Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-12 / 239. szám

4 mmmmmmmmm—m SZOMBAT, 1974. OKTÖBER » Ezen az őszön a cseh Kulturális Minisztérium hivatalos vendégeként cseh területen is eltölthettem egy hónapot. A 239 szobával — 637 személyes befogadóképességgel — rendelkező Interhotel, a 10 emeletes, 1967ben avatott Parkho- maradt. A IV. tel egyik szobácská- roly-alapította jában laktam. A Kulturális MI nisztérium jóvoltá- közelíthető meg. ból pi kenyere Prágának. Nem csupán az özön, apró kísérleti színházban domináns elem, hanem az irodalmi esteken is. Egyik este a „Líra Pragensis" című irodalmi pódium előadását hallgattam meg. Jarmila OtradoKá- be kisfiú korában vicová költőnő „LiszKarl- IV. Károlyt, aki ké- ty Matce" című stein a Berounka bű- sőbb feleségének, Va- hosszabb poémáját bájos völgye felől lois Blancának ked- úgy adta elő Jirzsipa Itt véért több száz Svorcová Érdemes I mozaik felejthetetlen őrizte Károly egykor fülemülét telepített Művész, hogy 3—4 autókirándulásokat a cseh és német-rótettünk — főként mai királyi Nyugat- és Délcsehország hegyi tájaira rándulva. A d'i-csehországi kör- ter magasban terutak közül külö- jeszkedő, zömök várnösképp a Budejovi- ban lelhető Teodocén és környékén: .,, ,,„ Hlubokán Tábor- r,k mester 128> ban és Krumlovban gy°gó táblaképe is való séták a legem- A kirándulók 1 ékezetesebbek. radicsomaként várkertbe, hogy versszak között egy koronát, trillázó koncertek- gordonkaművész s a koronázási ék- kel szórakoztassák a improvizált, felejthesvereket A 72(1 mé- Szép SZemÜ lfjÚ hÖ1" tetlen átéltséggel, szereket. A jzo me ^ ^ aláhúzva az édes• anyát sirató poéma mondandóját. Persze, ma már Olyasfajta élmény a fülemülének alig volt, mint a Csernus van hírmondója — Mariann-előadta koncerteket azonban Weöres-ciklus, a pa- bőven volt módunk- „Psyché" meghallem- ban hallgatni. Ha gatása, nálunk, a nem is az erdőben, Bartók Művelődési mégis szép helyen: Központban —, amiBudát-idéző, kor stílusos zongbraoldalán, a kíséret adott szerenHradzsinban ... A esés hangsúlyt a szaralegetett Berounkavölgy másik páratlan nevezetessége Prága Krivoklát vára. A dombos mesél A Cseh-Karszt — Cseszky Krasz — falak sokat vidékének talán két hetnének az avatott cseh filharmoniku- vaknak, legpazarabb látvá- fülnek: itt tanyáztak sok bravúros Bach- De jó volna nyossága Karlstein és — tivornyáztak (•••••M^M Krivoklát vára. királyok kegyenc- — térzeneként... Mindkettő épen nőikkel; ide csukták A zene mindennallyet délutánt produkáltak minél többször hallanunk! Dér Endre Maradjon egy tájház! A mai, csupán kockahá- helyén ásták le egymástól 70 reti. Tápén a cigányok rensakból épült településen végig haladó idegen el se hinné, hogy ebben az ősi gyékényszövő faluban egykor milyen módon és miből építkeztek az emberek. Földből, sárból, még pontosabban: -80 centire úgy, hogy vagy dezett családi környezetben gyökérrel vagy a megcsonkolt koronájával került a élnek, ma már nem vályogverők, hanem a szegedi üzeföldbe, gyakran egy méter mek megbecsült dolgozói vamélyre. Régen a Tisza gyak- lamennyien. ran meglátogatta a falut ára- A vályogból való építkezés dásaival, s a házakat ve- ideje az 1960-as évek elején csömpölyegből. Ha a Tápén szélyeztette, sokat közülük lejárt. Azóta nem épült Táösszedöntött. Az ágasos há- pén nyeregtetős