Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

SZOMBAT, ím OKTÓBER 3. 3 111 A balástyai fiú Állítólag a metszőolló meg a szemzőkés állásából is lehet jövendőt jósolni. Ha egy 17—18 éves fiú kezében úgy áll, hogy idős gyümölcstermelők szeme megakad rajta, és azt mondják, gyere Zoli, az én fáimat is te metszd meg, akkor a barackfák környékének jövendőmondói szerint ebből a gyerekből jókezű, jószemű gyümölcskertész lehet. Vagy lehetne. Egyre többen hívják metszeni Fekete Zoltánt Balástyán, megnézik az első fát, másodikat a keze alatt, hogy igaz-e a szóbeszéd, és adják tovább a hírt, ennek a gyereknek „huzalma van" a gyümölcsfákhoz. KerePIROS CSIZMA sem a felsőgajgonyai szövetkezetben, éppen nincs itt. Bent az irodában négyen mondják ugyanazt: ez a fiú nagyon jól dolgozik. Leírhatnám szóról szóra, amit mondtak, de akkor a lap aljáig csak dicséretekkel lenne tele az újság. — Nagyon ügyes keze van. Ahogy ő metszi a fákat, akárki megnézheti. És szorgalmas, végtelenül szorgalmas. Két átlagember munkáját elvégzi. Beáll a barackosba, 140 fát megmetsz, a többi még csak akkor tart a hetvennél-nyolcvannál. Nem is lehet brigádban dolgoztatni, mert piszkálják a többiek: nyughass már, minek sietsz! Talán piros csizmát akarsz? — Mi az a piros csizma? — Csak úgy mondják. Aki iparkodik, arra azt mondják a lustábbak: piros csizmát akarsz? — Ha ennyire fiatal, hogy •em ragad át őrá is a lustaság? — Alaptermészete a tisztességes munka. — Honnan tudja a metszés tudományát? — Parasztember' honnan tudná? Tanulta otthon, mint a lóval bánást, fejést, szántást, vetést. — Egy csöndes kérdés: szokott a téesz ösztöndíjat adni? — Van egy fiatalunk, állattenyésztő lesz, kétszázötvenet adunk havonta, és a könyveit is mi fizetjük. Többször is próbálkoztunk, volt úgy, hogy egyszerre ötnek ajánlottunk ösztöndíjat, de lemorzsolódott mind az öt. — Ha a Zoli ilyen ügyes, és másnak meg úgysem kell az ösztöndíj, miért nem küldik tanulni? — A legértékesebb fiatal nálunk, de nem megy. Édesapja több éve beteg, a fiú munkája nélkül a család nem élne meg. Itt meg kell állnunk, mert kemény dióhoz értünk. Fekete I ajost valamilyen gerincbajjal operálták, de dolgozni azóta sem tud. Kérte, mehessen rokkantsági nyugdíjba, az orvosi vélemény szerint nem mehet Ne értsenek félre a tudós doktor urak, szavukat én nem kontrázom akkor sem, ha Gyálaréten is, itt is hallom, maga a szövetkezet írja a fellebbezést, és újra meg úr ja írja Én is azt mondom, csak az menjen ilyen nyugdíjba, aki nem kerülheti el. Addig ember igazán az ember, amíg fontosnak érezheti magát. Első szavam tehát most is az, ne nyugdíjba küldjék Fekete Lajost, hanem olyan könynyű munkát adjanak neki, amit el tud végezni. — Próbáltuk, ülni nem tud huzamosabb ideig, állni sem. A portásság lenne a legjobb, de ilyen körülmények között azt se bírja. Itt elakad a szekér. Pedig valamerre lépnünk kell. Nem tehetjük, hogy azokat az embereket, akik egészségüket hagyták a szövetkezetben, a sok paragrafus között éppen a szövetkezet juttassa kegyeiemkenyérre. Igen veszélyes munkaterület a mezőgazdaság, Ismétlődhetnek a példák, erre nagyon hamar gondolnunk kellene. Mire ezek az emberek kínlódva mégis nyugdíjba léphetnek, nincs keresetük, amiből százalékot lehetne számolni. Semmiképpen nem ezt érdemlik. Mondanám a balástyai fiúnak, várjon türelemmel, majd csak megoldódik a probléma, de nem mondhatom. Egy-kettőre itt a