Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

« IfjÉNTEK,, 3S74L MOVEMBEE % Betakarítás a szegedi határban Dicsekedhetünk a csütörtökkel, nem esett az eső. A határban meggyorsultak a munkák, bár a mély fekvésű, felázott, vízzel telítődött beledobálják a kombájnba zalékán került földbe a mag. a napraforgó fejeket, mert mindenképpen nagy értéket képvisel. A József Attila és a Móra Ferenc Tsz-ben csetalajokon még mindig nem kély területen szedetlen még boldogulnak az erő- és munkagépek. Szeged határában nyolc termelőszövetkezet gazdálkodik. Lényegében a betakarítás a kukorica kivételével befejeződött. Nincs már itt nagy gond a zölda szőlő, de hét végére ezzel is megbirkóznak a szövetkezetiek, a társadalmi segítség bevonásával. A szegedi határt kétfelé lehet most osztani, egyik része a dorozsmai—mihálység- és gyümölcsfélékkel, teleki rész, a homokosabb, igy a fűszerpaprikával sem. Igaz, a Felszabadulás Tszben, az Irma-major területén száz hektáron áll még lábon a napraforgó, ha megengedi a talaj, a szövetkezetiek kézzel leszedik, és magasabb fekvésű földek, ahol hellyel-közzel az esők szünetében, októberben is lehetett dolgozni, még vetni is. Itt jobb teljesítménnyel dicsekedhetnek a szövetkezetiek, a vetésterület 50 száViszont a mély fekvésű területeken, Baktó, Újszeged, Tápé, mindössze az őszi vetés 20 százalékánál tartanak a nagyüzemek. A városi átlag tehát elmarad a megyei átlagtól, hiszen alig haladja meg a 30 százalékot. Küzdelmes lesz tehát a november is. ríagy segítséget jelentett az elmúlt napokban a társadalmi összefogás, diákok, ipari munkások és katonafiatalok önzetlensége, hét végére is várják őket a közös gazdaságokba. Amenynyiben szükséges, a későbbiek során gépátcsoportosításokkal gyorsítják a talajelőkészítést és vetést. A magyar sajtó jó politikát szolgál A MUOSZ közgyűlése - Győri Imre felszólalása Csütörtökön a budapesti pártbizottság oktatási igazgatóságának épületében megkezdődött a Magyar Újságírók Országos Szövetségének kétnapos közgyűlése. Az el' nökségben foglalt helyet Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Grósz Károly, az MSZMP KB agit.-prop osztályának vezetője, Várkonyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Katona István. az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, Komját Irén, a MUOSZ alelnöke, Király András. a Szövetség főtitkára, Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára, Vas Imre, a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Részt vett a tanácskozáson Jiri Kubka, a Nemzetközi Újságíró Szervezet főtitkára és Oleg Zaglagyin, a NUSZ titkára. Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, az MTI vezérigazgatója megnyitójában szólt arról, hogy az eltelt időszakban a magyar újságírók külés belpolitikai téren egyaránt jó munkát végeztek. . Nagy segítséget jelentett, hogy a párt az újságírás fejlesztését, színvonalának emelését mindenkor fontos politikai ügynek tekintette A MUOSZ elnöke kegyelettel emlékezett meg az újságíró társadalom halottairól; a közgyűlés néma felállással adózott emléküknek. A Szövetség választmánya a legutóbbi közgyűlés óta eltelt öt esztendő munkájáról írásos beszámolót készített, amely átfogó képet nyújt a bei_ és külpolitikai újságírás helyzetéről. Király András a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében kiemelte: mindaz, amit az újságírás adhat, amivel gazdagíthatja társadalmi életünket — politikánkat szolgáljaj A szocialista sajtó munkásainak pártos, elkötelezett embereknek kell lenniök. adatuk, hogy a párt útmutatásait követve, a gyakorlati élet ismeretében hirdessék magyarázzák politikánkat. formálják a közvéleményt, felhívják a figyelmet a pozitív jelenségekre. Hangsúlyozottan szólt arról a felelősségről, amellyel az újságírók tartoznak pártunk, nak. egész népünknek, hazánknak A vitában felszólalt Győri Imre. az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Győri Imre bevezetőben tolmácsolta a közgyűlésnek, & sajtó, a