parasztház, zat nem bántotta, csak a még a melléképületek Istégcsönpölyegezést mosta kl. iából vannak. Az egykori elveszti alkalmazott faltípusokat sorrendben vizsgáljuk, legelőször a veremlakásokról kell szóljunk, amelynek legutolsó Amikor a víz elvonult, a zsellérfalu lassan példánya a tápai réten volt, csömpölyeget újra gyúrták ősi, egyéni arculatát, és Terhes Csöndér Jóska bácsi szalmával, és visszarakták az egy-két év múlva hírmondólakta. Annak a fala a termé- ágasok köré. A csömpölyeg ja sem lesz a fehérfalú, szetesen ásott, és simára nye- tehát agyagos sárgaföld szal- muskátlisablakos paraszthásett föld maradt, amit ese- mával keverve, amit disznó- zaknak, amelyeket az idelátenként sárral tapasztottak, sajt-nagyságú csomókba togatók ma még néhol megde soha sem meszelték. formáztak, majd falat rak- csodálhatnak. Az átépítkezéEgyetlen nyilas volt rajta t®k belőle. A vertfalú házat Sek nagy korát éljük, s a réaz ajtó, ahol a füst is távoz- csuk száradása után, de a gi helyett mindenki kockacsömpölyegfalat azonnal le- házat épít. A modern élet hatott. A veremépítkezést a vertfal követte, amelyből a hetett tapasztani. Teljes ki- lehetőségei mindenki számámúlt század elején még Igen sok volt, a legutolsót pedig Laczi Árpád epítette az 195Úszaradása után bemeszelték, ra adottak. De ügyelni kelA vertfalú háznál a fal elkészülte után baltával váglene arra, hogy ne essen minden — ma még jó állapotban levő — parasztház annak áldozatául. Sok aszoes évek elején. A fal anyagát tflk ablakot, ajtót, emennél az omlós, de nem száraz, Pedig már az ágasok felállí- | még csak nem ls nagyon tasával egyldőben beállitot- morú példa ebben az országnedves földet paticsdeszkák ták a nyers tokokat. A szá- ban, amikor az utolsóig leközé furkózták élező, majd zadforduló legismertebb házhegyező illetve simítófurkó- építői az Imán Ferkó bácsl; val. A deszkákat a majdani horogfék közé „sikkantyúzbontják a népi műemlékjellegű házakat, és később nagy a Gyémánt András, Dávid pénz árán felépítenek egy Nacsa Pál és a még ma is ták", amelyeket egymástól 2 élő Kószó Imre bácsi voltak, méterre ástak a földbe. A régi típusú hazat — mutogatós háznak. Hiába az eredeti régi Tápén leginkább partos részekre, az ún. szigetekre ra bíztak, építkeztek, ahol még nem a maguk meszeltek. A meszefunduB széle, hanem a telek lőasszonyok egytől egyig a fekvése határozta meg a ház temető melletti A f^l meszelését módosabb berendezés, ha már a körhelyeken meszelő asszonyok- nyezet is más, és az új — A szegényebbek mégiscsak hamis. A ma embere ls a múltból tanul. Éppen ezért azon kell igyekezszögényház nünk, hogy Tápén ls mahelyét. Mert akkor meg a klskenyerű lakói voltak, kö- radjon egy tájház, amely házat szárazra kellett épite- zülük Setye örzse néni, az , . .. ... . ni. hogy a falat víz ne ér- Ekené és a Vörös Menyhért- évek f ulva mfg°e emlegetik a Legismertebb forma a múlt század derecsült kincsünk lehet. Addig kell menteni a menthetőt. né munkáiát házépítési mai öregek zad dere- Az 1910-es évektől terjed amíg nem késő, és amíg van kától az égasós-csömpölyeges rl « cserépfedés, amelyhez mjt falú építkezés. Noha ebből kezdetben mezei cserepet, sincs már sok, azért a bon- majd a 30-as évektől egyre magamfajta többen pirosra égetett présfölis- cserepet használnak. ZsinIfj. Lele József