katonaidő, aztán jön a nősülés, ha most elszalasztja, szakképzett kertész talán soha nem lesz belőle. Meglehet, öreg korában is azt mondaná, vihettem volna valamire, de nem sikerült. — Nem is próbálták küldeni? — Dehogynem. Tavaly is akartuk, hogy menjen el növényvédőnek, apjával is beszéltünk. de nem vállalta. Még mindig nem ismerem szemtől szembe, akiről szó van, de gyanítom, hogy a méregkeveréshez is más ember kell, és a barackmetszéshez is más. Én oda küldeném, ahol metszőollót adnak a kezébe és nem permetezőgépet. — Mennyi ösztöndíjat tudnának adni? — Legföljebb négyszázat. Egy családfönntartóÖSSZE. GEZZÜNK nak, aki maga is most lép legénykorba, ez a négyszáz kevés. De azért kérdezzük meg őt is, ne beszéljünk tovább nélküle. — Vállalnád? — Ezt igen. — Csak? — Nem tehetem. — Szereted a fát? — Nagyon szeretem. Látom benne, ha itt megvágom, ott nő a gyümölcs. Több is, szebb is, jobb is. — Csak? — Sokba kerül a tanulás. Ha meg lehetne oldani, és apám, anyám se maradna addig kenyér nélkül, amíg és odajárok, akkor örömmel elmennék. Térjünk vissza az elnök szavához. Ha ez a fiú két felnőtt munkáját el tudja végezni, és ha öt másiknak hiába kínálták az ösztöndíjat, akkor Fekete Zoltánnak én olyan támogatást kérnék nyugodt lélekkel, hogy vágyai szerinti ember lehessen belőle. Mert akárhogy forgatjuk is a szót, ilyen emberből kellene sok a szövetkezetekbe ma is, holnap is. Akinek szíve is van hozzá, és tudja is, mit csinál. Kimondom tehát, szóvá] is: ösztöndíjat szeretnék kérni a balástyai fiúnak és támogatást beteg édesapjának. Horváth Dezső Hatékonyabb beruházási tevékenységért A KIEGYENSÚLYOZOTT növekedesre törekvő gazdaságpolitikánk számára évek óta a beruházás az egyik legproblematikusabb feladat. Állandó gondunk a beruházások előkészítésének és megvalósításának elhúzódása, a tervezettnél magasabb költségek stb. Az évek során összegyűlt tapasztalatok arról győztek m^g bennünket, hogy a gondok elhárításához, a hatékonyabb tevékenység megteremtéséhez — égyéb más intézkedések mellett — szükség van a beruházások rendjének korszerűsítésére. A hét évvel ezelőtt kiadott jogszabály az évek során már többször módosításra, kiegészítésre került, most azonban, amikor az ötödik ötéves terv előkészítésén munkálkodunk, időszerűvé vált a beruházások rendjének átfogóbb korszerűsítése. Már a beruházásokkal kapcsolatos korábbi határozatok, rendeletek is kimondták, hogy elsősorban a nagyberuházások előkészítését kell megalapozottabbá tenni. Pontosabban körül kell határolni a beruházásban résztvevők feladatát, és lehetővé keli tenni felelősségük következetesebb érvényesítését. A közelmúltban megjelent új beruházások rendje elősegíti e célkitűzés elérését, és lehetővé teszi, hogy növekedjék a beruházók szerepe és felelőssége az előkészítésben, s elsősorban a nagyberuházások előkészítése és jóváhagyása jobban kapcsolódjék a népgazdasági terv céljainak megvalósításához. Az új rendelet nagyobb szerepet biztosít a bankok ellenőrzési tevékenységének, úgy a beruházások előkészítése, mint azok megvalósítása során. AZ EDDIGIEKTŐL ELTÉRŐEN a nagyberuházásokkal kapcsolatos döntés a jövőben két szakaszban történik. Az első szakasz: a fejlesztési cél elfogadása. A második szakasz: a beruházási javaslat alapján a beruházás megkezdésének engedélyezése, a megvalósítás feltételeinek és a beruházás tervezett eredményének előírása. A fejlesztési cél előterjesztésekor