Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-03 / 258. szám

4 i VASÁRNAP, 1974. NOVEMBER 1. A Volgától az Elbáig Pályázat olvasóknak Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a Haaafl&s Népfront budapes­ti bizottsága, más saarvek­kel karöltve — az olvasó népért mozgalom keretében olvasó- és rejtvénypályaza­tot hirdet a Volgától as Elbáig cfmmel. Az 1974, no­vember 7-től 1975, novem­ber 7-ig tartó pályázaton részt vehet mindenki, aki Bulgéria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, a Német De­mokratikus Köztársaság, Románia felszabadulását és a Szovjetunió felszabadító harcát bemutató szépirodal­mi müvek közül kiválasztott tíz könyvből legalább négyet elolvas. Dtmov: Dohány. Otcenasek: Rómeó, Júlia ós a sötétség, Set­nionov: Nappalok él éjszakák, Borisz Polevoj: Egy igaz ember, Karinthy Ferenc: Budapesti ta­vasz. Nagy Lajos: Pincenapló, Andrzejeuski: Hamu és gyé­mánt, Ulllé: Siralomhegy, Sa» <lo veaiúl: Mltrea Kőkor útja és Bruno Apiw: Farkasok köat védtelen című könyvekből kell néggyel alaposan megismerked­ni. Az olvasmányélmények alápján a pályázók legfel­jebb nyolcoldalas pályamun­kát írhatnak arról, hogy az olvasott könyveket összevet­ve milyen azonosságokát és különbségeket fedeztek fel az egyes országok felszaba­dulásának eseményei között, Illetve melyik könyv nyerte meg legjobban a tetszésü­ket. A pályaműveket — névvel és lakcímmel ellátva — legkésőbb 1975. szeptember 15-ig kell elküldeni a Ha­zafias Népfront budapesti bizottságára. Bálint Endre kiállítása, zenei ősbemutató Bálint Endre festőművész, érdemes művész évek óta Visszatérő vendége a Szege­di Nyári Tárlatoknak. Talán ez is közrejátszik abban, hogy a neves festő, aki a napokban töltötte be 60. életévét, Szegeden rendezi meg újabb egyéni kiállítá­sát. ahol jórészt az utóbbi évek munkált tárja közön­ség elé. Bálint Endre 1935­től kiállító művész, tehát mostani, huszonkilencedik önálló kiállítása a négy al­kotó évtizedet reprezentáló bemutató is. A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában vasárnap déli 12 órakor nyitja meg dr. Vw Endréné művészet­történész Bálint Endre Raj­zaiból, akvarelljelből, kol­lázsaiból, tárgyaiból és festményeiből rendezett tár­latot. Hétfőn este 7 órakor, a zeneművészeti főiskola Le­nin körúti hangversenyter­mében Beszélgetés kortárs művészekkel címmel talál­kozót rendez a Bartók Béla Művelődési Központ. Kurtán György Kossuth-dijas zene­szerző Játékok zongorára címmel zeneművet írt Bá­lint Endre Ikonosztáz című triptichonjához. A darab ősbemutatóját hétfőn este tartják, közreműködnek Ko csls Zoltán és Fenyő Gusz­táv zongoraművészek. Ez egyúttal a Hanglemezbará­tok Klubjának összejövetele is. Az öltöző Teljesen hétköznapi Jele­netek játszódnak a rögbicsa­pat öltözőjében: a, játékosok átöltöznek, bemelegítenek, közben viccelődnek egymás­sal. Teszik a dolgukat, meg­szokott mozdulatokkal és mondatokkal leplezik félel­müket. Félnek ez edzőtől, a klubvezetőtől, egymástól, még önmaguktól is. Dávid Storey tévéjátéka érdekes adalékokkal szolgál a ki­szolgáltatott ember rajzá­hoz. A mozikban most vetítik Elia Kazan filmjét, A láto­gatókat. A filmidő jórészé­ben alig történik valami, ami említésre méltó és el­mesélhető, de a film minden egyes jelenete a szorongás, a félelem légkörét árasztja. Szívszorító, tiltakozásra in­gerlő a láthatatlan