Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-15 / 293. szám

VASÁRNAP, 1974. DECEMBER 15, 5 A

Mátra és a Bükk hegység között, az Eger-patak partján fekszik ez a város, melyről igazán nem nehéz jót írni. Műemlékekben, történelmi nevezetességekben gazdag, és borairól is meszszi földön híres. Gárdonyi halhatatlanná tette, a mai egriek pedig megteremtették a szebb, a teljesebb élet feltételeit. A török elleni harcok, a kuruc kor után a múlt század Eger életében ugyanis a viszonylagos hanyatlás időszakát jelentette. Iparosodásának jelentős akadálya volt a feudális gondolkodású, nagy hatalmú érsekség, s a nagy múltú várost még a vasúti fővonal is elkerülte, a vasútépítések idején csnpán szárnyvonalat kapott. Gazdaságilag alig-alig fejlődő, társadalmi ellentétektől terhes, csendes múzeumvárosként érte meg a felszabadulást. Épül Eger üj telefonközpontja. Á szőlőtermesztés hagyományaira épülve fejlődik egyre az egri borvidék kultúrája. 825 hektárnyi területen folyik a közös, nagyüzemi szőlőtermesztés. Az eredményt, az egri bor világhírét nem is szükséges bizonygatni. A 30 év krónikájához tartozik a kulturális és sportlétesítmények, megszületése: az új egri színház, a hallatlan lelkesedéssel és nagyméretű társadalmi összefogással épült egri stadion. Örökké fiatalon Ha valamikor iskolaváros volt Eger, most sokszorosan az. Tizennégy általános iskolában, öt szakközépiskolában, egy szakiskolában és egy ipari szakmunkásképző intézetben tanulnak az egri diákok, s itt van a jövő tanárainak intézete, az egri tanárképző főiskola, valamint a zenekultúrára nevelés letéteményese, az állami zeneiskola is. A diákság tavaszi hangulatot; sajátos, örökké fiatalos légkört teremt Egerben. Rendezvényeikre az a magabiztosság a jellemző, amely mögött nemcsak jövőjük biztonsága, hanem a jövőt vállaló felelősség is meghúzódik. Az iskolák korszerűsítése, az oktatás színvonalának állandó növelése, a kulturális és sportlehetőségek egyre szélesebb körű biztosítása, s általában, a fiatalok sokoldalú közéleti szereplése is jelzi, hogy a város nemcsak segíteni akar, hanem számít is a fiatalokra. Társadalmi munkaakcióik szépítik Egert, termelési mozgalmaik nagy értéket képviselnek, kulturális és mozgalmi rendezvényeik élményszámba mennek. Vess egy pillantást este a kivilágított városra, amikor megérkezel a dombok felől, vagy érkezz akár nappali fényben: újra meg újra érzékelhető az évente félmillió vendégek kellemes meglepődése, csodálata. Jólesik hallani az érkező dicséretét, s még jobban a visszatérőét. Igor Mihajlovics Krivoguz, aki katonaként vett részt Eger felszabadításában, néhány hete újra ellátogatott ide. — Hogy tetszik most Eger? — kérdezték tőle. — Ez a város él — válaszolta —, s nekem ez sokat mond, hiszen abban az időben, 1944 november végén alig láttunk itt embert. Csak pusztulással, félelemmel találkoztunk. Nekem, a volt katonának ez a mostani kép mutatja a legszebb különbséget. Eger él. És fejlődik. Űj házak, új tervek, szép távlatok... És ez a sok nyugodt ember. S ami olyan jólesik: a mindent átfogó barátság. KATAI GABOR T