a beruházás szükségességét, időszerűségét, gazdaságosságára vonatkozó becsléseket és az általános gazdasági-műszaki előfeltételek biztosítottságát kell bemutatni. A fejlesztési cél elfogadása esetén, ez a döntés feljogosítja a felügyeleti szervet a beruházási javaslat elkészítésére. Gondos előkészítés esetén a jövőben előreláthatóan nem kerül sor a korábbi döntések módosítására. Lehet, hogy a beruházással foglalkozó vállalati, intézményi szakemberek egy részének most az a véleménye: a kétszakaszos előkészítés csak meghoszabbítja a döntési időszakot. Kétségtelen, hogy a fejlesztési cél jóváhagyását követően készítendő munkaprogram egyeztetése sok időt vesz igénybe. Ez az időráfordítás azonban a későbbiekben megtérül, mert az előkészítésnek ez a módja magát a döntést is meggyorsítja. Ugyancsak a döntés helyességét alapozza meg az a rendelkezés, is. melv előírja, hogv a teleoítésre, egyes műszaki megoldásokra több változatban kell javaslatot tenni. Az új beruházási rend egyik célja az alátervezés, a nagyfokú Pontatlanság megakadályozása is. E cél elérését szolgália az, hogy a fejlesztési költségek kidolgozása alkalmával a várható költségeket prognosztizált árakon is meg kell határozni. A beruházások úi rendie a célcsoportos beruházások előkészítését is szabályozza. A nairvberuhóiásokhoz hasonlóan, e kategóriában is kihaipsúlvo-'ásra k°rül a javaslattevők, véleményezők, döntésre jogosultak és a beruházást megvalósítók felelőssége. NEM KÖNNYŰ a beruházó helyzete, egyrészt az anyagi érdekeltségi rendszer, a számlázási előírások és az árkalkulációk bonyolultsága miatt, másrészt a szállítók és vállalkozók monopolhelyzetéből adódó kiszolgáltatottság miatt. A beruházások új rendje azonban, reméljük, ezekben a kérdésekben is rendet fog teremteni, éppúgy, mint más bizonytalansági tényezőkkel kapcsolatban. Ezek közé tartoznak például az árváltozások, melyek ellensúlyozására, fedezetére a szükséges mértékben tartalékot kell képezni. Ez a tartalék része a fejlesztési előirányzatnak. Amenynyiben a többletköltségek mértéke meghaladná a tartalék összeget, a különbözetet a beruházó saját pénzügyi forrásából köteles biztosítani. Napjainkban fneg előfordul, hogy a beruházók nem fordítanak kellő gondot a beruházások megfelelő előkeszítésére. Az elmúlt időben sok esetben kezdemenyezték a döntés meghozatalát, sőt a megvalósítás elkezdését olyan beruházásoknál is, amelyeknél a szükséges előfeltételek hiányoztak. Az új beruházási rcrul szerint a jövőben az Állami Fejlesztési Bank az engedélyokirat kiadása előtt, és azt követően is, vizsgálja a kivitelezés és a finanszírozás előfeltételeinek biztosítottságát. A bank részére korábban GB-határozatban előírt vétójogot a beruházások rendje most már rendeletileg is szabályozza. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a beruházás hiányos előkészítése veszélyezteti a jóváhagyott célok megvalósítását, a bank köteles erről a döntést hozó szerveket értesíteni. Ha az ennek alapján megteendő intézkedések késedelme jelentős kárt okozhat, a döntést hozó szerv állásfoglalásáig a bank a további vállalkozási, szállítási szerződések előjegyzését megtagadhatja. AZ EDDIGI TAPASZTALATOK arról tanúskodnak, hogy a beruházások megvalósításában részt vevő vállalkozók, szállítók gyakran indokolatlan költségeket számítanak fel. Az ilyen jelenségek megakadályozása, illetve a beruházók ellenőrzési tevékenységre