Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-12 / 239. szám

SÉCTAASA*, OKTÓBER M 3 Rendkívüli intézkedések az őszi munkák segítésére Dr. Soós Gábor államtitkár tájékoztatója Emberileg alkalmas-e? Az időszerű őszi mezőgazdasági munkák segítésére hozott kormányhatározatról, illetve felhívásról, és az ezek alapján tett soron kívüli intézkedésekről tájékoztatott dr: Soós Gáhor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár. Elmondotta, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek jól felkészültek a betakarításra, a talajmunkákra és a vetésre, s nem rajtuk múlott, hogy megkéstek az időszerű tennivalókkal. A növények idén a szokásosnál két-három héttel később értek be, emiatt már eleve eltolódott a betakarítás, az október eleji szokatlanul nagy esőzések pedig csak tetézték a gondokat. Ilyen körülmények között a gazdaságok nehéz helyzetbe kerültek: a munkák rendkívül összetorlódtak, és bár ebben az időszakban az összes tevékenység természetesen továbbra is alapvetően vállalati feladatnak számít, mégis szükség van a társadalom széles körű segítségére. Az elmúlt évhez képest mutatkozó elmaradásról elmondotta: a tavaszi, illetve az őszi vetések alá végzett szántásoknál 8—14, az őszi vetésnél 43, a' rizsaratásnái 73. a cukorrépa-betakarításnál 25, a napraforgó-aratásnál 60, a kukorica törésénél pedig 41 százalékkal végeztek kevesebbet az idei őszön eddig a termelők. De elhúzódik a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőszüret is. Rendkívül nagy a mezőgazdaság szállítóeszköz-igénye, az őszi hetekben csaknem 20 millió tonna termény elszállításáról kell gondoskodni, A gondok enyhítésére, az időszerű munkák meggyorsítására hozott intézkedésekről így tájékoztatott: — A MÉM intézkedett, a gazdaságok ismételten mérjék fel munkaerő-helyzetüket, és a még föllelhető munkaerő-tartalékokat haladéktalanul állítsák munkába. Egy másik intézkedés műszaki jellegű: a sáros, nedves talaj miatt úgynevezett fél lánctalppal szerelik föl a kombájnokat, és soron kívüli javításokra, a kombájnokhoz szükséges kiegészítő tartozékok rövid határidejű fölszerelésére készültek fel a vállalatok és a gazdaságok. Az üzemi és i vállalati szárító berendezéseket — tekintettel az esős időre és a termény magas nedvességtartalmára, — három műszakban üzemeltetik majd. A Honvédelmi Minisztérium segítséget ad a gazdaságoknak: katonák támogatják majd a betakarító brigádok tevékenyságét. Nagymértékben számítanak a mezőgazdasági termelők az iskolások alka'mi támogatására, egyebek között például az egyetemistákat kérték fel arra, hogy a nehéz helyzetben vállaljanak „Munkánkkal válaszolunk" Teljesítette szocialista vállalásait a KE VIEP az 5-ös és 55-ös út építésén A Délmagyarország 1974. szeptember 15-i számában, az „Átadják -a forgalomnak a Tolbuhin sugárutat" című cikkben elmarasztalta vállalatunkat, hogy a szegedi 5ös és 55-ös út építésén n:m a megfelelő ütemben és kis létszámmal dolgozik vállalatunk. Nem válaszolni — legalábbis nem a megszokott módon — és nem bizonyítani akarunk, sőt véde e ni sem. csupán a tényeket kívánjuk rögíteni. A cikic megjelenése előtt is fokozott gondossággal végzete a kivitelezést vállalatunk, hiszen szocialista szerződésben vállalta a reá eső feladatok tel'esítését. Ezeken a munkákon több kivitelező dolgozik, s állandóan a munkaterületek átadása-átvétele volt az egyik legfőbb gond. Vállalatunk is állandóan ezzel küszködött, ennek következtében Dedig a megfelelő kivitelezési ütemet minim esetben nem tudta biztosítani. Még szeptember hó végén is problémát jelentett vállalatunknak a hiányzó munkaterület, ezért a szeptember 24-i. Szeged megvei város vb énítési és közlekedési osztályán tartott egyeztető tárgyaláson a munkaterület soron kívüli bi:tosítását kérte