kötelé­kek között vergődő és tehe­tetlenségre kárhoztatott hő­sök látványa, akik rutin- és álcselekvések sorozatával védekeznek a kiszolgálta­tottság nyomasztó érzése el­len — amíg lehet, önmagá­nak sem ura egyikük sem akárcsak a rögbicsapat tag­jai. Akiknek kényszer ugyan a játék, mégsem csak a nagyobb pénzért hajtanak kifulladásig: holtfáradtan és félig agyonverve sem képe­sek kivonni magukat az őrült rohanásból, mert a pá­lyán már nem a pénz ma­gatartásuk meghatározója, hanem elszabadult ösztöne­ik. A kiszolgáltatottság de­formálja őket, megsemmisíti akaratukat, és utat enged a durvaságnak és brutalitás­nak. A film és a tévéjáték ter mészetesen nem hasonlítha­tó össze, csak az asszociáció megengedett. Dávid Storey nem fogalmaz általános ér­vénnyel (Kazan igen), és a rendező. Mihályit Imre is tiszteletben tartotta az írói szándékot; & jrögbicsapat tagjairól, a sport sajátos vi­lágáról van szó, amelyben persze nem irigylésreméltó sztárok, hanem emberek él­nek. És az öltöző nyomasz­tó, szorongásos atmoszférá ját — Halász Mihály képei közvetítésével — kétségtele­nül érzékelhette a néző, an­nak ellenére is, hogy a szí­nészek számára kissé idegen maradt a sajátosan amerikai stílus, az élet- és magatar­tásformák jellemzői. S. E. Szocialista elkötelezettségű • szakembereket képezni Beszélgetés dr. Ráoz Jánossal, a JA 7£ oktatási rektorhelyetteeé­veíem egyetemi világnézeti oktatás és nevelés IdOszerű kérdéseiről Hogy milyertné nevelődik, formálódik a most fel­növekvő Ifjú generáció: ez ma közügy, össztársadalmi ügy, az érdeklődés középpontjában álló kérdés. As ok­tatás és a nevelés egyik nagy és fontos műhelye a fel­sőoktatás, és azon belül az egyetem. Ahol nemcsak a szakmai, hanem a világnézeti oktatás és nevelés is do­mináns elem. Ilyen értelemben tehát: ideológiai mű­hely Is. Hol tartanák a világnézeti oktatásban és nevelés­ben? Milyen eredményeket tudnak fölmutatni? Milyen nehézségekkel kell megküzdeni? A jövő milyen tervei, elképzelései formálódnak e témakör kapcsán a jelen­ben? — e kérdéscsoporttal összefüggésben kerestük föl dr. Récs János egyetemi tanárt, a szegedi József Attila Tudományegyetem oktatási rektorhelyettesét. — Ez a téma mindig ak­tuális. Most azonban két té­nyező hangsúlyozott idősze­rűséget kölcsönöz neki. A közelmúltban hozták nyilvá­nosságra az MSZMP Köz­ponti Bizottsága Agitációs es Propaganda Bizottságá­nak állásfoglalását 'az álla­mi felsőoktatási intézmé­nyekben folyó marxizmus­leninizmus oktatás helyze­téről és feladatairól. E do­kumentum összefoglalja, meddig jutottunk el, egyben a legsürgősebb feladatokat is körvonalazza. Emellett néhány héttel ezelőtt némi történelmi áttekintésre is mód nyílt annak örvén, hogy egy jeles jubileumot ünnepeltünk: negyedszázada kezdődött meg a szegedi fel­sőoktatási Intézményekben a marxizmus-leninizmus ok­tatása. Az évforduló alkal­mat adott arra, hogy szám­bavegyük: itt, helyben med­dig is jutottunk el a huszon­öt év alatt, és hol szorul további Javításra, korrekció­ra munkánk. A jubileum alkalmából készült felmérések is jól tükrözték, hogy e hosszú Időszak alatt milyen sokat fejlődött, és az egyetem éle­tében milyen jelentós erő­vé, tényezővé vált a mar­xizmus—leninizmus oktatás. Mennyit javultak a szemé­lyi feltételek, és ennek meg­felelően miként növekedett egyenletesen az oktatási izinvonal is. — Bocsásson meg, ha