alán hat méter széles ha van... Vize hol tiszta, hol zavaros, de locsog, locsog egyfolytában, ki tudja mióta, az Eger-patak. Egy kis világ kötődik hozzá zivataros, vagy csendes történetekkel. Nem mindig veszed észre, de ha egy kicsit több benne a víz, mint „szokás", megállsz a hídon egy csodálkozó pillanatra. Ha éppen átlátszóan tiszta, mint illik egy hegyi patakhoz, körülnézel mielőtt belepöckölöd a cigarettavéget. Lomb hajlik fölé nyáron, s gyönyörködve torpansz meg a hídon ... Annak a hídnak az elődjét 30 asztendővel ezelőtt felrobbantották. Sötétségből a fényre Kinek jelent az valamit, hogy például 1552-ben stratégiailag fontosabb hely volt Eger, mint 1944-ben? S magyarázd el a pincében reszketőnek, hogy mi ez az ágyúzás például a debreceni csatához képest...? 1944. október 14: megszűnik a tanítás az iskolákban. 1944. október 28: angol repülők bombázzák a várost. 1944. október 30: a repülőtámadás megismétlődik. Az emberek leköltöznek a pincékbe. 1944. november 10: megszűnik st közigazgatás Egerben. Bezárnak a hivatalok, a nyilas főispán és sleppje eltakarodik a városból. De — maradnak a németek, és aláaknázzák a hidakat. A varos Ostoros felől kapja az első belövéseket. Először a lajosvárosi részen jelennek meg a szovjet katonák. Katalin napján már a vasútállomásnál folyik a harc. November 29-én, nehéz utcai harcok után, elmenekülnek a németek. Mielőtt végleg kitakarodnak, felrobbantják a patak apró hídjait, de a túladagolt robbanótöltetek házakat is romba döntenek a patak partján. 1944 november 30: Eger felszabadul. Egy fiatal szovjet katona harsány, vidám kiáltással invitálja a fényre a pincébe bújt embereket. A szovjet katonai parancsnokság 1944. december 7-én népA Hajtómű- és Festőberendezések egri gyára, a déli ipartelepen. számlálást rendelt el Egerben, a róla szóló jelentést 1945. február 16-án adták ki. Eszerint Eger összlakossága az idő tájt 20 650 (1941-ben 32 302 embert számláltak össze a városban!). Tizennyolc éven felülit 14 200-at, 18 éven aluli fiút 3233-at, leányt pedig 3217-et ért itt a felszabadulás. 1973. december 31-ig Egerben az úgynevezett „lakóképesség" 52 300 embert tett ki. Nagyon szépen sikerült az egri felszabadulási emlékmű: gránitoszlopok magasodnak művészi ritmusban, s üde zöld fú borítja a dombot Ipar és kultúra Az ember szellemes a pusztításban, de szívós az építésben. S aki maradt, talán nem is érti a visszatérők lelkesedését, csodálatát. Felépítettük — hiszen ez természetes! Felvételek: a rommá lőtt és a mai Álmagyar utca, háttérben a várral. Az öt évvel ezelőtti Bajcsy-tömb, meg a mai. És a húsz évvel ezelőtti Népkert, meg a mai... És a tíz évvel ezelőtti Káposztáskert, ahol ma egyremásra magasodnak á Csebokszári lakótelep új házai, s ahol ez év végére már több mint öt és fél ezer ember lakik. És a Hadnagy utcai, már réginek számitó lakótelep. Lajosváros: a fiatal házasok lakónegyede. Patinás, szép belvárosi műemléképületek, gázfűtéses lakásokkal. Sikerült elérni, hogy a gyönyörködtető látvány ne csak a kissé múltba kalandozó gondolatsort indítsa el. A védetté nyilvánított, műemlékekben gazdag belváros, a földből gyorsan kinőtt lakótelepek társaságában még légifelvételrő! is egyéni arculatot mutat. De van más egyedi is, melyre ugyancsak a 30 év eredményei között vagyunk büszkék. Kevés helyen sikerült elérni az országban, hogy a praktikusság és a környezet szempontjából olyan jelentős, egységes ipartelep szülessék, mint Eger déli részén. Az ipar az eltelt 30 év során különös jelentőségre tett szert a város életében: gondoljuk csak meg, hogy a felszabadulás előtt, leszámítva a dohánygyárat, a kis lakatosárugyárat, iparról itt szó sem volt. Az 50-es évek elején épült fel az első, és ma is legjelentősebb gyár, az Egri Finomszerelvénygyár, a város munkásosztályának bázisa, ahol jelenleg háromezren dolgoznak. S a krónikában sorakoznak egymás után: a Hajtómúés Festőberendezések egri gyára, ahol jelentős munka folyik a közúti jármúprogram megvalósításáért; az automata vezérlőberendezéseket gyártó VXLATI; az ötszörös élüzemmé fejlődött öntöde; a ma legkorszerűbb gépsorokkal dolgozó Egri Dohánygyár, mely most ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját; a BUBIV és az Agria bútorgyárak, az elsőként államosított lakatosárugyár örököse, a KAEV egri gyára; a FULLszerviz, az AFIT, a MEZŐGÉP, aztán a teljesen automatizált tejüzem, a kenyárgyár... és sorolhatnánk még. Több, mint 13 ezer embert foglalkoztat az ipar Egerben. Az egri központú és az Egerbe települt ipari egységek teljes termelési értéke meghaladja a négy és fél milliárd forintot. S még két adat, melyre ugyancsak büszkék lehetünk: az építőipari tevékenység jóval meghaladja az évi egymilliós termelési értékét; s hogy az egyre fejlődő kereskedelemről is szó essék: itt is milliós nagyságrendű az évi forgalom értéke! I