vállalatunk. részt a munkából; ugyanilyen kérést intéztek a falvakban lakó munkásokhoz, szocialista brigádokhoz és azok tagjaihoz: szervezzenek kommunista szombatokat és vasárnapokat a termés betakarítására. Azoknál a vállalatoknál, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a betakarítással, feloldják a túlórázással kapcsolatos korlátozásokat, hogy akár éjjel is lehetőség legyen a földekről érkező szállítmányok fogadására. A szállítással és az anyagi-műszaki ellátással kapcsolatban is egész sor intézkedést hoztak, egyebek közt például arról, hogy a Közlekedés* és Postaügyi Minisztérium a lehetőségekhez képest maximális előnyt biztosít a vasúti és közúti mezőgazdasági belföldi és exportszállításoknak, a KGM üzemeiben pedig soron kívül elkészítenek egyes olyan alkatrészeket és anyagokat, amelyek nélkülözhetetlenek. A gépek várhatóan igen nagy igénybevétele miatt ismét felmérték az alkatrészeket és egyes tartozékok átadásának meggyorsításáról intézkedtek. A külkereskedelem előirányzaton felüli importot bonyolít le a mezőgazdasági termelők támogatására. Igen jelentős határozat, hogy egyes traktor- és pótkocsitípusok árát december 10-ig húsz százalékkal mérséklik, ezzel az alkalmi árengedménnyel ösztönzik a gazdaságok szállítóeszközvásárlását és a gépek, pótkocsik munkába állítását. Az államtitkár végül rámutatott: a mezőgazdasági üzemek anyagi-műszaki ellátása idén az elmúlt évihez képest tovább javult, s ez, valam nt a kilátásba helyezett intézkedések megadják a szükséges alapot ahhoz, hogy a termelők úrrá legyenek a nehéz helyzeten. Vállalásaink teljesítése érdekében az 5-ös és 55-ös út építésén folyamatos műszakot szerveztünk, s lényegében egész évben így dolgozott vállalatunk ezeken a munkahelyeken. Szocialista brigádjaink példamutató munkát végeztek, melynek eredményeként a munkák átadása október 14-én megtörténik. Az 5-ös úton ez évi kötelezettségünket és vállal ísainkat teljesítettük: az építés a 11-es aknától kezdődően végig elkészült. Az 55-ös úton a főgyűjtő vezeték teljesen elkészült. A mellékgyűjtő csatornák építését is befejezi vállalatunk 1974-ben, annak kivitelezése azonban csak a villamosvágányok visszahelyezése után lehetséges. Munkával akartunk válaszolni, s így is tettünk. Szegedi énítés vezetőségünk kollektívája ezúton is helytállt. Vállalatunk a teljesítéssel ismételten bizonyított. az azonban már nem vállalatunk hibája, hogv az útoá- | lyán a forgalom nem indulhat meg. Varga Imre, a Kelet-magyarországi ! Vízügyi Építő Vállalat igazgatója Gyermeknőgyógyászati konferencia Kétnapos országos gyermeknőgyógyászati konferencia kezdődött pénteken Szombathelyen az Orvostovábbképző Intézet szülészetnőgyógyászati tanszéke és a Markusovszky kórház közös rendezésében. Az orvostudománynak ez az ága hazánkban alig tízéves múltú. L

evél érkezett az üzemrész mérnökéhez: kéri az új vállalat a hajdani munkáltatót, mondana véleményt, alkalmas-e volt munkatársuk művezetőnek. „Nocsak" — gondolná az ember — „Régen rossz, ha közel egy év alatt nem jöttek rá, megfelel-e vagy sem, ebben a munkakörben megállná-e helyét vagy sem". Csakhogy a kérdezés oka ennél összetettebb. Az illető szaktudásáról meggyőződtek, a „papírok", amelyek a végzettséget igazolják, ugyancsak megvannak; ami miatt jogos a kérdés, az nem kisebb, mint: emberileg alkalmas-e az illető arra, hogy beosztottait eligazgassa. Hosszú évekig dolgozott együtt a mérnök és a hajdani brigádvezető, s mert magyar embernél a kapcsolatok jellemzője, tegyük hát hozzá: be-bekaptak egy féldecit néha együtt, és verték a kártyát egy-egy szombat délután. Közelebb viszi-e az embert a barátkozás a másik megismeréséhez, meg hát hogyan mondjon véleményt csak úgy a másikról? — ilyes gondolatok foglalkoztatták a megkérdezettet. Nem kitérni akart