félbeszakítom egy pilla­natra. Ez a marxizmus— leninizmus oktatásra vo­natkozik. A világnézeti ne­velés viszont összegyetemi ügy. Mi a helyzet, ha eb­ből az aspektusból vizs­gáljuk a kérdést? — Igen, erre a tényre nem árt újra és újra hang­súlyozottan felhívni a figyel­met: a világnézeti nevelés valóban nem — és nem Is lehet csak — a marxizmus­leninizmus tanszák „bel­ügye". Komplex eredményt tehát csak közös erőfeszítés­sel, valamennyi szaktanszék (szakbizottság) közreműkö­désével érhetünk el. Nem­csak a magam véleményét fogalmazom meg. amikor Utalok rá: nincs „világnézet­mentes" szaktudomány. Egyáltalán: nincs a tudo­mánynak egyetlen olyan szférája sem, amely ne áll­na szerves .kapcsolatban a világnézettel. Ha pedig e kapcsolat adott, akkor ké­zenfekvő a következtetés: minden szaktudományi kér­dést ilyen vagy olyan mó­don kapcsolatba lehet hozni a világnézeti neveléssel, föl lehet használni a hallgatók világnézetének alakítására, formálására. Természetesen nem valamiféle erőszakolt „ideológizálásra", mecha­nikus „túlpolitizáltságra" gondolok, hanem azoknak a kézenfekvő világnézeti ta­nulságoknak a levonására és tudatosítására, amelyekre az éppen napirenden levő tárgykör, anyagrész termé­szetszerűleg lehetőséget ad. — Ez nem könnyű do­log. Többek között ideoló­giai felkészültségre, fel­4 vértezettségre is szükség van hozzá... — Örüíök, hogy ezen a fó­rumon is elmondhatom: az egyetemi oktatógárda tag­jainak jelentős része — és most nem a marxizmus—le­ninizmus tanszéken dolgo­zókra gondolok — elvégez­te a marxizmus—leninizmus esti egyetemet, a szakosítót, a speciálszakot stb. Már ön­magában ez a tény is. utal arra, hogy a világnézeti ne­velés feltételei ezen a téren is javultak, ami a kihasz­nálható lehetőségek számát érdeklődés pozitív. A diákok is növelte. nagy többsége jól és okosan Arról sem szabad inegfe- tud az Ideológiai, politikai ledkezni, hogy az egyetem problémákra rákérdezni. Eb­szakbizottságai már az el- bői persze nem következik, múlt időszakban Is jelentős, hogy a kérdésekre Ők ma­színvonalasi ugyanakkor ér- guk minden esetben helyes deml kérdésekkel foglalkozó választ tudnak adni — de a vitákat rendeztek — éppen pozitív kérdésfölvetés meg­a világnézeti nevelés előse- könnyíti az oktató számára gítése céljából. Ilyen „idao- is a vitás kérdések tlsztázú­lógiai műhelymunkára" ke- sát, az esetleges félreértések rült sor többek között a ter- eloszlatását. mészettudományl karon a A mai egyetemisták erköl­malematikai és a biológiai, csl és politikai tekintetben a bölcsészettudományi karon lényegében lépést tartanak a az Irodalmi és nyelvészeti szocialista fejlődéssel. Ez szakcsoportban, valamint az természetesen nem Jelenti állam- és Jogtudományi ka- azt, hogy egy részükkel, a ron. Most az a feladat, hogy nagy egészen beiül egye­e hasznos és tanulságos esz- sekkel ne lennének komoly mecserék 'tapasztalatalt men- — ideológiai, világnézeti — tői nagyobb hatásfokkal problémák. hasznosítsuk a világnézeti __ K-A«L«MMI „„«. nevelőmunkában, az egyete- doT: Konkrétan mire 0on* ml oktatás minden terüle- .,..,„ ,, . . , tén — Különös gondot okoz a vallásos világnézet Jelenló­— Még a bevezetőben te. Aztán: nem helyeselhe­szó volt az MSZMP KB tó a nyugati életforma ele­Agitácíós és Propaganda melnek kritikátlan átvétele, Bizottságának állásfoglala- utánzása. Itt rögtön