Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-30 / 280. szám

« « SZOMBAT, 1974. NOVEMBER 30. Acta Geographica X közelmúltban jelent viszonyai" című dolgozata a Dr. Móricz Ferenc—dr meg a Szegedi József Attila vizsgált terület szikestavai- Krajkó Gyula—Abonyi GyuTudomány egy etem földrajzi nak holocén fejlődéstörténe- iané dr.: „Fejlettségi szint tanszékeinek legújabb kiad- tét tárgyalja. A tanulmány mérése" című tanulmánya az Ványa. A 73 oldal terjedel- szerencsésen kapcsolja össze alkörzetek gazdasági fejlettmű, gazdagon illusztrált ta- a holocén klímaváltozások és ségét vizsgálja a faktoranalfnulmánykötet nyolc szerző az üledékképződés menetét. zis módszerével. A szerzők a hat tanulmányát közli orosz. Dr. Bárány Ilona: „Az el- dinamikus és statikus mutallletve angol nyelven. Ez az térő denudatív mikroformák tőkből összeállított naturális akta ta hozzájárul tanszéke- és a lejtők expozícióviszo- mutatórendszerből kiindulva líz « i kapcsolatainak nyainak hatáskapcsolatai" cí- — a módszer alkalmazásával bővítéséhez. ... mű tanulmányában komp- — szintetikus mutatókhoz Dr. Jakucs László: „A [ex módszerrel vizsgálja a jutottak, amelyek segítségédomborzat konfigurációjának morfológiai folyamatokat és vei a vizsgált területegységeés az emberi beavatkozások- sajót méréseire támaszkodva, ket a faktorok alapján elenak hatása a karsztfolyamat a mikroklíma-vizsgálatokat mezték. és négy fejlettségi minőségere című tanulma- a denudáció intenzitása fokozatban csoportosították. SSJíSaf t^to ^frí6 szemP°ntjüból értékeli. Dr. Krajkó Gyula-dr. Mé^melfdott té^t A szer- Kruglova-Vlngyi- száros Rezső: „A Dél-Alföld tó bemSa hoTy az oksá- mir Florov: "A 'evegószeny- közlekedésének főbb jellemtí vtetonvten' a korábbi oko- "Vezettség hatása a mezőgaz- zői" című cikke a vizsgált Bi viszonyban ai korábbi oko- dató(?[ kultűrnövények ter- terület vasúti, közúti és árutóci- S™ M mósátlagára" című módszer- forgalmi jellemzőit mutatja újabb okká a karsztfolvamat taniln* is felemre méltó be az általuk leírt módszer Lfn/Tc « r„ tanulmányban mutatják be a alapján. Módszerük segítséBve/óve levegő összetételélien tapasz- gével lehetővé válik a gazdaDr Andó Miliály- A Dél- talható változásokat különbö- sági mikrokörzetek határai•Iföldi szikes tavak" morf o- ző kultúrnövények termés- nak pontosabb feltárása, genetikája és paleogeográfiai atlagaira gyakorolt hatását. Abonyi Gynláné dr. Alapította: Csonka Ferenc A nagy árvizet kiheverő ros vízvezeték-rendszerének kat és a minősítést továbbra Város törvényhatósága 1884. kiépítésekor Csonka Ferenc is ő végezte. Az intézetnek márciusában elhatározta, véleményét is kikérték. Az 1924-ben történt Újszegedre hogy az építészeti és vízügyi eredeti elképzelések szerint a költözésekor vált meg kedhivatalhoz hasonlóan, felál- város vízellátására a Tisza és ves munkahelyétől, és véglitja a vegyvizsgáló hivatalt a Maros vizét szándékoztak képp nyugalomba vonult Is, amely kémiai apyagok és felhasználni. Ezt a tervet » Csonka Ferenc alapítotélelmiszerek minőségi kér- Csonka Ferenc nem tartotta ta intoSn a sLaedf íűck'-seivel foglalkozna. Az jónak, és helyette azt java- ^^pHka ^ki^i védelalapítás szervező munkájába solta, hogy a vízellátást ar- ^^ap^a ^kma^ véde^ bevonták Csonka Ferencet, a