Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

4 SZOMBAT, 1974. OKTÓBER 5. tanulságokkal A 28 éves édesanyának kislánya született. Az édes­anya a gyámhatóság előtt megnevezte azt a férfit, aki­tói a gyermeke származott. Miután ez a férfi nem volt hajlandó a gyermeket magá­énak elismerni, így a gyer­mek családi jogállásának rendezése érdekében a ré­szére kirendelt ügyvéd pert indított a gyermek állítóla­gos édesapja ellen. Ebben az apaság megállapítására irá­nyuló perben a férfi azzal védekezett, hogy 6 a gyer­mek fogamzásának az ide­jén valóban együtt járt an­nak édesanyjával, megfor­dultak különböző szórakozó­helyeken, együtt voltak tár­saságban is. Azt állította azonban, hogy közte és az édesanya között semmiféle közelebbi kapcsolat nem volt. Ilyen körülmények kö­zött a bírósági eljárásiak egyik lényeges célja volt an­nak tisztázása, hogy ez az al­peres által is elismert isme­retség milyen tartalmú volt, vajon kiterjedt-e a nemi vi­szonyra is. Az ilyen eljárá­sok természetéből fakad, hogy olyan tényeket kell fel­kutatni és bizonyítani, ame­lyek ennek a vlsíonynak, mint jogilag is jelentős kö­rülménynek a meglétére, esetleg a hiányára utalnak. Természetesen nagy szerepe van az anya vallomásának, hls2 elsősorban ő tud olyan mozzanatokat feltárni, ame­lyek az előbbi bizonyítás körvonalait meghatározzák. Ebben az ügyben az édes­anya a közte és a férfi kö­zötti kapcsolatra vonatkozó­an három olyan jelentősebb tényt is előadott, amelynek a bírósági eljárásban történő ellenőrzésére mód volt. Az egvlk eseménynél arról volt szó, hogy az édesanya laká­sán társaság jött össze, és ebben a vendégségben ott volt az alperes is. A ven­dégség a késó éjszakai órák­ba nyúlt, és már mindenki eltávozott, csunán az alperes maradt az édesanyával a lakásban. Ezt kővetően egy másik alkalommal az alperes a gyermek édesanyját egy Ismerősének a lakására hív­ta meg, ahol kettesben vol­tak a délutáni óráktól a késő esti órákig. Arra is hi­vatkozott az édesanya, hogy közeli barátságuk folytán többnapos kirándulást tettek együtt udvarlójával, az alpe­ressel. Ezeket a körülményeket vizsgálva, az alperes a tár­saságban történő együttlétet elismerte, de azt mondta, hogy « a többi vendéggel együtt távozott. Azt pedig kifejezetten tagadta, hogy 6 bármely Ismerősének a la­kásán együtt lett volna az édesanyával, vagy hogy többnapos kirándulást is tet­tek. Döntő jelentőségű volt tehát ezeknek az elmondott eseményeknek a tisztázása. Az első alkalommal együtt szórakozó társaság tagjainak a kihallgatása révén azt elég könnyen meg lehetett állapí­tani, hogy az édesanya mon­dott Igazat, udvarlójával a vendégek távozása után még valóban együtt maradtak. Nehezebb volt annak vizsgá­lata. hogy vajon az anya ál­tal megjelölt lakásban a légyottra sor került-e, vagy sem. Miután az anya meg tudta jelölni azt a házat és azt a lakást, ahol voltak, igy mód volt arra ls, hogy an­nak bérlőjét a bíróság meg­idézze. Az édesanya a tanú kihallgatása előtt részlete­sen elmondta, hogy milyen helyiségekből óU a lakás, és hogyan van berendezve. A tanúként kihallgatott bérlő — mint ez várható volt — előbb tagadta azt, hogy az alperes számára lehetővé tet­te volna ennek a lakásnak a használatát. Amikor azon­ban a bíróság, az édesanyá­tól beszerzett adatok alap­ján, elébe tárta a lakás be­meknek az