hangsú­sáról... lyoznl szeretném: nem az öltözködésre, a haj- és sza­— Igen. Az állásfoglalás káli viseletre gondolok. Ezek nagy segítséget ad munkánk önmagukban külsőségek. A továbbfejlesztéséhez. Ami- probléma akkor kezdődik, nek az lenne a lényege, hogy amikor ezek a külsőségek a növeljük a világnézeti okta- fejekben meglevő tényleges tás és nevelés hatókonysú- ideológiai zűrzavar Jelképel. gát. Az egyetemi pártbizott- Amikor tehát a ruhadivat­sóg már megtárgyalta a tal együtt valaki a nyugati dokumentumot, és meghatd- életforma divatját is vállal­rozta azokat a tennivalókat, ja, „hordja", dicsőíti. S vé­amelyekkel hozzájárulhat gül: nem tagadható az sem, az eredményes munka sike- hogy tapasztalni Időnként réhez. Az Egyetemi Tanács elvétve egyesek részéről na­alapos előkészítő munka cionalista nézeteket is. után előreláthatólag nqvem­ber elején tárgyalja meg a marxizmus—leninizmus ok­tatás és a világnézeti neve­lés időszerű feladatait, és megjelöli majd a legfonto­sabb tennivalókat, az t»?ész egyetemre vonatkozóan. Ugyanakkor még ebben az évben, decemberben, össze — Ez gyakorlatilag te­hát annyit jelent, hogy a világnézeti oktatásnak és nevelésnek egyszerre „két fronton" kell csatát nyer­nie.. . , — Valóban. Egyrészről vissza kell szorítanunk a je­gek. Ezekben a hetekben ké­Színes, szélesvásznú, szinkronizált szovjet film. Irta: Valentyin Jezsov és Vltautasz Zsalakjavicsusz. Rendezte: Vitautasz Zsa­lakjavicsusz. Operatőr: Vlagyimir Nahabcov. Ze­néjét szerezte: Vjacsesz­lav Orcsinnyikov. Az utóbbi években egyre több helyet követel a hír­ügynökségi jelentésekben Latin-Amerika. Forrongó tűzfészek glóbuszunknak ez a félteke, egymás mellett ta­lálható itt szocializmust épí­tő ország, fasizoid katonai rezsim, a polgári köztársaság álarcában tevékenykedő mo­nopolkapitalizmus. A leg­újabbkori forradalmak szín­helye ez a földrész. Az el­múlt évek, évtizedek króni­kája telis-tele kirobbant és vérbe fojtott forradalmi megmozdulásokkal, váratlan választási győzeJmeKKgl, ki­végzésekkel, száműzetések­kel, börtönhírekkel. Hol itt, hol ott bukkan föl az ille­galitásba kényszerített kom­munista pártok egy-egy ve­zetője, hol innen, hol onnan érkeznek hírek és filmjelen­'tések anarchista merényle­tekről. Forrong Dél-Ameri­ka. Az elnyomott népek ha­talmos áldozatokat vállalnak azért az édes szóért: szabad­ság. Vitautasz Zsalakjavicsusz szovjet rendező eredeti do­kumentumokra építette Az édes szó: szabadság című filmjét. A latin-amerikai népek forradalmi harcának állít méltó emléket és fi­gyelmeztető obeliszket kri­miizgalmasságú, a forradal­mi harc. az illegális mozga­lom egy eoiz^dián keresztül is a küzdelem heroikus nagyságának éppúqv mint hétköznani pillanatainak. A film kiin^ul pontiát egv napi hír jelentette. G. G P.-t, az egyik dél-amerikai ország kommunista vezető­jét törvénytelenül börtönbe zárták. E"v alagúton át me­rvelyilt, melyet kommunista elvtársai ástak. Ez a hír, ez a szinte hi hetedeiének tűnő esemény szolgáltatta a film alapját. A helyszín termé­szetesen nem konkrét, egy képzeletbeli államban ját­szódik a történet, ahol a jobboldali puccs után a re­akciós terror börtönbe veti a politikai pártok vezetőit Az illegalitásba kényszerült kommunisták három képvi­selőjüket akarják kiszabad!, tani az erődbörtönből. A feladatot egy fiatal házas­párra bízzák, ök nyitnak üzletet az