Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-30 / 280. szám

SKOHBAT, ím NOVEMBER 3fl. 3 Kubikosokból házépítők Tarján nyolcadik ütemében épített házak függöny nél­küli ablakai elárulják, hogy még nem laknak bennük. A Retek utca másik oldalán, Felsőváros először átépíten­dő területén hatalmas daruk dolgoznak — már itt is ma­gasodnak a tízemeletesek fa­lai. Két munkásember ép­pen egy asztallapnyi vasle­mezt akaszt a toronydaru kötelének horgára, 6 amint a teher fölemelkedik, kezü­ket rajta tartják. Vigyáznak, nehogy kárt tegyen a mellet­tük dolgozó társaikban. A már levegő­ben ló­gó jó­kora lapot a szomszédos, fé­lig elkészült épület egyik elemének nézhetné a beava­tatlan, pedig nem az, hanem a legalsó — azaz fogadó — szint falai zsalukészletének egy darabja. Tavalyelőtt vet­KÖNNYEN TANULTAK te a DÉLÉP a vasból készült zsalukat, mert jóval gyor­sabban lehet velük dolgozni, mint a korábban használt zsalukkal, s mert sokkal ke­vesebb ács szakmunkás dol­gozik a vállalatnál, mint kel­lene. így viszont a nyolctagú Petőfi Sándor brigád, élén Czirok Balázzsal, 15 ácsmun­káját pótolja. Hogy miért éppen ezt a kollektívát választották ki a zsaluzáshoz, Óvári György­től. a fogadószint építő­üzemvezetőjétől tudtam meg. — Tíz éve kubikosként ke­rültek a vállalathoz Czirok Balázsék — emlékezik —, s néhány év múlva már lát­tuk, hogy jól összeszokott, megbízható emberekkei van dolgunk. Amikor a megka­pott új készletet rájuk bíz­tuk, nem kellett sokáig vár­ni, hogy megtanulják az új munkát — sőt Balázs bácsi rövidesen tervet is tudott ol­vasni, ami pedig nem köny­nyű dolog. De kell is a szak­értelem. s az ügyes munkás­kéz, hiszen sok házat kell még felépítenünk. Egy tíz­emeletes ház fogadószintjét körülbelül egy hónap alatt készíti el a Petőfi-brigád — eddig összesen húsz épület­tel végeztek. Ebből 19 Tar­jánban, illetve Odesszában van, egy pedig Szentesen. A brigádvezető és a tagok többsége, Bodor Lajos, Tari János, Süli Péter, valamint Sepsei Lajos Sándorfalvárói járnak be dolgozni naponta autóbusszal. Csupán Olajos Gyula, Krobák István és Nyúzó Imre lakik Szegeden. Reggelente a munkaterüle­tük melletti fabódéban ta­lálkoznak, s beszélik meg a napi teendőket. Ma éppen a zsalukészlet karbantartása, a feladat. Vannak, akik egy éles szerszámmal kapargat­ják a lemezeket, míg mások drótkefével serénykednek. Amikor a zsalukat rájuk bíz­ták, nem firtatta, milyen lesz az új munka. — Dolgozni mindenütt kell — érvel —, sokat vitatkozni nem lehet. Minden munká­nak megvan a huncutsága, ezt el kell tanulni. Sokan azt hiszik, hogy a kubikosmun­ka egyszerű, ott nem kell gondolkodni. Pedig nem így van. A csatornaásáshoz is kellett szakértelem, nem mindegy például, hogy mi­lyen a rézsükiképzés. A mos. tani munkánknál talán az a legfontosabb, hogy tudja min­denki, mit kell csinálnia. Gyorsan dolgozunk, de kap­kodni nem lehet. Ha valaki­nek a lábujja a lemez alatt marad, nem örül. — Télen kicsit csiklan­dós a Van, amikor a vas­az ember keze. HOL AZ UTÁNPÓTLÁS? A „MEGTÉRT" Néhá­nyan tömzsi bajuszt viselnek, talán azért, mert elhagyták