik lehetőség: a községi keskenyfilmes moziknak több mint a fele szintén a művelődési házban működik — ezekben is mód nyílik tehát a vetítést követő alkotó vitákra. A megoldás tehát nem elsősorban az új mozik építésében keresendő, sokkal inkább a meglevő lehetőségek célszerűbb kihasználásában. filmklubok Természetesen más lehetőségd te, vannak a filmművészet jobb megismertetésének. Lényege: mint minden művészetnek, így a filmművészetnek ls van előzméaye, van hagyománya, amelynek ismerete nélkül gyakran értetlenül szemléljük a mai alkotásokat Az értő befogadást elősegíteni, megkönnyíteni jöttek létre a filmklubok, s tematikus sorozataikkal n filmek jobb megértését, a filmművészet alapjainak megismertetését, a filmet értő és szerető közönség kialakítását tűzték M feladatul. Azaz: nem nagyapáink moziját kívánták feléleszteni, hanem a Filmtudományi Intézet archív filmjeinek a felhasználásával művészeti ismeretterjesztő tevékenységet végeztek, a végeznek ma is. FBK Nem valamiféle reklámfogás es a három betű, csupán a Filmbarátok Körének rövidítése. Alig több, mint egyesztendeje alakult kJ — elsősorban az ország nagyobb településein, a városokban — a Filmbarátok Körének hálózata. KERTI KAKOLV KUSTEA A körökön belül háromféle típusú filmeket vetítenek. Egyrészt olyanokat, amelyek ma még csupán egy szűkebb réteg érdeklődésére tartanak számot, s ezeket csak az FBK-ben résztvevő mozikban mutatják be. Ilyen volt például a legutóbb a Sakál című chilei produkció. Ugyancsak a Filmbarátok Körében mutatnak be először olyan jelentősnek ígérkező alkotásokat, amelyek a többi mozikban csak egy későbbi időpontban kerülnek vetítésre. Ilyen előzetes bemutató lesz a közeljövőben Jancsó Miklós új filmjének a Szerelmem, Elektrá-nak a vetítése. A harmadik típusba azok a jelentős, de már régebben készült filmek újrajátszása tartozik, amelyek forgalmazási joga lejárt, s most kizárólag ilyen célra — lényegesen olcsóbban — vásárolják meg ismét a vetítés jogát. Ilyen film a Rocco és fivérei, a Nagyítás, vagy a nemrég újra bemutatott Bergmann-mű. A nap vége. kkofamozl Tavaly ezernél több előadást tartottak csak Pest megyében az iskolás gyermekek részére. Az Iskolamozi legfőbb feladata: az iskolák irodalmi, történelmi és nevelési céljainak segítése, a filmművészet sajátos eszközeivel, olyan filmek bemutatásával, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a tananyaghoz. Sajnos, ennek az Igénynek a kielégítéséhez kevés film áll a mozivállalatok rendelkezésére. A választékot azonban jelentősen bővithetné, ha mozikban ls vetíthető kópiákkal rendelkeznénk, a televízióban bemutatott alkotásokból. Egy meggyőző példa a sok közül: Madách Ember tragédiáját hiába kérik az iskolák, mozifilm nem készült a műből. De készült igen sikeres televíziós produkció, amely, ha kölcsönözhető lenne, az iskolamozi legkeresettebb filmjei közé tartozna — szinte bizonyos, hogy minden középiskola szívesen vállalkozna levrtjtésére. Egy-egy kópia elkészítése csupán tízezer forintokba kerül, nem pedig milliókba, mint egy új alkotás. Ezeket a tízezer forintokat pedig mindenképpen biztosítani lehetne — és kellene — az országos kulturális alapból. Ennél nemesebb cél támogatását elképzelni is nehéz. Ankétok, könyvek Bevált módszer: a filmankétok rendezése. Ezeken, egy-egy jelentős alkotás közös megtekintése után a nézők találkozhatnak a film alkotóival: íróval, rendezővel, színészekkel, s velük vitathatják meg mindazt, ami nyitott kérdés maradt a nézőkben az előadás után. Ilyen ankétokat ma már nem csupán a megyei moziüzem vállalatok rendeznek, hanem egyre inkább a művelődési házak is. Sokféle módon összekapcsolható a filmművészet a közművelődéssel. Például úgy, hogy a béke és barátsági hónap során olyan filmeket mutatnak be, amelyek a hónap politikai mondandójához kapcsolódnak. Van úgy, hogy a nemzetiségi hetek alatt német, csehszlovák, jugoszláv, illetve román filmeket játszanak, nem szinkronizálva, csupán feliratozva, hogy a hazánkban élő nemzetiségiek anyanyelvükön hallhassák a dialógokat Így válhat a film igazán a közművelődés fontos eszközévé. PRUKNER PÁL MATER ZOLTÁN ARCKÉP M egálltunk a Zombai utca sarkún, az öreg evangélikus iskola elölt, és tanakodni kezutiink, hogy — merre tovább? Ha a Luther utcára kerítünk sort, ott laknak a falu legnagyobb gazdái, a nyolcvan-, száz-, százötven holdasok, utcára nyíló, nagyablakos kőházaikban. — Ott