erőd tőszomszéd­ságában. Minden külső jel szerint kedves líereskedőem­berek. Ám a garázsban, a föld mélyén minden éjjel megfeszített munka felvik. Alagutat ásnak az erőd­be... A szinte lehetetlennek lát­szó terv megvalósítása j* alkalmat ad a rendezőnek arra, hogy felsorakoztassa a mai forradalmártípusokat felvillantsa a harc nehézsé­geit, bepillantást engedjer egy számunkra szinte el képzelhetetlen világba. T. L. gezik a karokon is: hol tar- lentk«6 té/es> • , ma™ * tanak a világnézeti nevelő- ™u?tdl; *géSi6 életszemléie­munkában, mit kell erősíte- ünktől idegen nézeteket, vi­nt. min javítani, melyek a agnézeti ideologiai megnyi­még kiaknázatlan lehetősé- latkozásokat. Vitával, meg­győzéssel. Ugyanakkor ter­mészetesen úgy, hogy minél ... , ^^®aokoldalúbban megismertet szülnek az uj tantervek, Jük a dlókságot a marxiz­programok, amelyekben - mus-lentnizmus lényegé­az élet támasztotta követel- vel tanításainak értékével, ményeknek megfelelően — nagyszerűségével, a szocia­igen nagy szereppt, hang- Uzmus igazságaival, súlyt kap a kommunista Másrészről mindent el szakemberképzés.^ kell követnünk aiért, hogy Ugyanakkor a komplex az oktatás és nevelés diffe­nevelési tervekben — ame- renciélt, az oktatómunka lyeket a bölcsészettudomú- egész organizmusában egy­nyi karon e tanévtől kezdő- forma intenzitással alkalma­iően kísérlelképnen már be- zott eszközeivel diákjainkból vezettek, s jövőre bevezet- szocialista elkötelezettségű nek a TTK-n, és az állam- szakembereket neveljünk, és jogtudományi karon is — Azzal fejezném be én is, ugyancsak hangsúlyosan sze- amit a már többször emle­-epelnek a világnézeti neve- getett pártdokumentum is 'és időszerű feladatai. olvan nyomatékosan hang­Ehhez most már csupán súlyoz: a világnézeti neve­annyit kell hozzátennünk, lés hatékonyságának fokozá­hogy az összkép teljes le- sa érdekében növelni kell a "ven: a nolitikai, az ideoló- marxizmus-leninizmus ok­"ai kérdések iránt a hall- tatás világnézeti nevelőere­-otók körében rendkívüli 1é> p^jtika!, or!°ntá10 "ere" , , .. , . .. nét. Fő célunk az. hogy megnovekedett az 0,yon s/„írd marvMa-le­rdeklődés — és akkor már ninlsta vjiá"nézettel rendel­törülbelül érzékeltettük, mi- kező szakembereket kénez­yen nagy feladatoknak kell z'"nk- akik ismerik a mar­xizmus—leninizmus elméleti megfelelni oktatóinknak, ^következendőkben. Felkészülésükhöz a párt az alantait, és ennek segítségé­vel kénesek eligazodni a ha­zai szocialista énítés és a ezetés is segítséget ad. nemzetközi osztálvharc bő­többek között a szegedi vá- nvoluU kérdéseiben. F,1 kell rosi pártbizottság a vezető érni. hogy a hallgatók ma­oktatók számára időszerű "tikénak vallíák a párt ál­'deológiai kérdésekkel fog- fal megfogalmazott, a szo­'alkozó előadássorozat lndí­ását tervezi. — Eddig a feladatok és az oktatók oldaláról közö­ltettük meg a kérdést. Mi c<-iwmiis énítésére vonatko­zó történelmi nersoektívát. és t"dafesífsák hoev ennek ni^rAse csak céltudatos, el­tevékenységgel léhetsé­•x helyzet a tanulóifjúság- „„ gal? B — Mint említettem, rend­ívüli mértékben megnőtt "* ~menuvien „ ^.MXJí. peVl — mnoJ­<5TÖO é« n"" feledat. TavejrszfVulz majd V»ee«ölettel megfelelni iz érdeklődés a politikai, renod-Ha befejezé­leológiai kérdések iránt! SÜ1 dr- Rácz •T4"°<i­Rögtön hozzátenném: ez as Papo Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents