Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-15 / 293. szám

4 VASÁRNAP, 1974. DECEMBER LÓ. 4 Közérdek és csoportszemszög Megjegyzések egy vitatott szanálási ügyhöz Nyilván sokan látták két hete a távében a Hét műsorát, amelyben a Köröndi éa a Parajdi utca házairól, e házak és a helyükre tervezett 195 lakáa sorsáról volt szó. A história lényegét — legalábbis részben — a műsorból is megismerhették a szegediek, s hogy az eset Jó néhány szegedit állásfoglalásra késztetett, azt a szerkesztőségbe és a tanácshoz érkezett levelek ls bizonyítják. A lényeget tehát nagyjából mindenki ismeri. Azt, hogy a szóban forgó húsz ház egyes lakói nem értenek egyet a tanács döntésével, s valódi vagy vélt igazukat megkísérelték a megyei pártbizottsághoz, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumhoz, az MSZMP Központi Bizottságához, no meg a tévének irt levelekkel érvényesíteni. Vagyis megpróbálják megakadályozni, hogy a város klsalátítra az említett terület 20 magánházának 23 lakását, az Odessza II. ütemében e helyre tervezett 195 lakás fölépítéséhez. ® Mindenképpen hasznosnak tűnik, ha ml, Szegeden ls foglalkozunk e kérdéssel, amely végül is elsősorban a város belügye, amelyben kívülállónak, akár a Televízlónak is, meglehetősen nehéz állást foglalni. Mert a tévé műsorában kifejezésre juttatott egy véleményt, amely — akárhogyan is nézzük — akadálya a városfejlesztésnek. S talán az sem mellékes, hogy nemcsak a szegedi szakemberek tartják szükségesnek a terület kisajátítását, nemcsak a városi tanács vezetői, hanem a megyei pártbizottság és tanács vezetői ls. S nem puszta szeszélyből foglaltak így állást, hanem a tények alapos ismeretében. Érdemes sorra venni néhányat e tények közüL Talán a szakmai szempontokkal érdemes kezdeni. Húsz — többnyire valóban jó állapotban levő — magánház, 23 lakása helyett 195 lakást lehet építeni. Valóban sokat kellene áldozni ezért a 195 lakásért? Valóban oly sok lenne az a sokat emlegetett 20 millió forintos — nem valószínű, hogy ennyi lesz — szanálási költség? Igen, (gy ránézve soknak látszik, csakhogy összehasonlítva más városrészekkel, gyorsan megváltozik az ember véleménye. Hiszen e két utcában 195 lakásért 23-at kell kisajátítani. vagyis a szanálási ellenállás még a 12 százalékot sem éri el, Odessza egész U. ütemét tekintve pedig alig haladja meg az 5 százalékot. Ezzel szemben például Fölsővároson a szanálási ellenállás mintegy 17 százalék. Sőt, ott közműveket, utat, kapcsolódó létesítményeket is kell építeni, lakásonként mlnteay 150—160 ezer forintos költséggel. E két utcában viszont mindez rendelkezésre áll, s az úl lakások árát csak a kisajátítás költsége terheli, új lakásonként mintegy 60 ezer forint. Vagyis a járulékos költségek a két utcában építendő új lakásoknál jóval alacsonyabbak, mint a város más részein. Tehát nem ls drága e 195 új lakás, hiszen a szükséges közművek már megvannak. hasonlóképpen a kapcsolódó létesítmények is — áruház, étterem. presszó, szolgáltatóház, gyermekintézmények —, ami p»dlg htánvzlk, az megépül Odessza II. üteméhez. Az oedig semmiképpen sem l"het közömbös, hogy mindez a két utcában 23, vagy 195 családot szolgál-e. szólnak felépítésük mellett: többek közt a zöldterület A házak tulajdonosai ugyanis nemcsak a költségekkel érveltek, hanem azzal ls, hogy kertjeik hasznos zöldterületet alkotnak Odesszában. Az érv fele: a zöldterület, kétségtelenül igaz, de a hasznosság már erősen kétségbe vonható. Hiszen e kerítések közé zárt