rádió, 'a televízió. a tömegtájékoztatás minden dolgozójának az MSZMP Központi Bizottsága üdvözletét. — A közgyűlés olyan időpontban tanácskozik — mondotta —, amikor nagy eseményekre készülődik néipünk, pártunk: közeledik hazánk felszabadulásának 30. évfordulója, és a közeljövőHapgsúlyozta: a magyar nép áldozatkészsége és munkaszeretete, szoros együttműködésünk a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal olyan eredményeket hozott, amelyekre joggal büszkék lehetünk. — A szocialista újságírók megtisztelő feladata. hogy ben lesz a Magyar Szocia- tollal, mikrofonnal, kamerálista Munkáspárt soron következő XI. kongresszusa. Kiemelkedő események ezek, s fokozott felelősséget jelentenek a tömegtájékoztatás számára is. — Felszabadulásunk 30. évfordulójára mérleget készítünk. Visszaemlékezünk népünk történelmi útjára, arra, hogy a magyar nép hosz_ szú évszázadok elnyomatása, szenvedése, oly sok sikertelenül végződött harci fellángolás. a második világháború kegyetlen pusztítása után, a szovjet nép nagy véráldozatával jutott el 1945 tavaszáig. S a jövő év márciusáig. a XI. kongresszusig összegezzük az elmúlt több mint négy esztendő társadalmi, politikai tapasztalatait. — Munkásosztályunk, egész népünk eredményesen munkálkodott és munkálkodik a X. kongresszus határozatainak végrehajtásán. Az elmúlt időszak is bebizonyította, hogy pártunk következetesen, a marxizmus—lévai és fényképezőgéppel hiteles képet adjanak népünk munkájáról, elért eredményeinkről. terveinkről, céljainkról, és azokról a gondokról, problémákról is, amelyek különféle okokból — olykor nehezítik, lassítják előrehaladásunkat. Ez legyen állandó feladata a sajtónak, de a következő hetekben, hónapokban erre megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk — mondotta. A Központi Bizottság tifc. kára ezután emlékeztetett arra, hogy az alkotmány is a szocializmus, a nép érdekeinek szolgálatára kötelezi a sajtót, a X. kongresszus határozata pedig növekvő jelentőségűnek mondotta a sajtó, a rádió és a televízió szerepét a tömegfelvilágosító munkában és a műveltség terjesztésében. — A sajtó négyéves munkájáról egyértelműen elmondhatjuk: a X. kongreszszus szellemében tevékenykedett. Nagy szerepe van az ninizmus szellemében, aa elért eredményekben, abban. élet változásait jól érzékelve folytatja politikáját, s úgy végzi munkáját, hogy érvényre juttatja dolgozó népünk érdekeit. — A X. kongresszus óta a párt alapvető céljainak megfelelően tovább szilárdult a munkásosztály hahogy a XI. kongresszuson pártunk emelt fővel állhat a magyar munkásosztály, a magyar nép és a világ országaiban harcoló osztálytestvéreink elé. A magyar sajtó jó politikát szolgált az elmúlt négy évben, s ezzel nemcsak a pártunk, szociatalma, a munkás-paraszt lista rendszerünk iránti biszövetség, fejlődött a szocialista demokrácia, szilárdult a szocialista nemzeti egység. A szocializmus felépítése nemzeti programjának megvalósításában a Magyar Szocialista Munkáspárt betöltötte és betölti vezető Legfőbb fel- szerepét. — A népgazdaság tervszerűen. arányosan fejlődik, megvalósul a IV. ötéves terv hatékonyabb, intenzívebb a gazdasági munkánk. Megfelelő intézkedések történtek a gazdaságirányítás bevált rendszerének továbbfejlesztésére. A gazdasági mechanizmus elősegítette a szocialista gazdaság előnyeinek realizálását. A termelőmunka eredményeivel összhangban emelkedett népünk életszínvonala és műveltsége. A szocialista közgondolkodás, a társadalmi tudat területén is előrehaladtunk. zalrnat és megbecsülést növelte a tömegekben, hanem egyúttal a saját tekintélyét is öregbítette — mondotta Győri Imre. A tanácskozás ma folytatja munkáját Párttaggyűlések előtt E! l zekben a napokban már javában folynak az előkészületek pártszervezeteinkben a párt XI. kongreszszusát megelőző beszámoló taggyűlések megtartására. Ez a munka megkülönböztetett feladatokat ró az alapszervezetekre és az őket irányító pártszervekre. Olyan összegezést kell készíteni, amely