Környezetünk kultúrája Fatányér és bronzlepke (3.) Az iparművészeti boltok E mindent elborító színes, van. Ezért másként kell vikirakataiban néhány éve vonalas díszítés ellenhatása- lágítanl egy hálószobát, ahotűnt fel a szögletes, lapos fa- ként századunk húszas évei- va mondjuk való az ólomtányér, méghozzá elég bor- ben új irányzat született, kristálycsüngőkkel teleaggaS06 áron. A hat darab, nyers amelynek jelzésére a Német- tott csillár, de nagyképűség színű, dagasztóteknőhöz ha- országban működő művé- ugyanezt egy 3X5 méteres sonlító tányér meg egy na- szeti iskolát, a Bauhaust ebédlőben elhelyezni, gyobb, hosszúkás tálféleség szokták emlegetni. Eszmei Másodszor arra jöttek rá, több mint 500 forintba ke- irányítója egy Gropius nevű hogy a tárgyak formáját elrül. S a járókelők csodál- építészmérnök volt, sok ma- sősorban éppen a céljuk, a kozhatnak azon is, miért kell gyar tanult, majd tanított funkciójuk határozhatja meg. még a tervezőművész nevét ebben a művészeti iskolában. Nem lehet „szép" egy tárgy, is kiírni az ár mellé. Egyál- Például a sokoldalú Moholy ha nem tükröződik formájátalán: mit terveztek ezen a Nagy László, vagy Brauer ban is az, amire való, amítányéron, ami nem más, mint Marcell. Talán mégis túlzás ért létrehozták. A vízcsap egy lapos, szögletes fadarab, lenne ezt az új irányzatot forgatóját el lehet képzelni aminek a felülete még le egyetlen iskolához kötni, még lepkeformájúnak is, ki ls lesincs csiszolva simára, látni ha eszzméinek hatása vitat- hetne önteni Ilyen bronzleprajta a famegmunkáló szer- hatatlanul nagy is. A dol- két, és önmagában még szép szám nyomait? Mit esznek gok mélyén több erő mun- is lehetne ez a bronzlepke, ezen egyáltalán? kált. Mindenekelőtt az első De hogy kerül a lepke a vízA fatányérok, persze, nem világháború egész Európát csapra? Minek? S miért levesfelszolgálásra valók, érintő véres tapasztalata volt bronzból, amikor az drága még mákos csíkot enni sem az, amely egyszerűen illet- és nem is praktikus? Műajánlatos belőlük. Kolbászt, lenné tette a századforduló anyagból meg már önmagászalonnát, 6ajtot tartani, túldíszített divatját. A má- ban is csak szörnyű és törévágni rajta igen kellemetes, sík, ettől elválaszthatatlan keny lepkéket lehetne öntemint ahogyan kenyeret va- ok: a forradalom, az Októ- ni. Legyen hát az a vízcsapjazni vagy zsírozni is igen béri Szocialista Forradalom gomb műanyagból, alumlnijól lehet rajta. S persze a K az európai forradalmak umból, vagy ötvözetből, esettervező-keszítő (aki valőszí- általában, amelyek megmu- leg üvegből, de elsősorban nűleg ez alkalommal ugyan- tatták a társadalmi osztá- arra legyen jó, hogy a vizes az a személy) gyönyörűen ki- lyok közötti szakadékokat, az kezünkben se csússzon, könyfényesíthette, ki is pingál- egymás ellen feszülő erőket, nyen lehessen vele nyitnihatta volna a felszínét, nyíl- (Nem véletlen, hogy a Bau- csukni a csapot, ván tudatosan hagyta rajta haus tanárainak többsége el- Mert végül ezek a művéa kés, a vé6Ő nyomait. Való- kötelezetten baloldali művész szek arra is rájöttek, hogy színűleg éppen ezt szánta dí- .volt, s ezért Hitler a har- elsőrendűen fontos az anyag, szítésnek. Feltehetően a ke- mincas években fel is szá- amit megválasztanak a kürek forma helyett a szögié- molta az iskolát.) A harma- lönböző tárgyakhoz. Nem