ösztönzése érdekében született az a rendelkezés, hogy a bank által feltárt — a beruházók által nem kifogásolt —, jogosulatlan felszámítások összegét, a bank nem az adott beruházás, hanem az állami költségvetés javára számolja el. Az eddigiekben Csongrád megyében is sok gondot okozott mind az előkészítés, mind a megvalósítás során a kapcsolódó beruházásokkal kapcsolatos összhang megteremtése, és ezek pénzügyi fedezetének biztosítása. Általános nézetté vált az, hogy a nagyberuházások sok százmilliós, vagy több milliárdos költségelőirányzata elbírja a kapcsolódó szükségletek terheit, még akkor is, ha azokra a népgazdasági terv a célcsoportok keretében már fedezetet biztosított. Az új rendelkezés végrehajtási utasítása előírja, hogy a kapcsolódó beruházások költségeit nem szabad, illetve nem lehet a nagyberuházás pénzügyi forrásaiból fedezni; csak abban az esetben, ha erről a beruházási javaslat jóváhagyása során döntenek. Nem szabad a nagyberuházások költségei között előirányozni azokat a beruházásokat, amelyek az anyagellátás. termelési kooperáció, a kivitelező és szállító szervek fejlesztése érdekében szükségesek, de olvanokat sem, amelyek a célcsoportok tartalmi körébe tartoznak. A nagyberuházások költségei között csupán a célcsoportba nem tartozó infrastrukturális létesítmények költséqeit lehet megtervezni. Ez esetben már az előkészítés során tisztázni kell. hogv azok a szervek, melyeknek a szükséglet kielégítése egyébként feladata lenne, rendelkeznek-e megfelelő pénzügyi forrásokkal. Amennyiben nem. úgy ezen beruházások költségeinek a nagyberuházás néozügvi fedezetén belüli előirányzásáról és azok átadásának feltételeiről a hertibá-ási javaslat jóváhagyása során k«11 dönteni. A KORSZERŰSÍTETT beruházási rend több év gvakorlati tapasztalatai alanián foglalta össze a beruházások előkészítésének és megvalósításának feltételeit, meghatározza ezek követelménveit. s lényegében áttekinthetőbbé teszi az ezzel kapcsolatos joganyagot. DR. KUTTVAN REZSŐ, az Állami Fejlesztési Bank szegedi területi fiókjának igazgatója Négy megye ifjúsági küldöttei Szegeden A szövetkezeti ifjúsági bizottságok tevékenységéről, munkamódszeréről, az ifjúsági törvény végrehajtásáról, az ifjúsági parlamentek tapasztalatairól tanácskoznak Szegeden, a KISZÖV Arany János utcai klubjában Békés, Hajdú, Szolnok, és Csongrád megye ifjúsági bizottságainak elnökei és titkárai. Tegnap, pénteken meghallgatták a megyei ifjúsági parlamentek tevékenységéről szóló beszámolót, megbeszélték a tanulsagokat, majd ellátogattak a szegedi NÍVÓ Faipari Szövetkezetbe és Sándorfalvára. a Járási Általános Ipari Szövetkezetbe, valamint a Csongrád megyei KISZÖV aranykoszorús ifjúsági klubjába. Ma, szombaton délelőtt a négy megye küldöttei folytatják a tanácskozást. Barátság-vonat a Szov'eíunióból A közelmúltban Barátsagvonattal 335 komszomolista érkezett hazánkba. Közülük 3íi-an Szegeden töltenek néhány napot A szegedi csoporttal tart N. V. Jefimovics, a Komszomol Központi Bizottságának instruktora, a Barátság-vonat politikai vezetője, akit a KISZ Szeged városi bizottságán fogadott Baló Ilona első titkár. A szovjet fiatalok megismerkedtek Szeged nevezetességeivel, ellátogattak a Tápéi Háziipari Szövetkezetbe. Tegnap délután a DÉLÉP KISZ-bizottságának vendegei voltak, megismerkedtek a házgyár és a vállalat munkájával, eredményeivel, baráti találkozón vettek részt a DÉLÉP fiataljaival.