már a közepes fér­fikort. Tari János például 24 éve dolgozik a vállalatnál. Jövőre kap aranygyűrűt, az­tán szeptemberben nyugdíj­ba megy — bár társai tré­fásan úgy mondják: Jani bá­csit el sem lehetne innen za­varni. — Nem úgy, mint Krobákot — szólalt meg va­laki. Hogy is volt az, Pista? — Jogosítványom van és egyszer átmentem dolgozni az egyik szállítási vállalat­hoz — meséli nevetve. — Gépkocsivezetőként vettek föl. de nagyon keveset fizet­tek. Három nap múlva már jöttem is vissza. Még szeren­cse, hogy újra felvettek. Czirok Balázs brigádveze­tő Süli Péterrel együtt 1957­ben került a vállalathoz munka, hoz ragad Adnak ugyan védőkesztyűt, de abban nem lehet dolgoz­ni. Nyáron viszont a leme­zek közé erősen betűz a nap. Ha kint harminc fok van, belül biztosan 45. A munkát mindig jól megszervezzük. Rengeteg csavar van egy ilyen táblában, jó, ha tudja mindenki, hogy alkalomadtán melyiket kell meghúznia. Mielőtt hazamegyünk, ösz­szeszedjük a készlet darab­jait és Nyúzó Imre gondjára bízzuk, ö itt a „házigazda". Leápolja a csavarokat, s fe­lel azért, hogy minden a helyén legyen. Így aztán más­nap reggel időben tudunk kezdf ni. A brigádban a legfiatalabb doléozó is közel jár a negy< venéwes korhoz. Meg is pen­dítem a kérdést a brigádv<* zető előtt: talán „fáznak" » fiataloktól, s nem engedik őket maguk közé? — Erről szó sincs — nyug­tat meg Czirok Balázs. — Igaz, mi így jól összeszok­tunk, megértjük egymást, do szívesen befogadnánk fiatal munkásokat is. Úgyis két es­hetőségük lenne közöttünk: vagy elvégeznék a dolgukat, vagy megszöknek. No, majd ha mi kiöregszünk, biztosan fiatalok kerülnek a he­lyünkre. Czirok Balázs és munka­társai négy évvel ezelőtt el­nyerték a szocialista brigád címet. A brigádvezető pedig tavasszal, a DÉLÉP negyed­százados jubileumán a Vál­lalat Kiváló Dolgozója ki­tüntetést kapta — immár másodszor. Az elsőre már alig emlékszik, mint ahogy Bodor Lajos sem tartja szá­mon kitüntetéseit. Pedig ő is kiváló dolgozó. Dolgoznak rendszeresen, a jó munkát kötelességüknek érzik, talán nem is számítanak elisme­résre. Náluk a mérce ott, belül van. Szirák József Beszámoló taggyűlésen: A szervezeti változások óta Egy-egy felsőoktatási in­tézmény oktatóinak munká­ját három lényeges szempont alapján minősítik. Vizsgálják a tudományos, az oktató-ne­velő munka színvonalát, va­lamint a közéleti aktivitás mértékét, mélységét. Nyil­vánvaló tehát, mennyire sok­rétű feladatokat jelent, mi­lyen magas követelményeket állít az oktatók elé a maga­sabb minősítés elérése, és ta­lán azt sem kell magyaráz­ni, mi a jelentősége, ha e minősítések objektívek, vagy nem egészen a valóságot tükrözik. Ott, ahol a holnapi értel­miség készül jövő feladatok­ra és felelős posztokra, nem­csak a szakmai tudás meg­szerzésének feltételeire van 6zükség. De olyan légkörre, cselekvési alkalmakra, ame­lyek a majdani közéleti sze­repléshez alapiskolák lehet­nek. És nem utolsósorban rendkívüli jelentősége vanáz ideológiai képzésnek. Öt alap­szervezet tme, néhány fontos terü­lete annak a sokágú és fe­lelősségteljes munkának, amelynek elvégzését