tézi kutak rendszerével old- dá^ mfX szegedi főreáliskola tanárát, ják meg. Szakvéleményét el- SüfSt vtft. Nyom. oki az 1884. december 1-én fogadták, dokain haladva> a ké^bb; Az élelmiszerek közül szakemberek is igen sokat Csonka Ferencet elsősorban tettek e rejtelmes fűszer kéa paprikaőrlemény érdekelte, miájáért. agrokultúrájáért. és ez maradt mindvégig leg- Ebbe a gazdag sorba minalaposabban művelt munka- denképpen idekívánkoznak a területe. A paprikaminősítés következő nevek: Benedek módszerének alapjai tőle László, Elekes János, Fodor származnak, és az idegen fes- J. Kálmán, Horváth Ferenc, tékek kimutatására kidolgo- Horváth István, Kovács Kálzott eljárása még ma isdön- mán, Mészáros Lajosné, tő jelentőségű. Csonka Fe- Obermayer Ernő. Sarudi Imrej o. . , „, , T, renc hamar belátta, hogy a re, Szanyi István, Tasnáai bi tanártársaval, Vanky Jó- ^g^j paprika csak úgyala- Józsefné, Tompos Albert, ffleffel közösen gyalog men- kfthat k, mag-j,^ kömoly Tóth Ede, Vass Péter és k S?vp<*^e hogy ^f ^PfJ" világpiaci rangot, ha jó mi- Vass Péterné. Az ő munkástanodában tovább mélyítsék n6ségét hivatalosan is szava, ságuk ls talán mind benne ismereteiket a természettu- toljáfc öt lgazolta az USA_ Van Szent-Györgyi Albert dományokból. Csonka Ferenc tan 1914.ben hozott törvény, nagyszerű felfedezésében, g^tem1 tanulmányait vé- meIy 6zerint paprika néven amelynél nagyobb sikert hagig kitűnő eredménnyel vé- csak Magyarországon előál- zánkban még senki sem ' "tott termék hozható forga- ért el. tanársegédi teendők ellátásé- lamba. Közintézményeink életében val bízták meg. Tarűtómes- . .. . . elég ritka a nagy évforduló, tere, professzora volt az az A 90 eves intézetet időköz- -t k ,,. egykori szegedi diák, aki fia- ben tobbstór .^-vezték, « 'az £*„£££ tfC tal korában előbb Hódmező- jelenleg _ Me^e^Élelmszer- t&ebb jubilet,mhoz érkeznévasarhelyen, ma d Szegeden, ellenőrző és Ve^rizsgálóln- nek c^nka Ferenc alapítá. Rohrbach Antal gyógysze- tézet néven működik. Cson- kivétel mft 5s meebeesült résznél patikuskodott, Than ka Ferenc 77 éves korában £ S^^órama 'a fo• m Sőry S^S érdekvédelemnek. alapján a paprikavizsgálato- Bátyai Jenő megnyílt Intézménynek első vezetője lett. Szeged város első vegyésze, Csonka Ferenc, a motorra autógyártás magyarországi úttörőjének, Csonka Jánosnak bátyja, Szegeden, 1848. október 6-án született a Földműves utca 8. szám •latti házban. Főreáliskola! tanulmányainak befejeztével a kedves baráttal és későbKároly. Csonka Ferenc, miután tanári oklevelét is megszerezte a vegyészmérnöki mellé, hazajött szülővárosába, és 1877-ben a főreáliskolában vállalt állást, ahol vegytant, természettant, természetrajzot és mennyiségtant tanított, ö alapította meg az iskola vegytani szertárát, mert szilárdan vallotta, hogy a kémiát a legelemibb kísérletek bemutatása nélkül nem lehet érthetően tanítani. Ezen tűlmcnőleg oktatási rendszerébe a kémiai gyakorlatokat is bevenette. Csonka Ferenc oktatói tevékenységének megtartása mellett vezette a Szeged Városi Vegyészeti Hivatalt, de első vegyvizsgálatait még az iskola laboratóriumában végezte. Az intézet 1901-ben vált közhivatallá. Annakidején már hivatalos mintákat vettek a városban, sót később egész Dél-Magyarország területén. Tanári állásából 63 éves korában. 