a felelősségteljes felelet elől, ellenkezőleg: önmaga vizsgálatával mérlegelte a lehetséges válaszokat. Hasonlítgatta Baloghoz, Kovácshoz, Kisshez és Nagyhoz a mércét: azok jó művezetők-e és az lenne hát Kocsis is, meg Lovas is? Van-e embernormánk; mivel is állapítjuk meg, hogy a vezető — „legkisebbtől" egészen a „legmagasabb szintig" — a szaktudás, az elkötelezettség mellett emberileg is alkalmas-e — miképp ezt a párt káderpolitikai irányelvei is meghatározólag egységbe foglalják —a vezetésre? Nem sorjázzuk mi ezt afféle háziáldásba, az „elvárásokat" mindenki sorolhatja kapásból. Ugyan ki tudná, milyen főnököt szeretne, milyen emberi jótulajdonságok kellenek ahhoz, hogy a szalag mellett a jókedv és atoiztonságérzés ne legyen hiánycikk — igaz, a biztonságérzés: ha ma olyan munkát kaptam a művezetőtől, ami nehezebb és kimerítőbb, az csak azért van, mert rám akarta bízni a kényesebb feladatot, nem pedig „kitolt" velem. Ugyanaz a feladat lehet a bizalom jele —, s ilyenkor mennyivel könynyebb a munka —, meg lehet az „így jártasd a szád legközelebb!" című figyelÜdülőkörzet Kiskörén A Kiskörei Intéző Bizottság Szolnokon működő tííká ságán megkezdődött a második tiszai vízlápcső környékén kiala'uló üdülőkörzet fejlesztési programjának összeállítása. A KTB albizottságai az üdülőkörzet rendezésére hozott kormányhatározat alapján kezdtek hozzá a 127 négyzetkilométer nagyságú tározó környé ének megtervezéséhez, a t*rü_ letfejlesztési. idegenfojjgalnü, : közlekedési terveinek a ki- ! dolgozásához (MTI) A veszprémi Bakuoy Müvekben uxar sorozatban készítik a 126 P Polski-FIAT-alkatrészeket. Ebben az évben 12 ezer gépkocsihoz gyártanak gyú.itáselosztót, kürtöt, ablaktörlőt és fesztiItségszabálvozót. 1978-ig a Bakony Művek 150 ezer 126-os Po!ski-FI AT-hoz készít alkatrészeket, amiért 3300 darab kiskocsit kapunk majd. Képünkön: Sorozatban készül a Polski-FIAT kürtje. meztetés is. Boldog ember, aki most felsóhajthat: ez utóbbi az ő munkahelyén nem fordul elő! S ahol ilyen nem eshet meg, ott a legkevésbé sem érzi senki, hogy munkája haszontalan és egyhangú, soha el nem ismert robot Kevésnek adatik meg, hogy feltalálja a spanyol viaszt Igen sok a nem mutatós, soha babért nem hozó feladat, de ezeket a nem hősies, nem látványos aprómunkákat is el kell valakinek végeznie, hibátlanul. Jól dolgozni pedig — állítom — csak az tud, aki örömmel dolgozik. A művezető — vagy a reszortfelelős, a brigádvezető vagy a műhelyfőnök, a mérnök és minden más kisebb és magasabb beosztású vezető — dolgoztat. öt is dolgoztatják — ne berzenkedjünk ettől a szótól, így van: a munkafolyamatok lánca így alakul. De csikorog a lánc, ha az összekötő szemek nem olajozottan kapcsolódnak, ha az egyik „láncszem" nem becsüli a másikat És de sok olyan lánc van, ahol egy-egy szemet külön kellene figyelni: miért csikorog éppen nála, miatta a körülötte levő többi láncszem? M

egvertek egy művezetőt egyik üzemünkben. Előre megfontolt szándékkal —, ahogy a bíróság is megállapította a tárgyaláson. Hónapokig foglalkoztatott az eset — anynyira egyedi, hogy egy ellentét idáig fajuljon —, de mindig abbahagytam a munkát, vélekedvén, ilyen csak i egyszer esik meg, s mert l annyira határeset, egy .bírósági hírt ha érdemel. Aztán újból és újból belekaptam, mert valójában az izgatott mégis: egy elkeseredett és megdühödött ökölcsapásban benne van-e a többiek véleménye is, vagy csak egy ilyen szélsőséges — és mindenképpen elítélendő — tettre hajlamos fiatalember kellett hozzá? De ha odacsaptak, miért éppen neki és nem masnak jutott ez a brutális reagálás. Egyáltalán: mit torolt meg így az ökölcsapás? Vissza-visszatértem az üzemrészbe, bevallom, nem elfogultság nélkül, mert akkor is," ma is azt vallom, az önbíráskodás semmire sem orvosság és tűrhetetlen