Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-30 / 280. szám

SKOHBAT, ím NOVEMBER 3fl. 3 Kubikosokból házépítők Tarján nyolcadik ütemében épített házak függöny nélküli ablakai elárulják, hogy még nem laknak bennük. A Retek utca másik oldalán, Felsőváros először átépítendő területén hatalmas daruk dolgoznak — már itt is magasodnak a tízemeletesek falai. Két munkásember éppen egy asztallapnyi vaslemezt akaszt a toronydaru kötelének horgára, 6 amint a teher fölemelkedik, kezüket rajta tartják. Vigyáznak, nehogy kárt tegyen a mellettük dolgozó társaikban. A már levegőben lógó jókora lapot a szomszédos, félig elkészült épület egyik elemének nézhetné a beavatatlan, pedig nem az, hanem a legalsó — azaz fogadó — szint falai zsalukészletének egy darabja. Tavalyelőtt vetKÖNNYEN TANULTAK te a DÉLÉP a vasból készült zsalukat, mert jóval gyorsabban lehet velük dolgozni, mint a korábban használt zsalukkal, s mert sokkal kevesebb ács szakmunkás dolgozik a vállalatnál, mint kellene. így viszont a nyolctagú Petőfi Sándor brigád, élén Czirok Balázzsal, 15 ácsmunkáját pótolja. Hogy miért éppen ezt a kollektívát választották ki a zsaluzáshoz, Óvári Györgytől. a fogadószint építőüzemvezetőjétől tudtam meg. — Tíz éve kubikosként kerültek a vállalathoz Czirok Balázsék — emlékezik —, s néhány év múlva már láttuk, hogy jól összeszokott, megbízható emberekkei van dolgunk. Amikor a megkapott új készletet rájuk bíztuk, nem kellett sokáig várni, hogy megtanulják az új munkát — sőt Balázs bácsi rövidesen tervet is tudott olvasni, ami pedig nem könynyű dolog. De kell is a szakértelem. s az ügyes munkáskéz, hiszen sok házat kell még felépítenünk. Egy tízemeletes ház fogadószintjét körülbelül egy hónap alatt készíti el a Petőfi-brigád — eddig összesen húsz épülettel végeztek. Ebből 19 Tarjánban, illetve Odesszában van, egy pedig Szentesen. A brigádvezető és a tagok többsége, Bodor Lajos, Tari János, Süli Péter, valamint Sepsei Lajos Sándorfalvárói járnak be dolgozni naponta autóbusszal. Csupán Olajos Gyula, Krobák István és Nyúzó Imre lakik Szegeden. Reggelente a munkaterületük melletti fabódéban találkoznak, s beszélik meg a napi teendőket. Ma éppen a zsalukészlet karbantartása, a feladat. Vannak, akik egy éles szerszámmal kapargatják a lemezeket, míg mások drótkefével serénykednek. Amikor a zsalukat rájuk bízták, nem firtatta, milyen lesz az új munka. — Dolgozni mindenütt kell — érvel —, sokat vitatkozni nem lehet. Minden munkának megvan a huncutsága, ezt el kell tanulni. Sokan azt hiszik, hogy a kubikosmunka egyszerű, ott nem kell gondolkodni. Pedig nem így van. A csatornaásáshoz is kellett szakértelem, nem mindegy például, hogy milyen a rézsükiképzés. A mos. tani munkánknál talán az a legfontosabb, hogy tudja mindenki, mit kell csinálnia. Gyorsan dolgozunk, de kapkodni nem lehet. Ha valakinek a lábujja a lemez alatt marad, nem örül. — Télen kicsit csiklandós a Van, amikor a vasaz ember keze. HOL AZ UTÁNPÓTLÁS? A „MEGTÉRT" Néhányan tömzsi bajuszt viselnek, talán azért, mert elhagyták már a közepes férfikort. Tari János például 24 éve dolgozik a vállalatnál. Jövőre kap aranygyűrűt, aztán szeptemberben nyugdíjba megy — bár társai tréfásan úgy mondják: Jani bácsit el sem lehetne innen zavarni. — Nem úgy, mint Krobákot — szólalt meg valaki. Hogy is volt az, Pista? — Jogosítványom van és egyszer átmentem dolgozni az egyik szállítási vállalathoz — meséli nevetve. — Gépkocsivezetőként vettek föl. de nagyon keveset fizettek. Három nap múlva már jöttem is vissza. Még szerencse, hogy újra felvettek. Czirok Balázs brigádvezető Süli Péterrel együtt 1957ben került a vállalathoz munka, hoz ragad Adnak ugyan védőkesztyűt, de abban nem lehet dolgozni. Nyáron viszont a lemezek közé erősen betűz a nap. Ha kint harminc fok van, belül biztosan 45. A munkát mindig jól megszervezzük. Rengeteg csavar van egy ilyen táblában, jó, ha tudja mindenki, hogy alkalomadtán melyiket kell meghúznia. Mielőtt hazamegyünk, öszszeszedjük a készlet darabjait és Nyúzó Imre gondjára bízzuk, ö itt a „házigazda". Leápolja a csavarokat, s felel azért, hogy minden a helyén legyen. Így aztán másnap reggel időben tudunk kezdf ni. A brigádban a legfiatalabb doléozó is közel jár a negy< venéwes korhoz. Meg is pendítem a kérdést a brigádv<* zető előtt: talán „fáznak" » fiataloktól, s nem engedik őket maguk közé? — Erről szó sincs — nyugtat meg Czirok Balázs. — Igaz, mi így jól összeszoktunk, megértjük egymást, do szívesen befogadnánk fiatal munkásokat is. Úgyis két eshetőségük lenne közöttünk: vagy elvégeznék a dolgukat, vagy megszöknek. No, majd ha mi kiöregszünk, biztosan fiatalok kerülnek a helyünkre. Czirok Balázs és munkatársai négy évvel ezelőtt elnyerték a szocialista brigád címet. A brigádvezető pedig tavasszal, a DÉLÉP negyedszázados jubileumán a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta — immár másodszor. Az elsőre már alig emlékszik, mint ahogy Bodor Lajos sem tartja számon kitüntetéseit. Pedig ő is kiváló dolgozó. Dolgoznak rendszeresen, a jó munkát kötelességüknek érzik, talán nem is számítanak elismerésre. Náluk a mérce ott, belül van. Szirák József Beszámoló taggyűlésen: A szervezeti változások óta Egy-egy felsőoktatási intézmény oktatóinak munkáját három lényeges szempont alapján minősítik. Vizsgálják a tudományos, az oktató-nevelő munka színvonalát, valamint a közéleti aktivitás mértékét, mélységét. Nyilvánvaló tehát, mennyire sokrétű feladatokat jelent, milyen magas követelményeket állít az oktatók elé a magasabb minősítés elérése, és talán azt sem kell magyarázni, mi a jelentősége, ha e minősítések objektívek, vagy nem egészen a valóságot tükrözik. Ott, ahol a holnapi értelmiség készül jövő feladatokra és felelős posztokra, nemcsak a szakmai tudás megszerzésének feltételeire van 6zükség. De olyan légkörre, cselekvési alkalmakra, amelyek a majdani közéleti szerepléshez alapiskolák lehetnek. És nem utolsósorban rendkívüli jelentősége vanáz ideológiai képzésnek. Öt alapszervezet tme, néhány fontos területe annak a sokágú és felelősségteljes munkának, amelynek elvégzését a felsőoktatási intézmények kommunistái általában feladatuknak tartják. így a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola II-es számú alapszervezetének tagjai is. Taggyűlésükön Honti Gyula titkár konkrét bizonyítékokat sorakoztatott fel a beszámolóban: hogyan vállaltak részt nemcsak az emiitett általános, intézményi feladatokból, hanem saját szűkebb területük munkájából ls. Az alapszervezet ugyanis az állattan, a növénytan, a földrajz, a mezőgazdasági, a rajz, a testnevelési és részlegesen a marxizmus—leninizmus tanszék kommunista oktatóit és hallgatóit fogja össze. Korábban egyetlen; több mint százfős pártszervezet működött a főiskolán. A beszámolási időszak elején változtak meg a szervezeti keretek: szakmai és területi elvek alapján öt kisebb létszámú alapszervezetre bontották a pártszervezetet, megválasztották a főiskolai csúcsvezetőséget és az alapszervezeti vezetőségeket. Ilyen mértékű szervezeti változások természetesen új munkamódszerek, kapcsolatok kialakítását, valamint az új hatáskörök pontos meghatározását is megkövetelték. Érthető, ha a beszámoló mindenekelőtt ezt a munkát tette mérlegre, és joggal állapította meg: a kezdeti, főleg a feladatkörök tisztázatlansága miatti bizonytalankodás a beszámolási időszak második évében teljesen megszűnt, a tartalmi munka keretei, feltételei azóta adottak. A párt épít és feladata Nincs módunk részletesen elemezni az alapszervezet eredményes törekvéseit: hogyan alakítottak ki jó munkakapcsolatokat az intézmény valamennyi tömegszervezetével, az állami vezetőkkel, a többi alapszervezettel és a csúcsvezetőséggeL Nem sorakoztatjuk fel a tagok (közülük tizenhatan oktatók, négyen hallgatók) egyéni feladatvállalásainak értékeit, amelyek főként az elöljáróban vázolt leglényegesebb területeken segítették az alapszervezet és az egész intézmény jobb munkáját Mindez megtalálható a beszámolóban. Egyetlen fontos témáról, a pártépítésről viszont szólni kell. Annál inkább, mert a főiskolai alapszervezet gondjai