hű képet nyújt az elmúlt négy évben végzett munkáról, s a tanulságok elemzésével megmozgatja az alapszervezet kommunistáit. Alapvetően két feladatot kell megoldani: egyrészt a négy esztendő munkájának összegezését, értékelését, másrészt ennek alapján a jövőre vonatkozó következtetések levonását. Az összegezés tehát nem azt jelenti, hogy a kommunista közösség négyéven át végzett munkáját mechanikusan „leltárba vegyük". Ez egy taggyűlésen nem lehetséges, de nem is szükséges. Mi kerüljön összegezésre és értékelésre? Vizsgálják meg, hogy milyen eredményességgel tudták megvalósítani azokat a feladatokat, amelyeket a X. kongresszus, majd azt követően az 1972-es és 1973-as novemberi határozatok megjelöltek. Elemezzék, hogy saját határozataik mennyiben segítették elő a párt alapvető céljainak megvalósítását. Térjenek ki arra, hogyan érvényesül az adott területen a párt politikája, ennek szellemében végezték-e munkájukat a gazdasági vezetők és a tömegszervezetek. Foglalkozzanak azzal is, miként jutott érvényre a párt vezető szerepe, és ezzel párhuzamosan növekedett-e a gazdasági, hivatali vezetők, társadalmi szervezetek önállósága és felelőssége. Térjenek ki továbbá az egyes párttagok munkájára, helytállására, a pártpolitika megvalósításáért végzett tevékenységre is. A fő figyelmet természetesen a politikai munka értékelésére kell fordítani. Az adott gazdasági egység, intézmény, hivatal eredményei kétségtelenül magukba foglalják és tükrözik a pártszervezet, a kommunisták politikai tevékenységének hatását. A beszámolók mégsem elégedhetnek meg pusztán az eredmények ismertetésével, hanem adjanak számot az azok mögött meghúzódó politikai munkáról is. Mutassák be, milyen nézetek és gyakorlat ellen kellett küzdeniük a párt politikájának érvényesítéséhez, az eredmények eléréséhez. Az a jó és vitára ösztönző beszámoló, amely erről is szól, mégpedig érvelve és vitatkozva. A jó beszámolónak fontos feltétele a konkrétság, a tényszerűség. Az eredmények, a problémák, a gondok mindig, konkrét munkaterületekhez, részlegekhez, személyekhez kapcsolódnak. Semmit sem mondanak az olyan megállapítások, bírálatok és észrevételek, amelyek „általában" és „elvileg" hangzanak el, és nem azoknak címezik, akiknek valójában szólnak. A nyíltságnak természetesen párosulnia kell a tárgyilagossággal, vagyis a valóságos helyzetnek megfelelő értékeléssel. Az őszinte, önkritikus és kritikus szemlélet gyakorlásában mindenekelőtt a vezetőségnek kell jó példával elöljárnia. Ha nem fél saját munkájának bírálatától, s ezt a beszámoló is tükrözi, az egyben az egész párttagság nevelésének a leghatékonyabb módszere. A jó taggyűlési beszámoló csak kollektív munka eredménye lehet. Nem helyeselhető, hogy egyes pártszervezetekben a titkárra, vagy éppen valamelyik vezetőségi tagra bízzák a beszámoló teljes szövegének megírását, a vezetőség többi tagja pedig csupán észrevételekkel él. Mivel a beszámoló maga is különféle témákra tagozódik, s rendszerint a vezetőség egy-egy tagjának reszortmunkáját is felöleli, célszerű az előkészítésnél is ezt a munkamegosztást alkalmazni. A kollektív munka feltétlenül igényli az egész vezetőség tevékeny közreműködését a beszámoló elkészítésében, de ennél szélesebb kör is bevonható ebbe a munkába. Elsősorban azok az aktivisták, akik rendszeresen segítenek a pártvezetőségnek, ennél fogva viszonylag jó ismerői egy-egy témakörnek. A legtöbb helyen már jó előre elkészítik a beszámoló vázlatát, azt vezető^ ségi ülésen megvitatják, s miután elfogadták, megjelölik az egyes részek elkészítésének felelőseit. Ez mindenképpen célszerű, mert így elkerülhető a felesleges munka, s a beszámoló megalapozottabbá, egységesebbé válik. Gyakorta visszatérő kérdés: milyen források állnak rendelkezésre a beszámoló elkészítésére? A legfontosabbak a X. kongresszus óta megtartott beszámoló taggyűlések tapasztalatai, továbbá a vezetőségi ülések, taggyűlések határozatai. Mivel a beszámoló csak a legfőbb kérdésekre térhet ki, az