megoldás. ' Már nem is. az izgatott, valós-e vagy vélt sérelem hozta ki az ördögöt a fiatal segédmunkásból — a többiek, a munkatársaik szava, szeme kellett, megbizonyosodni arról, amit sejtettem: túl sok keserűség, ellenérzés halmozódott mar a kollektívában ahhoz, hogy elítéljék a brutális támadót. Szégyellték, hogy náluk ilyen megtörténhet, de nem akadt volna egy simogató szó annak számára, aki a láthatónál nagyobb sebeket kapott önérzetén. Miért? Mert nem szerették, munkakapcsolataikból hiányzott az emberség, egymás megbecsülése". Beteg volt a gyerekem, nem aludtam éjszaka. Kérem, adjon könnyebb munkát, ma félek a gépemtől. Nagyon kell figyelni, összetörten, fáradtan nem lehet vele dolgozni, bekaphatja az ember ujját. Gúnyos mosoly volt a felélet." — mondja egy fiatalasszony. Más: „Egyedül nevelem árva unokámat. Két nap szabadság kellett volna. Megszólítom, de nem áll meg, én meg — mert csak el akartam mondani, amit elkezdtem — szaladok mellette, hogy befejezhessem. Nem is felelt rá. Elmentem a főművezetőhöz, annak meg azt mondta: nem is hallotta, mit beszélek, akkora a zaj a gépektől. Na, persze De akkor én se halljam, ha ő beszél?" Okvetlen szót kell ejteni róla, hogy szigorú fegyelmet, rendet akart tartam a művezető, de a „módszer nemcsak megengedhetetlen, céltalan is — ottjártunkkor is tele volt a dohányzószoba, dohányzókkal és nemdohányzókkal, egyszóval lógósokkal. Attól tartok, sokan ugy vélik: modorukkal nincs megelégedve a munkatársi kollektíva, s valahpgy erről olyan egyszerű is gúnyosan szólni, s ezzel az ügy el is intézhető. Igen, sok ember van, akinek „arany a szíve", de ez sosem olyankor jut az eszünkbe, mikor bőszülten veri az asztalt. Mégis, súlyosabbnak érzem, hogy nem tudjuk „kérem"-mel kezdeni, „köszönöm"-mel befejezni még azt a mondatot sem, amikor kérünk, hát még ha feladatot „osztunk", vagy ellenőrzünk. Nem az illemtan óráról hiányoztunk, dehogy! ,Több ez annál: vannak szituációk, amikor csak magunkat tekintjük fontosnak, a másikat még tán emberszámba se igen vesszük! De sok mindent megkapnánk pedig a mosoly és a kedves szó valutáért! De ezt is mintha kiutalásra kapnánk, olyan takarékosak vagyunk vele Ami visszataszító és kiábrándító — gorombáskodás üzletben, buszon —, százszor súlyosabb és megengedhetetlen munkahelyen. Anynyi, de annyi még a munkánk, micsoda feladatok várnak még ránk, s ugyanakkor de sok munkahelyen képtelenség nyugodtan, elmélyülten dolgozni, mert megrontja a légkört az értetlen bánásmód, vagy a megnem fékezett áskálódás, fojtogatás. Kérdezze hát valaki, miért olyan fontos, a párt által hangsúlyozott, de egész közösségünkre kisugárzó hatású a káderpolitikai irányelvekben súlypontozott emberi alkalmasság követelmény! Csak vegyük komolyan, értsük igen szigorúan, hogy aki emberségben nem két lábon, biztosan áll, jó vezető sehogy se lehet. A

zt kérdezem én az üzemrész mérnökétől: mielőtt elküldi a véleményt, a választ volt munkatársáról,' megkérdezi-e a vele együtt dolgozott embereket? És: ha elképzeli, hogy az ő főnöke válna belőle, nyugodt szívvel javasolná-e kinevezését? " Ha igent tud mondani, annál jobb. De legyen szigorú! A gepek karbantartásán például elengedhetetlen, a szakértelem szigorúan megkövetelendő —, de kevésbé fontos-e, hogy a dolgozó emberek kedvét, közérzetét „karbantartsuk" ? Szabjuk hát szigorúan az emberségnormát! Másokkal — és önmagunkkal szemben is. Aki nem törekszik önmaga pallérozására, jobbítására tudatosan, aki elfeledte a szép Arany János-intelmet, amit gyöngy betűkkel írtunk az iskola folyosójának faiára, az hiába tanult az életben sokmindent. Mert nemcsak szén, de igaz: „Legnagyobb cel pedig itt e földi létben, / Ember lenni mindig, minden körülményben." Ez az életben fontosabb mint az iskolában. SZŐKE MARIA I 4 f