aztán van pénz dugig — rebegte átszellemülten Nóvák Gizi, de Kálmán letorkollta: — Csak nem neked! Jól tudta, ö volt közöttünk az egyetlen profi A betlehemet is ő készítette, s tőle tanultuk meg a 12—15 perces, remek dramaturgiai érzékkel megszerkesztett játékot is. S mert ö így találta jobbnak, a Szőlő-köz apró házai felé indultunk el, ahonnan halkabb, de biztonságosabb fények csalogattak. A betlehemet két élesztősládából eszkábáltuk össze, s ahogy ma visszaemlékszem rá, négy oldalra tűzött kartontomyaival a pécsi székesegyházra hasonlított. Egyik oldalát nyitva hagytuk, azon keresztül lehetett belátni a már-már iparművészeti tökéllyel berendezett ájtatos istállóba. Puhafából faragtuk a jászolt, nővérem kaucsukbabája volt a Jézuska; igazi szénából volt megvetve az ágya. Körülötte álltak, Mária, József, a háromkirályok, kissé hátrébb a pásztorok, de a ló, a tehén és a szamár közvetlenül a jászol mögött, mert nekik nagy feladat jutott ezen az estén — ők fújták a meleget, hogy a kis újszülött meg ne fagyjon. Bizony, ma már nehéz volna meghatározni, hogy e hajdani játékban mennyi volt az áhítat, s mennyi a Józanul mérlegelő pénzkeresési szándék, de gondolom, hogy a kettő ez esetben jól kiegészítette egymást. Hiszen a Szőlő-köz apró házainak szegény lakói nagyon örültek jelenlétünknek, • még olyan ház is akadt, ahonnan átmentek a szomszédokért, hogy a nagyobb közönség előtt még átütőbb legyen a produkció, amj az alábblak szerint zajlott le. Kálmán, a subás öreg megállt a bejárat előtt, s botjával — amelyre régi pénzeket szögeltünk — elkezdett dörömbölni az ajtón. A bot zörgött, de muzsikált is egyszerre, s a két angyal, aki a betlehemet vitte, a Mennyből az angyalt énekelte. Ha az ajtó, vagy az ablak megnyílt, ez a kérdés következett; — Jó estét, és karácsonyi békességet a ház minden lakólának! Be szabad-e vinni a betlenemet? A rendszerint beleegyező válaszra Kálmán belépeti az ajtón, botjával négyszer-ötször megütögette a szoba padlóját — vigyázva arra is, hogyha mázas az a padló, valahogy föl ne sértse —, s aztán se szó, se beszéd, maga alá kanyarította a subáját, és ráfeküdt.. A két angyal ezután elkezdte énekelni a Csordapásztorok midőn Betlehemben kezdetű dalt, s mikor a végéhez értek, megszólalt a kispásztor: — Kelj fel öreg, kelj fel! Most rövid, humoros huzakodás kezdődött a nagyothalló öreg, s a buzgó kispásztor között, amelynek végén az öreg ráocsudva a pillanat fenségére, gyorsan fölugrott, s elindult a betlehem felé, meglátni a kis Jézust. Mécset gyújtottunk és csillagszórót, s a háziaknak is megmutattuk a templom belsejét, majd vidám kéregető rigmusba kezdtünk, ami így végződött: — Adjon a gazdasszony szíve és tehetsége szerint, hogy a szegény betlehemesek új mécsest vehessenek a kis Jézuskának! Olyan gyorsan pergő, szép és vidám volt az egész; sokért nem adnám, ha ma végignézhetném. Ha újra látnám egykori magunkat, széltől klcserepesedett kezünket, mázas orrunkat, s a Szőlő-köz sarában cafattá ázott, dróttal megfércelt bakancsainkat. Ha kutyák ugatása kísérné utunkat a léckerítések mentén, s ha az utcasarok lámpája alatt újra számolhatnánk a bevételt: a sárga kétfilléresek között megbújó ritka nikkel tíz- és húszfilléreseket Ha még egyszer betekinthetnék annak a hajdani szegénységnek a lényegébe, amelynek — szerencsére — már olyan régen vége szakadt De már csak torokszorító emlékei lappanganak bennem, hogy időnként föltámadva egybemossanak kínt és örömöt didergetö fagyot, s az ünnep belső forrósán gát. S hiába tudom, hogy keserves volt, mégis valami megváltásfélét sugall felém múltamból a* a naiv betlehem, ide, a lágymányosi összkomfortba, ahol karácsony este a tisztes „bőség", s a kölcsönös ajándékozások légkörében majd a tévén nézhetem, vagy rádióból hallgathatom Bach Karácsonyi oratóriumát DEMÉNT OTTÓ A rostocki kikötő az NDK legnagyobb tengeri kikötője. Most éppen a Lübenan nevű hajőből rakodnak, mely műtrágyát hozott a szovjetunióbeli Murmanszk bőt A német földön született első szocialista állam eredményeit még a szocializmus ellenfelei is kénytelenek elismerni. A Német Demokratikus Köztársaság virágzó gazdaságii, nagy kultúrájú ország, a szocialista világrendszer biztos pontja. A Cottbus megyében működő trattendorfi erőmű 450 megawatt áramot termel évenként. Ma már az NDK villamos erőművel több mint háromszor annyi energiát szolgáltatnak, mint 1950-ben