alperestől való származása lehetőségét. Ezért azt állapította meg a bíróság, hogy a kiskorú gyer­meknek az alperes az édes­apja. Ebben az esetben a családjogi törvénynek az a rendelkezése az irányadó, amely szerint a bíróság a osztását, berendezését, akkor gyermek apjának nyilvánítja azt mégiscsak el kellett is- azt a férfit, aki mernie, hogy az ő lakása ilyen, és igy is van beren­dezve. Végül az édesanya és az alperes munkahelyéről mindegyikük nyári szabadsá­gára vonatkozóan beszerzett adatok is értékes bizonyíté­kul szolgáltak. Kiderült ugyanis, hogy az édesanya és az alperes több részletben vette ki az évi szabadságát, és általában más-más idő­pontban. Egyedül az anya által állított közös kirándu­lás időpontja volt az, amikor mindkettőjük többnapos sza­badsága ugyanarra a csütör­töktől szombatig terjedő idő­szakra esett. A bíróság még orvosszak­értői véleményt is beszerzett. A gyermeknek, az édesanyá­nak és az alperesnek antro­pológiai vizsgálatából az or­vosszakértő azt a következ­tetést vonta le, hogy a gyer­mek és az alperes között a legnagyobb valószínűséggel vérségi kapcsolat áll fenn. A vércsoport-rendszerek vizs­gálatán alapuló szakértői bi­zonyítás sem zárta ki a gyer­— az anyával a fogamzási időn belül életközösségre utaló körülmények között huzamosabb ideig együtt élt, vagy — az anyával a fogamzási Időben huzamosabb időn át nemi viszonyt folytatott, vagy — az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmények gondos mérlegelése mellett alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. A mi esetünkben a fogam­zási időién történt huzamo­sabb nemi viszony nyújtott alapot az apaság megállapí­tására. Erre annál inkább sor kerülhetett, mert ez alól a törvény csak akkor enged kivételt, ha a körülmények szerint lehetetlen, hogy a gyermek ebből a huzamo­sabb nemi viszonyból szár­mazott. Ilyen lehetetlenséget azonban az orvosszakértői vélemények nem tartalmaz­tak. Dr. Falu György Vf Emlékemet bátran bocsátom a bírálószéke história eleibe" Delfinszámláiás Szovjet kutatók delfinszámlálast végeztek a Fekete­tengeren. Repülőgépről figyelték az állatokat, s meg­állapították, hogy 1965 — a delfinvadászat betiltása — óta számuk elérte a 900 ezret. A legtöbb delfin a krimi par­tok közelében él. (MTI) Batthyány Lajos halálának 125. évfordulójára 1849. október 6-a nemze- főpapok kerültek ki —, hogy királyi kéziratokat kikény­tünk történetében a szabad- 1839-től a főrendházi ellen- szeritenie az uralkodótól. A ságharcát vesztett nép tel- zék kiemelkedő tagjaként három nem kellően tisztázott jes kiszolgáltatottságának tevékenykedett. Batthyány „közósügyes" kérdésben: a szimbóluma. Ezen a napon ugyanis vezető szerepet jót- külpolitika, a hadügy és a . , ,. szőtt az Ellenzéki Párt meg- pénzügyek önállóságának végzett a győztesek bosszúja alakításában> a poigári át- biztosításában is komoly a forradalmi magvar sereg alakítas sürgetésében, és a szerepet játszott a miniszter­tizenhárom magas rangú ve- legtöbbet óidozta azért, hogy elnök. Mivel Kossuthtal és ze tőiével, akiket a zászio el- 1847 őszén választási gy6_ szeme révei együtt, úgy gon­hagvásával. felségárulással zelemre segítse Kossuth La- dolta, hogy a forradalmi úton vádolták. A döbbenetes le- jost ak! fgy Pest megye kö_ létrejövő német egység meg­oest tetézte, hogv »5^an- veteként jelenhetett