egyes munkaterületek összegezéséhez itt bőven találnak anyagot. Bármilyen jelentős is ez a forrás, a megtárgyalt napirendek felsorolása, felelevenítése nem elégítheti ki a beszámolóval szemben támasztott igényeket. A többletet az az értékelés jelenti, amelyet a négy év általános tapasztalatai alapján a pártmunka adott területéről a vezetőség kialakít: milyen pozitív és negatív vonások jellemzik a pártmunka tárgyalt részét; mit tett a vezetőség azért, hogy jó irányban befolyásolja az ügyek alakulását? Ezekről feltétlenül szólni kell, mint ahogy nem kerülhető el az adott terület valóságos helyzetének egybevetése a párthatározatokban rögzített követelményekkel. A

beszámoló elkészítésének másik fontos forrása a párttagság véleménye A taggyűlést megelőző pártcsoportüléseken a vezetőség megismerhette a párttagság véleményét az alapszervezet munkájáról, a vezetőség tevékenységéről, s az egyes párttagok munkájáról, megbízatásaik teljesítéséről. Hasznosítsuk tehát a pártcsoportüléseken elhangzottakat, ne hagyjuk kárba veszni ezt a forrást. Pártszerűen kell reagálni az észrevételekre akkor is, ha a vezetőség véleményével nem, vagy nem mindenben egyeznek meg. Nem helyeselhető annak a gyakorlatnak esetleges felelevenítése, amelyet korábban egyes irányító pártszervek alkalmaztak. Arra gondolunk, hogy beszédvázlatot adtak ki, vagy éppen a pártvezetőség helyett munkatársaik készítették el a beszámolót — „segítés címén". Nagyon hasznos viszont, ha minden irányító pártszerv időben elmondja érdemi véleményét az alapszervezet vezetőségének, kollektívájának munkájáról. Ezt már a beszámolóban is jól fel lehet használni. Ugyanakkor nem zárja ki annak lehetőségét, hogy indokolt esetben a taggyűlésen is megismételjék az értékelő véleményt. Célszerű, ha a beszámoló feletti vita után határozatot hoznak, amelyben rögzítik, hogy a taggyűlés a végzett munkáról szóló jelentést elfogadta: majd sorolják fel, milyen feladatok megoldását tartják szükségesnek a vitában elhangzott észrevételek és javaslatok alapján. Nem mindennapi esemény a párt helyi vezető testületeinek számadása a X. kongresszus óta végzett tevékenységükrőL Nem ünnepi gyűlésekre van tehát szükség, hanem kifejezett munkaértekezletekre, hiszen nem a nagy kinyilatkoztatások, hanem a felelősségteljes mindennapi munka viszi előbbre ügyünket. DR. SZABÓ IMRE. az MSZMP KB alosztályvezetője flíakarékossági világnap afkalmsből: Megyei ünnepség Szentesen A takarékossági világnap alkalmából tegnap, csütörtökön délelőtt Szentesen, az ÉLIKER Vállalat tanácstermében megyei ünnepséget tartottak. Ezen jelen volt dr. Budapesten a Finn KP küldöttsége A Magyar Szocialista Mun_ a párt elnökének vezetésékáspárt Központi Bizottsá- vel. A küldöttséget a Feriganak meghivasara október , . , 31-én Budapestre érkezett a hegyl Wpuloteren Biszku Finn Kommunista Párt kül- Béla. a Politikai Bizottság döttsége Aarne Saarinennek, tagja, a KB titkára fogadta. Perjési László, a Csongrád megyei tanács elnöke, s Török László, az OTP megyei igazgatója. Az ankét szónoka Labádi Sándor, az MSZMP Szentes városi bizottságának titkára röviden áttekintette a takarékossági mozgalom múltját. Szólt arról, hogy minden történelmi korszakban szűk ség volt a takarékosságra Napjainkban azonban nem d jövőtől való félelem, hanerr a megvalósításra váró ter vek miatt takarékoskodna!' az emberek. A íennáilásá nak 25. évfordulóját ünnep lő OTP dolgozóinak munká ját dicséri, hogy évről évre gyarapszik a betétkönyvek száma. A megyében 170 ezer betétkönyvben, mintegy 3 milliárd forint van. Elutazott a csehszlovák delegáció Csütörtökön elutazott Budapestről a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának pártmunkásküdöttsége, amely Eugen Thurzónak, a KB osztály/ezetőjének vezetésével a •tagyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának neghívására október 28—31. között tartózkodott hazánkban. A küldöttséget fogadta Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. (MTIJ