jórészt megegyeznek a legtöbb felsőoktatási intézmény kommunistáinak gondjaival, és némileg eltérnek egyéb munkaterületekétől, intézményekétől. A sajátosság abból adódik, hogy itt elsősorban a fiatalok, a tanulók, a hallgatók bevonásáról lehet szó. Különösen pedig a főiskolai II-es alapszervezetben, hiszen a hozzájuk tartozó tanszékeken sokan vannak az idősebb párton kívüli oktatók. Bár az intézmény KISZbizottságával, a hozzájuk tartozó KlSZ-alapszervezetekkel jó kapcsolatokat teremtettek, az eddigi tagfelvételek alapján úgy tűnik: mindez kevés. A személyes hatások A „tanár-diák viszony", az órán kívüli nevelőmunka értéke, az oktatók személyes példájának hatása a tapasztalatok szerint erősen befolyásolja a hallgatók útját, választását, nemcsak szakmai, de politikai-ideológiai fejlődésüket is. E „személyes hatások" értékét semmiképpen sem szabad lebecsülni olyan környezetben, ahol ennek a mindennapi munkában is rendkívüli jelentősége, ezer más vonatkozása van. Sulyok Erzsébet Elsőrendű" vrze Az emberi környezet vé- millió forintot, azóta nem deimének egyik legfontosabb emelkedett tovább, s igy muSgak mSrzSí hogy az újabb ipartetartottak pénteken sajtótájé- lepítési és fejlesztési beruhakoztatót az Országos Vízügyi zások nem szennyezték toHivatalban. vább országunk folyóit, taDr. Illés György, az OVH vait. A nemzetközi normák elnökhelyettese többek között alapján a Tisza vizének mielmondotta, hogy az utóbbi nősége elsőrendűnek, a Dumásfél éviizedben 16 milli- náé általában másodosztályúárd forintot költött as ország nak minősíthető, és csak nécsatornázási és szennyvíz- hány kisebb folyó, patak — tisztítási beruházásokra. Bír- a Sajó, a Zagyva, a Tarján Sággal sújtották a legjobban patak, a Nádor csatorna — szennyező vállalatokat, üze- vize tartozik a súlyos szenymeket. A szennyvízbírság ér- nyeződésű III. és IV. kategótéke 1971-ben elérte a 180 riába. Szocialista brigádok a kereskedelemben A Hazafias Népfront Or- reskedelmi osztályától kapott szágos Tanácsa, a SZOT és tájékoztatás szerint a szociaa KISZ KB közös felhívásé- lista szerződések messzemerá Csongrád megyében is nően figyelembe veszik a nagy lelkesedéssel és felelős- vállalatok egymás között, vaségérzettel csatlakoztak a ke- lamint szállítóik között az reskedelmi dolgozók az együttműködést, MSZMP XI. kongresszusa és . , hazánk felszabadulásának 30. vaévfordulója tiszteletére kez- ^amivel alat£maradt az ordeményezett szocialista mun- £eoS átlae£ lz ide?^barka versenyhez. Széleskörűek _„f.^i". azok a vállalások és teljesítések amelyek a vásárlási százalékkal fejlődött korulmenyek es az áruellátás J javítását szolgálják. A Szegeden a Dömsöd Jugoszlávián keresztül, vízen utazott Szegedre a Dömsöd dunai vízibusz. A MAHART tápéi hajójavító Szemében újítják fel motorját, berendezéseit, s itt kap majd új festést is. A vállalat a jövő év tavaszára elkészül a munkálatokkal. Felvételünket Tápén, a hajójavító kikötőjében készítettük a DömsödröL Ács S. Sándor felvétele madik negyedév végén viszont a tavalyihoz mérten a kereskedelmi forgalom Csonerád meevei tanács ke- Csongrád megyében. A keLsongraa megyei tanacs Ke reskedeImi doigozók különösen szorgalmazták a zöldség- és gyümölcsforgalom növekedését, s ez az eredmény mind az állami, m nd a szövetkezeti kereskedelemben 20—30 százalékkal több a tervezettnél. Sikert értek el a tej- és tejtermékek forgalmának növelésében, ami meghaladja a 10 százalékot. Sajnos az iskolákban nem sikerült még mindig megnyugtatóan biztosítani a tej értékesítését. Szőreg városrészben és Szatymazon ugyanakkor az AFÉSZ-ek ennek a követelménynek eieget tettek, a Dorozsmai ÁFÉSZ pedig részt vesz a diákok élelmezésében. Javult az idén a kereskedelmi dolgozók szociális ellátottsága is új üzletek nyitásával, meglevő üzletek korszerűsítésével, a csökkentett munkaidő bevezetése óta pedig általában sikerült biztosítani a hétvégi szabadnapot. Mindez kihatott a szocialista brigádmozgalom erősödésére. Csongrád megyében mintegy 650 szocialista brigád dolgozik, köze! 6 ezer főveL 4 f