a felső­oktatási intézmények kom­munistái általában felada­tuknak tartják. így a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola II-es számú alapszervezeté­nek tagjai is. Taggyűlésükön Honti Gyula titkár konkrét bizonyítékokat sorakoztatott fel a beszámolóban: hogyan vállaltak részt nemcsak az emiitett általános, intézmé­nyi feladatokból, hanem sa­ját szűkebb területük mun­kájából ls. Az alapszervezet ugyanis az állattan, a nö­vénytan, a földrajz, a mező­gazdasági, a rajz, a testneve­lési és részlegesen a marxiz­mus—leninizmus tanszék kommunista oktatóit és hall­gatóit fogja össze. Korábban egyetlen; több mint százfős pártszervezet működött a fő­iskolán. A beszámolási idő­szak elején változtak meg a szervezeti keretek: szakmai és területi elvek alapján öt kisebb létszámú alapszerve­zetre bontották a pártszerve­zetet, megválasztották a fő­iskolai csúcsvezetőséget és az alapszervezeti vezetőségeket. Ilyen mértékű szervezeti vál­tozások természetesen új munkamódszerek, kapcsola­tok kialakítását, valamint az új hatáskörök pontos megha­tározását is megkövetelték. Érthető, ha a beszámoló min­denekelőtt ezt a munkát tette mérlegre, és joggal állapí­totta meg: a kezdeti, főleg a feladatkörök tisztázatlan­sága miatti bizonytalankodás a beszámolási időszak máso­dik évében teljesen meg­szűnt, a tartalmi munka ke­retei, feltételei azóta adottak. A párt épít és feladata Nincs módunk részletesen elemezni az alapszervezet eredményes törekvéseit: ho­gyan alakítottak ki jó mun­kakapcsolatokat az intéz­mény valamennyi tömegszer­vezetével, az állami vezetők­kel, a többi alapszervezettel és a csúcsvezetőséggeL Nem sorakoztatjuk fel a tagok (közülük tizenhatan oktatók, négyen hallgatók) egyéni fel­adatvállalásainak értékeit, amelyek főként az elöljáró­ban vázolt leglényegesebb te­rületeken segítették az alap­szervezet és az egész intéz­mény jobb munkáját Mind­ez megtalálható a beszámo­lóban. Egyetlen fontos témá­ról, a pártépítésről viszont szólni kell. Annál inkább, mert a főiskolai alapszerve­zet gondjai jórészt meg­egyeznek a legtöbb felsőok­tatási intézmény kommunis­táinak gondjaival, és némi­leg eltérnek egyéb munka­területekétől, intézményeké­től. A sajátosság abból adó­dik, hogy itt elsősorban a fiatalok, a tanulók, a hall­gatók bevonásáról lehet szó. Különösen pedig a főiskolai II-es alapszervezetben, hi­szen a hozzájuk tartozó tan­székeken sokan vannak az idősebb párton kívüli okta­tók. Bár az intézmény KISZ­bizottságával, a hozzájuk tartozó KlSZ-alapszerveze­tekkel jó kapcsolatokat te­remtettek, az eddigi tagfel­vételek alapján úgy tűnik: mindez kevés. A személyes hatások A „tanár-diák viszony", az órán kívüli nevelőmunka ér­téke, az oktatók személyes példájának hatása a tapasz­talatok szerint erősen befo­lyásolja a hallgatók útját, választását, nemcsak szak­mai, de politikai-ideológiai fejlődésüket is. E „személyes hatások" értékét semmikép­pen sem szabad lebecsülni olyan környezetben, ahol en­nek a mindennapi munkában is rendkívüli jelentősége, ezer más vonatkozása van. Sulyok Erzsébet Elsőrendű" vrze Az emberi környezet vé- millió forintot, azóta nem deimének egyik legfontosabb emelkedett tovább, s igy mu­Sgak mSrzSí hogy az újabb iparte­tartottak pénteken sajtótájé- lepítési és fejlesztési beruha­koztatót az Országos Vízügyi zások nem szennyezték to­Hivatalban. vább országunk folyóit, ta­Dr. Illés György, az OVH vait. A nemzetközi normák elnökhelyettese többek között alapján a Tisza vizének mi­elmondotta, hogy az utóbbi nősége elsőrendűnek, a Du­másfél éviizedben 16 milli- náé általában másodosztályú­árd forintot költött as ország nak minősíthető, és csak né­csatornázási és szennyvíz- hány kisebb folyó, patak — tisztítási beruházásokra. Bír- a Sajó, a Zagyva, a Tarján Sággal sújtották a legjobban patak, a Nádor csatorna — szennyező vállalatokat, üze- vize tartozik a súlyos szeny­meket. A szennyvízbírság ér- nyeződésű III. és IV. kategó­téke 1971-ben elérte a 180 riába. Szocialista brigádok a kereskedelemben A Hazafias Népfront Or- reskedelmi osztályától kapott szágos Tanácsa, a SZOT és tájékoztatás szerint a szocia­a KISZ KB közös felhívásé- lista szerződések messzeme­rá Csongrád megyében is nően figyelembe veszik a nagy lelkesedéssel és felelős- vállalatok egymás között, va­ségérzettel csatlakoztak a ke- lamint szállítóik között az reskedelmi dolgozók az együttműködést, MSZMP XI. kongresszusa és . , hazánk felszabadulásának 30. va­évfordulója tiszteletére kez- ^amivel alat£maradt az or­deményezett szocialista mun- £eoS átlae£ lz ide?^bar­ka versenyhez. Széleskörűek _„f.^i". azok a vállalások és teljesí­tések amelyek a vásárlási százalékkal fejlődött korulmenyek es az áruellátás J javítását szolgálják. A Szegeden a Dömsöd Jugoszlávián keresztül, vízen utazott Szegedre a Dömsöd dunai vízibusz. A MAHART tápéi hajójavító Szemében újítják fel motorját, berendezéseit, s itt kap majd új festést is. A vállalat a jövő év tavaszára elkészül a munkálatokkal. Felvételünket Tápén, a hajójavító kikötőjében készítettük a DömsödröL Ács S. Sándor felvétele madik negyedév végén vi­szont a tavalyihoz mérten a kereskedelmi forgalom Csonerád meevei tanács ke- Csongrád megyében. A ke­Lsongraa megyei tanacs Ke reskedeImi doigozók különö­sen szorgalmazták a zöld­ség- és gyümölcsforgalom növekedését, s ez az ered­mény mind az állami, m nd a szövetkezeti kereskedelem­ben 20—30 százalékkal több a tervezettnél. Sikert értek el a tej- és tejtermékek for­galmának növelésében, ami meghaladja a 10 százalékot. Sajnos az iskolákban nem si­került még mindig meg­nyugtatóan biztosítani a tej értékesítését. Szőreg város­részben és Szatymazon ugyanakkor az AFÉSZ-ek ennek a követelménynek eie­get tettek, a Dorozsmai ÁFÉSZ pedig részt vesz a diákok élelmezésében. Javult az idén a kereske­delmi dolgozók szociális el­látottsága is új üzletek nyi­tásával, meglevő üzletek kor­szerűsítésével, a csökkentett munkaidő bevezetése óta pe­dig általában sikerült bizto­sítani a hétvégi szabadnapot. Mindez kihatott a szocialista brigádmozgalom erősödésére. Csongrád megyében mintegy 650 szocialista brigád dolgo­zik, köze! 6 ezer főveL 4 f

Next

/
Thumbnails
Contents