területet csak a 20 ház lakói élvezhetik, az építkezések után pedig 850 család — ennyi lakás lesz Odessza második ütemében. Éppen ezért épül csak 195 lakás e húsz ház helyén, hogy a 850 lakáshoz 12 750 négyzetméter zöldterületet lehessen biztosítani, a szükséges parkolóhelyekkel, játszótérrel. Ezért Is meglepő, hogy a környező tízemeletes házak lakói közül ls aláírták néhányan a sokfelé küldött leveleket, mondván: Jól jön nekik ls a kertek zöldje. De hogyan, a magántulajdon kerítései közé zárva? Azt a területet csak akkor használhatják ők is, ha új házak magasodnak majd a régiek helyén. Közterületként szolgálhat mindenkit tehát a jelenlegi magántulajdon. Ezért is javasolta 1973 nyarán a megyei tanács elnöke, hogy ne ifjúsági — vagyis gyakorlatilag magán — lakásépítést szolgáljon e házak szanálása, hanem a célcsoportos lakásépítkezést. E javaslatot döntéseiben figyelembe vette a városi tanács és a végrehajtó bizottság ls. Az, hogy e területek biztosítása mennyire fontos Odesszában, kiderül Laár Árpádnak, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjének 1973 decemberében kelt, a városi tanács elnökéhez Írott leveléből is. E levél már a panaszok ismeretében született. Érdemes belőle Idézni: „Célszerűnek tartanám egy olyan részletes tanulmányterv elkészítését, mely a környező több szintes lakóházak lakói réázére több szabad területet biztosít, a beékelődő földszintes btépftés rovására." Igen, valóban beékelődő ez a földszintes rész, több szempontból is az. téssel — a helyi tanács hatáskörébe adja az általános rendezési terv módosítását, amely a tévében Idézett állásfoglalás szerint a szanálás előfeltétele lenne. A tanács lényegében erről is döntött, mégpedig a minisztérium tudomásával. A Korondi—Parajdi utca és környékének beépítési tervét tavaly és az idén háromszor ls tárgyalta az ÉVM 6. számú Városrendezési és Építési Tervtanácsa, ám az általános rendezési terv módosítását egyik esetben sem javasolta, ennek gondolata csak a tévéműsorhoz nagyon közeli időben merült fel. S a tanácsi önillósággal szemben éppen akkor föllépni, amikor Szegeden az országos átlagnál kedvezőbb a szanálási arányszám, sőt adott esetben a helyi átlagnál is jobb, az meglepő. Annál is inkább, mert az általános rendezési tervet nem módosítja generálisan az építkezés, hiszen lakóterület helyére lakóterület kerül. A terv módosítása különben készül az SZTV-nél, sokkal nyomósabb indokok — olajkutatás, öt község csatlakozása stb. — miatt, ám csak 1976 nyarára lesz készen. Addig viszont aligha lehet várni egy többszörösen ls megalapozott tanácsi döntés végrehajtásával. A kisajátítás folyamán tartott egyeztető tárgyalásokon tehát hat tulajdonos tiltakozott a szanálás ellen. Alighanem el lehet mondani róluk, hogy hatan egyéni érdekből, hátuk csoportérdekének magántulajdonosi szemszögéből a közérdekkel szemben lépnek föl. Hiszen még a húsz ház tulajdonosai között is ellentétek vannak, mert többen egyenesen kérték házuk kisaiátítását, s a tiltakozó leveleken olyan tuleidonosok aláírása is szerepel, akik azt nem ismerik el sajátjuknak. A város, a közösség érdeke az, hogy minél olcsóbban és gyorsabban, minél több lakás épüljön. Ezt fejezi ki többek közt Dér Győzőné, a Védőnő utcából szerkesztőségünknek címzett, felháborodva írt levelében. Idézem, amit a Hét műsora és a 20 ház kapcsán írt: „...Helyette korszerű, új lakások épülnek, amelyek sok munkáscsaládnak biztosítanának új otthont. Nem tudom megérteni azt, hogy egy nagyváros vezetősége hoz egy döntést, és azt nem tudja érvényesíteni, mert egyes családok akadályozzák. Ho' tartana ma az építkezés, ha mindenki ezt tette volna? Mindegyikünknek volt olyan kedves a saját otthona, mint ezeknek a családoknak. Nem tudják fölfogni, ami most van kialakulóban? Hol lenn? akkor szép Tarjánunk, ha mindenki így tett volna? Nem tudom, hogyan lehetséges az, hogy nem az épülő, szép várost akarják, hanem régi házaikat? Ez nagyon sok embert foglalkoztat.. Igen, sok embert, többetközt engem is. Hiszen ezek a házak azért ls értékesek, mert a város építtetett hozzáluk utat, járdát és közműveket. És példának okául a nálunknál jóval gazdagabb Svédországban a kisajátításnál csak a tíz évvel korábbi értéket hajlandó fizetni az állam. Egy kapitalista országban, ahol sérthetetlen a magántulajdon. Nálunk pedig napi árat kapnak a tulajdonosok. Érdemes elgondolkodni ezen a histórián. Mert tiszteletre méltó a Televíziónak az a szándéka, hogy szót emel a „kisemberek" érdekében Csakhogy most a tévé a „kisemberek" kis csoportjának érdekében állt ki a társadalmi és a városi érdekkel szemben. Valljuk be: tévedett. Hiszen aki nemcsak lakásának, de a városnak is lakója, annak egyet kell értenie Dér Győzőné közösségi indulattól fűtött soraival. Mint ahogyan tette ezt a városi tanács is, amely e heti ülésén ismét állást foglalt a 195 új lakás mellett, amelyet 20 magánház helyén kell felépíteni, a város egyik — majdan — legszebb részén Szávay István ® I. S nemcsak olcsóbbak lesznek e lakások, mint a város más területein. Más érvek te Ezért is foglalt állást a városi tanács, s több ízben a tanács végrehajtó bizottsága a Koronái és a Parajdi utca átépítése mellett, amely ugyan a város távlati fejleoztesl tervében földszintes beépítési területként szerepel. Csakhogy a terv készítése óta sok minden megváltozott a városban, s ezért döntött másként a tanács. Az pedig, hogy az építkezéseket mihamarabb elkezdjék, azért Is előnyös, mert a DÉLÉP-nek nem kell újra felvonulnia. Csakhogy időközben megérkezett — a Hét műsorához nagyon is közeli időpontban — Laár Árpád újabb levele a minisztériumból, amely többek közt arra szólítja fe! a várost, hogy függessze föl a terület előkészítési munkáit, amíg az általános rendezési terv szabályszerű módosítása megtörténik. Am közben mér folyt a szanálási eljárás amelynek során mindössze hat tulaldonos tiltakozott ? kisajátítás ellen, kllencer pedig már a felajánlott öszgz»get ts elfoaadták. Ha mos* fölfüag-sztenék a kisajátíts si eljárást, végtelenül nehéz helyzetbe kerülnének azok r tulaldonosok. akik a tanácstól kapott összegen már úlakást vagy házat vásároltak A tévében Is idézett, a szanálás felfüggesztését kívánó állásfoglaláshoz érdemes hozzáfűzni, hogy minden rendelkezés — igaz, miniszteri vagy minisztériumi egyetért Játékok - hibákkal Alig egy évvel ezelőtt költöztek be az első lakók Tarján hatodik ütemének házaiba. Azóta az építők igyekeznek olyanná varázsolni a lakások környékét, hogy az itt élő valamennyi gyermek jól érezze magát, találjon megfelelő játszótereket, játékokat. Az okos tervek megvalósításakor azonban olykor hibákat is vétenek, amelyek sok bosszúságot okoznak, illetve veszélveket rejtegetnek. Így például dróthálóval elkerítve bitumenes focipályák születtek a 617-es épület mögött. Az egyik ilyen „dühöngőben" — amelyben méreténél fogva általában a kisgvermekek játszanak — azonban kis- vagv közepes labdával nem is érdemes játszani. A háló alatt ugvanis akkora rés van. hogv a labda könnven kigurulhat. Így aztán többet í.e'1 a oáiva melletti virágok között futkosni. ml-t látszani lehet. Hogv n oálvákat gondosabban ls el lehet készfte-1. Hronvft<ák a 698-ns éoüM m»U»tt látnnev Ttt u^'a-ÜS rníg te-U-I-lnda ngKe-»en e <t n n4i"át körfPvevő drótháló alatt. A minap két frissen kivágott fát tettek le a játékok közelében, az egyiket a bitumennel borított területen, a másikat pedig egy homokozóban. A szándék nyilvánvaló — az ágak megmászásával ügyeskedjenek a gyerekek, a felnőttek pedig h„dd lássanak egy-egy természetformálta vonalat a szögletes házak között. Am aki közelről megvizsgálja az ágasbogas fákat, láthatja, hogy az először említett célnak nem felelnek meg. Mert például ha 2—3 gyermek csimpaszkodik egy gyenge ágra, könnven letörhet. De okozhat balesetet egy-egv éles. kiálló csonk ls. A leírtakat igazolja, hogv már az első napon megsérült egv tízéves forma kisfiú. Miközben a homokozóba fektetett fát lgvekezett megmászni, lepottvant, s fejét a téglaszegélybe ütötte. Igaz. Tarján gyermekeinek feltétlenül szükségük van a iátékokra, de csak a szórakoztatóakra, és azokra, am elvek nem túlságosan veszélyesek. Sz. J. új célokkal Átilatiiás ulán a Juhász Gyula művelési központ Az év első napjaiban kezdték meg a Juhász Gyula művelődési központ felújítását. A kívül-belül újjávarézsolt épületben az intézmény régi csoportjai már megkezdhették működésüket. Három helyett most összesen nyolc klubhelyiség van, és egy előadóterem. A volt gyermekkönyvtér helyén az ÉDOSZ táncegyüttes kapott szép, tükrökkel felszerelt próbatermet, öltözőket, mosdókat, raktárhelyiségeket. Az intézmény irodáját a volt szolgálati lakás helyén alakították ki. Négymillió 800 ezer forintba került mindez, valamint a modern berendezés, a bútorok és felszerelések. A SZOT-támogatással felújított Intézmény — amely a város egyik legszebb, legkorszerűbb közművelődési centruma — a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Irányítása alá került, megváltoztak feladatai és működési rendjei is. Ezután is ellátja a terület! jellegű közművelődési feladatokat, de fokozatosan az üzemi kulturális munka módszertani központjává kíváiiák fejleszteni. Varga Józsefet, az SZJVfT kulturális bizottságínak munkatársit kértük, mondja el. milyen célokat szolgál újszerű szerenkörében a művelődési kőrnont. és hogyan látja el feladatait. — Munkája a már meglevő csoportokra és a különböző üzemi szakszervezeti tisztségviselők kollektíváira épül. Szeretnénk mielőbb kialakítani egy jól működő kulturális információs rendszert, a következő módon: a szakszervezeti aktivistákat itt, a művelődési központban, rendszeresen tájékoztatjuk aktuális közművelődés-politikai kérdésekről, a város kulturális életéről. Nem feltétlenül értekezlet, megbeszélés vagy tanfolyam jellegű foglalkozás, hanem élményt is adó tapasztalatcserék formájában. Röviden ez azt jelenti, hogy az üzemi szakszervezeti tisztségviselőkből szerveződött élő közősségek itt találkozhatnának népművelőkkel, közművelődési szakemberekkel, művészekkel ; megismerik egymást, tapasztalatokat cserélnek. illetve elmennek a kultúra helyeire. Megismerik, mivel és mtkénoen lehet felkelteni saiát kisebb közösségeik. az üzemi dolgozók csoportjainak kulturális érdeklődését. Nem az a célunk tehát. hogy a Juhász Gvula Művelődési Köznont is kulturális ellátócentrum legyen — egv a többi között. A srínház, a mozi. a képtár, a többi művelődési ház orognamiaira kívántuk felhívni a fievelmet. és