teset is azért választotta, dik ok: az ipar, a technika, azért fontos, mert ők úgy hogy a fa rusztikus, nyers a sorozatgyártás ugrásszerű gondolják, hanem azért, mert voltát, eredetiségét, kevéssé fejlődése, s ezzel újabb anya- &z anyagot is aszerint kell megmunkált jellegét hangsú- gok, mint a beton, az alumí- választani, hogy jól szolgállyozza. nium, az üveg, majd a mű- ja a tárgy célját 6 az anyag De miért? Miért nem a fi- anyag megjelenése az ember. azonnal azt is meghatározza, nom megmunkáltság, az ele- környezetében. hogy milyen megmunkálást, gáns, kecses forma a divat? Az emberek gondolkodása gépi vagy kézi munkát tesz Miért a nyersesége, amely a közelebb került hát a világ lehetővé. A funkció, a forjelek szerint nemcsak a tá- természeti jelenségeihez, tár- ma és az anyag hármas egynyér- vagy kanálforfnában sudalmi folyamataihoz. En- sége, amely az új művészeti divat manapság, hanem — nek volt a következménye a irányzat középpontjában állt. mint a korábbiakban már er- forradalom az építőiparban, Ez azt is jelentette, hogy ről szó esett — a lámpates- az Iparművészetben, általá- nem kell tagadni, leplezni az tektől a csaptelep gombá- ban környezetünk világában, jáig, a kavicsformájú kerá- amit legjellegzetesebben a miavázától a csombékos zsi- Bauhaut; képviselt, de amelynóros faliszőnyegig, hogy a hez hasonló törekvések a vivaskeretű tükrökről ne is lág sok országában egyszerbeszéljünk? re jelentkeztek. Valóban, divatról is beszél- Mit fedeztek fel ezek a műhetünk, de a divat mögött vészek? Először is azt, hogy formát úgy lehet egy anyagegy új, huszadik századi je- a háznál, a bútornál, az evő- ból megmunkálni, hogy az lenség húzódik meg. A múlt eszköznél, minden tárgynál, anyag természete le nyilvánszázad végén, e század ele- ami az emberért van, azem- val6 legyen a használó szájén Európa-szerte az úgyne- bert szolgálja, az az elsőren- mára. Ezért látni például a vezett szecesszió — máshol dd kérdés, hogy mire való. fa tányéron a véső nyomait, jugendstilnek nevezték — Milyen célt, milyen funkciót 8 ezért látni ma már sok volt az uralkodó divat. Ro- szolgál. A villanylámpa dol- 6zéP> modern épületen, a bematikus, túlzó, végletes kép- ga, hogy jól világítson és oda tonfalakon a zsaluzodeszka világítson, ahol a szobában eredeti lenyomatát. anyagot, úgy csinálni, mintha nem az lenne, ami. Nem kell a bronzból lepkét önteni, 6 nem kell a műanyagból vasformákat utánozni. Éppen az a „szép", az a művészet, ha a legcélszerűbb zőművészeti formákat jelentett ez. Mindenekelőtt a vonalak kacskaringózását, növényi szárak végtelen indázását, s egyben a korábbinál harsányabb, keverés nélküli színeket. A szecesszió rányomta bélyegét a plakáttól a vázáig, a bútormívességen át az építészetig mindenre. erre a legnagyobb szükség Bernáth László tásukra érkező érdeklődésű könnyen merheti, hogyan ls csinálhat- delyfedés 1930-ban csupán 30 ták. A neklvaló földet a falu házon van, nad 159-en, báhatárából, az Ásványból dog vagyf cseréptető 773 vagy a Sárgagödrök valame- házon. Ekkor a házak zömlylkéből hordták meg. Az mel sárból épülnek, de már oszlopoknak való ágasokat a nem a megismert formákhomoki tanyavilágból, többen Sándorfalváról ték. Ezeket a kijelölt fal si leg- ban, hanem vályogból, vet- hozzávaló vályogot vagy tulajdonos veri kl, vagy mára nyesett és lefúrkózott helyi cigánycsaládokkal veGyárfelepítés Kisvárdun ketezer négy- A spirálgyártast novemzetméteres epületet adott a , . „,k„7fijk • _ irtvíi helyi tanacs, Hajdúnánáson berben elkMtUk' « a Jóv£> a hasonló alapterületű Répái- év végére ezer asszony dollomást kapta meg az Egye- „„.. . „ .. sült Izzó, ahová izzólámpa- gozik majd az Ú1 üzemek spirál-gyárát telepít ben, (MTI) gyogyfürdőhelyek Az Ural mentén fekvő mutatják, hogy mind a kettő Baskír Autonóm Köztársa- igen hatásosan íelhasználhaság kormánya elfogadta a tó számos betegség gyógyiköztársaság gyógyfürdő-fej- tására. Oj gyógyintézmények lesztési programját: kilenc épülnek például a Dél-Urai gyógyfürdőhely felújítását, tajgai övezetében fekvő népEzeket a gyógyfürdőket az szerű „Asszi" források közeigen gazdag ásványvízforrá- lében. Birszk város közeiésok és gyógyiszap-lelőhelyek ben nemrégiben igen gazdag bázisán hozták létre. Gyógy- gyógyvízforrásokat fedeztek intézmények épülnek például fel Itt 750 férőheiyes szaJangan-Tau fürdőhelyen. , . , , , ami baskír nyelven Forró natóriumot építenek a kolHegyet jelent. Itt a száraz hozparasztok számára, levegőt és a gőzt használják A gyógyüdülők nagy réfel gyógyászati célokra, sze a szakszervezetek iráJangan-Tauban a Föld mé- nyitása alatt áll, amelyek lyéből ugyanis egész évben kedvezményes beutalókat i forró levegő és gőz áramlik biztosítanak a dolgozóknak |a felszínre. A vizsgálatok azt és azok családtagjainak. 99 Tüzes" hobby Hat tablót tölt meg Knocz zsebben hordott átlag gyuErnő gyufagyüjtemenye, fadobozon. A kiállított amely a Fővárosi Müvelödé- anyagban bőven találhatók a si Házban látható. A „tüzes" ml családi gyufánk méretét hobbynak kereken negyed- is meghaladó dobozok. A százada hódol a nem min- 35—40 centis japán óriás dennapi kollekció most 67 gyufaszálakat például jókora, éves tulajdonosa. Gyűjt min- hengeralakú dobozban hozdent, ami gyufával kapcsola- zák forgalomba. A legrövitos: 400 000 cimke, 15 000 debbek viszont az alig két gyufaskatulya, 40 000 szalon- centiméterre „nőtt" spanyol gyufa (vagyis nem dobozolt, gyufaszálacskák, amelyek kettő borítófedőből kitéphető nem ls fából, hanem viaszgyufa), továbbá ezer külön- ból vannak, böző fajtájú gyufaszál al- Elég sok gyufacimke áll kotja gyűjteményét. az idegenforgalom szolgálaA ritkaságok a világ leg- tában. Az NDK-ban például különbözőbb tájairól érkéz- egy kis panoráma-autóbuszt tek Budapestre. Zömük kül- készítettek kartonból, leföldi cserepartnerektől szár- emelő tetővel. A túrabuszt mazik, de sok érdekességet utánozó doboz kinyitása saját maga szerzett be kül- után a turista 13 skatulya földi útjain. Bécsben például ajándék gyufát talál; valaolyan gyufaskatulyát, ame- mint egy tömör ismertetöt lyen különböző Irányból néz- az NDK idegenforgalmi látve mozgó figurák láthatók, rfivalóiról. A lengyelek és a A gyufacimkék — vallja csehszlovákok apró turista Knocz Ernő — az érdekessé- bakancsba helyeznek egy gen kívül sok vizuális isme- köteg gyufát, a szálakat a retanyagot is közvetítenek a bakancs talpán elhelyezett nagyvilágból, tehát gyűjté- dörzsfelületen lehet megsük áemcsak szórakoztató, gyújtani. A lábbelit, amelyhanem tanulságos hobby ls. nek oldalán egy-egy klrinS ezek az ábrák nem min- dulóhely neve áll, emlékdig olyan aprók, mint a tárgyként árusítják.