1911-ben ment nyugdíjba, s ettől kezdve csak az intézet veze. tőjeként dolgozott. Hivatali munkájában elsősorban élelmiszerek vizsgálatával, és azok hamisításának felderítésével foglalkozott. Ezek mellett a város érdekeit szolgáló kérdések, mint pl. az . jvöviz és a világítógáz technológiai megoldásában is ak. tevan közreműködött. A váBölcsők - szegedi mintára Több mint öt éve foglal- nyes" családi ünnepség ré- tervezett kamarakórus hankozott az MSZMP Politikai szesei akarnak lenni. gulatteremtő erejét a jövőre Bizottsága a családi ünne- Vannak ugyanis alapszol- házasulok már maguk tapek helyzetével. Ezt követte gáltatások, amelyek ingye- pasztalhatják. Eddig is soaz a kormányhatározat, nesek. Házasságkötéskor nem kan kérték az első kerületamely a családi ünne- kell fizetni az ünnepélyes ben, hogy orgonamuzsika pek szervezését és megren- házasságkötő teremért, az mellett mondhassák ki az dezését állami feladattá tet- anyakönyvvezető közremü- igent, az egészen fiatalok te. A tanácsok azóta egy- ködéséért, az öt darabból vá- pedig szivesebben tették ezt más után hozták létre a csa- lasztható , kísérőzenéért, beatmuzsika hangjaira. Az ládi és társadalmi esemé- amely magnetofonról csen- iroda dolgozóinak ötletesnyeket rendező irodákat, or- dül fel, és a díszes emlék- ségéről és sikeres próbálszágszerte. lapot is térítés nélkül nyújt- kozásairól különösen a névNem kis feladattal kell ják át az egybekelt párnak, adó ünnepségek tanúskodmegbirkózniuk ezeknek a Persze, ha valaki nem elég- nak. Korábban 10—14 gyemerőben új intézményeknek, szik meg ennyi ünnepélyes- rek névadóját együtt tartothiszen munkájukat nem séggel, kérhet „élő" zenét ták. A sok apróság egyépíthetik múltbeli tapaszta- is; orgona-, hegedű-, gor- szerre sírt és kapálódzott a latokra. Meglehetősen kevert donka-, oboa-, fuvola-, vagy szülők kezében, az ajándészemléletmódok közepette zongoramuzsika dallamára kok összekeveredtek, a nagy kell gyökeret ereszteniük: fogadhatja az egybegyűlt ün- összevisszaságot épp az ünrendezvényelkkel odavonza- neplőket. Mindezért termé- nepi hangulat sínylette meg, ni a még bizalmatlan em- szetesen már fizetni kell, 80 Az első kerületi házasságbereket is. Hatásában pe- —110 forintot, ebből 10—30 kötő teremben már szegedi dig mi tagadás — állnia forint csupán a szervezésért mintára készült bölcsők várkell a versenyt a vállá- járó összeg. Kinek-kinek ma- ják egyéves korig a csecsesos ceremóniák egykori le- gának kell eldöntenie, meg- mőket. Hamarosan elkészütnyűgöző erejével, csakhogy ér-e a családnak 30 fo- nek a kis tápai kendők, ameúj, másfajta eszközökkel kell rlntot, hogy megjelenik ott lyeket — aszerint, hogy fiü mindezt elérniük. az Intézet fényképésze és vagy kislány fekszik a bölgyorsfotókat készít a boldog csőben — sarokra vagy tég• - r m . párról, és az 50 forintot, lalapra hajtott formában heLotáS-filtáS hogy akár külföldre is meg- lyeznek el majd a bölcsőn, szervezik a nászutat. felelevenítve a tápéi népA névadó ünnepséget szin- szokásokat. Január 1-től petén meg lehet tartani in- dig népi hangszeres csogven, bár szerényebb kere- P°rt ad zenét a névadó ünSzegeden 1972-ben alakult tek között: ehhez elegendő népségekén, meg az iroda. Azóta a vá- egy feldíszített terem. egy Legkevésbé alakult kl a anyakönyvvezető, gépzene gyászszertartások új formáés a díszes emléklap. Mind- ja, és a korábbi hagyomáezt lehet gazdagítani szava- nyokhoz itt ragaszkodnak lattal és élő zenével, ének- legjobban a családtagok, számokkal, lehet pezsgővel koccintani a kisbaba egész- jjfhef $8k helyett rosi tanács valóban otthonos környezetet teremtett az intézet dolgozói — és az őket felkereső lakosság — részére. A Dugonics téri épület ízlésesen berendezett helyiségeiben sikerült ségére, sőt zsúron is venolyan légkört kialakítani an- dégül látni a rokonokat, isnak a nyolc embernek, merősöket. A szervezésért Nem teljes a kép erről & többségükben nőknek,^ akik kért összeg nem haladja meg merőben újfajta intézményről, hiszen szerteágazó tevékenységében még maga is az útkeresés korszakában van. Annyi azonban bizonyos, hogy munkáját egyre inkább igénylik az emberek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az erre a2 évre tervezett 600 rendezvény helyett év végéig entud beszámolni az intézet És végül egy megjegyzés: az intézmény nevében szerepel a család szó, amely magába öleli a csecsemőtől az öregekig az összes családtagot. Csak a névadás fogadják az érdeklődőket, a 20—50 forintot hogy a kezdeti feszélye- „ ... zettséget egykettőre fel- „ fzot ke" eJtenüpk a váltja a kölcsönös, bizal- gyászszertartásról is: az mas hangnem. Kerek At- ünnepélyes környezet a butila, az intezet vezetője el- cs^tató ^noklnt, a kamamondta. hogy szolgáltatása- eJ»ta,fl" 6S ikkal elsősorban a szerve- Kóltatás Az intézet ezenkízéssel járó lótás-futástól vu» mmden temetésmentik meg a házasság, név- 8el„ Járó tóndot levesz a adó, egyéb ünnepek előtt f ^« aaklnek a háromszorosáról álló, illetve a gyászoló csa- akog?orUrendelesto a taxi Iád tagokat. Elegendő csak hívásáig, 10-20 forint elleezt az egyetlen küszöböt nfír>enátlépni és az iroda mindent megszervez, elintéz helyettünk, ami szükséges egy családi ünnepséghez. Nemrégiben tárgyalta a Csongrád megyei tanács vb az irodák tevékenységét. Ott felmerült többek között: a köztudatban nem ritka az a Ötletek o hangulatért után már megfeledkezik a rendezvény^ bangula- S^.ol.S | _ Sséft Nemcsák jó Lerlt olyan szépen beilleszkedne vélemény, ho^" drágák izek zőnek, pszichológusnak és tevékenysegi korebe. Tuda szolgáltatások. Az, hogy ki művészetkedvelő embernek juk, megvalósulása nem a mit tart drágának vagy ol- kell lennie, aki képes azal- jószándékon, hanem nagyon csónak, függ pénztárcáiavas- kalomnak megfelelő légkör gi dolgokon múuk. tagságától - és attól is, megteremtésere. J" " * mennyire tartja értékesnek A házasságkötések még fégis gondolkodniuk kelsaját idejét. Na és az sem alig térnek el a hagyomá- lene ezen is. mellékes, hogy milyen „fé- nyos polgári esketésektől, a Chikán Ágnes Szüts László: POKOLKisregény íi. — Ez borzasztó! — rebegte Én semmit sem szóltam, elvettem tőle a bőröndöt, kézen fogtam, és megindultunk a kijárat felé. Napsütéses vasárnap délelőtt volt, tisztán csengő. A faluban első misére kondítottak, s a harangszó átszállt a dombok, erdők fölött. Sokáig hallgatagon mentünk egymás mellett Lassan oldódott Zsuzsában a görcs, hagytam, hadd engedjen meg, nem akartam a kérdéseimmel feleslegesen zaklatni. Magától kezdte el, minden bevezetés nélkül. — Jobb is, ha most nem hagyom itt — mondta. — De elküldött — mondtam Zsuzsának. — Mert csökönyös, mint egy csacsi! — folytatta Zsuzsa. Flórián ugyanis a táviratból azt vette ki, hogy az ő akaratanak enged az asszony, s azért jön. hogy ezentúl együtt maradjanak. De hát hogyan megtudtam Zsuzsától, hogy Flóri mindenáron ott akarja hagyatni vele a kórházat, nem akarja, hogy Zsuzsa dolgozzon. Inkább eltartaná a feleségét, semhogy az önálló lehessen. Csakhogy Zsuzsa is csökönyös. Szerintem teljesen igaza van. Megküzdött azért, hogy a saját lábán megállhasson, a hivatását most már nem adhatja fel. Lehetséges, hogy a nagy demokrata Flórián odahaza ennyire maradi gondolkodású? Lehetséges, hogy zsarnoki hajlamai vannak? — Inkább nagyon is melegszívű — mondta Zsuzsa. — Nem tud meglenni anélkül, hogy valakiről ne gondoskodjék. Egyre jobban elcsodálkoztam mindazon, amit Zsuzsa mondott. Flórián annak idején öngyilkossági kísérlettel került hozzájuk a kórházba, az első felesége halála után. Zsuzsát akkoriban helyezték vidékre, s még nem találta helyét a városban. Flóri már a betegágyból intézkedett, hogy a fiatal ápolónő Flóri anyjánál találjon albérletet. És Zsuzsa szinte észrevétlenül lett albérlőből feleség. Persze, neki mindig is hiányzott a család. De ezzel vajon megtalálta-e? — Szükségem van rá! — mondta Zsuzsa. Akkor még nem tudtam, miért van neki szüksége Flórira. Csuda biztosan vágta hát a szemébe: — Csak nem azt akarod mondani, hogy miatta jössz vissza? Zsuzsa hallgatott. — Ha nem futok utánad, hol járna már veled a vonat? — folytattam, még nagyobb biztonsággal. — Üljünk le valahol egy kicsit! — mondta fáradtan. Furcsán hangzik, de féltékenykedni kezdtem folytathatná egy nő cat a vándoréletet? Azt is Flórira. Vagyis hogy: nem tudtam, tulajdonképpen hányadán állok vele. Mert közben nőtt ls a szememben. Lassan megértettem, ez az igazság. Alighanem, engem is akkor már halálra kerestetett, hiszen több mint egy órája, hogy eltűntem. Flóri pedig úgy vigyáz az apostolokra, ahogy az igaziakra vigyázhatott a szentlélek. — Hogy kerültél közéjük? — kérdezte Zsuzsa. Ekkor már a fűben ültünk, az erdőszélen, egy fa árnyékában. Elmondtam Zsuzsának, hogy a kollégium után hónapokig semmit sem csináltam, otthon loptam a napot. Aztán behívtak katonának. Ott ismerkedtem meg Kovács Matyival, a bikaere.iü kulcsossal. Mar ott i6 Bikának becéztük. Bika alig várta, hogy leszereljen, és visszakerüljön az olajosok közé. Pedig akkor még nem volt kulcsos. De mesélte, hogy itt jól lehet keresni, a munka változatos, mindig máshol kell dolgozni, s az Ilyesmi nekem is ínyemre való volt. Együtt szereltünk le, de én csak másfél évre rá kerestem meg Bikát. Addig üzemben dolgoztam. Két éve kerültünk Flórián brigádjába. — Azóta ez az első eset, hogy nem vagyok köztük, amikor pedig ott kéne, hogy legyek — mondtam. Zsuzsa félreértette. — Akkor menjünk! — emelkedett fel. De én visszarántottam a fűbe. Ügy hanyatlott vissza, hogy egyenest a karomba esett. Próbált védekezni eev darabig, aztán visszacsókolt. Hosszú hallgatás után szólalt meg. — Meddig emlékeztél a számra? — kérdezte. — Amikor elmentél, még emlékeztél rá? — Most is fügeíze van! — mondtam. — Másokénak milyen van? — kérdezte. — Másokénak semmilyen íze nincs — mondtam. (Folytatjuk^