felkészíteni aktivistáinkat. hogy az üzemekben kénesek leev-nek '-elvet ébresrfenl ezekhez. Mf-tho-v a kultúra kérdései -em vá'asríhatók el egvéb üernMímíktói. a művelődési kö-»no~tbao is fog'"'knzunk l'1úság- és "őnollHkal. va'amint termelési kérdésekkel. — Az itt kialakuló közösségek. klubok között nyilvánvalóan ezért kap majd helvet a nöfelelősök. a szocialista b rigádvezetők. a közgazdászok klubja is. Milyen kollektívákat sikerült eddig kialakítani, és hogyan érvényesítik működésükben az intézmény új funkcióit7 — Az üzemi kultúrfelelősök klubja már tavaly megalakult, de a munkastílusuk most megváltozik. A hónap elején háromnapos tanfolyamon vettek részt, a jövő évben körülbelül tíz foglalkozást szervezünk számukra, amelyek témája: szegedi Irodalom, szegcdi képzőművészet. Olyan képzőművészeti, illetve irodalmi összeállításokat látnak itt, amelyeket üzemi klubokba ls ajánlunk, Illetve a kultúrfelelősök választanak mefjd, melyiket szeretnék bemutatni saját munkahelyükön. A fllmpropagandtsták klubjának megszervezésével az a célunk, hogy ne csak jó közönségszervezők, hanem a filmművészet értő propagandistái is ott legyenek a gyárakban. A színházbarátok klubjának ugyanez a célja. Színházi közönségszervezőkből, üzemekben és szakmunkásképzőkben dolgozó irodalmi körök tagjaiból szerveződik a klub, akik a művelődési központban találkozhatnak szegedi, budapesti és vidéki szakemberekkel, alkotókkal — természetesen a darabok, egyes előadások megtekintése után. A zenebarátok klubja most készíti újszerű céljainak megfelelő programját, tagjai négy szakszervezeti, egy szövetkezeti munkáskórusból, illetve a textilipari szakközépiskola tanulói közül verbúválódtak. A szakmunkástanulók, a propagandisták, az ifjúsági klubvezetők, közgazdászok klubját most alakítjuk, már működik a nőiéi elősök és a könyvbarátok klubja. — Természetesen a művelődési központi régi csoportjai is dolgoznak. Az énekkar feladata, hogy a zenei ismeretterjesztés igényes formáit valósítsa meg az üzemekben is, a gyűjtők kamarakiállításokon teszik közkincscsé értékes anyagukat, míg a filmesek szívesen segítenek bármilyen üzemi esemény, ünnepség megörökítésében, illetve n stúdiófoglalkozásokon a felvevőgépek használatára tanítják meg az érdeklődőket. Sulyok Erzsébet Azonnali felvételre keresünk közgazdasági eg^e'eml végzettséggel BELSÖELLENÖRT. valamint ARUFORGÓTMI HELYETTES VEZETŐT főelőadói munkakörbe Pálvázatoi hirdetünk TECHNOLÓGUS és GYARTASELÖKÉSZITÖ munkakörre ls. Pálvázatokhoz mellékeni kérjük a részletes önéletrajzot, eddigi működésük részletes leírását, valamint fizetési Igényüket Jelentkezés írásban X „Ipari szövetkezet 4596/12" jeligére a Sajtóházba. Fiatalok! 1975-ben Utazási Irodánk lehetővé teszi, hogv egyénileg. vagy csoportosan keressék (el az alábbi országokat és városokat: Csehszlovákiai vn. tó—vm. te Prága. Pozsony »,— rvtő. * Lengyelország: vn. s—vm 25-ig. Krakkó. Varsó. Gdansk 80.— Ft/16. Bulgária: Felső Alberti VI. 10—IX J-lg 1 ágyas faház 7 teljes 13 teljes oenzió penzió VI. X—30. 1100.— 1900.— VII. 1—30. 1300.— 2400.— IX. 1—30. 1200.— 2000.— Albena Batov* kemping VI. 1—20. 1900.— 2300.— VH. I—Vm. 30 1500,— 2700.— IX. t—30. 1400.— 2500.— * Jugoszlávia: Lovrán. Villa Vesna 2 ágvas elhelyezés 7 naoos turnusváltással. t»Mes ellátássá' vt. hó 170.- Ft fö'nan VII—vra. hó '50.- Ft fó/nao IX. hó 190.— Ft/íö/nap Jelentkezéséi felvilágosítás Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. 6720 Szeged. Kígyó U. 3. a