meg az gyengíti Ausztria nagyhatal­azon a napon lőtték főbe a utolsó p0ZS0nyi országgj ulé- mi állását, aláírta a frank­pesti Újépületben, az 1848. sen A katonai b{röság előtt furti „össznémet páriá­évá első felelős magyar mi- felelősségre vont Batthyányt ment"-hez delegált magyar nisztérium elnoket, Bat- természetesen nem az előz- küldöttek megbízólevelét thyány Lajost is. A kozismer- ményekért> hanem minisz- Mint az Itáliából késve ha­tén udvarhu család egy tagja- terelnökként tanúsított ma- zaérkezó hadügyminiszter nak kivégzése messze a ha- gatartásáért igyekeztek el- helyettese, már májusban tárokon tul is nagy feltu- marasztalni. Mivel a hadbí- összeütközött Latour osztrák nést keltett. Az utokor ma rósági eljárás nyakatekert ér- hadügyminiszterrel. A pénz­már jobban emlékezik az veléssel ott is bűnösnek ta- ügyekben pedig egyetértőleg Aradon kivégzett, nem poli- lálta a miniszterelnököt, ahol támogatta Kossuth igen ha­tizáló katonákra, mint a kor- méltányolnia kellett volna tározott intézkedéseit, ame­szak egyik legkiemelkedőbb. .»•» utóv?és elhárítására lyek a magyar kincstár jö­ugyancsak vértanúhalált halt tett erőfeszítéseit, a 30-as vedelmeinek önálló, az or­politikusára. évek történetírása Batthyány szág érdekeit szolgáló fel­A kortársak, majd az ui.*0uiai'x-.»aoan az alkot- használására Irányultak, egymást követő nemzedé- Hiányosság megóvására, a Batthyány egyik legfonto­kek több ízben feltették a Beccsel való fegyveres szem- sabb, eddig kellően nem kérdést- miért került sor befordulas elkerülésére, eb- méltányolt tevékenysége az Batthyány perére, s miért b<51 fakadóan Batthyány és 1848-as nemzetőrség meg­végződött az halálos ítélet- Kossuth későbbi ellentéteire szervezésével függ össze. Az tel' A kérdésre az 1930-as helyezte a hangsúlyt. A fel- új intézmény egész országot szabadulás után megújuló átfogó szervezése önmagá­történetírésunk érthetően ban is jelentős feladat volt ./áiról cváira adott véleke- elöször a Béccsel szembefor- De ennél sokkal fontosabb, dlek éltek Magát a per ira- dul0' a szabadságharc vezé- hogy a szabadságharc első fait Lvan s 1849 után senki révé emelkedő Kossuth sze- honvédzászlóaljait - a nem­lem ismerte mte azoka repére fordította figyelmét zetőrségi törvény lehetősé­m^aírtóa ftóthtó'á^ után akinek árnyékában igy el- gelt felhasználva - ugyan­monarchia széthullása utan halványult az első magyar £sak Batthyány közvetlen el­miniszterelnök szerepe. Ne- lenőrzése alatt állították feL hezítette Batthyány megíté- Ezek az egységek pedig, mint lését, hogy működése rész- ismeretes, a későbbi tömeg­leteiben nem volt ismert, mi- hadsereg magvát alkották, rült arra, hogy Batthyány Vel sem naplót nem hagyott Jellasics szeptemberi táma­„főbenjáró poré"-ben az íté- maga után, sem levelei vagy dása idején Batthyány ügy­let már jóeiőre megszületett, kormányelnöki iratai nem vezető miniszterelnök volt. Az is bebizonyosodott, hogy kerültek kiadásra. mivel a király a lemondott a magyar miniszterelnököt Batthyány tevékenységét minisztérium helyébe nem kinevezésének első pillana- mai szemmej méltatva, nem nevezett ki másikat. Ebben tától az udvari körök bizal- haUgathatjuk el, hogy nem a rendkívüli helyzetben a matlansága kísérte. Nem volt forradalmár. Amikor miniszterelnök felretette tör­tudták neki megbocsátani, azonban fg48 tavaszán az eu- vényességi aggályait és el­hogy akinek családjából rópaJ forradaimi helyzet le- rendelte az újoncozást az új honvédzászlóaljakhoz, és jó­évekig inkább csak a köz­véleményben élő korabeli, szájról szájra dések éltek. Magát a per ira­149 után se sem ismerte, míg azok monarchia sze elő nem kerültek a Habsbur­gok féltve őrzött titkos ud­vari levéltárából. Az iratokból világosság de­Habsburg-hű zászlósurak és A kis szabadtéri köszönti a nagyot Üzenet Cseszky Krumlovból Hó szitál, ropog a lábunk alatt, meg­megcsúszunk a síkossá vált macskaköve­ken, éles szél vallatja felöltőnket — még­is ragyog az arcunk. Mert mintha elva­rázsolt tájon bolyonganánk, mesebéli cu­korházacskák között... Cseszky Krumlov, ez az 520 méternyi magasságban elterülő, középkorból ittma­radt müemlékvároska, a dél-cseh része­ken, közel az osztrák határhoz — felejthe­tetlen látvány még Ilyen zord Időben ls. A gótikus árkádokkal ékes városháza hom­lokán valóban bölcs tanácsot hirdetnek a latin szavak; ideillőt: „Audi, vide et tace!" Azaz: „Figyel, láss és hallgass!" Csakugyan, nem lehet e tanácsot nem követni... Figyeljük hát e bűbájos vá­roska ékességeit; a karcsú tornyú Vitus­templom gótikus vonalritmikáját, a mú­zeum gótikus s reneszánsz képzőművészeti táblaképeit — s húros hangszerek készíté­séhez legalkalmasabb, rezonáló fenyő­deszkákat —, s mindenekelőtt a várat: ezt a Moldva menti sziklából kinőtt, giganti­kus és mégis kecses műalkotást, amelyet 1200 körül kezdett építeni a Vitkovics­család, s az 1700-as években fejezett be a Schwazenberg-dinasztia. A vár alsó udvara „se kutya": itt lelhe­tő a 6 ezer egységből álló. Haydn, Gluck, Höndel, Mozart eredeti kézírását őrző le­véltár, s a 42 ezer kötetes, pompás, archív­anvagot tartalmazó várkönyvtár. Hanem az erődítmény legfelső traktusa — ahonnan csodálatos kilátás nyílik a le­írhatatlanul bájos dél-cseh hegyekre, a mélyben mormoló, vízesésekben gazdag Moldva folyóra — tán még nyflgözőbb. Pedig a legnagyobb meglepetés csak ez­után következik: a harmadik várhíd, a stájer eredetű Eggenberg hercegi família által tervezett s alakított parisba emel bennünket, ahol a Griessler szobrász által az 1700-as évek közepén készített szökő­kút-rendszer és a nyári pavilon szomszéd­ságában — mini szabadtéri színpadot fe­dezünk fel! Jobban szólva, a nézőterét... A színpa­dot ugyanis nem láthatjuk — vagy, ha úgy tetszik: mindenütt láthatjuk... A nyári hónapokban ugyanis színpad itt az egész kert, beleszámítva ebbe a Bellaria nevű nyári pavilont ls. A pavilon előtti, 500 néző befogadására alkalmas nézőtéri emelvény az előadások idején folyvást forog — követve a fák, bokrok, ágyások mentén, vagy épp a pavilon lépcsőzetén zajló színképeket, eseményeket... Hagyományosan három darabot mutat­nak itt be, cseh és más nemzetiségű, vi­lághírű művészek közreműködésével: egy klasszikus cseh mesejátékot, a Peer Gynt-et, s a Szentlvánéji álom című Shakespeare-müvet. Álom lehet Itt ját­szani — álomszép funkció lehet itt — né­zőnek lenni... Hiába esett a havaseső, hasztalanul fújt az északi szél: nem tudtam elszakadni a látványtól, a miliő nyújtotta élménytől! Kísérőm, Márta Bartová jelmeztervező, aki itt játszódó filmek számára is terve­zett már kosztümöket, nem értette, miért kell körülcsatangolni a havasesőben az egész kertet, s miért kell a zúzos néző­térre ls felkapaszkodni. Zavartan magyarázgattam: én is egy szabadtéris városból jöttem; Szegedről... — Hat akkor hadd köszöntse a kis sza­badtéri a nagyot — mosolygott, s letört nékem egy repkényágat. Hazahoztam. Mint a testvéri köszöntés szimbólumát. Dér Endra hetővé tette, hogy a ma­gyar reformellenzék kikény- váhagyta a Kossuth által szeritse Bécstói az alkot- előkészített papírpénzek ki­mányos kormányzást, a job- bocsátását. A pákozdi csa­bágyság eltörlését, a közte- ta közvetlen előkészületei herviselés bevezetését és szinte kizárólag Batthyány egyéb, a polgári átalakulást nevével fondónak össze. Így elősegítő törvényeket, Po- a csata, amely a miniszterel­zsonyban és Bécsben Bat- nök békítő politikájának thyány volt — Kossuth mellett csődjét jelentette, egyben — a márciusi napok legak- kézzelfoghatóan igazolta az tívabb szereplője. Tekinté- első felelős magyar minisz­lyét bizonyítja, hogy a fórra- térium hadszervezési erőfe­dalomból született első fele- szításéit, azok eredményessé­lős minisztérium első elnöke- gét. ként másnak a neve fel sem Batthyány 1848 októberé­merült. Batthyány pedig ben lemondott, mivel a ki­vállalta a történelmileg új, rálynak és tanácsosainak bi­nem kevés nehézséggel fe- zalmát elveszítve, ezt a lé­nyegető szerepet. Tudta, pést alkotmányos köteles­mert maga ls részese volt ségének tekintette. Jóllehet a bizalmas tárgyalásoknak, a továbbiakban nem állott hogy az udvari körök milyen Kossuth és társai oldalán, a nehezen engedtek a reájuk bécsi udvari körök nem tud­nehezedő nyomásnak. Bat- tak megbocsátani neki. 1849. thyánynak tudnia kellett azt is, januárjában a fővárosba be­hogy az áprilisi törvények vonuló Wlndischgrtttz él­ném tisztáztak minden fon- fogatta és október 8-án, tos kérdést Ausztria és Latour halálának évfordu­Magyarorszóg viszonyában, lóján, osztrák katonai sor­A jelek szerint azonban tűz végzett a magyar törté­Batthyányt is magával ra- nelem első minlszterelnöké­gadta a népek tavaszának vei. Sorást ugyanazzal a ha­forradalmi optimizmusa és tározottsággal vállalta, mint bizott abban, hogy a továb- annak idején a kormány ve­bi fejlemények kormányá- zetését, vagy 1848. szeptem­nak, országának fognak ked- berében a reá háruló meg­vezni. Pénzügyminiszterével, sokszorozott felelősséget. Ek­Kossuth Lajossal együtt arra kor írta, felismerve, hogy törekedett, hogy az Auszt- helyzete mennyire kritikussá riával fennálló kényszerű vált: „... én, részemről viszonyt új alapokra helyez- mindent megtevék, mit a kl­zék: csak az uralkodó kö- rály Iránti hűség és nemzet zosségét elismerve, az or- iránti kötelesség igényel, s szág belső ügyeiben teljes emlékemet bátran bocsátom önállóságot igyekeztek a kor- a história bírálószéke elei­mánynak biztosítani. be." Az energikus, elhatározó- Tettei és mártírhalála sában tántoríthatatlan alapján az emlékezet Bat­Batthyany már majusban és .. . „ T . , ... .. , ... júniusban szembe került az thyán-v I'aiost- 'ortene'munk uralkodó tanácsadóival, az első miniszterelnökét a hala­úgynevezett kamarlllúval, dásért és népünk független­amikor mind az országban ségéért folytatott küzdelem állomásozó katonaság kér- , . , . ... deseben, mind Jellasics el- alakJai kozott tert->a ítélésében sikerült a ma- számon, gyar kormánynak kedvező Drban Aladár í

Next

/
Thumbnails
Contents